Nyáron egy amerikai óriásvidámpark nézőterén az első előadásra vártunk. Megérkeztek az akrobaták, a műsorvezető üdvözölte az összegyűlt nézőket, majd azt mondta, hogy a közönség soraiban aznap ott vannak a haditengerészet és a légierő katonái, valamint családjaik is. Megkérte őket, hogy álljanak fel, s miután felálltak, annyit mondott: ők a mi hőseink, köszönjük, hogy értünk harcolnak. Hatalmas taps köszöntötte a hősöket. Talán nem is érdemes mindezt összevetni a hazai helyzettel, a Magyar Honvédség társadalmi megítélésével, akkora a különbség. Mégis felmerült bennem, milyen jó lenne, ha Magyarországon is hasonló tisztelet övezné azokat, akik itthon vagy éppen életük kockáztatásával külföldi misszióban szolgálják Magyarországot. 

  Az elmúlt hetekben két ügy is megmutatta, milyen a közvélemény (és különösen a sajtó) alapvető hozzáállása a honvédséghez, mekkora társadalmi támogatást élveznek. Ezek közül a kevésbé érdekes a hadköteles férfiakról felállítandó nyilvántartási rendszer fogadtatása. Az adatszolgáltatást az állami szervek elintézik egymás között, a (háborús helyzet esetén) hadköteles korú férfiaknak semmit nem kell adminisztrálnia, semmilyen külön vizsgálaton nem kell megjelennie emiatt.

  A parlamenti szavazás eredménye nem a megszokott felállást hozta: a kormánypártok természetes támogatása mellett az MSZP képviselői igennel szavaztak, az LMP-sek (már aki jelen volt) és a DKP-s függetlenek nemmel, míg a Jobbik képviselői tartózkodtak. Az MSZP kifejezetten korrektül állt a kérdéshez, az LMP-nek adatvédelmi (és nem sorozási) aggályai voltak, egyedül a gyurcsányista DKP kezdett el sorkötelezettségről hápogni. Az online sajtóban a legtöbben tárgyilagosan számoltak be a hadkötelesek nyilvántartásáról, viszont akadtak efféle címek is:
Visszajöttek: Kopaszok, sorakozó! (168 Óra)
Kopaszok, sorakozó! - Alkalmassági vizsgára is kell menni - (Klubrádió)
Harc, háború, koki, saller - logikus, ami most következik (Stop)

  A blogokat nem különösebben hozta lázba a kérdés. Az Így írnánk mi blog Harcosok klubja című posztjában igazat ad Hende Csabának abban, hogy szó sincs békeidőbeli sorozásról, azonban vitatja, hogy a korlátozott honvédelmi erőforrásokat érdemes lenne hadászat helyett szerintük értelmetlen és az információs önrendelkezési jogot szükségtelenül korlátozó nyilvántartásokra fordítani.

  A másik ügy, az amerikai helikopterek tervezett beszerzése már sokkal izgalmasabb. A szélesebb nyilvánosság előtt az egész a következő szűkszavú HM-közleménnyel kezdődött:

Újabb képességfejlesztési lehetőség a HM előtt
2011. szeptember 19. 17:53

Az Amerikai Egyesült Államok hadereje a helikopter modernizációs program keretében 2011-15. között nyolcvankilenc darab (nyolcvannégy db UH-1N és öt db HH-1N könnyű) többcélú helikoptert tervez kivonni a hadrendjéből. Sajtóközlemény.

A helikopterek meghirdetett ára 5 millió dollár darabonként. A legmegbízhatóbb partnerországok, így Magyarország számára – az amerikai kongresszus jóváhagyásának függvényében – akár térítésmentes átvételre is lehetőség nyílhat. Az eszközöknek e szerint a konstrukció szerint a hazaszállítási és rendszerbe állítási, valamint a pilóták kiképzési költségeit kellene a magyar félnek állnia, a részletekről azonban zajlanak még a tárgyalások.

(HM Sajtóiroda)

  Hogy aztán mindez ingyen helikopterek formában került be a köztudatba, abban jelentős szerepe volt az MTI-nek, ami a következőképpen számolt be minderről:

HM: harminc amerikai helikoptert kap a honvédség

 

Budapest, 2011. szeptember 19., hétfő (MTI) - Mintegy 30 UH-1N-es helikoptert kap hamarosan a honvédség az Egyesült Államok hadseregétől - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) hétfőn az MTI érdeklődésére.

A HM tájékoztatása szerint az amerikai haderő összesen 89 helikoptert von ki a hadrendjéből, amelyet ingyen vagy kedvezményes áron ajánlott fel a partnerországoknak. Mivel Magyarország a legmegbízhatóbb partnerek közé számít, ezért ingyen juthat a darabonként 5 millió dollárt érő gépekhez.

