Egy sorstalanság
2011. augusztus 16. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Egy sorstalanság

Frajka Béla és Kozma László (jobbra), kezükben a lemosott röntgenfilmre kézzel lyukasztott programmal

 

  A Mandinert böngészve találtam rá Sapika kommentjére, aki a magyar tudományos életet sújtó agyelszívásról folytatott vitában írt Kozma László villamosmérnök életéről. Nem lévén mérnök avagy tudománytörténész, nem találkoztam még az ő történetével, ezért is volt döbbenetes elolvasni a számos róla szóló cikket. A huszadik századi magyar sors, helyesebben sorstalanság tragikus esszenciája az életútja. Közöljük azt, kommentár nélkül. Nincs arra szükség.

  A miskolci születésű Kozma középiskoláit Szolnokon végezte el, majd a budapesti József Műegyetemre jelentkezett, de zsidó származása miatt a numerus clausus értelmében felvételét elutasították. Egyetem helyett az újpesti Egyesült Izzónál helyezkedett el villanyszerelőként. Munkahelye anyagi támogatásával viszont 1925-től a brnói német műegyetemen végzett egyetemi tanulmányokat, villamosmérnöki oklevelét is itt szerezte meg 1930-ban.

  Még ugyanebben az évben az American Telephone and Telegraph Company antwerpeni mérnöki irodájában kapott állást, később a telefontársaság kutatólaboratóriumának fejlesztőmérnöke lett. Itt részt vett számos európai ország (Svájc, Belgium, Hollandia, Olaszország) távválasztási rendszerének a kidolgozásában, valamint a legújabb telefonközpontok, a 7E és az MA kifejlesztésében. 1934 és 1938 között – egyedül vagy társakkal – több mint 25 szabadalmat adott be, a legenda szerint többet, mint a gyár többi mérnöke összesen. Miután gépeit a háború elől megpróbálták átvinni Amerikába, a Belgiumot megszálló német csapatok és a nyomukban berendezkedő náci hatóságok nyomására 1942-ben elbocsátották állásából.

  Kozma László azonban a világháború negyedik évében sem a nyugodt életet - túlélést - és egyenes karriert biztosító Újvilág felé vette az irányt, hanem hazajött Magyarországra. Az Egyesült Izzó rádiócső-mérési osztályának műszerészeként helyezkedett el. Két évig dolgozhatott szakmájában, majd megint elővették származása miatt. 1944-ben előbb munkaszolgálatra hívták be, majd Mauthausenbe deportálták. Megromlott egészségi állapottal tért haza 1945 augusztusában. Reménykedett, hátha összejön még a családja, de csak a gyermekeket találta meg.

  A háború után újjáépülő Magyarországon a koalíciós évek lehetőséget adtak neki, hogy végre azzal foglalkozhasson, amihez ért, és tehetségét az ország érdekében kamatoztathassa. A budapesti Standard Villamossági Rt. telefonmérnöki osztályán kapott főmérnöki munkát, feladata az országos telefonberendezések tervezési munkálatainak irányítása volt. A távbeszélőo hálózat háború utáni rekonstrukciójában vezető szerepet játszott, és ezt a tevékenységét 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 1948-ban a gyár műszaki igazgatójává nevezték ki, egyidejűleg a budapesti Állami Műszaki Főiskola tanára lett. 1949-ben átvette a Budapesti Műszaki Egyetem vezetékes híradás-technikai tanszékének vezetését. A villamosmérnöki kar egyik alapítója lett.

  Aztán szembejött a fordulat korszaka: az év végén a Standardban folyó szabotázs- és kémtevékenységet „leleplező”, koncepciós Standard-ügy kapcsán, koholt vádak alapján letartóztatták. A per irányítója Radványi Dezső síkhurkoló segéd, illegális kommunista, rendőrtiszt, a Magyar Rádió és Televízió későbbi osztályvezetője, 1945-től a politikai rendőrség, majd az ÁVH tisztje, 1946-ban a budapesti kerületek politikai rendészeti osztályának vezetője, az ipari elhárítás vezetője, majd a vizsgálati osztály vezetője volt. Kozma Lászlót először halálra, majd pedig 15 éves börtönbüntetésre ítélték, végül 1954-ben kiengedték. Börtönévei alatt tagja volt annak az elítélt mérnökökből álló szakmai elitcsoportnak, amely a hivatalosan áltudománynak bélyegzett kibernetika lehetőségeit kutatta, és mint építőiroda fejlesztési terveket, előrejelzéseket is készített.

