Csak egy hónap telt el az LMP legutóbbi, XVII. kongresszusa óta, de ma újra összeül a párt legfőbb döntéshozó testülete. Döntenek a népszavazási kezdeményezéseik aláírásgyűjtésének elindításáról és tisztújítást is tartanak.
Az LMP belső feszültségei, útkeresése, sikerei és kudarcai sokszor a Fiatal Demokraták Szövetségének első éveit idézik (amiket életkori okokból természetesen csak utólagos kronológiákból ismerek). Ezért kicsit belemélyedtem a FIDESZ-őskorba, elsősorban a Tiszta lappal – A FIDESZ a magyar politikában 1988-1991 című kiadvány és a Fidesz.hu történeti visszatekintése segítségével, és találtam bőven párhuzamosságokat a két szervezet történetében:
FIDESZ'92 | LMP'12 |
1988-ban alakult független ifjúsági szervezetként. | 2008-ban alakult civil szervezetként. |
1989-ben úgy döntöttek, hogy pártként indulnak a '90-es választásokon. | 2009-ben párttá alakultak. |
1990-ben bekerült a parlamentbe. | 2010-ben bekerült a parlamentbe. |
A legkisebb (ellenzéki) frakció az Országgyűlésben. | A legkisebb (ellenzéki) frakció az Országgyűlésben. |
1992-ben felvették a Liberális Internacionáléba. | 2011-ben felvették az Európai Zöld Pártba. |
Elnöke nincs, a pártot az országos választmány vezeti. | Elnöke nincs, a pártot a tizenhárom tagú választmány vezeti. |
Narancsot osztogattak a parlamentben. | LMP-logót vetítettek a parlamentre. |
A hasonlóságok mellett természetesen jelentős különbségek is akadnak a két párt sztorija és helyzete között, hogy mást ne mondjak, '92-ben a FIDESZ népszerűsége tartósan 30% körül alakult, komoly országos szervezeti hálózattal, sok-sok (az LMP-nél összehasonlíthatatlanul több) polgármesterrel, alpolgármesterrel és önkormányzati képviselővel rendelkezett, igaz, sokkal kevesebb kongresszusnál (az LMP 18-nál tart, a FIDESZ ugyanennyi idő alatt 4-ig jutott). Az LMP mellett viszont nincs olyan (árnyék)nagytestvér, mint a korabeli FIDESZ számára sokszor az SZDSZ volt, a két párt kapcsolatának minden dilemmájával.
Hogy a két párttörténet közötti hasonlóságok mennyire alkalmasak előrejelzések megfogalmazására, kérdéses. Hogy Schiffer András lemondása a frakcióvezetői posztról és más LMP-s személyi változások mérhetőek-e az Orbán Viktorék és Fodor Gáborék közötti, szakítással végződő belső konfliktushoz, még nem tudni. Hogy – mint minden rendes, pártszerű pártnak, – lesz-e elnöke az LMP-nek, azt sem tudni (bár inkább arra fogadnék, hogy előbb-utóbb lesz). Hogy lesz-e a '90-93-as FIDESZ-éhez hasonló, óriási népszerűségi felfutása az LMP-nek (itt sokkal valószínűbb, hogy nem). Hogy átéli-e majd a FIDESZ '94-es, győzelemre-is-esélyesek-voltunk-de-épp-csak-bejutottunk sokkját? Vagy alakít-e majd egyszer koalíciós kormányt egykori elszánt ellenfelekkel közösen?
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az LMP minden önazonossági bizonytalansága és szervezeti gyengesége ellenére pont négy évvel jár előrébb a Magyar Szolidaritás Mozgalomnál (akiknek egy-két hónap is elég volt az első komolyabb szakadásig és szervezeti válsághoz) vagy a többi vércivil szerveződésnél, amikhez az SZDSZ korábbi bázisa hajlamos hatalmas reményeket fűzni. Ha most belevágnak, a népszavazási akciójuk sikere vagy kudarca sok mindent megmutathat az LMP valódi állapotából, potenciáljából, és akár a párt jövőjét illetően is sok mindent eldönthet, de korántsem mindent – hiszen ritkán dőlnek el dolgok végletesen és örökre.
(A nyitóillusztrációhoz felhasznált képek forrása az 1956-os Intézet és az MTI.)