Mit hozhat nekünk az EU-USA szabadkereskedelem?
2014. november 19. írta: Redakció

Mit hozhat nekünk az EU-USA szabadkereskedelem?

ttip.jpg

Kinek jó és miről szól a TTIP, vagyis az EU-USA szabadkereskedelmi és beruházási megállapodás? Mire számíthatnak a fogyasztók és a cégek? Szabadon jöhet a GMO-s kukorica Amerikából, és ha betiltjuk, még minket perelnek be? A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, a közvélemény így egyelőre csak találgatni tud arról, hogy pontosan mi lesz az egyezményben, és milyen hatásokkal jár majd.

EU-szinten európai polgári kezdeményezés is elindult, Magyarországon valószínűleg csak parlamenti vitanap lesz – ha lesz – a TTIP-ről. Az egyezmény előkészítése és a tárgyalások már zajlanak, a nyilvánosság azonban keveset tud róla, főleg Magyarországon. EU-szerte nem jellemzi ilyen súlyos közöny a témát.

A kormányt és Európai Bizottságot is megkerestük a TTIP-val kapcsolatos kérdéseinkkel: a kormánytól két hetes kitartó érdeklődésünkre kétszer is ígértek, majd lemondtak egy interjút Berke Barna európai és nemzetközi együttműködésért felelős IM-államtitkárral, írásban feltett kérdéseinkre pedig nem válaszoltak. Az Európai Bizottságnál azt közölték, hogy minden, a TTIP-re vonatkozó aggályt nagyon komolyan vesznek és rendszeresen tárgyalnak az érintettekkel, akik közt a kereskedelmi szervezetek mellett – nem nevesített – NGO-kat és civileket is említettek.

Bakó Bea riportját híroldalunkon olvashatják.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr716915731

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Urfang 2014.11.19. 16:19:21

@jose maria padilla:

Híres lettél padijja, a zemberek már a mandi híroldalán is olvashatták hogyan vernéd szét bézbózütővel a nemorbánisták fejét :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.11.19. 16:46:15

Volt már ilyen jónéhányszor a történelemben. Kisországként beszorultunk nagyhatalmak politikai-gazdasági frontjai közé. Lényegében mindegy, hogy mit teszünk, a végén úgyis az lesz, amit a nagyok egymás között lejátszanak. Ilyen helyzetben valószínűleg az egyetlen értelmes magatartás lehetséges: ragaszkodni az érdekeinkhez. A mi szövetségi elkötelezettségünk, támogatásunk nem tétel a nagyok szemében, alkupotenciálunk gyakorlatilag a nullával azonos, csak magunkért és magunknak tartozunk felelősséggel. Ki kell hát állnunk magunkért és a végletekig küzdeni azért, amit a miénknek gondolunk-vélünk. Aztán, amit sikerül megszereznünk, megtartanunk, azt sikerül, amit nem, azt elbuktuk. Sajnos, nincs jobb pálya.

mrZ (törölt) 2014.11.19. 17:14:56

Csókolom

Nem sokat lehet tudni róla mivel a tárgyalások nagy része titkos. Azért marhaságokat lehet írogatni, a mandineren vagyunk.

Q: Are the negotiations being held in secret?

A: For trade negotiations to work and succeed, you need a certain degree of confidentiality, otherwise it would be like showing the other player one's cards in a card game.
The European Commission will keep the Member States – in the Council – and the European Parliament informed of developments. At the end of the negotiations, it is these two institutions – the Council containing representatives of Member States' governments and the directly elected European Parliament – that will approve or reject the agreement.

Táguljanak kérem semmi érdekes, majd az újságból megtudják mit gondoljanak.

vizipipa 2014.11.19. 18:28:11

Kedves Bea!

Azt javaslom, hogy következő TTIP cikkedben próbáld meg egy kicsit jobban körüljárni a hátrányokat. Schiffer ebben nyilván jobb alany, mint a CEU-sok.

Befektetővédelmi egyezmény most is van. Bilaterális, multilaterális meg stb. (teve van egy púpú, van két púpú...)

Javaslom azon nézőpont felidézését, miszerint az ilyen (f...a), akarom mondani príma kereskedelmi egyezmények kinek az érdekeit szolgálták a múltban (nálunk történelmileg úgy alakult...) és hogy állunk most ehhez képest, meg éppen hol.

A szabályok, eljárások egységesítésével kapcsolatban meg diszkréten kérdem, akkor most mi vesszük át az inch mértékegységet vagy ők a centimétert? Ez ugyanis egy picit egyszerűbb és egyértelműbb dolog, mint a gyógyszerbevezetés szabályai vagy az elektromos készülékek biztonsági követelményei. Hogy a GMO eszembe se jusson.

Oszt mégse sikerült megoldani az elmúlt akárhány évtizedben.
süti beállítások módosítása