Európa jelenéről és jövőjéről, az európai identitásról, a multikulturalizmusról és az iszlám jelentett kihívásokról értekeztek a többek között a Danube Institute által szervezett, a Nyugat és a radikális iszlamizmus kapcsolatáról szóló konferencián. A konfliktus filozófiai hátteréről Boros János filozófus, valamint Daniel Johnson és Douglas Murray brit publicisták beszéltek. Tudósításunk.
Boros János, a pécsi egyetem filozófusprofesszora a konferencián arról beszélt: a Nyugat elleni iszlamista támadások sok embert sokkoltak, különösen azokat, akik szerint a nyugati értékek, mint a tisztelet és a tolerancia univerzálisnak számítanak. Nem tudják elképzelni azt, hogy vannak olyanok, akik ezeket az értékeket támadják. „Mik ennek az okai?” – tette fel a kérdést a filozófus. Boros szerint ott kell kezdeni a megfejtést, hogy megállapítjuk: a vallás nem egyenlő a kultúrával, csak annak egyik fontos eleme. A vallás értékek forrása, a kultúrát pedig meghatározza a valláshoz fűződő viszonya. De Boros János úgy látja, a vallások definíciószerűen intoleránsok, hiszen egyetlen igazságot hirdetnek. Ez pedig konfliktusok forrása. Erre született az a nyugati alapelv, a modern demokrácia alapeleme, hogy a vallást el kell választani, el kell határolni az élet más területétől, a demokráciának pedig a racionalizmuson kell alapulnia. A nyugati vallásszabadság hosszú folyamat eredménye volt – emlékeztetett a filozófus.
„Van jövője Európának?” – tette fel a kérdést a konferencia következő előadója, Daniel Johnson brit publicista, a Standpoint folyóirat szerkesztője, korábban a The Times és a Daily Telegraph munkatársa. Johnson szerint Európa egy nagy kontinens egy nagy múlttal, de kérdéses a jövője. Úgy látja: az idei terrortámadások után fel kell tenni a kérdéseket: képesek-e az európaiak harcolni még Európáért és mi az iszlám helye a kereszténység utáni Európában? Johnson szerint a Nyugat az antik világ örökségén alapul, amely mindig is befolyásolta a nyugati gondolkodást, és ami miatt a Nyugat története lényegében a szabadság folyamatos növeléséről szólt. „Előbb az egyház nyerte el szabadságát, aztán a tudomány, később a gazdasági élet, majd jöttek a jóléti intézkedések, s végül a 20. század a modernitás robbanásáról szólt” – foglalta össze röviden a folyamatot a brit publicista, aki szerint jó ideje egy szabad és egy despotizmuson alapuló világ áll szemben egymással a bolygónkon. Ma viszont egy precedens nélküli polarizáció jellemző a világunkra, Európa pedig odáig ment a modernitásban, hogy elhagyta az értékeit, öngyűlölővé vált, s mindent eluralt az öngyűlölet.
„A mai Európa olyan, mintha Alice Csodaországában lennénk” – vette át a szót Douglas Murray brit publicista, több politikáról, terrorizmusról és szólásszabadságról szóló könyv szerzője. Murray felidézte Alice beszélgetését a Fehér Királynővel, aki azt követeli Alice-tól, hogy gondoljon lehetetlenségekre, ami viszont nem megy Alice-nak. A brit publicista szerint egyesek pont erre kényszerítenék az európaiakat, hogy lehetetlenségeket gondolkodjanak. S hogy mik ezek a lehetetlenségek? Murray ennek tartja azt a megállapítást, hogy az iszlám békés vallás lenne. Szerinte valójában egyik vallás sem békés, de az iszlám különösen nem az. Douglas Murray szerint lehetetlenség azt is gondolni, hogy a multikulturalizmus működhet, nem véletlenül temette már el ezt a gondolatot mind Merkel, mind Sarkozy és Cameron. A brit előadó lehetetlennek tartja azt az állítást is, hogy a migráció ügyében nem számítanak a számok, a migránsok mennyisége, hiszen ha nagy számban érkeznek, gettók alakulak ki, ahol párhuzamos társadalmak épülnek ki. A brit publicista úgy látja: nagy hiba engedni az iszlamizmus érzékenységének, hiszen az iszlamisták sem engednek nekünk. „Ne gondoljunk lehetetlenségekre, gondoljunk inkább arra, amink van és amit meg akarunk őrizni, és ne féljünk ennek kinyilvánításától sem” – zárta szavait Douglas Murray.
Rajcsányi Gellért tudósítását híroldalunkon olvashatják.
