Vendégszerzőnk, Zárug Péter Farkas írása
Ez ám a népszavazás! Nincs vesztese, csak győztese van. De aztán tényleg mindenki, s így egyben mindenki vesztese is.
*
Győztes a 3,2 millió ember, aki elment és nemmel szavazott arra, hogy Brüsszel kötelezően betelepítsen migránsokat kvóta szerint. Győztesek, hiszen ilyen sokan egy irányba mutató akaratot abszolút számban még nem fejeztek ki az elmúlt 20 évben, vagy talán csak 2008-ban, de akkor több kérdésre kellett válaszolni.
És aki mindezt lehetővé tette az is nyilván győztes. Győztes hát a kezdeményező Orbán-kormány is, és maga Orbán Viktor miniszterelnök, mert így hamuba sült pogácsát téve a tarisznyájába útra indulhat Brüsszelbe, ahogy ígérte, hogy… irgum-burgum.
Győztes a Fidesz, mert egy kérdés – a migráció – kapcsán 2015 januárjához képest, amikor nagyjából 1,4 millió követője volt és társadalmi megítélése mélyponton állt – az internetadó, oktatás, egészségügy, korrupció, majd februártól Simicska Lajos, az új offshore lovagok, a két év alatt multi milliárdossá váló barátok, és még sok minden miatt –, nos, ahhoz képest, másfél évre rá 3,2 millió választó szavazatát tudhatja maga mögött.
De ha ebből levonunk mintegy 1 milliót, aki jobbikosként ment el a népszavazásra, hát akkor is 2015 februárjához képest minimum 700 ezer Fidesz-szavazót kerített elő a párt a szavazói csigaházból… ez ám a győzelem!
De győztes a DK és Gyurcsány Kalandor Ferenc is, mert elsőként hirdetett bojkottot a kvótanépszavazás ellen, mert „az otthonmaradók Európa mellett szavaznak”. És lám többen maradtak otthon, mint amennyien elmentek szavazni „Orbán rohadt rendszerének fenntartására” (copyright by DK kommunikáció).
És győztes az MSZP és Molnár Gyula is, mert a közel 57 százaléknyi távolmaradóból biztos, hogy az MSZP-sek jóval többen voltak, mint a többi ellenzéki párt otthonmaradói, merthogy a Jobbik a nem szavazatra buzdított, vagyis nem bojkottált, így az MSZP ellenzéki győzelme nem is kétségbe vonható…
És győztes a Jobbik is, mivel ők és az elnökük már rég megmondták, hogy nem kellene az Orbán-Habony méregdrága, 15-20 milliárdos „közvélemény-kutatását” megtartani, hanem helyette a meglévő kormányzati felhatalmazással törvényt és/vagy alkotmánymódosítást kellene hoznia az országgyűlésnek a menekültek Magyarországtól való távol tartására. És azt is megmondták, hogy ha érvénytelen lesz a népszavazás, azt saját erkölcsi, szellemi és politikai győzelmüknek fogják tartani, merthogy ők megmondták előre… és tényleg győztesek lettek.
És győztes az Együtt meg a PM is, akik még akkor is merészeltek tüntetést tartani a Kossuth téren, ha azt nekik „Orbánék megtiltották”; s nyilván azok a fantasztikus szónoklatok, amelyek nap közben belengték az egész magyar nyilvánosságot, azok jelentős hatással voltak arra, hogy, ha nem is az egész országban, de legalábbis Budapesten otthon maradjanak az európai magyar állampolgárok. És lám tényleg otthon maradtak… Vagyis ők is tényleg győztesek.
De győztesek a liberális Fodor Gáborék is, mert őnáluk a részvétel és nyílt „igen” volt a fontos; és ez is megmutatta, picinyke, de győztes arcukat, a sok arctalan, sunyi távol maradóval szemben… Hát nem győzött általuk a nyíltság és az aktív részvétel??? Dehogynem!
És aztán itt van talán a 3,2 millió nemmel szavazó után a legnagyobb győztes: a Kétfarkú Kutya Párt.
Kampányuk alapja, hogy szavazzon a magyar „nemigennel”! És lám egy parlamenti párt nagyságú embertömeg szavazott így, vagy hasonlóan érvénytelenül, de mindenképp annyian, hogy annak szándékos jellegét már nem lehetett nem észrevenni.
Soha egyetlen szavazáson sem volt ennyi kutyagumi oda rajzolva üzenetként a szavazó lapra, és soha ennyien nem fejezték ki aktívan egy kormánnyal szemben, hogy nem keretezhetik nekik úgy a valóságot, ahogy egy 15 milliárdos propaganda gépezet szeretné… És akkor ők ne lennének győztesek? Dehogynem! Győztesek ők is.
És győztes a vidék, mert megértette, hogy veszélyben a haza, és nem akarja, hogy Brüsszel a magyar országgyűlés felhatalmazása nélkül kötelezően telepítsen be idegeneket Magyarországra… ezért elment és nemmel szavazott…
És győztes Budapest, mert megértette, hogy veszélyben az európaisága, és részvételével csak a Fidesz és Orbán hatalmi játékának biodíszlete lenne, még ha igennel szavazna is, ezért nem ment el szavazni, hanem otthon ült karosszékében, európai polgárnak maradva…
Szóval ők mind a győztesek klubjának tagjai…
És győztes vagyok én is, mert elmentem és nemmel szavaztam, s e nemtől Magyarország szuverenitásának erősödését vártam…
*
De nézzük a veszteseket…
Vesztes az, aki minden reménye ellenére egy érvénytelen népszavazáson vett részt egy nem csak Magyarország, de az egész európai civilizációt meghatározó kérdésben… de ők legalább a részvétellel vigasztalhatják magukat.
