Kommentszűrés
’15 máj
1
11:01

Atomtemető lehet Pécs mellett – mihez kezdünk a nukleáris hulladékkal?

Írta: Redakció

atomtemeto.jpg

Ismer a világ száz százalékig biztonságos megoldást az atomhulladék elhelyezésére? Tudunk évszázadokban, évezredekben előre gondolkodni? Ezek az alapkérdések, miközben a nyugat-mecseki Bodán, Pécs közelében azt kutatják, megvalósulhat-e ott a paksi atomhulladék végleges tárolója. A pécsieket nem vonják be a folyamatba – a bodaiak viszont támogatják a projektet, miközben a Nukleáris Alap nagylelkűen pénzeli a falut. Riportunk.

A „miért pont Bodán” kérdésre két részből áll a válasz. Egyrészt nem csak az EU-s szabályok tiltják, de általában az EU-n kívüli országok sem engedik meg, hogy más országok atomhulladékot tároljanak véglegesen a területükön, tehát végső soron minden államnak magának kell gondoskodnia az atomhulladéka végleges tárolásáról. A szakemberek szerint Magyarországon a Boda környéki agyagkő, az aleurolit lehet a leginkább alkalmas a nagy aktivitású radioaktív hulladék tárolására. A környéken már a kilencvenes évek óta folynak kutatások, ki is alakítottak akkor egy föld alatti próbalabort: az akkori uránbánya egyik vágatából érték el az aleurolitot. Épp ezért el is terjedt az a tévhit, hogy az uránbányában akarják tárolni a kiégett paksi fűtőelemeket, ami persze nem igaz – mondta el a Mandiner kérdésére Kóbor József, az LMP szakpolitikusa, aki akkor járt is abban a próbalaborban: 45 fokos volt lent a hőség és repedezettek a falak, tehát nem volt alkalmas egy tároló kialakítására. Éppen ezért most egy kicsivel odébb fúrnak és olyan kőzetréteget keresnek, ami nem töredezett – tette hozzá.

Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója a Mandiner kérdésére leszögezte: egyáltalán nem biztos, hogy lesz Bodán tároló. Egy 37 négyzetkilométeres kőzettestről van szó, ahol több helyen végeznek kutatófúrásokat. Még csak a kutatások zajlanak és nagyjából harminc évig eltart, míg megállapítják a kőzetről, hogy alkalmas-e a föld alatti tároló kialakítására. Érdemes ismét leszögezni, hogy a kiégett fűtőelemek és más magas aktivitású radioaktív hulladékok még több százezer évig sugároznak és több száz évig hőt termelnek. Olyan hosszú távra kell tehát előre tervezni, ami emberi ésszel szinte felfoghatatlan. A Mandiner kérdésére Kereki Ferenc elismerte: nincs olyan módszer, amiről száz százalékos bizonyossággal tudhatjuk, hogy biztonságos.

Bakó Bea riportját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: riport nukleáris energia atomtemető Pécs Paks Boda nukleáris hulladék

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr57419254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

istvankah 2015.05.01. 13:14:14

Szerintem az atomtemetőt azokkal kell kisámfázni,akik "megálmodták" a paks 2-öt és cirka száz évre eladósították az országot!Jó szígetelők,vagy legalább is ügyesen títkosítják!

Bell & Sebastian 2015.05.01. 20:58:02

Ahhoz képest, hogy az amcsik vidáman beszórták a szemetüket a tenger alatti vetődésekbe (legalábbis az atom-hőskorban) és az oroszok (jó pénzért) letárolnák, feltűnően sokat rugózunk a kérdésen.

Európai összefogásnak előjele nincsen, ez bezzeg nemzeti hatáskör, mi más lenne?

Ha Péccsel folyamatosan kibabrálhatnak, Páva egy béna kacsa és legutóbb el kellett volna zavarni.

