Kommentszűrés
’15 feb
12
07:01

Az igazi konzervativizmusról ellenfényben

Írta: aristo

konzervativ.jpg

„Álmodtam én és az álom, az álom én magam voltam.
Kertben bolygtam, és magam voltam a kert, ahol bolygtam,
a kert, ahol bolygtam és bolygok, botlódva bozóttól bozótig,
mint ki éjjel jár tapogatva és az árnyaktól húzódik.”

(Babits Mihály: Álmok kusza kertjeiből)

Cyrano de Bergerac írja örökbecsű művében, a Holdbéli utazásban, hogy hőse, amikor a Holdra ér, találkozik egy isteni szépségű ifjúval, aki elmondja neki a holdbeliek történetét. Kiderül, hogy a Hold tulajdonképpen a paradicsom, ahonnan kiűzetett Ádám, elmenekülve az Úr haragja elől. Mert „ebben az időben, jól tudjuk, az ember képzelete még nagyon erőteljes volt, mivel sem tivornya, sem nyers ízű ételek, sem a betegség okozta változások nem rontották meg, s mivel Ádám rendkívül heves vágyakozással gondolt e menedékre, súlya meg egészen könnyű lett lelkesség e tüzétől, ez az erő végül is magával sodorta, ahogy filozófusokkal is megtörténik, ha képzeletüket egyetlen dologra feszítik, hogy ez az elragadtatásuk, amit ti eksztázisnak neveztek, a levegőbe emeli őket”. Ez jutott eszembe, amikor Kardos Gábor filozófus legutóbbi írását olvastam itt a Mandineren. Úgy tűnik, hogy a különösen lelkesült filozófusok továbbra sem mondtak az utazásnak ezen költségkímélő, ám az utazás célját illetően kétséges kimenetelű módszeréről.

Megdöbbentő, hogy egy értelmes és jó szándékúnak tűnő ember mennyire képes a teóriák és ábrándok felhőkakukkvárában eltévedni. Hogyan lehet hosszú éveket és oldalakat szentelni olyan spekulációknak és vágyálmoknak, amelyeknek egyetlen összefüggése a valósággal, hogy az – jelen állapotában – „rossz”? Mitől olyan beláthatatlan az az egyszerű igazság, miszerint attól, hogy nagyon szeretnénk valamit, az nem valósul meg szükségképpen. Olvasom persze, hogy a szerző egyben borkereskedő is, ami némiképpen magyarázza ezt, hiszen a hétköznapokban, megélhetési célból is olyanokat kell mondani, hogy „savgerinc”, meg „hátul képzett szilvaíz”, mintha ezek valóságos dolgok lennének, a marketing-költészet mindennapi használata talán leviszi az embert a valóság rögös útjáról.

Utóbbi munkája – amely írásra sarkallt – furcsa elegye az ábrándos öko-liberalizmusnak, internacionalista örökbéke-mantráknak és a meglehetősen porban járó, unalmas anti-orbánizmusnak. Az pedig már csak hab a tortán, hogy mindezt valamiféle „igazi” konzervativizmusként van feltálalva. Lássuk, hogyan.

*

A dolog az igazi és a nem igazi kommunizmus megkülönböztetésének fáradságos kísérletével kezdődik. „...azok munkássága, akik az igazi szocializmussal, illetve az eredeti kommunizmussal szembesítették a létező hamisítványt”. Ez ugyebár nem más, nem több, mint a baloldal régi, szívmelengető hazugsága, miszerint van az „igazi” kommunizmus, amely kedves és jó, mi több, humanista; és van a gonosz kommunizmus, amelyet eltérítettek eredeti szándékaitól a gonosz kevesek. Az kevéssé zavarja e tetszetős elmélet híveit, hogy furcsa módon ilyen „igazi” kommunizmus sohasem volt, mindig csak a gonosz verziója valósult meg. Furcsa ez a „természettudományos” világnézet híveitől, akik – minden más esetben – a sikeres kísérletet tekintik az elmélet egyetlen igazolásának. Nem derül ki egyébként a dolgozatból, hogy kiket tekint „valódi” marxistáknak, akik „a legnagyobb veszélyt” jelentették az „álmarxista hatalom számára”. Talán a Lukács-iskolát? Vagy azokat a lelkes sztálinistákat, akik – amikor kiderült, hogy az ő életük is veszélyben van a vezér szeszélyeiből kifolyólag – hirtelen az eszme és végrehajtói kritikusai lettek? Mert ugye, amíg másokat akasztgattak, addig semmi problémájuk nem volt.

