Magyarországon elég alacsony szinten van a közéleti vitakultúra, amit az is jelez, hogy gyakran személyiségi jogi vagy rágalmazási perekben próbálják ezeket a bíróságok előtt lejátszani az érintettek – mondja Bodrogi Bea és Kárpáti József. A CivilMédia jogászai gyakorlati útmutatót szerkesztettek a sajtószabadság és a személyiségi jogok kapcsolatáról. Interjúnkban a rendőrfotózásról és a kommentekért viselt felelősségről is kérdeztük őket. Interjúnk.
„Mivel találkoznak a gyakorlatban, többnyire milyen perekkel kell az újságíróknak szembenézniük? A sajtó-helyreigazítási perek gyakoribbak, vagy inkább polgári perben kártérítést kérnek, esetleg büntetőfeljelentést is tesznek az érintettek?
KJ: Vannak bevett módszerek. Például, hogy először sajtó-helyreigazítási pert indítanak, ami egy viszonylag gyors, egyszerű eljárás és a bizonyítás terhe jobbára az alperesre hárul. Így a sajtó-helyreigazítási eljárásban gyors eredményt el lehet érni: miután ez megvan, utána lehet egy kártérítési pert indítani, egy kicsit kevesebb kockázattal, habár nem pontosan ugyanazokat a tényeket vizsgálja a bíróság a kétfajta eljárásban. Olyan is előfordul, hogy büntetőeljárást indítanak a felek egymás ellen. Gyakran azt látjuk, hogy közéleti vitákat visznek a bíróság elé, próbálják rávenni a bíróságot, hogy mondja ki, melyik oldalnak van igaza az adott közéleti vitában. Ez eléggé gyakori jelenség, de nem csak Magyarországon. Az lenne a kívánatos, ha a bíróság kevésbé avatkozna be a közhatalom eszközeivel az ilyen közéleti vitákba de egyébként maguk a bírák sem nagyon kedvelik az ilyen ügyeket.
Mennyire van arra lehetőségük a bíróságoknak, hogy távol tartsák magukat az ilyen közéleti vitáktól? A bíróság gondolom, kénytelen dönteni abban az ügyben, amit elé visznek.
KJ: Természetesen a bíróságnak a keresetet el kell dönteni. Viszont a közéleti szereplők bírálhatóságának a keretei lehetőséget adnak arra, hogy a kereset elutasítása mellett a bíróságok tartózkodjanak a közéleti, politikai vitákban való állásfoglalástól. Ezt sokszor alkalmazzák is.
BB: Az azért tendencia, hogy a közéleti viták a bíróságokon landolnak, miközben a közéleti vitakultúra minősége rendkívül alacsony szinten van. A jog bevonása ezen a területen egy politikai játszma, amiben kiszolgáltatottak a jogalkalmazó bírák. Döntenie kell nyilván a bíróságnak a polgári eljárásokban. Viszont büntetőügyekben lehetősége van a jogalkalmazónak arra, hogy akár az eljárás kezdeti szakaszában megszüntesse az eljárást bűncselekmény hiányában.“