Az atomszemetet tulajdonképpen bele is lőhetnék a napba, ha nagyon akarnák. Egypáran el is kísérhetnék, térképpel és (marha)májkrémes kenyérrel, lennének rá ötleteim, kik?

annamanna 2015.05.02. 00:46:31

@Bell & Sebastian: az amcsi atomhulladék-tárolás mikéntjéről csak ezt olvastam: 444.hu/2014/05/25/rejtelyes-balesetsorozat-amerika-legujabb-atomtemetojeben/

Viszont urán helyett lehetne tóriumot is használni a reaktorhoz, az gazdaságosabb, csak épp nem lehet bombához használni: napivaganysag.blog.hu/2015/04/27/isteni_elem_torium

"Hogy a tórium helyett miért inkább a ritkább és kevésbé felhasználóbarát uránt használjuk az atomerőművekben? Mert az egységnyi urán/kioltható emberélet kvóciense harcászati szempontból kedvezőbb."

"A felhasznált tórium szinte teljesen elégett, alig maradt veszélyes, feldolgozásra váró, atomfegyverbe vagy puskába (a szegényített urán sűrűsége nagyobb, mint az ólomé, emiatt lövedékként felhasználva egyenesebb röppályát biztosít) tölthető sugárzó anyag a reaktor bezárása után."

Mellesleg az atomtemető tervezett helyéről korábban azt olvastam, hogy Gyűrűfű mellé tervezik - az közismerten biofalu..... Most látom, Boda pár kilométerrel arrébb van, közvetlenül Cserdi mellett.... hát nyilván ott a legjobb az altalaj.

S=klogW 2015.05.02. 02:07:31

@annamanna: Lehetne tóriumot használni, persze - elvben.

Csakhogy akadnak még technikai akadályok. Pl. az eléggé korrozív fluor. Szóval bármennyire is nagyszerű technológia rengeteg előnnyel, nem most lesznek lecserélve a nyomottvizes reaktorok olvadtsós reaktorokra.

annamanna 2015.05.03. 01:23:23

@S=klogW: Hát erről természetesen semmit sem tudok, most egy picit utánaolvastam, igen érdekes.
Ha ennek a savnak a kezelhetőségéről van szó: hu.wikipedia.org/wiki/Fluor-antimonsav - akkor az igen meggyőző akadály....

Még elolvastam három alapcikket: hu.wikipedia.org/wiki/Foly%C3%A9kony_s%C3%B3olvad%C3%A9kos_t%C3%B3riumreaktor
sg.hu/cikkek/81064/megmentheti-a-torium-az-atomenergiat
katpol.blog.hu/2011/02/09/vendegposzt_torium_1x1

És ebből csak azt a tanulságot vontam le (újra), hogy ha nőkön múlna a világ, még mindig a pattintott kőkorszakban élnénk.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2015.05.03. 02:51:32

@Bell & Sebastian: "Az atomszemetet tulajdonképpen bele is lőhetnék a napba, ha nagyon akarnák."

Sajnos ehhez a rakományt a Földhöz képest kb. 25-26 km/s kezdősebességre kellene gyorsítani, a Föld haladási irányával ellenkező irányba. Ez tény, utána lehet számolni. Ha kevesebb a sebessége, akkor elmegy a Nap mellett, és visszajön. Persze nem pont ide, hanem csak ilyen távolságig, de onnantól lenne egy potenciális földsúroló atomkisbolygó a listán. Az a baj, hogy a sebességrekordunk eddig 16,26 km/s.

Föld körüli pályához elég kb. 8 km/s sebesség, ennek ismeretében a kínaiak dolgoznak a legolcsóbban, és az űrbe juttatott rakomány költsége tonnánként kb. 40 milliárd forint. Egy optimista cikk szerint az EU évente 80 ezer köbméter radioaktív hulladékot termel. Ha a hulladék sűrűségét a vízével vesszük azonosnak, jobb ötletem most nincs egy durva becsléshez, akkor köbméterenként 1 tonna. Vagyis csak az EU költsége a hulladék Föld körüli pályára juttatására 3000 billió forint lenne évente. Ismétlem, a Napba juttatáshoz háromszor ekkora kezdősebesség kell, feltehetőleg arányos költségnövekedéssel, nagyon pontatlan becslés alapján.

