Éles fordulatot vett a Mandiner által helyszínről közvetített vita az Európai Parlamentben, amikor Neelie Kroes, a Bizottság elnökhelyettese az Európa Tanács ajánlásairól és javaslatairól kérdezte Navracsics Tibor igazságügyminisztert. A szóváltásnak valószínűleg még hosszabb utóélete lesz, de az elhangzottak alapján, első blikkre így összegezhetjük a vitát: az Európai Bizottság le akarja nyomni Magyarország torkán az Európa Tanács nem kötelező érvényű ajánlásait.

  Az 1949-ben megalapított, 47 európai tagállamot számláló, strasbourgi székhelyű Európa Tanács nem összekeverendő az EU állam- és kormányfőiből álló Európai Tanáccsal, és nem is része az EU szervezetrendszerének. Az ET megítélése elég szélsőséges: egyesek szerint a progresszív törekvések, az emberi jogok, a természetvédelem, a tolerancia és egyéb értékek harcos őre; mások szerint, khm, papucs orrán pamutbojt. Az ET ajánl, javasol, konzultál, felhívja a figyelmet, kampányokat és párbeszédet folytat, és így tovább. Céljait a tagországok közötti nemzetközi jogi egyezmények útján valósítja meg. Nincs is ezzel semmi baj, az ET-nek megvan a maga, ha mégoly csekélynek is mondható szerepe az európai közélet alakításában. Az ET Velencei Bizottsága is megfogalmazta a maga véleményét a magyar alaptörvényről – amit a kormány visszautasított. Arról ugyanis szó nincs, hogy az ET bármely kormánynak bármit kötelező érvénnyel elő is írhatna.

  Ha jól vettük ki a szópárbaj lényegét, Neelie Kroes, a Bizottság elnökhelyettese viszont pont ezt követelte Navracsics Tibortól: a magyar kormány fogadja el és foganatosítsa az Európa Tanács javaslatait (bármi is álljon azokban a javaslatokban). Kroes asszony szervezete, a Bizottság bizony kötelezheti Magyarországot a tagállami jog fölött álló uniós jogszabályok érvényesítésére. Az ET viszont ezen kívül áll. A Bizottság tehát a magyar kormánnyal szembeni erejét arra akarja felhasználni, hogy olyan javaslatokat fogadjon el a kormány, amire nem lehet őt kötelezni.

  A szópárbajban Navracsics Tibor a Klubrádió tudósítása alapján azt mondta: „Természetesnek tartjuk, hogy a megállapodásnak megfelelően az Európai Tanács ajánlásait figyelembe vesszük a jogszabályalkotásnál”. Kroes erre azt válaszolta: „Nem azt kérem, hogy vegye figyelembe az ajánlásokat, hanem azt kérdezem, hogy elfogadja-e és végrehajtja-e azokat a konkrét ajánlásokat, melyet az Európa tanács megfogalmaz”. Navracsics reakciója: „ha ezek nem ellentétesek a magyar a jogrendszerrel és a magyar alkotmányossággal, akkor természetesen megteszik a lépéseket”. Neelie Kroes ezután közölte: „ez más válasz, mint amit Navracsics Tibor az irodájában mondott korábban”. Navracsics Tibor ezt követően úgy reagált: nem mondott mást korábban sem, hiszen ő a magyar alkotmányra és jogrendszerre felesküdött képviselő. Nem tételezi fel, hogy az Európa Tanács ezzel ellentétes javaslatot tenne, ezért végrehajtják, amit kérnek. „Ám az Európa Tanács nem kérhet olyat, nem kényszerítheti Magyarországot olyanra, ami a magyar alkotmánnyal ellentétes lenne. a magyar jogrendszerre esküt tett politikusként nem”.

  Hivatalos jegyzőkönyv hiányában, a biztonság kedvéért álljon itt az MTI tudósítása is erről a vitáról: „A holland biztos arra kért egyértelmű választ, hogy a kormány kér-e átfogó véleményt az Európa Tanácstól (ET) a magyar médiajogszabályok módosításainak megfelelőségéről és azok végrehajtásáról, továbbá elfogadja-e és gyakorlatba iktatja-e az ET majdani ajánlásait. Navracsics Tibor igennel válaszolt, hozzátéve: persze csak akkor, ha ezek az ajánlások nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal. Kroes erre - az EP-bizottság számos képviselőjének tetszésnyilvánítását is kivívva - azzal reagált, hogy a válasz nem ugyanaz, mint amit a kormányfőhelyettes korábban négyszemközt mondott neki ugyanerről. Navracsics Tibor ezt követően jelezte: ő a magyar alkotmányra esküt tett képviselőként volt kénytelen megfogalmazni ezt a fenntartását, egyébként pedig nem feltételezi, hogy az ET a magyar jogrendszerrel ellentétes ajánlásokat tesz”.

  A vita második felvonásában hozzászóló Gál Kinga néppárti képviselő szerint példátlan, hogy Neelie Kroes olyan Európa Tanács-határozat törvénybe iktatására szólította fel egy tagállam kormányát, aminek még nem is ismert a pontos szövege.

  Annyit tennék hozzá: legjobb tudomásom szerint a Bizottság nem követelheti, hogy Magyarország feltétel nélkül fogadja el az EU-tól független ET ajánlásait. S ha így van, a Bizottság fenti követelése durva beavatkozás Magyarország maradék szuverenitásába.