Idén 2010-hez és 2011-hez hasonlóan újra megkérdeztük mandineres bloggereinket: hogyan értékelik röviden a 2012-es évet? A napokban posztsorozatunkban válaszolnak kérdésünkre. Király Zsolt (Körkép.sk) válasza.
*
2012 a felvidéki magyarság számára nem hozott jó évet. Társadalmunk valószínűleg gyógyíthatatlan állapotát jól tükrözik a népszámlálási mutatók (tíz év alatt mínusz 62 ezer magyar, azaz a felvidéki magyarság 12 %-a tűnt el, vagy vált szlovákká); a politikai és civil valóság; vagy éppen Szlovákia történetének legnagyobb politikai korrupciós botránya, az ún. Gorilla-ügy, és az ezeket követő teljes agónia, kiábrándultság, néma hallgatás.
Az ország Robert Fico kormányzása alatt egyre meredekebb gazdasági eredményeket produkál. 2004 óta most a legmagasabb a munkanélküliség. Szlovákia rekord mértékben adósodik el (2012 2. negyedévében elérte a GDP 50,1 %-át és tovább emelkedik), az adósságcsapda pedig egyre közelebb ér (míg 2008-ban a szlovák pénzügyminisztérium adatai szerint az egy háztartásra eső szlovák államadósság 7.347 euró volt, addig 2012-ben már 13.177 euró is lehet). Adó és járulékpolitikájával a baloldali kormány új munkahelyek létrehozását nehezíti és a középosztályt bünteti. Nem véletlenül menekülnek a szlovák cégek pl. Magyarországra.
Megjelent a megélhetési civilkedés is. A rengeteg dicséretes, kétnyelvű kezdeményezés mellett civil társadalmunkban felütötte a fejét az opportunizmus, a középutas kalkul, az elvek feladása rövidtávú, vélt kedvezményekért. 2012 egyik szomorú felismerése számomra, hogy a szlovákiai magyar civil társadalom egy jól behatárolható, hangadó, szűk köre morálisan semmivel sem különb, mint a gyakran jogosan kritizált politika.
Ennek ellenére vannak életképes, folyamatosan gyarapodó, élő közösségek, mint pl. a Tranzit vagy a Körkép.sk, és mások, melyek inspiratív környezetet teremtve szellemi és lelki felüdülést jelentenek.
Ha kis közösségeink megmaradnak és képesek tovább gyarapodni, még nagy dolgokra lehetünk képesek.