„Szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen” – jelentette ki Ivan Gašparovič szlovák kormányfő Bojovníknak, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának adott interjújában. Gašparovič megjegyezte: amit Esterházyról mondott, az Ferdinand Ďurčanskýra, a nácibarát szlovák politikusra is érvényes, aki Rajecben kapott szobrot.

  A magát korábban antiszemitának valló, de egyedül a szlovákiai zsidók deportálása ellen szavazó, majd sok zsidót saját szabadsága, talán élete kockáztatásával megmentő politikust lefasisztázni nagyon aljas dolog. 

  Talán a szlovák államfőénél (akitől nem szokatlan ez az álláspont) is bicskanyitogatóbb a Dotoho blog "Fasiszta Esterházy" posztja (aminek az url alapján eredetileg Fasiszta Esterházy, avagy kis magyar hiszti lehetett a címe). Csehszlovák Kém Esterházy antiszemitizmusát, illetve német- és olasz-barátságát alátámasztó idézeteivel nem is lenne baj, ha ott lennének mellette Esterházy későbbi, Gašparovič állítását egyértelműen cáfoló nyilatkozatai, illetve tettei is. De nincsenek. Mi összeszedtünk néhányat, amiben nagy segítségünkre volt a Szombatban megjelent Küzdelem egy hős elismeréséért és „Esterházy egyre egyértelműbben vált az uralkodó rendszer ellenfelévé” című írások (melyekkel az ugyanott megjelent Az érd(d)em másik oldala is csak részben vitatkozik):

  „A nemzetiszocialista programmal semmi közösségünk nincs és nem is lesz.” (Esterházy János, 1939)

  „Nem vagyok híve a koncentrációs táborok intézményének, mert felfogásom szerint, ha valaki olyat tett, ami törvénybe ütközik, tartóztassák le, üljön vizsgálati fogságban, állítsák bíróság elé, s ha bűnös nyerje el méltó büntetését. De beszállítani valakit egy koncentrációs táborba, ott tartani hetekig, sőt hónapokig kihallgatás nélkül /…/ nézetem szerint ez nem helyes.” (Esterházy János, 1940. V. 15.)

  „Veszélyes útra tért a szlovák kormány akkor, amikor a zsidók kitelepítéséről szóló törvényjavaslatot benyújtotta, mert ezzel elismeri jogosságát annak, hogy a többség a kisebbséget egyszerűen kiebrudálhatja. Tudom, hogy a törvényjavaslat nagyon sok szlovák képviselőtársamnak nem fekszik, de ezek pártfegyelemből nem mernek fellépni a javaslat ellen. Én ellenben, mint az itteni magyarság képviselője leszögezem, és kérem tudomásul venni, hogy azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény, és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.” (Esterházy János parlamenti beszéde, 1942)

  „Esterházyt »fehér zsidónak« nevezték, mivel ő volt az egyetlen képviselő, aki a parlamentben ellenezte a zsidók deportálást. Emiatt ellenségnek tekintették Esterházyt, aki egy alkalommal alig tudta elkerülni a meglincselést. Esterházy gróf, magyar útlevelekkel látta el a zsidókat, s ezzel az életüket mentette meg, mert így megmenekültek a deportálás elől. Amikor ez a lehetőség megszűnt, több alkalommal saját gépkocsijával csempészett át a határon zsidókat Magyarországra. Ez önmagában olyan jogsértő cselekedet volt, hogy ezért is börtönbe kerülhetett volna.” (Rujder Irén, Rujder Ödön gyártulajdonos özvegye, érdemes elolvasni az Új Szóban megjelent levelét is)