Vesztes a kezdeményező kormány és Orbán Viktor miniszterelnök, mert a nemek arányáról nem volt vita a kvóták kapcsán a magyar közéletben, de a népszavazás érvényességéről igen. S e vita legfőbb kezdeményezője volt a kormány és a miniszterelnök: alul maradtak, s minden instrumentális előnyük ellenére egy korábban 65-70 százalékos támogatottságot sikerült 43 százalékos tényleges részvételre váltaniuk, amelynek a kvótanépszavazás eredménytelensége lett a vége.
A kezdeményező legnagyobb vesztesége nem idehaza keletkezett, hanem az európai politikai térben. Ott, ahol a legnagyobb győzelmet akarta aratni. Márpedig a saját maga által megemelt és saját maga által meg nem ugrott érvényességi küszöböt nem lehet Brüsszelben és Berlinben úgy magyarázni, mint az M1-en az eredményeket. Az idehaza is szánalmas, de Európában nevetséges. Vagyis sajnos, mert én nem ennek vagyok a szurkolója, bizony szerényebbre tekerik most a magyar diplomácia arcéleit az eredménytelenség miatt, még akkor is, ha 3,2 millió támogató áll mögötte.
És vesztes a Fidesz, mert ő nyújtotta be a népszavazási törvény érvényességi küszöbének esztelen megemeléséről szóló új törvényt. Láttam már akkor is, hogy ez egy esetleges kormánykezdeményezésnek is komoly gátja lehet, s bizony sem az európai alkotmányfejlődés, se a közvetlen demokráciáról vallott közjogi funkcionális felfogások ma nem egyeznek a kormány felfogásával. A Fidesz olyan népszavazási vermet ásott az érvényességi küszöb (50 százalék plusz egy fő részvételi arány) megemelésével, amelybe most ő maga esett bele – pedig jogalkotói csak Platón Törvények című munkáját kéne újraolvassák.
És vesztes Gyurcsány Kalandor Ferenc és a DK is, merthogy elsöprő a nemek aránya, olyan mértékű, amilyennel ő egyszer találkozott 2008-ban, és ki is söpörte őt a hatalomból, méghozzá úgy, hogy azóta sincs semmi esélye oda visszatérni, 3.2 millió ember mondott nemet a gyurcsányi migránssimogatásnak.
S vele együtt a DK miskolci önkormányzati képviselője, Tompa Sándor is vesztes, aki jó politikai ütemérzékkel a népszavazás előtti napon volt képes azt nyilatkozni, hogy nem kell Magyarországra befogadó tábor a migránsoknak – hiszen ott vannak Miskolcon a roma „Fészekrakó” lakások üresen, merthogy Kriza Ákos polgármester azokból úgyis elüldözte a cigányokat, így azokba kényelmesen több száz migráns családot be lehetne költöztetni… Na, ez az öngólos vereség…
És vesztes a Jobbik is, mert bár a nem szavazatok mellett kötelezték el magukat, de a részvételért semmilyen felelősséget nem mutattak. Vona Gábor pártelnök mondhatni egy elvi nemmel támogatta Orbánt, de semmit nem tett meg azért, hogy a – igaz, az általuk is részben ellenzett, megemelt – népszavazási küszöböt a részvétel megugorja. Több Kétfarkú Kutya Párt plakát buzdított „nemigenre” országosan, mint ahány jobbikos akár csak fórumot is tartott a részvétel fokozására. Ha tehát az érvényes és eredményes „nem” többség volt az elvi célja a Jobbiknak, akkor bizony őneki is osztoznia kell valamelyest a vesztesek felelősségén.
És vesztes az Együtt és a PM is. Maradtak láthatatlanok. Még az ellenzék számára is, akik, mint Hektor az alvilágban vakon, süketen és némán azt sem tudják megmondani, hogy a nagy kvótanépszavazásban hol kell a szavazóikat keresni, tetten érni…
És vesztesek a Liberálisok is. Kézből etetett jellegüket már 2014-ben megmutatták, de most igenre buzdításukkal végképp nevetségessé váltak, s van-e nagyobb vesztes a politikában, annál, aki nevetségessé válik…
A Kétfarkú Kutya Párt? Az maga a magyar társadalom deficitje. Ez létének a funkciója. Bárminemű eredménye, görbe tükre társadalmunknak, s mivel céljuk a minél erőteljesebb eredménytelenség, ezért 6-10 százalék körüli eredményesség az érvénytelen szavazatok terén az maga a vereség, maga a vesztes lét számukra.
S ez is úgy tűnik összejött.
És vesztes a vidék, mert Budapesttel nem tudta megértetni Ásotthalom fájdalmát, küszködését és félelmét és nem ment el szavazni…
És vesztes Budapest, mert nem értette meg a vidékkel az európai szolidaritás és szabadság erejét az orbáni hatalomgyakorlással és kommunikációval szemben, s elment szavazni…
*
És vesztes vagyok én is, mert az eredménytelenség az én eredménytelenségem is… hiába mentem el, hiába mondtam nemet, és hiába szántom soraimat e hasábokon hétről hétre… nem lett eredményes a népszavazás.
És én nem fogom becsapni magamat, hogy de mindegy is, hogy eredményes volt-e vagy sem… Ez pártlogika lenne. Én polgári, nemzeti logikával csak azt mondhatom… sajnálom, hogy így esett.
A pártlogikával élők, s lelküket nyugtatgatni akarók, most ugorjanak vissza a győztesek klubja részhez…