Kommentszűrés
’11 nov
24
12:01

Képeslapfilm Woodytól - Éjfélkor Párizsban

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

  Minden kornak megvolt a maga nosztalgiája, és ez így is van rendjén – szól a nem túl összetett üzenet Woody Allen nem túl összetett, Éjfélkor Párizsban című sorfilmjében. Talán ez a kedves, jól eladható egy ügyüség az oka, hogy bármilyen meglepő, ez lett a klasszikussá érett filmek sorát rendező idős mester eddigi legsikeresebb alkotása: mostanáig 133 millió dollárt kaszált a szerény 17 millió dolláros költséggel készült filmen. De van-e tartalom az anyagi sikerek mögött?

  Párizs, Eiffel-torony, Diadalív, Szajna-part, álmodozó emberek a fák alatt, kávézók, mulatók és manzárdablakok... Nincs olyan édeskés Párizs-klisé, amit Woody Allen ne vonultatna fel a film első perceiben, amikor is tökéletesen beállított, színharmóniára és aranymetszésre is ügyelő képsorokon mutatja be az ő Párizsát - mint egy privát fotóalbumot. Azon se lennék meglepve, ha a francia főváros turisztikai irodája finanszírozta volna a film nagy részét: az Éjfélkor Párizsban nagy sikere alapján talán százezrekben buzoghat fel a vágy, hogy elutazzon a fény városába.

  Ezt teszik a film főszereplői is: Gil (Owen Wilson) és Inez (Rachel McAdams) vőlegény-menyasszony párosa a nő szüleivel érkezik Párizsba. A pár kapcsolata persze kihívásokkal, a férfi pedig alkotói válsággal küszködik – vajon hány Woody Allen-film szólt nem erről eddig. A főszereplők a párizsi elit különböző színterein (éttermektől múzeumokon át tetőkertekig) ütik el az időt, még Carla Bruni is felbukkan egy epizódszerep kedvééért. A főhősök krémszínű ruhái mindig tökéletesen passzolnak a krémszínű szobabelsőkhöz és a krémszínű párizsi házakhoz, s a hátuk mögött mindig felbukkan az Eiffel-torony.

  Gil (vagyis az egy az egyben Woody Allent játszó Owen Wilson) ihletért jött Párizsba, s ezért egyre többször marad el családjától, magányosan kószálva Párizs festői utcáin, a századelő bohém világáról álmodozva. Amikor egy csendes szegleten éjfélt üt az óra, az Allen-i mágikus realizmus birodalmába csöppenve régi idők művészeivel hozza össze a sors, akik a maguk piszlicsáré ügyeivel, hús-vér problémáival vannak elfoglalva, s hatásukra a utat vesztett író is újra feltöltődik ihlettel. Az Éjfélkor Párizsban mellékszereplői többet hoznak ki karakterükből, mint maga a főszereplő páros, Adrien Brody egyenesen zseniális Salvador Dalí megszemélyesítőként. A menyasszonyt elhomályosító femme fatale-t pedig Marillon Cotillard alakítja meggyőzően.

  A 75. születésnapján általunk is méltatott Woody Allen elképesztő munkabírással évtizedek óta szállítja évi rendes filmjeit, legyen szó remekművekről vagy egy ötletre épülő, futottak még típusú filmjeiről. Kérdés, hogy a minden skiccéből filmet csiholó mestert fel- vagy leértékeli-e majd az utókor a gazdag, így természetszerűleg hullámzó életműért. Az Éjfélkor Párizsban a világsiker ellenére sem egy nagy film – de nem is rossz. Woody Allen olyat ugyanis soha nem csinált. Művész-értelmiségieskedő gondolatai ezúttal meglehetősen laposak, ugyanakkor mégis kiemelkednek a mai mainstream tömegfilmek sikító gondolattalanságából. A közhelyek ellenére látszik, hogy az öreg Woody Allen szeretettel készítette ezt az etűdöt, így végül egy tipikus egyszer nézhető romantikus-nosztalgikus film született, amit megment a néha megvillantott, régről ismert irónia.

  Woody Allen a londoni és barcelonás filmjei után most Párizst pipálhatja ki. Felkészül Róma, amely a rendező jövő évi filmje, a Nero Fiddled helyszíne lesz, s – nem találják ki – Rómába érkező házasokról és házasulókról szól majd. Colosseummal, robogókkal, Forum Romanummal, kockás abroszos kisvendéglőkkel, Szent Péter-bazilikával a háttérben, nyilván.

