Megint a bevándorlóktól félti Magyarországot a Jobbik. A radikális párt még mindig komoly identitásválsággal küzdhet: a magyar radikáljobbosok antiszemita, illetve Izrael-kritikus nézetei és ebből fakadó arab-, vagy éppen iszlámbarátsága nehezen egyeztethető össze az európai szélsőjobb bevándorló-ellenességével. Próbálkozni azért próbálkoznak. Most például Hegedűs Lórántné szigorítaná a menekültügyi politikát, mert szerintük az SZDSZ elrontotta. Vegyük szemügyre közelebbről a Jobbik érveit.
1. 20 ezer menedékkérő ≠ 2-300 menekült
Először is érdemes megjegyezni, hogy a kutya nem akar kifejezetten Magyarországra jönni, így hazánkat menekültáradattól félteni − egyelőre − óriási balgaság. A hazánkba érkező menedékkérők nagy része hamar továbbáll, alig találni olyat, aki kivárná a Bevándorlási Hivatal döntését. Évente így mindössze pár száz ember kap menekültstátuszt. Ez nem valami kedves procedúra limonádéval, hanem a menedékkérő elmondott történetének igencsak tüzetes kivizsgálása. Aki megkapja a státuszt, az jó eséllyel okkal menekült el onnan, ahonnan jött.
Érthetőbb lenne a kirohanás a csekély számú legális migráns ellen, akik jól képzettek és jól fizető állásokat kapnak Magyarországon. De ha menekültekről beszélünk, akik megkapták a státuszt, akkor általában háború és/vagy üldöztetés elől menekülő, gyakran traumatizált emberekről beszélünk. Ahhoz, hogy a bevándorlók áradatától kelljen tartanunk, először tényleg jobban kéne teljesítenie az országnak.
2. „Egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentés szerint egy év alatt kilencszeresére nőtt a Magyarországon menedéket kérők száma.”
Ez nem új információ, a mainstream sajtó tavaly nyár óta foglalkozik a témával. Valóban kilencszeresére nőtt a menedékkérők száma Magyarországon. Hegedűs Lórántné szerint ez az EU Magyarországra gyakorolt nyomása és az „egykori SZDSZ” által meghonosított menekültügyi politika miatt van. Első körben meg kell jegyeznünk, hogy nem pontosan értjük, miféle nyomásról beszél Hegedűsné. Szerinte az EU nyomása miatt Magyarország idehívja a menekülteket? Ez a kitétel teljesen értelmetlen. Ha arra gondol, hogy nem fordíthatjuk vissza a határon az ide érkezőket, akkor igaza van, csakhogy ehhez semmi köze az EU-nak. Magyarország 1989-ben csatlakozott az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezményéhez, így nemzetközi kötelessége a Magyarországra érkezett, hazájában üldözött külföldieket a megfelelő eljárás után befogadni.
Azt se tudom pontosan megállapítani, hogy „az egykori SZDSZ által meghonosított menekültpolitika” alatt mit ért a jobbikos politikus. Ismereteim szerint Magyarország az Afrikából, illetve Közel-Keletről érkező menedékkérők számára az első olyan ország, ahol viszonylag normálisan foglalkoznak velük. Görögországban gyakorlatilag nem működik a rendszer, Szerbiában jó esetben nem helyezik el, rossz esetben összeverik őket. A jogvédő szervezetek szerint így sincs minden rendben a magyar rendszerrel. Szerintem sincs, de egyáltalán nem állunk rosszul. Ehhez azonban az SZDSZ-nek nem sok köze van. A Bevándorlási Hivatal igazgatója tizennégy éve Végh Zsuzsanna, akit például nehéz lenne SZDSZ-es elhajlással vádolni.