  Szabadulása után rehabilitálták, ismét a BME professzora lett: 1957-ben Magyarországon elsőként állított üzembe programvezérelt (de az utasításokat nem tároló), bináris digitális számítógépet, amelynek a MESZ–1 (Műegyetemi Számítógép–1) nevet adta. A gépet tanszéke tíz éven át használta oktatási és kutatási célokra. 1960 és 1963 között a BME villamosmérnöki karának dékánja lett. Oktatásszervezői munkássága szintén kiemelkedő volt, dékánként korszerűsítette a villamosmérnöki képzés tantervét, s szervezőmunkájának köszönhetően létesült a Budapest Műszaki Egyetemen az elektronikai technológiai szak.

  Kovács Győző visszaemlékezése szerint nem szerette, ha professzorurazták, jobban kedvelte, ha mérnöknek szólítják, mert - szerinte - a mérnöki tevékenységnek volt igazán társadalmi tekintélye. „A jó mérnök - mondta - alkotó ember, független személyiség, a tevékenységét pontosan le lehet mérni, és ki lehet számítani. Közösségi ember is, akinek az alkotásait többnyire mások - mérnökök és munkások - segítik létrehozni, ezért a munkatársait átlagon felüli módon meg kell becsülnie, különben amit tervezett sohasem fog megszületni.”

  Az MTA 1961-ben levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává választotta. 1983. november 9-én halt meg Budapesten. Nevét ma az Országos Tanulmányi Informatikai Verseny és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által 2002-ben alapított díj viseli.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr673157728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JoeHorseDick · http://kifordultvilag.blog.hu 2011.08.16. 15:17:01

@Doomhammer: "Pályafutása jó példa arra, hogyan fér meg egy emberben egyszerre a jó és a gonosz, az ésszerűség és az álmodozás, a tehetség és a katasztrofális tévedés, a becsületesség és a becstelenség" ...azta kurva.

btw köszi a cikket, a tartalmi része jó volt; bár az ilyen elszólásokból úgy látom ezt is egy '19-es bolsevista lenin-fiú írta. szégyen ez valahol.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2011.08.16. 15:25:06

Igen, szomorú történet. Posztok ezreit lehetne írni hasonló nagy koponyák sorsáról, azaz sorstalanságáról.

Ha a "hétköznapi" sorsokat is mellé raknánk, ahhoz millió számra kellene posztolni :-(.

Talán illik ide pár kevéssé ismert alkotás.

www.avosok.atw.hu/
www.utolag.com/Letiltott.htm

VI. Béla 2011.08.16. 15:53:23

@JoeHorseDick:

Mégis, mit lehet várni az Origótól?

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2011.08.16. 16:06:21

@JoeHorseDick:
"bár az ilyen elszólásokból úgy látom ezt is egy '19-es bolsevista lenin-fiú írta. szégyen ez valahol. "

