„Az európai multikulturalizmus válsága? A multikulturális társadalmi modell jelene és jövője” címmel rendezett vitát a multikulturalizmus, a bevándorlás és Európa aktuális helyzetéről a Mathias Corvinus Collegium. Prőhle Gergelytől Balázs Péter volt külügyminiszterig sokszínű volt a résztvevők skálája, és volt is miről beszélgetni a téma kapcsán.
Balázs Péter volt külügyminiszter nem győzte hangsúlyozni, és szinte majdnem minden felszólalásában ki is tért rá, hogy a bevándorlás kérdése Magyarországon csak egy „szalmabáb”; és ahelyett, hogy ezzel foglalkoznak, inkább a valódi problémák megoldására kellene fordítani az energiákat. Az egykori uniós biztos kiemelte azt is: már csak azért sem mindegy, hogy a magyar kormány hogyan áll az ügyhöz, mert az duplán is érinti a magyarokat. Egyrészt a külföldön dolgozó mintegy 350-500 ezer magyar is megsínylené, ha esetleg az adott országokban is hasonló retorika kezdene meghonosodni az idegenekkel szemben, másrészt a környező országokban élő külhoni magyarok szintén a kárvallottjai lehetnek mindennek.
Nem szalmabáb a bevándorlás kérdése, hanem inkább olyan, mint amikor „egy nagy követ dobnak egy pocsolyába” – talált egy másik hasonlatot a magyarországi migrációval kapcsolatos kormányzati kommunikációra Gallai Sándor politológus, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Külön érdekes volt hallgatni Oplatka András véleményét, hiszen a történész-újságíró maga is emigráns: a családja az 1956-os forradalom leverését követően költözött Svájcba, ő már gyakorlatilag ott nőtt fel. Oplatka éppen ezért úgy vélte: csínján kell bánni a háborúk és egyéb konfliktusok elől menekülőkkel kapcsolatos kijelentésekkel, hiszen a Nyugat 1956-ban és azt követően magyarok tömegét fogadta be, akik akkor szintén menekültek voltak. „Az adok-kapok mérlegét figyelembe kell venni” – mondta.
Talán a leginkább multikulti-ellenes álláspontot Maróth Miklós egyetemi tanár képviselte a jelenlévők közül. Szerinte ebben a kérdésben a tapasztalatok ellentmondanak a szép szavaknak: sok muszlim betelepülő eleve mindent tagad – törvényeket, intézményeket –, amik a nyugati országokat jellemzik. Maróth álláspontja szerint az nem is multikulturalizmus, ami ezekben az országban van. Szerinte multikulturális állam az Osztrák-Magyar Monarchia volt, ahol a különböző kultúrák felett volt egy „fedőkultúra”, míg ez mostanság inkább úgy jelenik meg, hogy egy országon belül több különböző kultúrájú állam van. A kormányzat részéről Prőhle Gergely, a nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár volt jelen, akiről azért több megszólalása alkalmával is kiderült, hogy nem igazán lelkesedik kritikátlanul a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultáció„remekbe szabott kérdései” iránt.
Kiss Brigi tudósítását híroldalunkon olvashatják.