Ezután, némi kötelező Orbán-gyalázás közbeiktatásával sikerül újabb érdekességet megtudnunk szerzőnktől, amely imigyen szól: szükség lenne: „3. a szabadságjogokra kínosan ügyelő legmodernebb konzervativizmussal megfejelve, amiből egyenesen következik 4. a környezettudatosság és a korlátoltan gazdasági szempontokon túlmutató fenntarthatóság keresése”. Tekintsünk most el „legmodernebb konzervativizmus” kifejezésben előálló képzavartól és tekintsünk a „szabadságjogok” – melyekre kínosan ügyelünk ugyebár – és a „környezettudatosság” fogalma alatt szükségképpen értett korlátozások között feszülő ellentmondásra. A tapasztalat – ez az átkozott – ugyanis azt tanúsítja, hogy minél nagyobb a szabadság, annál inkább nem érdekel senkit a környezet. Az emberek nagy autókat szeretnének, légkondicionálót és nyakló nélküli fogyasztást a bevásárlóközpontokban, sőt, – hogy még jobban kétségbe ejtsem a szerzőt – a kínaiak, afrikaiak és az indiaiak is ezt szeretnék. És amennyiben megkapják a „szabadságot”, akkor meg is valósítják ebbéli szándékaikat, tekintet nélkül annak környezeti következményeire. A „fenntartható fejlődés” kifejezés mindkét tagja abszurd, mert mi „tartható fenn” akkor, amikor majd tíz-húszmilliárd ember fog élni a Földön, és vajon mi lesz akkor majd a „fejlődés”? Hol marad akkor hely a „természet” és a biodiverzitás számára?

Van persze a magasan kvalifikált, környezetvédő, baloldali városi értelmiségi, aki elhiszi, hogy az emberek egy szép napon ráébrednek a „környezetet”, a természetet fenyegető veszélyekre és mintegy maguktól, racionális belátással abbahagyják a szaporodást és a fogyasztást. A valóság ezzel szemben azt mutatja, hogy amennyiben rá is ébrednek erre, akkor úgy tartják, hogy az önkorlátozást vezessék be mások. Mi több, akár fegyverrel is hajlamosak az „önkorlátozást” rájuk kényszeríteni − az más kérdés, hogy hol van ilyenkor a szabadság. Lásd azt a bohózatot, amely az ún. „klímakonferenciákon” zajlik, a „ki csökkentse a széndioxid-kibocsátást” címmel. Lehet persze álmokat szövögetni az emberiség neveléséről, csak felesleges. Valami, akár még borozófusunk számára is feltűnik, amikor ilyeneket ír: „a nyugati országok lehetőleg minél messzebbre szervezik ki az amúgy sem épp legjövedelmezőbb nagyiparukat”. Szennyezzen ott. Mert ez mindenképpen bele kell férjen „a szabadságjogokra kínosan ügyelő” világfelfogásba, mert ha lehet szabadsága a melegeknek, miért ne lehetne a szennyezőknek? Hogy melyikük veszélyesebb vagy károsabb a társadalomra, az jórészt hit kérdése.

Egyébként a nagyipar „kiszervezése” – ha már itt tartunk – pontosan a fenntarthatóság szempontjából vet fel kínos kérdéseket. Ha már mindent Kínában vagy tágabban Ázsiában fognak gyártani, vajon mi mit fogunk nekik adni cserében ezekért az árukért? Szabadságot? Demokráciát? Tartok tőle, hogy valami kézzelfoghatóbbra vágynak. Az a szokásos válasz: majd úgy lesz, hogy mi adjuk a dizájnt meg a tudást, súlyos problémákkal küzd. Egyrészt a szellemi terméket az ázsiaiak, ha tehetik, nemes egyszerűséggel el szokták lopni; másrészt nem nagyon tűnik tarthatónak az a kép, hogy a Nyugat a világ esze, Ázsia meg a keze. Egyáltalán nem biztos, hogy ők is így gondolják. A Nyugat Kínával már lejátszotta egyszer ezt a meccset, amikor nem volt már ezüst, hogy Kínából teát vegyenek, ópiumot kezdtek – ugyancsak ezüstért – szállítani nekik. Amikor ez nem tetszett, kitört az „ópiumháború”, egymás után kettő is. Így lett az angol vénkisasszonyok délutáni szokásaiból vérfürdő Zhenjiangban. Csak a kínaiaknak akkor nem volt atombombájuk és hozzá interkontinentális rakétáik. Nagy különbség.

*

De vissza a dolgozathoz. A következő résszel, miszerint abba kellene hagyni a hajbókolást holmi külföldiek, többek között Merkel és az általa képviselt német nagyipar előtt mélyen egyetértek, csak azt nem értem, hogy akkor miért szokták azzal vádolni Orbánt, hogy „szembemegy” Európával? Most hajbókoljon vagy sem? El kéne dönteni.

