Manapság nem bír túl nagy sportértékkel, hogy külföldi politikusok Magyarországba töröljék a lábukat. Igazándiból a mi ingerküszöbünket sem igazán érik el az ilyen események. A bennünk lakozó Tenkes kapitánya most mégis a gép elé ültetett, hogy elmondjuk véleményünket a Népszabadságnak nyilatkozó Markus Löningnek (FDP), a berlini konzervatív-liberális kormány emberjogi megbízottjának gondolatairól.
Elöljáróban szögezzük le: nagy hívei vagyunk Németországnak. A világbajnokságokon a németeknek szurkolunk, a Lidl-ben vásárolunk, nem vetjük meg a bajor söröket, az Audit pedig az autók Ferrarijának tartjuk (oké, a Hangyák a gatyában-tól, azért minket is kiver a víz). Németország markáns közép-európai jelenlétét igen kívánatosnak tarjuk. Már csak azért is, mert a hasonló orosz törekvéseket sokkal kevésbé érezzük kívánatosnak.
Most mégis vitatkoznánk Markus Löninggel. „Mi Európában civilizált módon politizálunk” – mondja az FDP-s politikus. Ebben a mondatban ott van összesűrítve az egész nyugati világ értékítélete Magyarországról: egyrészt, Európa a Lajtánál kezdődik, örüljetek, ha belefértek a Balkán kategóriába. Másrészt, mivel nem vagytok európaiak, nemeurópai módon is politizáltok.
Aztán jönnek a szokásos panelvádak: hatalmi ágak összemosása, igazságszolgáltatás befolyásolása stb. Aztán egy meglepő fordulat: „és mintha a kormány a médiában sem biztosítaná a vélemények sokszínűségét.” Egy demokráciában a kormánynak hogyan kellene biztosítani a vélemények sokszínűségét? A kormánynak közvetlenül miféle beleszólása lehetne a média és a tájékoztatás világába?
Szép is lenne, ha Európa bármely országában a mindenkori hatalomgyakorló kezébe adnánk azt a jogot, hogy felügyelje és biztosítsa a hírek sokoldalúságát és sokszínűségét. Ezt hívják cenzúrának. Persze hazánkban – és ezt Löning úr talán szerencsésebb pontjára születvén a világnak nem tapasztalta meg – volt ilyenre példa nem is olyan régen:
Aztán volt olyan is, hogy a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának napilapja. A múlt még az 1996-os médiatörvényben is kísértett. Ha nem is a kormány, de egy hatóság (ORTT) hivatalból vizsgálhatta a tévés-rádiós hírműsorok kiegyensúlyozottságát. Az új médiatörvénnyel megszűnt a mindenkori médiahatóság által hivatalból indítható vizsgálat lehetősége, ilyen csak bejelentésre indulhat.
A kiegyensúlyozottság követelménye a tájékoztatási tevékenységet végző televíziók és rádiók hírműsoraira vonatkozik, azaz sem a nyomtatott, sem az internetes sajtótermékekre, sem a lekérhető médiaszolgáltatásokra nem alkalmazható. A sajtó, ahogy Európában mindenütt, továbbra is lehet pártos, markánsan egyoldalú politikai véleménye miatt semmilyen szankció nem érheti.
A kiegyensúlyozottság követelményét megsértő televíziókra vagy rádiókra pénzbírság nem szabható ki, tehát nem lehet tönkretenni őket magas bírságokkal. A hatóság kizárólag arra kötelezheti a médiaszolgáltatót, hogy közzétegye a hatóság döntését vagy a kérelmezőnek adjon lehetőséget álláspontjának megjelenítésére. A médiatörvény hatálybalépése óta kiegyensúlyozottsági ügyben mindössze néhány eljárás indult, egyetlen médiaszolgáltató sem kapott pénzbüntetést (ez jogilag nem is lehetséges), senki nem lett elhallgattatva.