Címkék: párizs woody allen éjfélkor párizsban

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr933401293

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tevevanegypupu 2011.11.24. 12:19:27

Nem baj, hogy egyugyu. Nagyon jo volt, a szineszek is, a fenykepezes, sot meg Carla Bruni is elment ahhoz kepest, hogy tok tehetsegtelen szinesznonek. Ennel tobbet ne is varjanak Woody Allentol. Lehet, hogy megnezem meg egyszer is.(:

jan 2011.11.24. 12:22:30

Akkor ezek szerint nem olyan jó, mint a Barcelona?

Az ugyanis (legalábbis szerintem) több volt képeslapfilmnél...

tevevanegypupu 2011.11.24. 12:29:50

@jan:
A Barcelonaban kapott Oscart Penelope Cruz ha jol emlekszem. A film egyebkent jobb volt a Parizsnal, illetve kisse bonyolultabb a cselekmenye.

==T== 2011.11.24. 13:22:43

Rachel McAdams miatt megnézem.

Tahó Sandokan 2011.11.24. 16:12:42

Nézzük:
történet: van, és nem is rossz
színészek: jól játszottak
hangulat: nagyon eltalált
mondanivaló: egyszerű
rendező: Woody Allen

Szerintem ezek így együtt kiadnak egy eléggé jó filmet. Ok, hogy nem teremt új műfajt, de simán megnézném megint.

AlerTomi 2011.11.24. 16:27:27

Én két hete láttam és nagyon tetszett. Azt hiszem, ez a film egy vicces fricskája annak világ/életérzésnek, hogy "Régen minden jobb volt." vagy hogy akkor még "volt rend..."

Valószínűleg a konzervativizmus tényleg alkati kérdés :)

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2011.11.24. 16:34:15

@AlerTomi: így van, ez egy kedves fricska, és nem támadás a nosztalgia ellen, ami az emberi természet elválaszthatatlan része :) kb így értelmezem.

Veder1 2011.11.25. 06:39:03

meg fogtok halni, na nem lesz olyan szerencsétek, hogy meglincseltek titeket, nem. Ti csak nem kaptok pénzt, nem kevesebbet, hanem semmit. Szegények meg fogtok halni, nagyon sajnálom :))))))))))))))))))))))))

Veder1 2011.11.25. 07:46:56

@rajcsányi.gellért (ergé), te vagy az egyetlen józan ebben az őrületben. Utoljára írom le, többet nem fogom:

1. Egészségügyi ellátások a felére. Tényleg, a felére!. Tudod, hogy egy operáció, amit megkap boldog boldogtalan, altatással kb. 1 milla. Hol termeljük ezt ki??? Van olyan operáció, amit Mo-n nem tudunk elvégezni, csak külföldön, faszért nem lehet, ezt kiterjeszteni?!? Nem termeljük meg, és kész. A javasasszonynak is fizetni kellett, jó lesz ez most is.

2. Nyugdíj 120e nettó felett nulla. Basszus 120 nettóból családok élnek, leszarom mit loptak korábban.

3. Szociális segély = nulla. Akkor kapsz, ha dolgozol, vagy korábban befizettél annyit, hogy kapjál valamit, egyébként semmi sem jár.

4. Oktatás: el kell fogadni, hogy a társadalomtudományok nem elegek. Mérnök, közgazdász, matematikus, fizikus természettudományi képzés kiemelt szinten. A többi fakultatív. lesz elég, hidd el nem kell parázni. Jogász, média szakos képzéseket 100%-ban költségtérítésre utalni. A költségtérítés összegét megemelni.

5. Végrehajtást ismét állami kézbe venni. Jelenleg nem működik, és most nem gondokról beszélek, hanem konkrétan nem működik!

6. A jogszabályalkotást befagyasztani, kb .3 évre. Az utóbbi 20 évben folyamatosan változtak a jogszabályok, tegyük hozzá, egyre szarabbak lettek. Nem az új törvény a lényeges, hanem, hogy 3-5 év alatt a bíróságok hogyan alkalmazzák. Erre jelenleg esély sincs.

7. Közösségi közlekedés: mindenki fizessen, aki nem tud, az menjen lovas kocsival, vagy maradjon otthon (faszért nem termelte meg a közlekedésre valót korábban?!).

Ennyi, és ez a minimum, de ez volt az utolsó alkalom, hogy szóltam...