Ezután iskolapéldája következik annak a mélyen gyökeredző hitnek, miszerint ha elnevezünk valamit valami másnak, akkor az a dolog megváltozik. Már a régiek is tudták, a szavaknak varázserejük van. Vannak olyan fogalmak, amelyek minden balliberális számára örök nehézséget jelentenek. Ilyen a valóságnak az a sajátságos szelete, ami azt sugallja, hogy az egy országban élő embereket a puszta állampolgárságon és a véletlenszerűen megválasztott lakhelyen túl is összeköti valami. Szerzőnk a kérdés kezelésére az egyszerű szómágiát választja: szembeállítja a „patriotizmust” a „nacionalizmussal”, hogy azután mi a különbség a kettő között, alább meg is magyarázza. „Egy nacionalista gyűlöli a generációk óta itt élő zsidókat, akiknek országot gyarapító értékeire a patrióta büszke.”  Eszerint a patrióta és a nacionalista közötti különbség egyszerűen az antiszemita – filoszemita ellentétpárnak felel meg. Akkor miért nem így nevezi? További magyarázat nincs. Megjegyzem, a nacionalista=antiszemita kijelentés még a jeles szerző fogalmi munkásságának is a mélypontja, hasonlót az Amerikai Népszavában szokás olvasni és írni. Nincs és alighanem nem is lehet semmiféle további magyarázat, mert bárhogyan szeretné is a szerző, minden kijelentés tagadás. (Ahogyan Spinozától tudhatjuk.) Valaminek állítom magamat, az bizony tagadása minden más, ugyanabban az értelemben rám vonatkozó állításnak. Egyébként megjegyzendő, hogy a nacionalizmus, patriotizmus és más efféle, az emberi társadalmakra vonatkozó fogalmak magyarázatainak könyvtárnyi irodalma van, amely részletesen taglalja ezeket szellemtörténeti, filológiai, társadalomtudományi és elmekórtani szempontból, és ezek az írások sem jutnak semmire.

A patriotizmusnak ábrándos megközelítésében „meghatározó eleme a többi közép-európai nép iránti érdeklődés, nyitottság és azok értékeinek, saját patriotizmusuknak tisztelete”, ez a kijelentés, így Trianon után, némi pikáns felhanggal rendelkezik. Nem tudom ugyanis eldönteni, hogy például a román vagy szlovák patriotizmusban vajon mit is kell tisztelni? A dáko-román elméletet? Avram Iancut, a híres román hőst, a székelyföldi mészárlások emblematikus alakját? Karel Kálal „A szlovákok kínszenvedései” című remekművét, amelyből kiderül, hogy a magyar királyok tulajdonképpen szlovákok voltak? A környező népek „patriotizmusa” kifejezetten és határozottan ellenünk irányul, ennek tisztelete meglehetős mazochizmust igényelne részünkről.

*

Ezután oldalvágás következik, az „igazi” marxista és az „igazi” konzervatív után a szerző meghatározza az „igazi” keresztény is, aki – mindenek előtt – nem maradi, bármit jelentsen is ez. A mostani, itteni keresztények nem igaziak. Nem írja le, hogy milyenek pontosan az „igazi” keresztények, de semmiképpen sem megélhetésiek, írja, nyilván mert ő pontosan tudja, hogy ki az. Csak sejtem, hogy az igazi, nem maradi kereszténység olyan, hogy a papok elöl sétálnak a Budapest-parádén és katolikus abortusz-klinikák nyílnak világszerte. Nem is értem, miért nem akar mindenki „igazi” lenni?

Az írás további része szóra sem érdemes. Lesznek bizonyára, akik ezt a részt fogják szeretni, hiánytalanul benne van a libi önmeghatározás összes lényeges eleme, Putyin, fasizmus, oligarcha – nekem speciel a trafik- és földmutyi még roppantul hiányzott, de ne legyünk telhetetlenek. A balliberális esti imája. Bármelyik Népszava-vezércikkíró megnyalná a tíz ujját utána.

A végén azonban – a delphoi jósda stílusában – egy meghökkentő mondat hagyja el a szerző klaviatúráját: „létfontosságú lecke lenne az ukrán konfliktus, itt az egyre közelebbi szomszédban, már ha lenne, aki okul belőle”. Őszinte leszek a nyájas olvasóhoz: ezt itt most nem értem. Minek a leckéje lenne? A patriotizmusé? Hiába próbálom meg beazonosítani az ukrán konfliktus szereplőinek magyar megfelelőjét, nem sikerül. Először is, ki lenne a szakadár? Ki lenne Putyin?