www.eokik.hu/data/files/123541261.pdf
"Tömegével kényszerültek menekülésre: német, osztrák, cseh, szlovák,
lengyel, román, szerb és horvát zsidók. Számuk 15–35 ezer lehetett.21 A menekülők
többsége Magyarországot választotta. Ezért a magyar hatóságok, egy idő után mindent
megtettek a zsidók bevándorlásának korlátozása érdekében. A bevándorlás korlátozásán
túl több tervet is készítettek arról, miként lehetne a már bevándorolt zsidók számát csökkenteni
adminisztratív, törvényt nem igénylő eszközökkel. Ezekben a tervekben az volt a
hasonló, hogy mind a kitelepítés gondolatát vetették fel. A kitelepítés egyik legnagyobb
szószólója Kozma Miklós volt, ezért nem meglepő, hogy Kárpátalja kormányzó biztosa
a saját irányítása alatt lévő területet ajánlotta fel kísérleti terepként.22 Kárpátalja azért jöhetett
szóba kísérleti terepként, mert itt élt a történelmi Magyarország legnagyobb zsidó
közössége23. Különösen nagy volt a számarányuk a városokban.
...
A személyazonosság igazolását Kárpátalján különös szigorral érvényesítették, itt Kozma
Miklós kormányzói biztos külön rendelete alapján, a belügyminiszteri rendeleten túlmenően
román, német, szlovák nemzetiségű, magyar állampolgárságukat igazolni nem tudó,
de magyar honos zsidókat is feltettek a listára. Ugyancsak Kárpátaljára vonatkozóan sok
helységben azt is elrendelték, hogy a zsidó őslakosság meghatározott részét (nemegyszer
50-60%-át) kitelepítsék – annak ellenére, hogy igazolhatóan magyar állampolgárságú zsidók
voltak.33
...
A kőrösmezei gyűjtőhelyről augusztus 1-jén kezdték meg a deportáltak átszállítását
Galíciába, a megszállás alatt lévő területre. A magyar és a német hatóságok között a deportálások
megindítását megelőzően semmiféle egyeztetés, de még tájékoztatás sem történt.
Az átszállítás éjjel, teherautókon, átlagban napi ezres csoportokban történt. A kitelepített
zsidók Kelet-Galícia különböző községeiben szóródtak szét, a legtöbben Kamenyec-
Podolszkba kerültek. Itt a hatóságok munkára fogták őket, de élelmezésükről maguknak
kellett gondoskodniuk, és a község területét sem hagyhatták el.44 A helyi lakosság a jövevényeket
nem nézte jó szemmel, számos helyen a visszamaradt ukrán lakosság rögtön
tiltakozni kezdett az odaszállított zsidók helybennmaradása ellen. Néhol ez odáig fajult,
hogy a deportáltakat kiverték a faluból, akik erdőkbe voltak kénytelenek menekülni. Helyenként
valóságos pogromok kezdődtek. Egy idő után már olyan feszülté vált a helyzet a
térségben, hogy az már a németek összeköttetési vonalait is veszélyeztette. Így már ők is
ellenezni kezdték, hogy ilyen nagy számban özönlenek a magyarországi deportált zsidók
a területre, és az akció mielőbbi leállítását követelték.45
Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, 1941. augusztus 9-én állította le a deportálá
sokat.
...
A deportálások leállítása nem volt elegendő a Galíciában kialakult helyzet megoldására,
ezért a németek a deportáltak egy részének a visszaszállítását követelték a magyar féltől.
Erre a magyar hatóságok azonban nem voltak hajlandóak. Végül az ukrajnai Vinyicában
folyó katonai értekezleten, augusztus 27-én, Franz Jaeckeln tábornok, az SS és a katonai
rendőrség körzeti parancsnoka megnyugtatta a feleket, hogy 1941. szeptember 1-jéig bezárólag
„befejezi ezeknek a zsidóknak a likvidálását”.48 Az ígéretet az Einsatzgruppe C
váltotta be49, és Kamenyec-Podolszknál, valamint a környező városokban – Horodenka,
Sotrumenc, Usecsko, Gaisin – nemegyszer az áldozatok által előbb megásott sírgödrök be
vagy bombatölcsérbe, általában meztelenre vetkőztetve, legépfegyverezték vagy tar kón lövéssel
lemészárolták őket.50
A Magyarországról kitelepített zsidók többségét valószínűleg Kamenyec-Podolszknál
augusztus 27–28-án gyilkolták le."

halfi 2011.08.16. 16:23:11

És az igazi szégyen, hogy még most is Schönherz nevét viseli az egyik kollégium nem pedig az övét, vagy egy hasonlóan tragikus sorsú, kimagaslót alkotó személyét.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.08.16. 16:35:33

@rajcsányi.gellért (ergé):!

Milyen sorstalanság? Én itt egy nagyon karakteres sorsot látok.

"1. sors, tis, nn. (tán rokon ezzel fors ),

1) sorsjegy, (bár mily nemü és alaku, akár koczka, akár bizonyos módon megjegyzett táblácska; küln. a Caere-ben, Praeneste-ben stb. őrzött jósfácskák v. táblácskák, melyek összeszáradását pl. jövendőbeli szerencsétlenség jeléül vették): conjicere ss. in urnam; mea s. prima exiit, először házták ki. Innen sorsolás, sorshúzás, res revocatur ad s., sorsot húznak; sorte, sorshúzással (pl. provincia ei evenit), extra s., sorsolás nélkül; conjicere provincias in sortem, sorshúzással határozni a provinciák kiosztását. Innen A) sortis meae est, nekem jutott, az én dolgom. B) rész, részesség: puer in nullam s. bonorum natus, oly kilátással, hogy semmi része se lesz a vagyonban. Küln. osztályrész, a mely valakinek mint testület tagjának a közvagyon felosztásakor jut, és innen heredium, egy két holdas birtok, a mekkorát t. i. egyes telepeseknek osztottak ki. C) (sorshúzás útján valakinek jutott) kötelesség, tiszt, megbizás, s. comitiorum.

