Tegnap megvédtük a vélemény szabadságát, keljünk hát a hír szentségének védelmére! Szentség? Ajjaj, csak nehogy ez ellen is határozatot hozzon az európai baloldal.
Szavaztak Strasbourgban: Orbánéknak módosítaniuk kéne az alkotmányt - áll a hvg.hu címlapján, alatta pedig a cikk: „Orbán Viktor »nemzetközi baloldali támadásokat« vizionáló meglátásaival szemben a jobboldali többségű Európai Parlamentben fogadtak el kedden az új magyar alkotmányt bíráló határozatot.”
Ki, mit, mikor, hogyan, miért?
Elemezzünk hírt: nem, Orbánéknak nem kéne módosítaniuk az alkotmányt, ugyanis az EP-határozat a magyar kormányra nézve nem kötelező érvényű, ahogy a nemzeti alkotmányokba sincs semmilyen beleszólása az Európai Uniónak. Le vagyon ez írva az alapszerződésbe is, és többször megerősítette azt José Manuel Durao Barroso is: „Az Európai Unióban teljes egészében egy-egy ország lakosságára és intézményeire tartozik az alkotmányozás folyamata” - mondta a Bizottság elnöke.
Aztán: a jobboldali többségű Európai Parlament? Mit jelent ott a többség fogalma? A jobboldali Európai Néppárté a legnagyobb frakció, de nincs abszolút többsége. És mivel nincs kormánykoalíció, állandó többségű koalíció, így a többség emlegetésének sincs sok értelme: általában a Néppárt és a szocialisták, esetleg a liberálisok nagy frakciói döntenek együtt a kérdésekről. Nem így történt ma: az EP mai határozata nem csak úgy berepült az ablakon: a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a kommunisták nyújtották azt be együtt az EP-nek, és nyilvánvalóan az ő szavazataik hozták az igenek többségét - mivel a négy frakció többségben (de nem parlamenti abszolút többségben) van a Néppárttal szemben. Ez azonban, ki tudja miért, kimaradt a hvg.hu cikkéből. Mondhatni, elveszett a hír fele, amit az EP sajtószolgálatán keresztül lehet kiegészíteni igen lényeges adatokkal.
Hozzáteszem: a négy balos-liberális frakciónak 359 tagja van, míg a mai határozatot 331 szavazattal hozták meg 274 nem és 54 tartózkodás mellett, tehát a progresszió erői sem sorakoztak fel teljes létszámban a reakciós magyar alkotmánnyal szemben. Tegyük hozzá: ha választani kell a magyar alkotmány elleni küzdelemben közös platformra álló Daniel Cohn-Bendit és Cseh-Morvaország Kommunista Pártja (helló '68!); valamint a határozat céltáblájául szolgáló, keresztény és családi értékeket hangsúlyozó alaptörvény között, könnyű szívvel választjuk az utóbbit. Főleg, ha ilyenek állnak az elítélő határozatban: „aggályos, hogy egyes alapfogalmak - például a család, vagy az élethez való jog a fogantatástól - pontatlan megfogalmazása a diszkrimináció veszélyét hordozza magában”. Hö?
Fájó szívvel kell tehát közölnünk a decens hetilappal: tényleg nemzetközi baloldali támadás nyomán született a mai határozat az EP-ben, csak ezt elfelejtették közölni olvasótáborukkal. Cenzúrát nem kiáltunk.
