Lemondott szerdán az eddig sikeresen válságkezelő jobboldali lett kormány, miután múlt csütörtökön Rigában 54 ember vesztette életét egy bevásárlóközpont tetejének beomlása miatt. Tragédia történt, de miért csapott át a nagypolitikába az ügy? Tényleg csak a baleset miatt mondott le a kormányfő? Pár héttel az eurózónához való csatlakozás előtt felbolydult a lett politikai élet. Dāvis Landorfs lett gazdasági újságírót kérdeztük a lettországi fejleményekről.

„Valdis Dombrovskist határozottan pozitívan ítélem meg: sikerült keresztülvinnie Lettországot az EU legkeményebb recesszióján, és – számításba véve a 2007-09-es óriási zuhanást – ez tényleg egy hatalmas dolog volt, ami mellett más ügyek eltörpülnek. Mégis, vannak megfontolandó kritikák. Szerintem igazuk van azoknak, akik egyes válság ellen tett lépéseit túl durvának tartják. Vannak, akik szerint a szuperszigorú megszorítások visszafordíthatatlanul rombolták egyes társadalmi csoportok közszolgáltatásokba vetett bizalmát. Ez tragikus lenne, ha tényleg így történt. Ezen túlmenően Dombrovskis nagyon keveset tett a hagyományos és igen egészségtelen baloldali-jobboldali törésvonal ellen, ami a társadalom etnikai csoportjai, nem a gazdasági preferenciái mentén alakul (Lettországban gyakorlatilag a társadalom több mint egynegyedét alkotó oroszokat képviseli a baloldal, míg a lett többség különböző árnyalatú jobboldali pártokat támogat, liberálisoktól a nacionalistákig – a szerk.) Kint vagyunk a válságból, de még mindig nagyon messze vagyunk a jóléti államiságtól. Dombrovskis persze érthetően azzal volt elfoglalva, hogy Lettországot a talpára állítsa, és jó munkát végzett. Dombrovskisra nagy miniszterelnökként fognak emlékezni, joggal. Talán itt az ideje, hogy a következő vezető előremutatóbb politikákat vezessen be, most, hogy erre végre van az országnak kapacitása.”

Rajcsányi Gellért interjúját híroldalunkon olvashatják.