A menedékkérelmek számának emelkedésében pedig teljesen más tényezők játszanak közre. Háború van Szíriában, Szudánban, továbbra sincs nyugalom Afganisztánban. Úgy általában véve egyre rosszabb Afrika és a Közel-Kelet biztonsági helyzete. A téma másik feléről hosszabban ennek a cikknek a vége felé írtam. Röviden összefoglalva: tavaly fél évre megszüntették a hazánkba érkező menedékkérők látszatra teljesen véletlenszerű elzárását, melynek következtében hónapokra börtönszerű körülmények közé kerültek olyan emberek, akik az ég világon semmilyen bűncselekményt nem követtek el. Fél évig nem volt ilyen, így vonzó tranzitországgá vált Magyarország: valószínűleg ez is közrejátszott a számok alakulásában. Tavaly júniusban azonban hazánk minden más uniós állam előtt bevezette a menekültügyi őrizet intézményét, mely alapján újra lehetőség nyílt a menedékkérők fogva tartására. Szóval már ez sem tényező.
3. „Ma egy menekültnek csak joga lehet, kötelezettsége nem.”
Ez megint elég erősen üres duma, sőt, hangulatkeltés. Természetesen egy menekültnek vannak jogai, majdnem pontosan ugyanazok, mint egy magyar állampolgárnak. Ugyanígy természetesen a kötelezettségei is ugyanazok. A radikális politikus valószínűleg arra gondol, hogy a menekültek pénzbeli támogatást kapnak az államtól. Hadd borzasszam el az olvasót: az integrációs szerződés első hónapjában például 216 ezer forintot! Ebből azonban a magyarul nem beszélő menekültnek lakást kell találnia, kauciót és lakbért kell fizetnie, hogy egyáltalán megkapja a további támogatást. Mussa barátom videójából kiderül, hogy ez mennyire nem egyszerű feladat. Integrációs szerződést egyébként csak az köthet, aki rászorul. Az összeg időszakosan csökken a következő két évben: ez alatt az idő alatt kell a magyarul nem beszélő menekültnek beilleszkednie és munkát találnia. Az állam ehhez különböző képzésekkel hozzájárul; de például a magyar nyelv elsajátítását már máshogy, például a Református Menekültmisszió segítségével kell megoldania a delikvenseknek.
4. „A jobbikos politikus a problémák közé sorolta, hogy a helyzet kezelése jelentős anyagi teher az országnak.”
E még akár igaz is lehetne, ha nem öntené az EU az uniós pénzt a célzott alapokon keresztül a magyarországi menekültügyi rendszerbe. A schengeni határ hosszú magyarországi szakasza miatt például ehhez kapcsolódó beruházásokra kifejezetten sok EU-s pénzt kap az állam. Arról nem is beszélve, hogy tavaly decemberben a növekvő számok miatt 440 millió forintos gyorssegélyt kapott Magyarország az EB-től. Szóval nem a menekültügybe fog beleroppanni a fociba tízmilliárdokat ölő magyar állam.
5. „A nyílt menekülttáborok környezetében pedig romlik a közbiztonság, elmaradnak beruházások, esnek az ingatlanárak.”
Könnyű helyzetben vagyok: a fent linkelt cikkben gyakorlatilag minden leírtam erről, amit lehetett. Az általam vizsgált Vámosszabadiban nem maradtak el a beruházások, nem romlott a közbiztonsági helyzet és nem csökkennek az ingatlanárak. Debrecenről, Nyírbátorról nincsenek mélyebb ismereteim, ott akár igaz is lehet a jobbikos politikus állítása, de ezt nem tartom valószínűnek.
6. „A Jobbik szigorúbb menekültügyi politikát szorgalmaz.”
Tapasztalataim azt mutatják, hogy a magyar menekültügyi rendszer nem lehet szigorúbb a mostaninál anélkül, hogy lesüllyedne például Szerbia szintjére. A magyar rendszerrel minden rendben van, ha messziről nézzük. Ha közelről nézzük, akkor feltűnik egy csomó kis probléma, illetve nagy egészben a hozzáállás kérdése. Az én benyomásom szerint a hatóságok üzenete az, hogy „ne gyere ide, és ha itt vagy, akkor menj tovább minél gyorsabban”. Ezen nincs mit tovább szigorítani.
A Jobbik tehát zavaros identitáskeresésében szinte csak rutinból beszél a bevándorlás kérdéséről és azt furcsa módon összemossa a menekültüggyel. A végeredmény egy nem megalapozott kijelentéseken alapuló, hangulatkeltő, xenofób katyvasz, aminek nincs sok köze a valósághoz.