2) (költ.) sors, végzet, s. futura. Innen ember sorsa, körülményei, helyzete, sorte sua contentus; prima, secunda, ultima s., rang, állás. Innen tárgyakról is fajta, osztály, minőség, beneficia primae sortia, első, kitünő minőségüek; nova pugnae sors, új faja.

3) jóslat, jövendölés: edere alicui sortem; s. oraculi, jóslat; ss. Lyciae, a lyciai Apollo jóslatai. Küln. jövendőt jelző mondat, a melyet úgy kaptak, hogy a sortilegus egy könyvet, pl. Vergilius műveit, (keresztények a bibliát) gondolomra kinyitott, és a véletlenül legelébb szemébe ötlött mondatot v. verset vette jövendölés gyanánt; sortes Vergilii v. Vergilianae; de paginis evangelicis sortes legere.

4) kamatra kiadott pénz, tőke, ellentétben a kamattal, negare sortem, az adósságot eltagadni."

Nem szeretnék kekeckedni, mert titkos ambícióm, hogy megszerezzem szimpátiádat:-), de, ha jól értem, a "kertészimreiértelembenvett" "sorstalanság"-fogalom valamiféle önlétünktől való elidegenedést jelent és nem nehéz sorsot. Ebben az értelemben Kozma László mérnök éppen, hogy nem sorstalan, hanem egy sorsos (elhívatott) ember volt, aki élete minden nehézsége és a rá mért minden megpróbáltatás ellenére is egy nagyon karakteres pályát járt be (nagyszerű szakemberként, öntudatos mérnökemberként).

ü
bbjnick

tevevanegypupu 2011.08.16. 17:31:32

A cim nem jo, hat ez nem sorstalansag, hiszen egy elet alatt hanyfele sorsot elt meg..Vagy ez a sokfeleseg es olyannyira jellemzo eletpalya sorstalansag?

egy_vélemény 2011.08.16. 18:17:11

Elképesztő milyen határtalan az újságírói fantázia...ezt a címet adni egy ilyen életpályához, sorshoz?

egy_vélemény 2011.08.16. 18:25:21

Legalább az lenne a címe, hogy nehéz sorsok!

egy_vélemény 2011.08.16. 18:31:45

De én asszem megint tartok egy kis szünetet.
MAjdnem a földre ültem le az előbb.
Itt 7E után.
Mivel csak a Strowger, 7D és 7A rendszerekre emlékeztem, ezért elkezdtem keresni a könyvek között, hátha felfrissíthetem likas emlékezetem. Amit kerestem, azt nem tanáltam, de megakadt a szemem a Fizika kultúrtöténete c. 1978-as kiadáson.
Az van ráírva, Simonyi Károly.
Sehol egy utalás benne Selmeczi tanár úrra.
Hová lett a Selmeczi neve?
Gyerekek, velem azt hiszem komoly gondotok van.
Ne haragudjatok.
Én felszívódok, Ti pedig
takarjátok le a fotón sos a Frajka Bélát.

Sziasztok és ősszel találkozunk, ha még egyben leszek.

egy_vélemény 2011.08.16. 18:34:49

Ui. Rákos Sándort is megismerhettem anno személyesen.
Mivel szerencsés ember vagyok, ezért a zürichi könyvtárból még kikaptam agyagtábla fordításait.
A többire nem emlékezem.

Alfőmérnök 2011.08.16. 18:38:49

@egy_vélemény: Ez most valami szabadvers volt, vagy csak megzakkantál? :)

egy_vélemény 2011.08.16. 18:52:26

@Alfőmérnök: Ja, megzakkanásom szabadversben :(
:)
Majd erholungozom.

Bell & Sebastian 2011.08.16. 19:34:13

Valakinek rosszul van huzalozva az agya, a félreértelmezett Kertészt illetően.

A sorstalanság ugyanis a cuclizmusban jutott osztályrészül az alkotónak, ha zsidó volt - ha nem.

Ki hitte volna, hogy a Púnijós IV. Birodalom még erre is képes rátenni egy lapáttal?

Ez a fajta mérnyök rég kihalt, maradt az alkalmazott-jutalékos, valamelyik gigamulti seggéből kikandikáló.

Stratégiai és taktikai döntéseket immáron kizárólag politikus hozhat, banki szolgálatban. A társadalom-mérnök meg pejoratív kifejezés lett, semmi köze a műszaki élethez, inkább a nemihez.

Szóval, a boldog, békeidőkben még az üldözött zsidó is mérnökebb lehetett, mint a ránk szakadt, fene nagy szabadságban egy támogatott keresztény!