Mindig roppant szórakoztató, amikor valaki, aki nyilvánvalóan nem konzervatív, megpróbálja elmondani nekünk, hogy milyen is az „igazi” konzervativizmus. Az „igazi” azt jelenti: aki nekem tetszik. Általában az szokott kiderülni, hogy az „igazi” konzervatív csak egy kicsit liberálisabb mint mondjuk Konrád György, ami azért szerencse. Képtelenek felfogni, hogy a világ konzervatív elképzelése semmiképpen sem valami „izmus”, hanem stílus, világlátás, amelyik borzad attól, hogy értelmiségi okoskodások határozzák meg. A konzervativizmus attitűd, melynek alapja – hogy Scrutont idézzem – az enyhe pesszimizmus. Nem hisz abban, hogy az emberek és a népek egyszer csak egymás és a természet keblére fognak borulni, hogy létezik korlátlan szabadság és hogy valakit, aki intellektuális ámokfutás keretében meztelen csigához hasonlít bárkit, azt meg kéne ölelni.

Címkék: vita jobboldal konzervativizmus baloldal Kardos Gábor

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr897161035

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: [Aristo]: Az igazi konzervativizmusról ellenfényben 2015.02.12. 09:39:02

Mindig roppant szórakoztató, amikor valaki, aki nyilvánvalóan nem konzervatív, megpróbálja elmondani nekünk, hogy milyen is az „igazi” konzervativizmus.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Virág et. 2015.02.12. 08:18:24

Szia aristo!

Segítek neked megtalálni, milyen is az igazi konzervatív.

Az igazi konzervatív láthatatlan. Fél napig zötykölődhetsz vele egy repülőn, akár melletted is ülhet, együtt szemezhettek a sztyuvikkal, de észre sem veszed. Együtt végighaknizhatjátok a fél országot, fórumokon vehettek részt, nyilatkozhattok a párt nevében, államtitkárokat ölelhet, pártfunkcikkal mosolyoghat együtt, senkinek nem jut eszébe megkérdezni, hogy mégis ki ez a fickó. Sőt, még a napos Azerbajdzsánba is elutazhattok együtt, ahol ő kizárólag magáncélból, mintegy nyaralásként vesz részt és ilyen minőségében nem a strandon :), a múzeumban vagy a bazárban tölti az idejét, hanem mindenféle pártos zászlócskák alatt egy tárgyalóasztalnál. A legszebb ebben a láthatatlanságban, hogy retroaktív, azaz visszamenőlegesen aktivizálható. Tehát lehet, hogy te még úgy emlékeztél rá, mint az IT elnöke, amikor az azeri cimborákkal poharaztatok az aláírt együttműködési megállapodások fölött, de az aktivizálás után már az egész hess!, el is tűnik a fejedből. Azt se tudod, ki az a fickó, de a szeme se áll jól. Ezt a varázslatos képességet a jól ismert Schwarzenegger-film varázsjegyének ikertestvére, a színesnyomtatott varázs 100 eurós aktivizálja.

Ha van még kérdésed, máskor is szívesen segítek.

Tündér_Lala 2015.02.12. 08:49:21

Tündér_Lala
2015-02-09 at 16:51

http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2015-02-09

14 – 34 Téridő

Imétlés egyszer már hallottam és akkor is elképedtem rajta. Vajon mi az, amikor egy ilyen ember azt mondja, hogy “na most aztán elmentek a búsba !”. Valószínűleg nincs ilyen, pedig nyilvánvalóan tehetséges emberekről van szó.
Ennek az ellentettje a mai liberalizmus, ahol a közösség semmi és irtandó. Szintén a teljes agymosás szintjén művelve.

Természetesen mindkettővel visszaélnek (a végletekig) lelkiismeretlen emberek, az áldozatok pedig így vagy úgy de tökéletetsen magukra maradnak. Az egyikben a legbelsőbb családtagjaik is jelentenek a hatalomnak rőla és ő is szorgalmasan műveli ezt a sportot, a másikban nincs is családja.

Elképesztő !!!

(Csak érintőlegesen illik a témához, de valójában nagyonis. A normalitást valahogyan mindig kifordítják az "izmusok".)

Tündér_Lala 2015.02.12. 09:03:07

http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2015-02-09

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2015.02.12. 09:14:52

@Virág et.: Én nem keresem az igazi konzervatívot, már megtaláltam. :)

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2015.02.12. 09:28:06

Jellemző amúgy, hogy ez a műkonzervatív hulladékember a hungarofób komcsi Virág et.-t tarja "párbeszédképesnek" a kommentelők közül.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2015.02.12. 10:34:44

igaz amit ír, csak nem tudom érdemes e egyetlen betűt is vesztegetni a végtelenül buta kardosra.
méghogy buta. alacsony is, csúnya is. alember.

TG69 2015.02.12. 10:36:06

@aristo: Már lassan mindenki szembejön ezen a rohadt autópályán :). Még a mandi felségjelű autók is...

Helyes Írás 2015.02.12. 11:56:43

Irigylem aristo-t, mert annyi szabadideje van, hogy még Kardos Gábor agymenéseinek cáfolatára is szánhat pikírt publicisztikát. Sokkal értelmesebb gondolkodók alapján kellene megvitatni a "környezettudatosság" és a "fenntarthatóság" kérdését.

