Őrületes szoborburjánzás – mi folyik Skopjéban?
2014. augusztus 30. írta: dobray

Őrületes szoborburjánzás – mi folyik Skopjéban?

2014sk.jpg

„Nem Macedóniából, Skopjéből jöttek! Macedónia itt kezdődik!”  – figyelmeztet minket az albán-görög határon, a nyár mélyén a görög határőr. Szóval a féltékeny görögök az északi szomszéd országot a fővárosáról nevezték el. Skopje egy mindössze félmilliós főváros, ahol még a macedónok szerint sincs sok látnivaló. Persze akad ez-az, a Kale erőd, a bazár, a régi híd, a múzeumok. De maga a városkép nem igazán figyelemreméltó. Bár a környező hegyekről, amelyekre a város külső kerületei is felkúsznak, a kilátás gyönyörű.

Az egyszer látogatót azonban a szocreáltól szenvedő város belvárosi terein látható szürreális szoborpark nyűgözi le: lépten-nyomon kisebb és nagyobb és óriási szobrokba ütközünk, utóbbiak jellemzően szökőkúttal is kiegészülve. Nagy Sándor, valamint Cirill és Metód szobrai felismerhetők; a diadalív mellett látható hatalmas, ülő, szemüveges figurával vagy a régi Kőhíd két oldalán látható szobrokkal már nehezebb mit kezdeni.

A parlament épülete előtt látható egy hatalmas lovasszobor, amely azonban önmagában rendben volna, ilyen szobrok sokfelé vannak parlamentek előtt, sem stílusa, sem mérete nem szokatlan. Nikola Karev, akit a szobor ábrázol, a 19-20. század fordulóján volt az ottomán uralom ellen harcoló macedón felszabadítási szervezet tagja – emellett elkötelezett szocialista volt. Egyetlen bibi van, a bolgárok is nemzeti hősnek tartják, de hát Istenkém. Érdemes megfigyelni a szoborfigura különös ujjtartását. 

Karev.JPG

Ezzel szemben, a Žena Borec parkban egymás mellett-mögött több emlékmű is van, többek között 1. az elesett macedón hősök emlékműve, 2. Nexhat Agolli albán nemzetiségű jugoszláv politikus szobra, 3. a nemzeti felszabadítási mozgalom antifasiszta gyűlésének emlékműve, 4. Pitu Guli nemzeti hős szobra, 5. a forradalmi mozgalom alapítóinak szobra, meg 6. egy macedón partizán, Kuzman Josifovski-Pitu szobra. A park szélén, a parlament előtti térbe torkolló úton van egy diadalív, a Porta Macedónia, azaz Macedónia Kapuja; mellette két hatalmas ülő alakkal, egyikük Hristo Tatarčev bolgár forradalmár, a macedón forradalmi mozgalom egyik alapítója.

SkopjeParlamentElott.jpg

fallenheroesSkopje.jpg

Porta_Makedonija.JPG

uloalakSkopje.jpg

Skopjeulo.jpg

Kicsit arrébb található a Macedónia tér, melynek közepén áll a 25 méter magas Lovas harcos szobra – a hivatalos név mögött nem hivatalosan Nagy Sándor rejtőzik a közbeszéd szerint. Nem messze tőle látható Sámuel bolgár cár fehér márvány ülőszobra, amely 8,5 méter magas. A téren látható még Metodija Andonov-Čento macedón államférfi szobra, egy, 1900 körül működő szaloniki bolgár anarchista csoport emlékműve, a 17. század elején élt albán író, Pjetër Bogdani, Dimitrija Čupovski macedón filológus szobra, valamint a téren, a Kőhíd hídfőjének két oldalán Goce Delčev és Dame Gruev forradalmárok lovasszobrai. Ugyancsak a téren van a Nemzeti Bankkal szemben Dimitar Popgeorgiev bolgár-macedón forradalmár szobra is. Ez kilenc szobor – egy téren.

