Petra és a Wadi Rum, Jordánia, 2013 tavaszán.
A dombtetőn a sátorsor olyan,
amint még fel-felvillan távolan,
mint alvó asszony hátán a gerinc
a kedvesnek, ha reggel elrohan
A sivatag jön. Félve ízleled.
Se fák, se fű, se füst, se fellegek;
terem ez, melynek nincs oldalfala,
szín, melyre nem tolnak be díszletet.
Erkélysor sincs, sem rajta tapsolók,
közjáték, s girland, mely szemedbe lóg,
két görbe test van itt, a föld s az ég,
és köztük állsz magad, a monológ.
Sziklák árnyán keress ülőhelyet
s kezedbe addig hajtsd nehéz fejed,
míg a gondolkodás merész kaland
és vad gyönyör lesz únt szokás helyett.
Nem tart soká. Az ész mindent kirág.
Ez nem érzelem s hangulat-világ.
Itt lenn van és fenn; oldalt semmi sincs;
s ami oldalt van, nincs: a délibáb.
Meríts hálót. Az apraját ereszd,
de, ha a nagyhal ficánkolni kezd:
a létkérdést kivesd, magasra vesd,
magadra vesd és sorra kérdezd ezt:
– A roppant homokóra csak pereg;
szűk tölcsérén elcsorgunk, emberek,
a semmibe. S ha egyszer lenn vagyunk:
a roppant órát ki fordítja meg?
– Hol itt az Alkotó, vagy hova lett?
Bujócskát játszik? Ide-oda megy?
S azon mulat, hogy ész s tapasztalat
csapdája őt nem fogja soha meg?
– Vagy holt az űr? Csillagködök laza
kocsonyája, tejutak halmaza,
kométák rőt haja; s a Lét csupán
egyetlen bolygó undok bőrbaja?
– S ha a gyönyör rézpénzével fizet
a Természet friss szolgákért, kiket
munkába állít, izzaszt és kínoz
s ha megkopunk, elád a Semminek:
– s ha hitvány kéjünkért majd mást gyötör
egy élet kínja, a halálgödör
szélé mért játszunk? mért nemzünk fiat?
Valóban oly nagy gyönyör a gyönyör?
– S e kort, mikor az állig vasbeton
városban éltünk s dolgoztunk mohón,
de cél nélkül - nem így ítéli el
egy jobb jövendő, összefoglalón:
– Útjuk tévút volt s mint útjuk, olyan
az életük: vértenger s búfolyam.
Kitéptük történelmük lapjait
s mindent előlről kezdtünk s újonnan.
Így rázd, míg ráz a kétely mételye,
kérdés-csörgőidet az ég fele,
te ifjú! nem, te agg! mert itt az est
s fehér tarkódhoz ér a kézfeje.
Tarkódhoz ér; ha jajgatsz, kinevet.
A síron túl nem vár több ismeret.
Ez a Magány Kvártélya. Ismered?
Innét jöttek vad férfiak lovon
s vándorbottal kezükben, istenek.
Faludy György: A sivatag; 1941