Teljesen érthetetlen, hogy Kardos Gábor, Lakner Dávid és Pintér Bence miért publikál rendszeresen többek között aristoval azonos sarzsival a Mandineren. Láthatóan "patásorbán" vírusfertőzöttek , s mint tudjuk ez a vírus elöli a gazdaállatban az intellektuális kíváncsiságot, a gondolkozás örömét, s politikai mórickává töpöríti őket.

Bell & Sebastian 2015.02.12. 12:37:50

Érteni vélem, mit akart mondani Kardos? Bár a cél szent, a szándék nemes, csak nem sikerült. Kibontani az ukrán és magyar oligarcha -alapú gazdaság közti különbséget és ezen oligarchák viszonyúúlását a politikai vezetéshez, valamint ezen vezetők kapcsolódását más, oligarchikus alapon működő szupremáciákhoz.

Pedig érdekes lett volna.

A meghekkelt demokrácia lényege: gyakorlatilag már nulla hatalmat tulajdonolnak az állam polgárai véges élettartamuk 99,9 százalékában, de rendszerfüggetlenül. Ezért szabadságuk kiterjesztéséhez, ezzel a folyamattal párhuzamosan, ellenkező előjellel, egyre újabb és újabb frontokat kénytelen nyitni a hatalom, hogy ne legyen annyira feltűnő az átverés. Ilyen például a fogyasztás, közerkölcsök, magánbűnök, egyebek.

Ebből az következik, hogy általánossá válik a romlás. A legeslegújabb találmány az emberi minőség lerontása mint hardveres, mint szoftveres téren.
_ _ _

Az utolsó ítéletnek legalább kétfajta vetületét ismerjük, a közösségit és egyénit. Ebből az is következik, hogy ezek kapcsolatban, sőt, hierarchiában kell, hogy legyenek.

Az egyéni utakat lehet persze kárhoztatni, csak minek?

Amikor a közösség útja az igazán fontos. Előrébb vitt-e bennünket a megmaradás felé nemzetközi tényezővé vált zseboroszlánunk és az ő, kifürkészhetetlen útjai?

A válasz: határozott igen! Az unortodox lavírozás árnyoldalait sokan és sokféle összefüggésben permutálták már.

Nekünk aztán édes mindegy, hogy Lajos söpri be a kasszát vagy Jóbarát. A közösségnek már nem annyira.
_ _ _

Kardos csak hőbörög, pedig jobb ötlete neki sincs. Nekem azért volna. Több mézet a madzagra és valamennyi hatalmat vissza. Nem egyszerre, lehet apránként is, csak kezdjék már el végre.

Osszák szét a Lajosét. Ha már nem magát, Lajost.

Dub hadnagy 2015.02.12. 12:43:24

@Bell & Sebastian: Dehát ott van a Lőrinc, a Tiborc meg a Garancsipisti is, náluk is képződött némi extraprofit, azt is ki lehetne mártogatni a bödönből

Bell & Sebastian 2015.02.12. 13:29:20

@Dub hadnagy: Sárkány ellen sárkányfű jó csak. Ki lehetne fosztani ezeket is, de akkor nem értetted meg a lényeget.

Amíg a multikat (tulajdonképpen bankot kell alattuk is érteni) cukorkával kell ideédesgetni, hogy ugyan már, méltóztassanak bennünket kizsákmányolni, nem lesz változás. Transzatlanti szintű rendszerhibát nem lehet lokálisan orvosolni, legfeljebb válaszolni rá.

Az erőforrás összpontosításhoz (gazdasági hatalom gyakorlása) mi kell?

A minőséget sem érdemes bírálni, ha strómanról van szó, csak lojalitás számít. Tulajdonképpen Lajost nem tudják pótolni, mert a maga módján egyeduralkodó zsenije volt a vonóhálós halászatnak.

Dub hadnagy 2015.02.12. 14:05:11

@Bell & Sebastian: én csak a meritokrácia kontra kontraszelekcióra gondoltam

Bell & Sebastian 2015.02.12. 14:25:01

@Dub hadnagy: Egyik sem szívem csücske, de bajosan tehetünk mást. Egyben ezek az építőipar tönkretevői, Orbán legdrágább és legjövedelmezőbb hobbija, a gazdaság hajtómotorja, a hozzáadott értéktöbblet eltüntetői, a nemzeti kapitalisták pénzforrása, az állampapírok felvásárlói, az országot visszavásárló elit, a Párt gazdasági szárnya, a túlélés záloga és a hatalom valódi birtokosai, függetlenül a következő választás végkimenetelétől.
A kinevezettek által kinevezettek, a fordulat végrehajtói, a magyar Kennedyk és Rockefellerek, az örökös elnökök.