MacedoniaSquare.jpg

nagysandororoszlan.jpg

Vannak azért kortárs témájú műalkotások is: 

ketnoSkopje.jpg

A Kőhídon keresztül a Karpoš Felkelés terére jutunk (ez egy 1689-es, ottomán-ellenes keresztény felkelés volt). A híd két oldalán egy-egy kétalakos papszobor látható: az egyik Cirill és Metód szobra, a másik Szent Naum és Ohridi Szent Kelemen szobra. A tér közepén van a Harcos 28 méter magas szobra, ami állítólag az ókori makedón II. Fülöpöt ábrázolja. A Régészeti Múzeummal szemben van emlékműve a felkelésnek, a – végre – jól sikerült Macedón Küzdelem Múzeuma előtt pedig Georgi Pulevski író szobra látható. A téren van két másik szökőkút is, Macedónia anyáinak szökőkútja és a Lovak szökőkútja. És ez még csak a belváros, a leglátogatottabb terek – a többit nem sorolom fel, a Wikipédián utánajárhat, aki szeretne.

A Karpoš Felkelés tere a Macedónia térről nézve, előtérben Jusztiniánusz császár fehér márvány ülőszobrával a Macedónia téren (a kép baloldalán, a császár szobra mögött a Macedón Küzdelem Múzeuma): 

Justinianus.jpg

Karpoš tér:

masikterSkopje.jpg

Karpos.jpg

warriorSkopje.jpg

Emellé még a Vardaron van egy oszlopokon álló, ormótlan étteremhajó is.

hajoSkopje.jpg

De miért is ez a meghökkentő szobororgia?

Nos, Skopje városképe a jugoszláv szocialista realizmusnak, egy 1963-as földrengésnek és a modern nemzetépítésnek köszönhetően olyan, amilyen. Balkáni. A földrengés után az újjáépítést Hiroshima újraalkotója, Keno Tange vezette.

Skopje városképével maga a macedón kormány sem volt elégedett, ezért 2010-ben meghirdette a Skopje 2014 projektet, amelynek célja az volt, hogy klasszikusabb kinézetet adjon a fővárosnak – a földrengésben ugyanis a város számos régi épülete pusztult el. Ennek keretében múzeumokat, kormányzati épületeket és negyven szobrot állítanak fel Skopjéban. A város „antikizálását” azután határozta el a jobboldali kormányzat, hogy Macedóniát Görögországgal folytatott névvitája miatt nem hívták meg a NATO-ba.

A Skopje 2014 Nikola Gruevszki miniszterelnök bevallása szerint a saját ötlete volt. Tanácsadója, Sam Vaknin szerint a terv nem görög- vagy bolgárellenes – hanem inkább az albánoknak szeretne borsot törni az orruk alá (egyéb céljai mellett). Vaknin egy interjúban ugyanis elejtett egy mondatot, miszerint a terv célja kettős: a városkép konszolidációja mellett a másik cél az albánok kiszorítása és egy olyan identitás teremtése, amely nem engedi, hogy az albánok macedónok lehessenek. Ehhez képest több albán nemzetiségű történelmi személy is szobrot kapott a projekt keretében.

A terv kivívta az ellenzők haragját, egyrészt 80 ezer és félmillió euró közöttire becsült ára miatt (elég tág becslés…), másrészt esztétikai okokból: a Skopje 2014 kiérdemelte a „nacionalista giccs” megjelölést. Az egyik fő ellenző az ellenzéki szociáldemokrata párt, ami szerint hatszor-tízszer kevesebbe kerülnek a szobrok, mint amennyit fizet értük a kormány.

A mára nagyrészt megvalósított terv alapján három út és egy tér épületei, valamint hat reprezentatív épület, köztük a parlament kapott új, neoklasszikus homlokzatot. A régi Kőhíd mellé a terv keretében építettek még másik kettőt, a szobrokkal teli Művész hidat és a Szem hidat; valamint felújítottak másik három, a Vardar folyón átívelő hidat is. Megépítették a macedón Filharmóniát, a Régészeti Múzeumot, a Macedón Küzdelem Múzeumát (ahhoz képest, hogy milyen modoros neve van, ez az épület szerintem jól sikerült, nem megalomán, és a stílusa is elfogadható; a Nemzeti Színház is rendben van, a Régészeti Múzeum viszont már necces). Emellett több teret rendeznek újra, fákat ültetnek és hasonlók.

