Illusztráció: Bernát Barbara magyar euró-sorozatterve (Facebook)

A kormány folyamatosan az egyre javuló gazdasági adatokat kommunikálja, de az eurózónába mégsem akarunk belépni, pedig a feltételeknek jórészt már megfelelünk. Magyarország javuló gazdasági adatainak köszönhetően a számok terén már nem tűnik olyan elérhetetlennek az eurózónához való csatlakozás, azonban a politikai akarat egyértelműen hiányzik ehhez – legutóbb a miniszterelnök a Napi Gazdaságnak adott interjúban még évtizedeket jósolt a forintnak.

Valóban be tudnánk-e vezetni az eurót és jól járnánk-e vele? Mit tanulhatunk a görög példából, és mit azoktól – például a svédektől vagy a dánoktól – akik úgy döntöttek, hogy inkább kimaradnak a közös európai valutából? Bod Péter Ákost, a Corvinus Egyetem professzorát, volt jegybankelnököt és Oblath Gábort, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársát kérdeztük a magyar euróbevezetés esélyeiről.

Az euróbevezetés feltételeinek, a maastrichti kritériumok többségének megfelelünk: a kormány eddig is prioritásként kezelte a deficit 3 százalék alatt tartását. Ugyan az államadósság nagyobb az elvárt határértéknél, de ez az eurózóna tagországainak felére is igaz – mutatott rá a Mandiner kérdésére Bod Péter Ákos közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora, korábbi jegybankelnök. Hozzátette: a lényeg igazából az, hogy az államadósság csökkenő tendenciát mutasson, ennek pedig meg tudunk felelni, hacsak nem áll be újabb pénzügyi krízis.

Bod Péter Ákos és Oblath Gábor egyaránt úgy látja: Magyarországnak érdemes lenne belépnie az eurózónába. „Erre azonban semmiféle szándék nem mutatkozik, helyette időről-időre meglehetősen komolytalan, nyilvánvalóan mondvacsinált és közgazdasági szempontból irreleváns feltételeket dobtak be az euró hazai átvételére nézve. A jelenlegi jegybankelnök, még gazdasági miniszteri minőségében, az államadósság-ráta 50 százalékos szintjét, a miniszterelnök pedig azt jelölte meg a hazai euróbevezetés feltételeként, hogy az ország gazdasági fejlettsége érje el az EU-átlag 90 százalékát” – fejtette ki érdeklődésünkre Oblath Gábor, az MTA KRTK tudományos főmunkatársa. Leszögezte: „ezeknek a feltételeknek egyrészt nincs közük az euró bevezetéséhez, másrészt olyanok, amelyeknek Magyarország akár hosszú távon is csak mérsékelt esélyekkel képes megfelelni”. Ilyen feltételek támasztásának Oblath szerint két oka lehet: vagy az, hogy az illetékesek teljesen félreértik a magyar gazdaság kilátásait és lehetőségeit, vagy az – és Oblath ez utóbbit tartja valószínűbbnek –, hogy tartósan el akarják hárítani az euróövezeti csatlakozást.

Bakó Bea riportját híroldalunkon olvashatják.