Ezek nem azért vannak, hogy ne legyen piacgazdaság, ezek azért lettek, mert nincsen piacgazdaság.

Ha én nékem száz forintom volna, / A kilincsem vert aranyból volna. / De mivel, hogy nincsen, fából van a kilincsem, / Madzag a húzója.

Kasperl 2015.02.12. 16:13:50

Na egy értelmetlen cikkre egy még értelmetlenebb, arrogáns válasz- A legjobb, hogy a szokásos összewikizett félműveltséggel felvértezve kikéri magának" hogy értelmiségiek határozzák meg mi a konzervateizmus". mert az csak egy ilyen: "feeling":). Kb leírja mi a baja a "ballib" világgal. Értelmiségiek, gutmenschek, dizőzök, akik felszínes pózőrködéssel csapják be magukat. De mit tud ezzel szemben kínálni? valami pozőr, értelmiségi gagyogást arról, hogy mit csinál majd Kína meg az afrikaiak, meg rontombontom. Persze leértelmiségezi a ballib oldalt, (csak úgy G.Fodor úr szokta), de gondolom (csak úgy mint G- Fodor) annyira van köze a "tettek embere", általa csodált embertípushoz, hogy néha hétvégén lemegy disznóvágás meg borturistáfkodni és primőr pálinkát iszogatva magyar nótákat dalol, mert ugye a fehérvári huszárok:). Csodálkoznék ha kétlezi munkás lenne és nem szintén bölcsész (csak úgy mint Fodor G. úr), szóval mindig vicces ezen emberek szájából hallani az "értelmiségi okoskodás" mondatokat. Ja és persze miután kigúnyolta az értelmiséget azért bele bele rak egy Cyrano meg Babits meg Scruton gyöngyszemet, mert azért ő nem egy suttyó, van neki műveltsége. Mert ne felejtsük el: a konzervateizmus neki csak egy stílus, mint mondjuk metálosnak lenni:). és milyen a konzervatív stílus szerinte? Mindenképpen a Budapest pride és az orbánkormányhoz való viszony tengelyén hajlik. Mert kb ma Magyarországon mindenféle Izmusnak ezek a fontos sarokpontjai:). pár félművelt értelmiségi erős férfit játszva (ez a jó ige) leteszi a voksát valami izmus mellett vagy vallás mellett és azok kb annyira kellenek nekik, hogy be tudjanak lépni a közbeszéd terébe és a harmadik mondatnál már csak lenézhessék, gyűlölhessék, gúnyolhassák egymást. Kardos nem tudom milyen konzervatív vagy borász vagy franc sem tudja micsoda, de ez az Aristo simán csak egy utálkozó ember, aki szerint komolyan mindenki, aki kritizálja az Orbán kormány konzervateizmusát(vagyis annak létezését megkérdőjelezi), az tuti "katolikus abortuszklinikákat" , semlegesnemű wc-ket, meg papokat a meleg felvonulás elejére akar, illetve azok biztos mind tiltanák a karácsonyfa állítást is, meg odaadnák Óbudát a szlovákoknak. Bravó Mandíner. komoly szemellenző itthon ez a valahova tartozás vágyából kivajúdott szekértáborozás, ha egy ErGé vagy egy TuRul ilyenekkel ír együtt.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.02.12. 16:26:58

Igazi konzervativizmus nincs, mert konzervativIZMUS sincs. Igazi konzervatív viszont van: mindenki igazi konzervatív, aki nem ideologikus gondolkodású és nem progresszióhívő, közössége hagyományaira és saját tapasztalataira hagyatkozik és világos és tiszta felelősségtudata van.