Mert azt ki tagadná, hogy az ilyen önmegvalósító-típusnak most kívül tágasabb. Vagy faraghat széklábat akár, ha megunta forgatni a marhahús pogácsát (plusz émelygésgátló adalék).

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2011.08.16. 21:19:39

@JoeHorseDick:
Úgy érti, az írott betű?
Hát vannak nem kevesen, akik nem szeretnek olvasni.

JoeHorseDick · http://kifordultvilag.blog.hu 2011.08.16. 21:36:17

@Doomhammer: olvass Prohászka Ottokárt, jót fog tenni neked is, én is a korai tanulmányait olvasom éppen, mondjuk kezdheted a Kultúra és terrorral, hátha magadra ismersz.

Alfőmérnök 2011.08.16. 21:49:51

@egy_vélemény: De ki az a Selmeczi és mi köze van Simonyi Károlyhoz?
Nem is tudtam, hogy az űrhajós Charles Simonyi a Károly fia.

backg 2011.08.16. 22:11:08

@halfi: oh, milyen régóta bánt engem is ez a dolog, egyszerűen őrület -- mondjuk nem feltétlenül nem Kozma Lászlóról nevezném el, ez az életút számomra kicsit ambivalens, a Műegyetemen dékánnak lenni 1960 és 1963 között (vagy mondjuk dékánságot vállalni) erős kompromisszumnak tűnik, rondán kontraszelektált világ volt az.

Természetesen ez semmit sem von le a tudományos eredményeiből, egyszerűen zseniális.

egy_vélemény 2011.08.16. 22:28:42

@Alfőmérnök: Selmeczi tanár úr fizikát tanított a KKVMF-en. Büntetésben volt, egyetemen nem taníthatott, mert valamikor paptanár volt. Aztán mindenféle civil pályán mozgott. Pl. energetikus is volt.
Nyakas és szigorú ember, ízig vérig fizikus és tanár volt.
Sok történetet is mesélt. Egyik kedvence az volt, hogy amikor leelvtársozta őt egy tagbaszakadt szaki (aprócska ember volt különben, mindig fehér köpenyben), akkor ő megkérdezte tőle, hogy mi a véleménye a Bólyai algebráról?
A szaki bambán nézett csak rá.
Selmeczi erre kioktatta, hogyha lesz véleménye a Bólyai algebráról, akkor elv-társozhatja őt.
Amikor engem tanított, akkor nem volt jegyzetünk. Éppen szerkesztés alatt volt. Ő pedig írta, írta és írta. Megtalálod angolul is a fizikusi tevékenységét a világhálón. Írta szorgalmasan a Fizika kultőrtörténetét, amit a BME-n tanító Simonyi Károllyal közösen jelentetnek majd meg.
Selmeczi nagyon precízen adta le az anyagot, táblára írta írdatlan mennyiségben és megkövetelte a jelenlétet, a pontos jegyzetelést. Potyogtunk a vizsgán, mint a hulló őszi legyek. Illetve egyetlen büszkeségem, hogy engem egyszer sem húzott meg.
Amikor a Fizika kultúrtörténete kiadási fázisához közeledett, Selmeczi tanár úr mindig nyomatékkal burrogott az óráin, hogy a magyar nyelv és könyvkiadás szabályai szerint a Se- előbb van, mint a Si, mégis bele kellett hogy egyezzen, hogy Simonyi-Selmeczi néven jelenjen meg a Könyv. Forrrdított sorrrendben....mert ropogtatta az r betűt.
Ma, amikor felkavarta a lelkem, hogy szakmám egyik nagy koponyájának ifjúkori képét láthatom, nevezetesen Frajka Bélát, és olvastam hozzá a cikket, igen elszégyelltem magam, hogy nem emléxem 7E központra. Ugye, egyetemre én sem járhattam, így a Kozma tanszéket nem ismerhettem, viszont a szakmába nyakig belecsöppentem, ott pedig Frajka Béla jelentette a szaktekintélyt.
?
Ez kezdett, egy ilyen kérdőjel, mint egy led, világítani az emlékeimben.
Viszont ami a szemembe ötlött a polcon, az a Fizika kultúrtörténete kötet és virít rajta a Simonyi Károly neve. Gondoltam, megnézem gyorsan azt is. Levettem, kerestem benne a Selmeczi nevét, mely fejezeteket írhatta? És NINCS BENNE a neve.
Innentől kicsit fölfordult a világ velem.
Eszembe jutott még Rákos Sándor, aztán a Bardo Thödol....és nem tudom, hogy mit gondoljak, mit mondjak. 30-40 éves történetek.
Én a szakmámban Kozma úr nevét nem, ill. csak 'hírből', de Frajka Bélát ösmertem. Az irodájában valóban kint volt egy nagy kép Kozma Lászlóról, fekete keretben.
Gondoltam, hogy most nem kéne gondolkodni semmiről, vagy szabira kéne tán menni, mert ...és eszembe jutott még számtalan görcs, amiben anno a élni kellett.

