Miért gondolja, hogy a diplomaták alkotják Amerika második hadseregét? Miben különbözik az amerikai külpolitika más országokétól? Csak a korrupcióról szól-e a kitiltási ügy? Korrupció-e, ha pénzügyi támogatásért cserébe amerikai nagykövet lehet valakiből? A Mandiner Nicholas Kralev külpolitikai szakújságírót kérdezte, aki szerint az Egyesült Államok már nem befolyási övezetekben gondolkodik.

„Milyen különbséget lát az Egyesült Államok, és mondjuk Oroszország, vagy akár az EU külpolitikája között?

Az amerikai diplomáciának küldetése van. A többi ország nem próbálja a világot megváltoztatni, az amerikai diplomácia viszont erre irányul. Szeptember 11. után az amerikai külpolitika olyan irányt vett, aminek célja, hogy biztonságosabbá és sikeresebbé tegye a világot – az Amerikán kívüli világot is. Már amennyire lehet. Ez a célja az amerikai diplomáciának.

De mit csinál akkor az amerikai hadsereg?

Ez a lényeg! Az Egyesült Államok igyekszik, hogy ezt a célt a diplomácia útján valósítsa meg és ne háború útján. A hadsereg feladata a védelem. Na jó, az iraki háború kivétel volt, de nem az olaj miatt, mint ahogy sokan gondolják. Van elég olajunk, nincs szükségünk máséra. De alapvetően a jól kormányzott országok a védelemre tartják a hadsereget. Az Amerikai Egyesült Államok hadserege a béke és a stabilitás egyik garanciája a világban. Ezért vannak erőink például Németországban, vagy épp a Csendes-óceán térségében. Vajon az orosz kormány úgy tekint a hadseregére, mint a béke és a stabilitás garanciájára? Nem hinném.”

Balogh Ákos Gergely interjúját híroldalunkon olvashatják.