Kasperl 2015.02.12. 16:50:18

hát akkor nincsen sok konzervatív ha kiszedjük mindenből a legszebb eyecandyket és abból építünk egy ilyen misztikus hőst, amiben a konzervatív csak a saját tapasztalataira hagyatkozik (pl. ha nem hajózta körbe a Földet, akkor a Föld lapos, ha nem volt még Ausztráliában, akkor Ausztrália nincs is, vagy legalábbis nem biztos hogy van), meg a hagyományaiban sem bízik, csak ünnepli őket. Mert itt van például a vallás. Azt is csak tiszteli és az identitása része, hogy elmegy a templomba, de hinni már nem hisz, mert ugye a saját tapasztalat hiányzik, hinni meg csak a libsik hisznek.
Nem hinném, hogy ennek van így értelme. Össze vissza le lett stoppolva sok minden a rendszerváltás után az úgynevezett "oldalakon" és most ezeknek a terheit nyőgik az emberek az identitásukban. Eleve az egy buta gondolat volt, hogy őssze kell rakni egy liberális meg egy Konzervatív oldalt mint a jó és rossz megfelelői, amik zászlaja alatt majd gyolcsruhában megvívják itt az emberek az "értékek " háborúját. Emiatt mindenki beengedett a saját értékközösségébe hatalommániás, pénzéhes szerencselovagokat , de a mikutyánkölke effektus miatt nem képes egyik oldal sem kiköpni őket se lenyelni őket, hanem belefulladnak. Aki magát konzervatívnak gondolja az nem az a legtöbbször csak valami üres skanzenizélásba bugyolált vásári gagyi. Aki szuper liberális, progresszív, szabadgondolkodónak az meg általában egy véleményfasiszta erőszakos agyfűrészkét szokta végezni. Elsősorban embernek kéne lenni, aztán majd mondják meg rólunk mások 30 év múlva mik voltunk. Amúgy a patrióta meg a nacionalista nem ugyanaz, és ha mindenképpen ragaszkodni akarunk ehhez a konzervatív jelzőhöz, akkor a patrióta inkább az, mert emberléptékűbb, a környezetét jobban ismerő, annak hibáival is tisztába lévő és nem idealizáló megközelítés, ami saját közvetlen környezetéből építkezik . Pl ha mindenképpen konzervatív gondolkodást nézzük, akkor egy egy patrióta budapesti agyában ő elsőre is a családjához tartozik, aztán vallási felekezet és vagy a környék ahol lakik aztán budapesti aztán magyar csak. És ezek sorrendbe rakva. Egy székelynél ugyanaz. nincs ez a nagy elsősorban magyarok vagyunk ernyő és abból kibontva minden, hanem elsősprban udvarhelyi aztán székely, katolikus és aztán magyar. Ettól meg tudja élni a magyarságát ugyanolyan minőségben csak így őszintébb. De egy patrióta nem költözik vidékről Pestre hogy aztán szidja Pestet. Vagy vidéken marad és esetleg onnan szidja pestet meg a városi életformát (ha már mindenképpen szidni akarja) vagy pesten talál magának egy közösséget meg egy városrészt ahova beilleszkedik és szépítgeti építgeti. na ilyenből van kevés itthon. meg kell nézni egy lombárd vagy bajor patriótát. Itt mindenki csak ócsárolni akar arra használják el a szent dolgainkat is.

Bell & Sebastian 2015.02.12. 20:08:04

@Kasperl: A bal / jobb a konvent öröksége, hívő ebbe a hintába be se száll, mert ez egy másik világfelfogás.

Ugyanakkor az identitás-hierarchia sem alulról építkező egy transzcendentális lénynél.

Ezek a fontosabb tévedéseid, miánt konzi eleve nem lehetsz. Ezért kioktatni a konzikat konziságból sem tudod, masszív jakobinus létedre. Próbálkozni persze lehet, ha bántanak a szelek.

kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2015.02.12. 23:38:33

@aristo: Édes kis bogaram.
A konzervativizmus valahol itt kezdődik:
hafr.blog.hu/
Neked maximum az álintellektüell őskövületek elnevezésű politikai–filozófiai irányzat nevében van jogod véleményt nyilvánítani, a konzervativizmust hagyd az erre méltóbbakra, légyszi.

Kasperl 2015.02.13. 02:00:32

@Bell & Sebastian: Jaj suzegény öreg Bell. Már megiint írtál nekem? Nem megbeszéltük, hogy nem írsz mert mindig csak valami fura zagyvaságot írsz bármire? 100 szor próbáltam veled kedvesen megbeszélni, hogy nincs ennek értelme, mert akárhányszor valami logikai beszélgetés végén mattot kapsz, akkor belemenekülsz a ködös reveláló prófétai szerepbe. Transzcendesnél (ha Bibliai Istent veszed) kb csak az Isten ami hiearchiában feletted van. Minden más ugyanúgy a környezetedből kiindulva, azt megismerve épül. Az alulról épül meg a környezetedből épül két teljesen más megközelítés amúgy. Nem vagyok jakobinus, és ez jobbal okoskodás is megint egy értelmetlen wikiálműveltkedés mert minden gyerek tudja, hogy mi a jobb bal oldal történeti eredete. Hivő ember mit tesz mit nem tesz ezt már megbeszéltük, hogy szerintem ebben csak istennek van joga ítélkezni. Arra a paradoxonra próbáltam csak rávilágítani, hogy ha a konzervatív csak a saját tapasztalatiban hagyatkozik, ahogy a szerző még délben írta , de azóta ez mintha kikerült volna szóval akkor csak érdemes volt felhívnom rá a figyelmet ha ő is észrevette mennyire ellentmondásos amit ír-, akkor nem hihetne Istenben mert ugye tapasztalati úton nem hihetne, csak ismerhetne. Nem hihetne azoknak az országoknak a létezésében ahol nem volt, sőt ha egy városban nem volt egy utcában akkor az az utca sem létezne, ha egy nyelvet nem beszél, akkor az nem lehetne beszéd. De mint látom kivette ezt az érett és bölcs mondatát, szóval legalább őt sikerült meggyőznöm hogy butaság amit írt.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2015.02.13. 04:09:06