Azt éppen meg lehetne fontolni, hogy a szemetet csak olyan pályára küldjük, amelynek kisebb az átmérője, mint a Föld pályájáé. Vagyis ide már nem jön vissza, a Vénusz és a Merkúr felé pedig nem fontos eljárkálnunk a jövőben, és kész. Valószínűleg a környezetvédők helytelenítenék a naprendszer belsejének sugárveszélyes övezetté alakítását, de igazság szerint ha egy ilyen nap körüli rakományba beletrafál egy nagyobb meteorid, és szétspricceli a szemetet, akkor izgalmas lenne azt számolgatni, hogy vajon elér-e bennünket egy radioaktív szemétfelhő. Sajnos bizony ez nem lenne elég biztonságos.

Engem nem zavarna, ha a Hold túlsó oldalát teleszórnák radioaktív hulladékkal. Bár az Alfa Holdbázis kezdősztorija nem lehetetlen, a holdi atomtemető robbanása megtörténhet. A Holdat nem fogja lelökni a pályájáról, viszont a nyakunkba kaphatnánk az egészet. Én mégis leginkább ezt választanám, a közvetlen költsége jóval kisebb lenne a Napba lövésénél. Viszont még mindig horribilis nagyságú.

Herr Sion Liebhaber 2015.05.03. 08:14:58

mi is a nukleáris hulladék? a reaktor bizniszen nyerészkedők hordóba hegesztett hullája?

Baldrick68 2015.05.03. 09:02:26

Vegyük alapul azt is, hogy a magyar építőipar egy szaros bicikliutat nem képes úgy megcsinálni, ami jövő tavaszra ne lenne kátyús.
Na most akkor képzeljünk el egy atomhulladék tárolót aminek tovább kellene egyben maradni mint az Egyiptom piramisok.

S=klogW 2015.05.03. 15:06:54

@Androsz: szerintem hülyeségeket írsz

"a rakományt a Földhöz képest kb. 25-26 km/s kezdősebességre kellene gyorsítani"
"kevesebb a sebessége, akkor elmegy a Nap mellett, és visszajön"
nem megszöktetni akarjuk a naprendszerből, hanem a napba lőni

" az EU évente 80 ezer köbméter radioaktív hulladékot termel"
de ez nem mind - sőt, jórészt nem - elhasznált fűtőelem, hanem pl. orvosi hulladék

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2015.05.03. 15:30:32

@S=klogW: "szerintem hülyeségeket írsz ... nem megszöktetni akarjuk a naprendszerből, hanem a napba lőni"

Nem hülyeség. Nézz utána Kepler II. törvényének és az égimechanikai paradoxonnak, illetve ha akarod, futtass egy szimulációt valami olyan programon, mint az AstroGrav vagy a Gravity Simulator. Az emberek el szoktak feledkezni arról, hogy mi körpályán haladunk a Nap körül, tehát ehhez elegendő a sebességünk. Ha a Naphoz közelebb akarunk jutni egy űrhajóval, annak lassítania kell, hogy a Nap felé "eshessen". Mivel a Nap kicsi, ezért olyan pályára van szükség, amely a pericentrumában nagyon kis távolságra van a fókusztól, a Naptól, ehhez a naprendszerben legfeljebb 4 km/s sebesség engedhető meg az aphélium pontjában, vagyis a Földön. A mi 30 km/s-os sebességünkből levonunk 26-ot, marad 4. 26 km/s sebességet pedig nem tudunk elérni semmivel, aminek a tömege már említésre méltó. Viszonyításul: a Holdat 11 km/s kezdősebességgel már el lehet érni. Ennyi.

Nem is mondtam, hogy mind fűtőelem, de mind erősen szennyezett hulladék, amit szintén betesznek a hordókba. Attól is meg kell szabadulnunk. Ha csak a fűtőhulladékot lőjük ki, az esetleg megoldható lehet, de nagyon költségesen, és költségként sosem szabad csak pénzre gondolni, hanem felhasznált nyersanyagra is, ami fogy.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2015.05.03. 15:44:18

@S=klogW: Talán nem voltam világos: mind radioktívan szennyezett hulladék. A csak toxikus hulladék mennyisége sokkal nagyobb. www.atomforum.hu/aktualis/nuklhulladek.htm . Ez csak 40 ezer m³-t ír: www2.univet.hu/users/zelek/kornyezetvedelem/08b-radio-silabusz.pdf . Magyarországon óvatos becslésem szerint is az a radioaktív, azaz speciálisan kezelendő 465 m³/év megvan 100 tonna/év. Ha ezt a kínaiakkal akarnánk a Napba lövetni, és tegyük fel, hogy egy fillér költség nélkül el is szállítják tőlünk, akkor is évente 4 billió forint. Nem csekélység.

