Legalább tizenhatezer nővér és ápoló hiányzik a magyar egészségügyből, miközben az egyetemről kikerültek kétharmada eleve külföldön áll munkába. Az ágazatban meglévő feszültségeket jól jelzi, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke letiltotta a lapunknak adott nyilatkozatát a Sándor Máriával való konfliktusuk folytán. A „fekete ruhás nővér” továbbra is azt mondja: a kamara és a szakszervezet minden kormánnyal megkötötte a maga alkuját. Az őszi 26 százalékos béremelésre csak legyintve nevetnek a nővérek. Munkaerőhiányról szóló riportsorozatunk újabb része az ápolókról.

A legoptimistább becslések szerint is legalább tizenhatezer ápoló hiányzik a magyar egészségügyből, de a pesszimistábbak egyenesen huszonhatezerre teszik ezt a számot. Már Sándor Máriáék fekete ruhás tiltakozása is a nővérhiányból indult ki, miután Sándor Mária egyik kolléganőjének a beteg édesapja elhunyt otthon, de a kolléganő becsületből beállt dolgozni a nővérhiány miatt, és egyébként sem nagyon engedhette volna meg magának, hogy a kevesebb pénzzel járó táppénzre menjen.

Meddig lesz így fenntartható az egészségügy, mit mondanak, akik külföldre mentek, és mennyit ér az ősszel megadott 26 százalékos béremelés? Munkaerőhiányról szóló riportsorozatunk negyedik részében ennek járunk utána, megszólaltatva szervezeti vezetőket és még itthon lévő, illetve már külföldre szakadt ápolókat – néhányuk keresztnevét az anonimitás érdekében megváltoztattuk.

Bakó Bea riportját híroldalunkon olvashatják.