Hosszú lett, de megpróbáltam lelkiismeretesen megválaszolni.

A 7E és MA központnak azóta sem néztem utána, mert fel vagyok kavarodva kissé.

A sorstalanság nem hiszem, hogy Kozma úrra vonatkozóan helyes kifejezés.
Az űrhajós Simonyi apukájára sem.

jan 2011.08.16. 22:34:22

Vagy Kozma szeretett tükörírással képleteket írni a táblára, vagy a kép van rosszul berakva...

jan 2011.08.16. 22:40:30

@egy_vélemény: megdöbbentő ez a sztori, mert eddig Simonyiról csupa jót hallottam, nem tűnt egy kommer figurának (finoman szólva), ezért elképesztő, hogy egy kollégáját ilyen csúnyán kitúrta, kihasználta volna...

kemény sztori, ha igaz.

egy_vélemény 2011.08.16. 22:53:57

Rákos Sándor.
A sorsom, hogy ővele is találkozhattam. Régen volt.
Aztán a zörichi könyvtárban (vagy 8 ezer kötetes magyar részlege is van), megtanáltuk tőle az agyagtáblák fordításait. Néha szoktam is idézni belőlük, mert óriási a fordítás. Ráadásul magyarra van a legtöbb agyagtábla lefordítva, és erről nem is tudunk mi, a magyarok. Illetve ez kb. 10 éves ismeretem, azóta sok minden lehet.
Aztán egyszer véletlenül láttam egy műsorismertetőt a Dunatv-n, hogy az agyagtáblákról lesz egy film.
Komoróczy, ha jól emlékszem a névre, ő tartotta, és egy szó nem volt benne Rákos Sándorról.
Igaz, Komoróczy akkádra fordította az agyagtáblákat.
Azóta sem értem, ezt sem.
Ma mégis ez ugrott be.

Beugrott egy széki bácsi is, akivel szintén villámtalálkám volt Bernben, ő pl. 40 ezer szavas sumér-francia szótárat szerkesztett. Nem tudom a nevét, de gondolom, sosem fogom már megtudni.

Nem sorolom tovább.

Az én sorsom már csak ilyen.
Ismertem nagy koponyákat, akit ma már a kutya sem ismer?
Nagyon sokat köszönhetek ezeknek az embereknek.
Ha máshogy nem tudom, de itt meg is köszönöm Nektek.

Béke poraikra, Mindeniknek!

egy_vélemény 2011.08.16. 23:05:50

@jan: én elmondtam, amit tudok, évfolyamtársaim voltak. Még nincs kihalóban a korosztályom.
Pont ezért ugrott be az opció, hogyha még egyben leszek ősszel, akkor jelkezem. Le is akartam írni, mert az is hiba, ha hallgatok. De féletem is leírni, mert krvakeményen nyakoncsapták az ember lányát, ha tyúxemre lépett. Tudod, a pavlovi ma is működik még. Olyankor megáll az idő, csak a félelem van.
Mi ebben nőttünk föl.

Azt nem tudom, mi zajlott a háttérben, milyen megállapodások voltak, ez is hozzátartozik a történethez.
Ne feledd, én akkor pályakezdő voltam, egy bikficz.
A diploma után műszerészként kezdtem.
Az pedig bevett szokás volt mindenhol, ma sem ritka, hogy egy tanszéken, fejlesztésen, tervezésen olyan csapatmunka folyik, ami szabadalomként egy-két néven fut.
Igen, volt olyan barátunk, aki azért lépett ki egy jól menő cégtől, mert a fejlesztéséből, a saját szellemi termékéből (mellesleg világelsőként) nemcsak a párttitkár, hanem a szaxervezeti titkár is névvel akart szerepelni.
Figyelj, minden pártvonalon működött.

egy_vélemény 2011.08.16. 23:19:40

Bsszaki pataki, ha valaki sorstalan, Bellnek van igaza, akkor azok mi vagyunk....ott van mellettetek a szomszéd, a rokon, a sógor és koma, minden generációnak, újra és újra a sorstalanja.
Itt ülünk és verjük a tasztatúrát.
Ez van.