Baldrick68 2015.05.03. 16:20:40

Még egy gondolat az atomhulladékkal kapcsolatban.
A probléma ott van ha valamilyen oknál fogva megsérül a tároló. Minél hosszabb időtávban gondolkodunk annál valószínűbb, hogy bekövetkezik egy ilyen esemény, lehet az egy természeti katasztrófa, emberi gondatlanság, előre nem látott műszaki hiba vagy akár terror cselekmény. A lényeg, ha itt nálunk egy ilyen tároló elszáll és a rádioaktív trutyi beszennyezi a vizeket azért ez elég nagy gubanc lássuk be.

Akárhogy nézzük mi ehhez kicsi ország vagyunk, ha az oroszoknál a nagy puszta közepén akár egy magyarországnyi terület is lakhatatlanná válik nem nagyon izgat senkit, nálunk ez elég nagy gond lenne.

lemil.blog.hu/2011/03/18/vendegposzt_nuklearis_katasztrofak_2_0

Anno az oroszoknál az egyik nukleális balesetük követleztében (1957 Cseljabinsznk) egy 300 km x 50 km es területnek lett game over a kihulló szutyok miatt.
Na most akkor ezt próbáljuk meg rátenni egy magyarország térképre, szopás mi?

pancho_sanza · www.nst.blog.hu 2015.05.03. 19:39:25

Nyugaton egyre többet kísérleteznek a transzmutáció nevű eljárással, ami a kiégett fűtőelemek újbóli besugárázásával ártalmatlan hulladékot és újra felhasználható sugárzó anyagot állít elő. A technológia drága ugyan, de nyugaton évtizedeken belül elterjed, a paksi orosz kazettákkal viszont nem fognak tudni mit kezdeni a nyugati laboratóriumok gépei. Oroszországban azonban egyelőre nem kísérleteznek transzmutációval.

pancho_sanza · www.nst.blog.hu 2015.05.03. 19:43:28

Artificial transmutation of nuclear waste
:)))

annamanna 2015.05.04. 05:00:51

Hogy az Elisabeth-musical "francia betegség" jelenetéből idézzek: "Lesz egy kis mellékhatás! Nagy kár!" *ördögi vigyor*
Tehát a "kis mellékhatás": www.antalffy-tibor.hu/?p=16640

Robinzon Kurzor 2015.05.04. 11:09:19

@Androsz:

De miért akarnánk pont a Napba belelőni?
Nem elég nagy a világűr? Nem mindegy, hogy hová lőjük ki?

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2015.05.04. 12:32:05

@Robinzon Kurzor:
"Nem elég nagy a világűr? Nem mindegy, hogy hová lőjük ki?"

Tökéletes mondatok egy zs-kategóriás akció sci-fi elejére. :D

Robinzon Kurzor 2015.05.04. 13:16:57

@Holger Hartland:

Onnan is vannak.
Csak még nem mertem vele a nagyközönség elé lépni. :D

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2015.05.04. 14:30:55

@Robinzon Kurzor: Korábban @Bell & Sebastian: vetette fel az egyébként gyakran elhangzó ötletet. Ha meg tudnánk csinálni, akkor az ötlet működne is, mert véglegesen eltüntetné a veszélyes anyagot. Ha csak kilőjük valahová, és én erre is írtam példát, annak megvan a maga kockázata, egyszerűen abból kiindulva, hogy a sugárzó anyag itt marad a közelünkben. Annak idején azon sem izgattuk magunkat, hogy a felbocsátott űreszközök maradékai ott maradnak Föld körüli pályán, mondván: elég nagy a világűr. Ma, amikor még igazán nem mondhatjuk, hogy az ember ott nyüzsögne az űrben, már folyamatos gondot jelent a törmelék igen költséges eszközökkel történő figyelemmel kísérése, és az ISS-sel is kellett egypárszor kis pályakorrekciót végeztetni, mert közeledett valami nagyobb méretű hulladék. Régen ezt szinte senki nem gondolta volna. Ha szétlődözzük magunk körül a nukleáris szemetet, egyszer, talán nem is soká, nagyon fogunk káromkodni miatta. Ezt át kell gondolni.