@TG69:

az egészben az a legdurvább, hogy két súlyosan agyhalott emberke cicaharcol. :)

mavo · http://polmavo.blog.hu 2015.02.13. 04:12:37

@Kasperl:

"komoly szemellenző itthon ez a valahova tartozás vágyából kivajúdott szekértáborozás, ha egy ErGé vagy egy TuRul ilyenekkel ír együtt"

vérsúly mondat, és sajnos igaznak is tűnik. :(((

mavo · http://polmavo.blog.hu 2015.02.13. 06:10:03

a ## kerületi rendőrkapitányság közleménye szerint m. aristo nyilvános helyen, akarata ellenére elégítette ki közterületen a konzervativizmust.

a sértett konzervativizmus kitért arra is, hogy bár az elkövető durván fogazott, amitől máig fáj a fasza, de azért nincs harag, és az elkövető máskor is leszophatja tövig.

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2015.02.13. 09:48:05

@Kasperl: "hát akkor nincsen sok konzervatív ha kiszedjük mindenből a legszebb eyecandyket és abból építünk egy ilyen misztikus hőst, amiben a konzervatív csak a saját tapasztalataira hagyatkozik (pl. ha nem hajózta körbe a Földet, akkor a Föld lapos, ha nem volt még Ausztráliában, akkor Ausztrália nincs is, vagy legalábbis nem biztos hogy van), meg a hagyományaiban sem bízik, csak ünnepli őket. Mert itt van például a vallás. Azt is csak tiszteli és az identitása része, hogy elmegy a templomba, de hinni már nem hisz, mert ugye a saját tapasztalat hiányzik, hinni meg csak a libsik hisznek."

Ezt a hülyeséget én hol is írtam?

Kasperl 2015.02.13. 11:25:57

azért van abban valami báj, ha valaki átírja a kérdéses mondatot az írásából utána meg ártatlanul megkérdezi, hogy ő ezt hol írta.....
Persze akinek nem inge ne vegye magára.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2015.02.13. 12:26:17

"Megdöbbentő, hogy egy értelmes és jó szándékúnak tűnő ember mennyire képes a teóriák és ábrándok felhőkakukkvárában eltévedni."

na most lépzelük el mindezt ostoba, rosszindulatú faszarcokkal, és ollállá, hát nem pont egy nagy darab aristót kapunk? :)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.02.13. 13:58:05

Tudod, van valami szórakoztató abban, amikor az egyik fantaszta bölcsész szidja a másikat :)

"Egyébként a nagyipar „kiszervezése” – ha már itt tartunk – pontosan a fenntarthatóság szempontjából vet fel kínos kérdéseket. Ha már mindent Kínában vagy tágabban Ázsiában fognak gyártani, vajon mi mit fogunk nekik adni cserében ezekért az árukért?"
Igazából rossz a kérdés.
Amennyiben a "kiszervezés" elér egy bizonyos szintet, a termelési költségek kiegyenlítődnek és nem éri meg további termelést kiszervezni.

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2015.02.13. 14:09:45

@Kasperl: Annak még pikánsabb bája van, mikor valaki nem ismeri az idézőjeleket, továbbá nem veszi észre egy szövegről, hogy azt Ő írta és nem én.

Tehát még egyszer. ÉN hol írtam ezt a hülyeséget. Mert amit idéztem, azt a hülyeséget azt maga írta.

Kasperl 2015.02.13. 15:19:17

de durva hogy valaki kivesz egy rossz mondatot aztán nekiáll paláverezni :)

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2015.02.13. 15:45:55

@Kasperl: Annál csak az a durvább, mikor valaki rossz mondatot ír - jót még nem is olvastunk tőle - azután meg nagy a szája. Még paláverezésnek is nevezhetjük, bármit is jelentsen az.

kardos.g 2015.02.14. 12:15:39

Gondolkoztam, kell-e válaszolni. Valamit írtam.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2015.02.14. 13:15:03

@kardos.g:

ha a rohadt libsiket meg tudod vele ismét alázni, akkor kéjes örömmel várom.

ALFI · http://blog.hu/user/166725/tab/activity 2015.02.16. 19:18:20

Mi van artista, beszartál és bejelentetted Disznóvárit?
Mit gondolsz magadról, pöcsike, azt hiszed te mindent megengedhetsz magadnak, cselédezéstől, disznópásztorozástól kezdve, önbíráskodásra buzdításon keresztül vég nélküli karaktergyilkolásig? Komolyan gondolod, hogy ennek soha semmi következménye nem lesz?