Alfőmérnök 2011.08.16. 23:27:24

@egy_vélemény: Köszönöm a választ, érdekes volt, ha igaz, akkor tényleg kibaszás.
Nekem 85ös kiadás van meg, abban sincs megemlítve, az előszóban sem. De vannak újabb, átdolgozott kiadásai is. Sőt, digitális kiadása is van, abban van egy interjú Simonyival, nem emlékszem, hogy említette volna a fószert, de beszél a könyv születésének körülményeiről. (Pl. hogy egy előadás-sorozatból nőtte ki magát.)
Talán torrenttel vagy dcplusszal le lehet tölteni a cdt.

egy_vélemény 2011.08.16. 23:42:12

@Alfőmérnök: nagyon fontos dologra szeretném felhívni mindannyiótok figyelmét.
A mai szenzációéhes világban igen hamar el lehet torzítani minden valós infót.
Nekem nem a botrány az érdekem, hanem a megemlékezés azokról is, akik segítettek kinőni egy kimagasló szellemi teljesítményt, amire mindannyian büszkék lehetünk.

Én nem ismertem sem Simonyi Károlyt, sem Kozma Lászlót, sem Komoróczyt személyesen. De akiket ismertem, akik engem tanítottak, neveltek, tudásukat átadták, őróluk megemlékeztem.
Nem kisebbíteni szeretném az általam nem ismert személyiségek érdemét, nem is háborgatni őket örök pihenésükben. Ott, ahol már sem a hírnév, sem a rang, sem a vagyon, senkinek nem érdeke.
Szerettem volna megemlékezni a sorstalanokról, ha használhatom ezt a kifejezést, szabadon.
Megadni nekik is munkájukért, kitartásukért, hűségükért a tisztességet.

Köszönöm, ha Ti is tiszteletben tartjátok ezt.

egy_vélemény 2011.08.16. 23:54:56

@Alfőmérnök: kicsit mosolyogtató nekem ez a ...ha ez igaz ... kitétel. De nem baj.
Annyiféle embertől nem tanul az ember lánya fizikát, nem is szigorlatozik évtizedenként, hogy ne emlékezne egy ilyen egyéniségre, mint Selmeczi.
Annyira fstam tőle, hogy kerek 5 napot tanultam rá. Pedig anno jobb volt még a fejem, 24 óra egy vizsgára felkészülni elég volt. Igaz, mindig jegyzeteltem rendesen.
Amikor az elektrotechnika szigorlaton is ő fogadott, akkor azért kivert víz.
Amúgy az egyetlen lebukásom is őnála volt.
Életemben először és utoljára puskáztam, annyira féltem tőle.
Kibökte s rákérdezett. Én meg égtem, mint a rongy.
Erre elmagyarázta nekem, hogy miért tudja, hogy puskáztam.
Azért, mert az egyik írásbeli beugró kérdése a fénytörés képlete volt, és ezt beírtam. Márpedig ő ezt nem vezette le nekünk sosem. Engem úgy ismert meg, hogy csak azt tudom megjegyezni, amit értek is, innen tudta, hogy biztos puskáztam.
Sokáig hallgatott. Én pedig lángoltam. Aztán beírta a kettest.
Gondolod, hogy ilyen személyiség nem hagy egy életre nyomot a lélekben?

A témára visszatérve.
Nem tudjuk, hogy miben állapodtak meg egymással az urak.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2011.08.17. 07:48:29

@Bell & Sebastian: Jól látod a dolgokat.

Ajánlok egy hosszú, de tanulságos írást, ami megmagyarázza állapotunk és (béka)perspektívánk okát:

www.kibulizottorszag.net/tartalom.html

Alfőmérnök 2011.08.17. 11:23:12

@egy_vélemény: Szerintem te is tudod, hogy egy_vélemény kevés ahhoz, hogy valamit tényként kezeljünk. :) Ezért fogalmaztam feltételes módban.
Nekem tulajdonképpen mindegy, hogy ki írta a könyvet, ígyis, úgyis jó. A stílusa elég egységesnek tűnik, nem olyan, mintha két ember írta volna. De mindenesetre, ha a digitális kiadást sikerül beszereznem, újból meghallgatom az öreget, hogy mit mond.
Az biztos, hogy valami megállapodás lehetett kettőjük között.
(Az előszóban ilyen tipikus kamu-fedőszöveg van, hogy "lehetetlen felsorolni, hogy mennyi embernek köszönhető a könyv létrejötte". :)))

egy_vélemény 2011.08.17. 12:53:01

@Alfőmérnök: :) egyetértünk.
A hangsúly azon van, hogy okosodjunk, használjuk a tudást. Éljünk vele.
A tűről sem tudjuk, ki találta föl?
De hasznos, hogy gombot is találtak hozzá.
A húzózárról nem is beszélve.

