Az olajár csökkenésének legnagyobb vesztesei Irán, Oroszország, Venezuela és Nigéria; ellenben a rezsicsökkentéssel felérő folyamat fő nyertesei közé tartoznak például a magyar állampolgárok – derült ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet kerekasztal-beszélgetésén, ahol azt is megtudtuk: nem az olaj hiánya fogja az olajkorszak lezárását meghozni, ahogyan „a kőkorszaknak sem az vetett véget, hogy elfogyott a kő”. Tudósításunk.

Pletser Tamás, az Erste olajpiaci elemzője a benzinárcsökkenés egyik hozadékaként a hazai fogyasztás növekedését nevezte meg, azzal a magyarázattal, hogy így több pénz marad az embereknél, a tipikus magyar háztartás pedig az 1 megtermelt forintból 97 fillért költ el. Drucker szerint ez egy „150 milliárd forintos rezsicsökkentés”. Ő az infláció csökkenését emelte ki a tapasztalható következmények közül, és arról is beszélt, hogy a mostani folyamat legnagyobb vesztesei kétségkívül azok az országok, amelyeknek költségvetése nagyban támaszkodik az olajexport-bevételekre: Irán, Oroszország, Venezuela, Nigéria – hogy csak néhányat említsünk. A helyzet legnagyobb haszonélvezői az USA, Japán, India valamint Törökország, Európa és Kína – sorolta az energiapiac szakértője.

Nem lehet nem észrevenni, hogy a nyertes és vesztes országok között nem csak gazdasági strukturális különbség van, hanem egy éles nemzetközi politikai ellentét is – ahogy ezt a közönség soraiban ülő egyik hozzászóló is szóba hozta. A meghívott szakértők erre reagálva jelezték, nem kívánnak mély politikai elemzésekbe bocsátkozni, mert az nem a szakterületük; de azt egyértelművé tették, hogy nem hívei az összeesküvés-elméleteknek.

Pletser szerint az olajiparnak több ezer szereplője van, akiket a politika próbálhat befolyásolni, de nem túl nagy eséllyel. Azt is elmondta, az Egyesült Államok egyáltalán nem segítette elő az áresés egyik kiváltó okát a palaolaj-kitermelést, sőt, egyes piacellenes szabályai kifejezetten hátráltatták azt. Szerinte – noha sokan az ő viselkedésükben látják a nagypolitikai manipuláció megnyilvánulását – Szaúd-Arábia azon elhatározása, hogy nem csökkentik a kitermelést, szintén racionális piaci döntés volt, nem pedig kormányok közti paktum eredménye. A kisebbik rosszat választották, ami rövidtávon kellemetlen, de hosszú távon biztonságosabb út – magyarázta.

Lándori Tamás tudósítását híroldalunkon olvashatják.