Ha kilőjük a szemetet, akkor azt valahogy úgy kell megtenni, hogy utána ne röpdössön össze-vissza. A Hold túloldala lehet egy ilyen hely, és az elérhető. Sőt, mivel a célbaérés nem sürgős, használhatnánk a relatíve kisebb költségű ionhajtóművet is, legalább lenne ok arra, hogy rákapcsoljanak a felfejlesztésére, mert a mostani teljesítménye még éppen csak elég. Tektonikus mozgás a Holdon egyáltalán nincs, de abból baj lehet, ha az atomtemetőbe bevág egy meteorid, ezt is meg kell fontolni.

Küldhetnénk a Vénuszra, de abból a pokolból egyszer még egy új Földet lehet csinálni, nem lenne jó ötlet visszavonhatatlanul összemocskolni. Küldhetnénk a Marsra, de ott talán még vannak hasznos dolgok, szóval mint fent. Küldhetnénk a Merkúr napos oldalára, ott embernek úgysincs semmi keresnivalója, de az már nehéz feladat volna. Küldhetnénk valamelyik Lagrange-pontba, de egyrészt azok túl értékes helyek ehhez, másrészt az ott röpdöső szemét egyszer összeütközik egymással, és akkor szétszóródik mindenfelé, ami csúnya öngólnak ígérkezik. Szóval nincs sok elérhető lehetőség.

Kilőhetjük a naprendszerből is. Mivel a célpont lényegtelen, ezért a földpálya síkjában való eltávolításhoz 16,02 km/s névleges kezdősebesség is elég. Sőt, ahogy az űrszondáknál, úgy az ilyen halálrakománynál is lehetne alkalmazni a szokásos hintamanővereket, megnövelve a fajlagos tehertömeget. Ez végül is olyan, mint amikor a szemetet kilapátolják a kertből az utcára, ott már az illetőnek nincs láb alatt. De egyszer még az is előfordulhat, hogy mivel a szemetünket egészen a másik kertig dobáltuk, egyszer csak megjelenik egy dühös űrszomszéd, vagy egy kis zöld közterület-felügyelő, és visszadja nekünk az egészet, ráadásul meg is bírságol. Ez most persze csak tréfának tűnik, de nem szabad elfelejtenünk, hogy az embernek már valóra vált néhány tréfája.

Robinzon Kurzor 2015.05.04. 15:06:46

@Androsz:

A földkörüli pálya nyilván nem megoldás, az már most is egy szeméttelep.

De bármilyen más olyan irány, ami biztosítja, hogy utána már nem keresztezzük egymást, működhet. Nyilván megfelelően gazdaságos technológia kell hozzá.

pitcairn (törölt) 2015.05.04. 15:34:42

@Androsz:

vannak annak kapcsán egyéb kockázatok is...

Challenger Disaster Live on CNN
www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=j4JOjcDFtBE#t=19

pitcairn (törölt) 2015.05.04. 15:39:48

@Androsz:

különben is mi a gond a nukleáris szeméttel?

szabadban lévő nukleáris hulladék = új őserdő:)

Radioactive Wolves of Chernobyl
www.youtube.com/watch?v=mHiFn9hbbSw

tulajdonképpen ez a setétzöldek álma:)

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2015.05.04. 15:58:08

@Robinzon Kurzor: Ebben az esetben igazság szerint nincs gazdaságosság, mert mindenképpen meg kell szabadulnunk a nukleáris hulladéktól. Minden szakértő azt mondja, hogy olyan lerakót sem tudunk csinálni, amelyben ezer évig biztonságban ellenne az életveszélyes szemét, nemhogy százezer évre biztonságosat. Vagyis ha hajlandóak vagyunk azon gondolkozni, hogy elátkozza-e majd ezt a kort az ezer év múlva esetleg létező emberi civilizáció, akkor mindenképpen kell egy jobb megoldás, kerül, amibe kerül. Ha azt mondjuk, hogy "ezer év? leszarom!", akkor jó lesz a barlangba pakolás is.