Érthető egy kis, viszonylag újonnan született nemzet és kormánya erőfeszítése, hogy egy szocreál várost szebbé alakítson, s hogy a nemzeti emlékezet is méltó módon jelenjen meg a tereken. A macedónoknak még sok vitájuk lesz a bolgárokkal és görögökkel a számos közös hős miatt, akiket mindenki magáénak vall (mindenki joggal: az ottomán megszállás alatt a bolgár nemzeti identitás része volt sokak számára a macedón lokális identitás). Nekünk, magyaroknak ismerős lehet ez a bonyolult identitás-komplexum (és -komplexus).

A szándék viszont a megvalósítás folyamán kicsúszott a mederből: az ember csak kapkodja a fejét, mit keresnek ilyen hatalmas, aránytévesztéstől szenvedő, ormótlan szobrok egy nem épp metropolisz hangulatú város fő terein, s miért kell ilyen kis helyre ennyi emlékművet bezsúfolni.

Skopjemesszi.jpg

Pedig a posztmodern érthetetlenség apostolaival szemben vallom, hogy a historizálásnak lehet helye a modern városépítészetben. Sokkal inkább vagyok pártján egy historizáló módon újjáépített Honvédelmi Minisztériumnak, mint a korábbi tervek szerint a tetejére építendő akármilyen karónak. Skopjének is nyilván előnyére válna a mértékkel való historizálás, sokkal inkább, mint a pusztán a Szoborértelmezők Titkos Rendje által megfejthető szobrok és épületek, amelyek a szocreál egykor minden bizonnyal modernnek és talán még szépnek is ható alkotásaihoz hasonlóan pár év múlva elrozsdásodnak és javíthatatlanul rondák lesznek.

A Skopje 2014 ugyanakkor számunkra is figyelmeztető jel lehet a hazai szoborállítási és identitás-átalakítási lázban. Szerencsére nálunk nincs szó annyira megalomán tervekről, mint Skopjében, és a macedón fővároshoz képest hatalmas, világvárosias Budapesten ezt nehezebb is megtenni.

De Skopje újra az agyunkba vésheti: a kevesebb több.

Skopjeejjel.jpg

(A nyitókép és a Porta Macedóniát ábrázoló fotó kivételével a képek a szerző felvételei.)

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr896648327

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a gondolkodni próbáló maxval birca · http://maxval.co.nr 2014.08.30. 08:09:00

A macedón Európa egyik legújabb népe. A XIX. sz. végén jelentkeztek az első jelek erre a népre, az identitás pedig szilárdan csak a XX. sz. közepén, a 60-as években alakult ki.

Azaz egy egy félévszázados nép. A mai középkorú macedónok szülei még nem voltak macedónok.

Fiatal nép tehát. A fiatal népek pedig mindig szeretnek kompenzálni, történelmet kitalálni maguknak.

a gondolkodni próbáló maxval birca · http://maxval.co.nr 2014.08.30. 08:13:17

"az ottomán megszállás alatt a bolgár nemzeti identitás része volt sokak számára a macedón lokális identitás"

Ma is így van ez. Macedónia egy része a mai BG-ban van, ott pontosan ez van. Sőt a koszovói és albániai macedónok is többnyire bolgárnak tekintik magukat.

Görögországban ez a probléma nem létezik, onnan a balkáni háborúk alatt többnyire ki lettek űzve a bolgárok, akik meg maradtak, azok mára görögökké lettek.

unionista. (törölt) 2014.08.30. 13:06:50

egy többségében "délszláv" nép koszovói "cigányokkal" milyen legyen? ez a kombó "népnemzeti" kultúra. tisza istván budepesti szobra ugyanilyen ormótlan.
m.cdn.blog.hu/le/lehetvelem/image/orban-viktor-felavatta-tisza-istvan-ujjaepitett-szobrat-02-d0001D91A4b15101c755d%5B1%5D.jpg

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.08.30. 21:31:19

"Szóval a féltékeny görögök az északi szomszéd országot a fővárosáról nevezték el"

vagy teljesen más skopje hangulata, stílusa, indentitása, mint az országé.

hát budapest is egy izraeli városállam, nem magyar főváros >gyakorlatilag<.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.08.30. 21:32:14

Vannak azért kortárs témájú műalkotások is"

de minek? nagyon ízléstelen

biboldó · http://menekulttabor.blog.hu 2014.08.30. 21:41:57

@tesz-vesz:
"hát budapest is egy izraeli városállam, nem magyar főváros >gyakorlatilag<. "

Az hát, húzzál haza a picsába a tajgába, muzsik!