Az a rosszindulatú szemlélet igazán, ha nem emlékezünk meg Lükő Gáborról, csak Ortutay marad a néprajzos kerál.

Oblomov 2011.08.17. 14:51:38

@ergé: "1944-ben előbb munkaszolgálatra hívták be, majd Mauthausenbe deportálták."

Nem Mauthausenbe, hanem - mint a Kovács Győzőnél adott linken olvashatni - Gunskirchenbe. Azért teszem szóvá, mert - újabb érdekes sorsként - ajánlhatom Litván Józsefét (Gyuri bácsi apjáét). Ő visszaemlékezéseiben (Ítéletidő, Bp. 1991.) ír Mauthausenről, ahova márc. 19 után a zsidó-antifa-monarchista-németellenes elitet deportálták, Horthy azon kikötésével, hogy nem lehet őket dolgoztatni, és akik egy része egy ideig még csomagot is kaphatott otthonról. Ilyen volt pl. Aschner Lipót, aki viszont az Egyesült Ízzó főrészvényes igazgatója volt, nem annak "egyszerű" mérnöke.

Most előkaptam a kötetet, amiből néhány olyan név még, amik talán mondanak valamit: Goldberger Leó, Herz Henrik, Párkány Frigyes, Jünker Géza, Buchinger Manó, Millok Sándor, Lajos Iván, Szvatkó Pál, Domokos József, Rassay Károly, Sigray Antal gr, Papp-Koleszár Bertalan, Parragi György, Rátkay Károly (Esti Kurir), Kállay Miklós, Bakay Szilárd altábornagy, egy ideig Chorin Ferenc, és sógorai (Weisz Jenő és Kornfeld Móric) és a Weisz-gyár vezérigazgatója Jünker Géza.

Oblomov 2011.08.17. 15:04:24

Itt van még egy nem éppen tipikus sors:

"A táborba került Kundt Elemér is, a Belügyminisztérium egykori osztályfőnöke, aki Gömbös hadügyminiszterségéig a rendőrséget és csendőrséget irányította. Szenvedélyes monarchista volt, a horthysta előléptetéseket nem ismerte el. Amikor Gömbös hadügyminiszter lett, egy ugrással századosból tábornokká lépett elő, sebtében összehívott első konferenciáján már tábornoki uniformisban díszelgett. Amikor felszólalt, Gömböst százados úrnak szólította; nyugdíjaztatása 24 óráig sem váratott magára. Monarchista nézetei miatt került Mauthausenba. Hazajövetele után értesült Habsburg Ottó házasodásáról. A lakodalom napjának estéjén tisztelgő bankettet rendezett elvbarátaival, majd a budapesti főpostáról hódoló gratulációs táviratot küldött. Aznap éjjel elvitték ismeretlen helyre, ahonnan tudtommal nem tért többé vissza."

Oblomov 2011.08.17. 15:13:00

@egy_vélemény:

Rákos Sándor (wiki)

Műfordításai [szerkesztés]

Gilgames-eposz (1960)
Agyagtáblák üzenete (1963)
V. Nezval: ABC (1965)
Táncol a hullámsapkás tenger (1976)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.08.17. 20:59:00

@bbjnick: titkos ambícióm, hogy megszerezzem szimpátiádat"

sose feledjük a lázár-védést, amiről még nem adott számadást

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.08.17. 21:17:19

@tesz-vesz:

Nos, ez egy udvariassági formula. Mivel kiigazítottam a szerzőt, úgy éreztem, nem árt, ha jelzem, ne tekintse kiigazításomat személye elleni támadásnak.

ü
bbjnick

daito 2011.08.20. 11:48:50

@JoeHorseDick: ajánlom figyelmedbe a cikkben ezt az elszólást is:
"A baloldali diktatúra bukása után az 1919. november 1-jén kormányzóvá választott Horthy mellett a Katonai Iroda katonapolitikai referense lett."

Tipikus bolsevista lenin-fiú írás. Kis szemellenzős.

Sapika 2011.08.27. 15:32:05

Helló ergé! Most vettem csak észre, véletlenül a blogot. Itt valahogy nem illik megköszönni semmit sem, de azért ez nekem kedves hivatkozás.