@pitcairn: A Challanger balesete sehogy sem tartozik ide, mert egyszerű emberi hiba okozta és nem maradt belőle űrhulladék, ezért az itt említése megtévesztő.

Az elég hihetőnek tűnik, hogy a fajok sokaságának fontos oka lehet a természetes radioaktív háttérsugárzás okozta rengeteg mutáció. Csak nem mindegy, hogy a sugárzástól nagyon ronda betegségekben elpusztul-e az élőlény, vagy csak szárnyat növeszt. Ami mi most barlangokba pakolunk, attól az első verzió lenne várható.

pitcairn (törölt) 2015.05.04. 16:50:50

@Androsz:

baleset esetén kb. rádióaktív hulladékkal terítenéd be a kilövés környékét

szóval a világűrbe való nukleáris hulladékkilövés nemcsak, hogy drága hanem felettébb veszélyes is...

ami pedig a Csernobil kapcsán belinkelt videót illeti, a dokumentumfilm fő mondanivalója a következő:

a zóna kb egy ___nemzeti parkra___ emlékeztet

van már ott bölény, vadló, medve farkas, hiúz, stb

méltó vetélytársat kapott a Białowieża-i őserdő:)

ami pedig a mutációkat illeti:

a természetben csak olyan mutáns marad életben, ami "versenyképesebb" a természetes változattal szemben

pontosan emiatt meglepően kevés mutációt sikerült kimutatni a csernobili zóna élővilágában...

a "versenyképtelen" mutánsok igen gyorsan eltűntek onnan

Robinzon Kurzor 2015.05.04. 17:10:26

@Androsz:

Annyiban mindenképpen van gazdaságossági szempont, hogy ha most megtehetjük, hogy biztonságosan eltegyük egy-kétszáz évre, addig, amíg nem lesz a mainál sokkal gazdaságosabb űrbe lövési technológia ... akkor ez ésszerű idieglenes megoldás lehet.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2015.05.04. 20:47:14

@Robinzon Kurzor: Valami szakértő egyszer azt mondta, hogy bármilyen megoldást is keresünk, azt úgy keressük, hogy az lesz a végleges. Mert ha elhisszük, hogy a megoldás csak ideiglenes, akkor az veszélyesen rossz is lesz. Szerintem ebben nagyon igaza volt az illetőnek. Neked emellett igazad van abban, hogy az űrbe lövésre sor kerülhet később is, de addig is próbálnunk kell a cuccot százezer évre biztonságba helyeznünk. Ha száz méter vastag betonnal zárjuk is le, akkor is lehet, hogy ha majd az űrbe lövés lehetségessé válik, ki tudjuk már ásni azt is.

@pitcairn: Harminc év természetesen nem elég ahhoz, hogy életképes mutációk születése legyen megfigyelhető egy nagyon kis helyen. Ráadásul a természetes háttérsugárzás sokkal gyengébb, vagyis az idők folyamán a mutációk létrehozásához elég volt, de a tömeges pusztulás okozásához kevés. Kétszáz év múlva többet tudunk majd róla, és ha a blog akkor esetleg már más néven futna, akkor majd ennél a posztnál találkozunk. :-)

Robinzon Kurzor 2015.05.05. 15:36:39

@Androsz: "Mert ha elhisszük, hogy a megoldás csak ideiglenes, akkor az veszélyesen rossz is lesz. "

Ez hülyeség, akármekkora "szakértő" mondta is.
Egy épületet sem terveznek az örökkévalóságnak, sőt, minden mérnöki alkotásnak van egy elvárt élettartama. Még egy atomerőműnek is, hogy messzire ne menjünk.

Szóval ha van ideiglenes megoldás 50 (100, akárhány) évre, akkor az simán jó lehet addig.
Csak olyanra kell csinálni.