Bár a tárgyalások még tartanak, jó eséllyel nemcsak ingyen, de teljesen felszerelve, sőt pluszalkatrészekkel együtt érkezhetnek a helikopterek 2013-ban Magyarországra - tették hozzá. Az országnak egyedül a szállítás, a rendszerbe állítás és a legénység kiképzésének költségeit kell állnia, de az is lehet, hogy még ezeknek sem kell a teljes összegét kifizetni.

A személy- és teherszállításra használható, közepes méretű helikopterek kiváló műszaki állapotban vannak, így nagyon hosszú - még nem megállapított - ideig használhatóak, míg a jelenlegi szovjet gyártmányú gépek többségét már 10 év múlva ki kell vonni a hadrendből - fűzték hozzá.

A Bell UH-1 Iroquois amerikai fejlesztésű és gyártású katonai szállító helikopter. Beceneve: Huey (a hivatalos Iroquois megnevezést a gyakorlatban nem használták). A UH-1-et az UH-60 Black Hawk váltotta az 1980-as évek elejétől kezdve, így napjainkra már csak néhány Huey teljesít szolgálatot. A tengerészgyalogság viszont napjainkban is nagy számban alkalmazza a korszerűsített (ikerturbinás) N és Y típusú változatokat.

 

  Aztán múlt héten robbant a bomba, amikor egy kongresszusi előterjesztésben előkerült a 426 millió dolláros ár. Egymást érték a felháborodott hírek és blogbejegyzések:
Leselejtezett katonai helikopterek ingyen - illetve 426 millió dollárért (Vastagbőr)
Százmilliárd forintot fizethetünk az "ingyen helikopterekért" (Barikád)
Sikersztoriból rémtörténet: mégsem kellhetnek az "ingyenhelikopterek" (hvg.hu)
426 millió dollárba kerülhetnek az ingyenhelikopterek (Index)
Kivan a..., de katonai helikoptereket vásárolnánk (Tőzsdefórum)
Mennyibe is kerülnek majd az ingyenhelikopterek? (Népszabadság)
Ingyen helikopterek Amerikából: ennyibe kerülhet az országnak (Híradó.hu)

  Mivel tudtam, mennyire nagy reményeket fűznek a honvédségnél az amerikai helikopterekhez, különösen szíven ütött az amerikai csomag teljesen ellenséges sajtófogadtatása. Lehetőségeimhez mérten utánajártam a történetnek, összevetve a sajtóban előkerült ellenérveket a honvédelmi tárca álláspontjával, amiben a tárca munkatársa, Sipos Károly őrnagy, hivatásos helikopterpilóta volt segítségemre.

  A történet 2010 májusában kezdődik, az Office of Defense Cooperation (ODC) ekkor kínálta fel a szövetséges országoknak megvételre a tengerészgyalogságtól kivonásra kerülő Bell UH-1 (Huey) többcélú katonai szállítóhelikoptereket ötmillió dolláros darabáron. Ez harminc helikopterre számítva (a szállítás, rendszerbe állítás, kiképzés, üzemeltetés járulékos költségei nélkül) 150 millió dollár, mai árfolyamon közel 35 milliárd forint lett volna, ami meghaladta lehetőségeinket, így nem is számolt vele érdemben a honvédelem. Aztán tavaly novemberben az amerikai fél úgy döntött, hogy Magyarország, mint különösen megbízható szövetséges számára térítésmentesen átadhatók a helikopterek és egyes alkatrészek, s innentől vált a jelenlegi orosz helikopterek érdemi alternatívájává a nem mai konstrukciójú, de még több évtizedes élettartam-tartalékokkal rendelkező amerikai haditechnika beszerzése.

  Az Egyesült Államok Kongresszusához benyújtott előterjesztésben szereplő csomagban azért 426 millió dolláros ár szerepel, mert ebbe biztosan bele fognak férni a magyar igények. A jövendő tárgyalásokon lefelé ugyanis szabadon eltérhet az amerikai fél a kongresszus által elfogadott értéktől, a felfelé módosításhoz azonban újabb kongresszusi jóváhagyásra lenne szükség.