Átlagos Nevű 2014.09.01. 09:47:11

A szökőkutas Nagy Sándor szobor az nagyon kemény: zenés fényshow is jár hozzá, tiszta diszkó. A megújult belvárosról meg annyit, hogy építik ezeket a bazi nagy klasszicista kormányépületeket meg múzeumokat elképesztően ormótlan méretekben, a város meg tiszta lepukkant szoci 80-as évek. A "csodálatos palotáktól" kb. két saroknyira meg kis koszos utcagyerekek mossák a kocsik szélvédőjét meglehetősen erőszakos stílusban. A kis folyó a város közepén kb bokáig érő, úgyhogy minden beledobált szemét kiáll a vízből, felemelő. A legjobb rész a városban egyébként egy a domboldalba épített régi bazárnegyed, na az tényleg hangulatos. Érdemes megnézni azért a várost, nagyon tanulságos.

Amok 2014.09.01. 10:02:08

A kedvenc művem kimaradt az összeállításból: Tose Proeski (Zámbó Jimmy macedón megfelelője) szpbra, amely a Művészet hídján áll. Érdekes módon ez a híd a helyi NAV székházához vezet.

www.balkaninsight.com/en/article/macedonia-erects-tose-proeski-sculpture

Izo 2014.09.01. 11:17:03

@a gondolkodni próbáló maxval birca: Nagy Sándor is makedón volt (akire egyébként roppant büszkék, a még az autópályát is róla nevezték el), szóval kétezer éve is voltak makedónok. Persze az, hogy nekik mennyi közük van azokhoz, akik ma makedónoknak nevezik magukat, az más kérdés. De ha jól meggondoljuk, a mai magyaroknak is kevés közük van a honfoglalókhoz.

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.09.01. 11:37:43

@Izo:
"Nagy Sándor is makedón volt (akire egyébként roppant büszkék, a még az autópályát is róla nevezték el), szóval kétezer éve is voltak makedónok. Persze az, hogy nekik mennyi közük van azokhoz, akik ma makedónoknak nevezik magukat, az más kérdés. De ha jól meggondoljuk, a mai magyaroknak is kevés közük van a honfoglalókhoz. "

Nekünk sokkal több közünk van a honfoglalókhoz, hogy mást ne mondjak -bagatell! - a nyelvünk!

De a mai maCedonoknak semmi, de semmi közük nincs az ókori maKedÓnokhoz... Se nyelvileg, se fajilag.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.01. 11:39:15

@Izo:

A két nép között nincs semmilyen kontinuitás. Esetleg genetikai kontinuitás lehet, de nem népkontinuitás.

Az ókori macedónok 2500 éve göröggé váltak. Megszűntek önálló identitás lenni. Aztán ezek a göröggé lett macedónok részben görögök maradtak, részben elszlávosodtak és lettek aztán szerbek, bolgárok, más rész albánná vagy románná asszimilálódott.

A mai Macedónia területe a VII. sz. végétől bolgár és semmi egyéb. Később a török megszállás alatt sok albán telepedett be, mára a lakosság nagy része albán.

Azaz a területen bolgárok és albánok éltek többnyire, kevés török, szerb, görög kisebbséggel.

A mai macedón nép pedig pár évtizedes fejlemény.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.01. 11:42:57

@Izo:

A mai magyaroknak Árpád magyarjaihoz kevés a genetikai kontinuitása, a legtöbb mai magyar német, szláv származák, s a Kárpát-medence őslakosságának a leszármazotta. De a népkontinuitás töretlen, nem tudsz mutatni olyan időszakot, amikor a magyarok nem magyarnak vallották magukat. Ellenben a macedónok nem tudnak macedón identitást felmutatni a XX. sz. előtti időszakból. Ilyen egyszerűen nem létezett. Semmi nyoma se macedón népnek, se macedón nyelvnek, egyetlen felirat sincs.

Feca 2014.09.01. 15:52:16

Sajnálom Skopjét, már kezdett europai városnak kinézni,
aztán lett belőle ez a giccsparádé.
Bár öncélú szoborért nem kell messze menni.
süti beállítások módosítása