  A helikoptercsomagról természetesen gyorsan kiderült, hogy nagyon drága, szakemberek szerint sokkal olcsóbban sokkal jobbat is kaphatnánk. Németh Zsolt, a Jobbik képviselője is elmondta, hogy a piacról sokkal jutányosabb árért, körülbelül 15 milliárd forintért is be lehet szerezni, olvasta az interneten:

  A Vastagbőr által hivatkozott, az aggályokat remekül összefoglaló KGyST szerint egy orosz Mi-8 „újonnan 3-5 millió dollár”. Azok a vadonatúj Mi-8-asok már inkább Mi-17-esek (ez a Mi-8 módosított, jelenleg is gyártott változata), amiknek a valós beszerzési költségeiről talán eleget mond az, hogy az USA 12 millió dolláros darabáron, azaz összesen 372 millió dollárért vett belőlük 31-et az afganisztáni hadsereg számára. Ez csak a gépek ára, nem tartalmazza az éjellátó berendezéseket, a fegyverzetet, a NATO-kompatibilis titkosító és kommunikációs rendszert, a kiképzést, az alkatrész-utánpótlást.

  A Huey-csomag ezzel szemben többek közt tartalmaz 30 repülőképes és 2 nem repülőképes UH-1-est (utóbbiakat a műszakiak kiképzéséhez), két mozgó és két statikus UH-1 szimulátort (jelenleg egy 1984-es, komoly muzeális értékkel bíró orosz Mi-8 szimulátorunk van csak), a pilóták és a műszakiak kiképzését, alkatrész-támogatást az utolsó helikopter leszállításáig, illetve azt követően még három évig, fegyverzetet, 10 FLIR hőkamerát (csak ennek több millió dollár darabja). Utóbbiak különösen érzékeny haditechnikai berendezésnek számítanak, az amerikaiak nem adják csak úgy oda akárkinek, külön eljárásban döntenek arról, ki kaphatja meg.

  Szintén KGyST kérdezi, hogy „ha a Honvédség öt Mi-24-esének nagyjavítása 2 milliárd forintba kerül (gépenként 400 millió HUF, azaz 2 millió USD), akkor nem lenne olcsóbb a szállító helikoptereket is nagyjavítani?” Hogy honnan vehette ezt a teljesen irreális árat, arra nem sikerült rájönnünk, egyetlen tippünk van csak. Az egyik Honvédelmi Közlönyben jelent meg mellékletként ez a 400 milliós érték egy kimutatási mintában, de ott ugyanilyen erővel akármilyen más, fiktív összeg is szerepelhetett volna:

  Az amerikai ajánlati eljárásban most éppen a 15 napos, december 22-ig tartó csendeljárási szakasznál tartunk, a magyar fél ezt követően kapja meg a részletes ajánlatot. Az erről szóló döntést a 97/2011-es HM-utasítás alapján felálló bizottság készíti elő, majd januárban magyar küldöttség utazik Amerikába, hogy a részletekről tárgyaljon. Amíg nem születik megállapodás, addig egyik fél sem vállal semmiféle kötelezettséget. A haditengerészet kivonási programjában szereplő 89 helikopter még repül, előre meghatározott ütemben vonják ki őket. Amit nem adnak el, azt konzerválják. A magyar törekvés az, hogy lehetőleg hot transfer (leszállás utáni átvétel) valósuljon meg, ne pedig cold transfer (letárolt gépek szállítása és ismételt üzembe állítása). 2012-ben kezdődne meg a hajózók és a műszaki személyzet kiképzése, a 10-10 helikopter 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben érkezne meg. Ezt követően még három évig kapnánk teljes alkatrész-ellátást. Az ajánlat ellenértékét 7-10 év alatt kéne megfizetni az amerikaiak felé.

  Tehát szerintünk mi minden szól a tárgyalás alatt álló, kifejezetten nagyvonalú amerikai ajánlat elfogadása mellett?

– a baráti orosz technológia cseréje szövetséges amerikaira,
– javul az együttműködési képességünk a NATO-haderővel, különösen szoros kooperáció (pooling and sharing) valósulhat meg a hasonló géptípust használó osztrák légierővel, akik például nem rendelkeznek olyan szimulátorokkal, amiből négyet is tartalmaz a nekünk szánt csomag,
– önálló, O, I és D szintű műszaki karbantartási potenciál kiépítése, azaz a magyar műszakiak minden munkát képesek lesznek elvégezni – ez az orosz technológia esetében nincs meg,
– éjszakai műveleti képességek megszerzése,
– az orosz szolgáltatásokkal szemben kiszámítható árazású ellátás és támogatás,
– civil (például mentési vagy katasztrófavédelmi feladatokra) olcsóbban és rugalmasabban alkalmazható flotta létrejötte.

  Egyébként pedig, ahogy már 2007 őszén is írtuk A jövő visszahódítása című reakciós kormányprogramunkban: több pénzt a honvédelemnek, teljesítsük nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeinket!