Meghajolt saját szemete előtt. Nyilván azok mentek ma az utcákra, terekre és erdőkbe a Te szedd! akció keretén belül, akikre amúgy sem jellemző a szemetelés, az igénytelenség. Mi egy nem oly régi mandineres poszt alapján a Hunyadi teret és játszóterét vettük célba. Fogtuk a lapátot, seprűket, kesztyűt, no meg a két gyereket és elindultunk egy kicsit jobbá tenni a teret.
Korán kezdtük, mert tervünk volt: Hassay Zsófiát a térre invitálni. Tudtuk, a polgármester-asszony reggel kilenckor indul a hivatalból szemetet szedni. Udvariasan és határozottan meghívtuk őt egy kis közös hunyaditerezésre. Nemcsak neki lehetett tanulságos, milyen tamáskodva néztek rá a hajléktalanok csikkszedés közben. Végül is mi a public relation, ha nem ez? Apropó, tucatnyi otthontalan, aki e teret otthonként használja, nézte passzívan a takarítást... Valószínűleg tényleg nincs más megoldás, mint ezeket az embereket visszaszorítani a társadalomba és a köztereket pedig kerítésekkel és hatósági erővel, fellépéssel védeni azoktól, akik erre nem akarnak vállalkozni.
Több tízezren szedtek ma szemetet, akik hiszik, hogy a közterület azé, aki tulajdonaként gondozza és megtiszteli azzal, hogy nem szemétlerakónak használja. Legyen az akár lakóhelyét szerető adófizető, az idők szavát megértő önkormányzat vagy a törvényt betartatni képes hatóság. Meghajolok mindazok előtt, akik ma reggel ingyen napszámba adták magukat – ha csak egy napra is – hazánknak, környezetünknek. Dél után járva a várost, több helyen láttam kis csoportokat, akik néha egyértelműen szélmalomharcot vívtak az országban létező emberi egyedek által kitenyésztett hatalmas szemét-dinoszauruszokkal. Mégis a győzelem, a jövő, a hit, remény és tisztaság az övék. Nem a kutyájukat aszfaltra hugyoztatóké, a sittet az erdőaljába süllyesztőké, a csikkeket eldobálóké, a nagyüzemi szennyezőké. A csendes, passzív többségnek szorgos kisebbség mutatta a példát. A példamutatásra szükség is van, mert látszik, nem sikerült az, ami az észteknek az ötletgazdáknak egyből összejött, felszámolni a szeméttelepeket, az utcai mocskot. De a mai éjszakára elküldtük őket, a szemetelőket.
Kesztyűs, lapátos kis csapatok vágják az utat a tiszta, XXI. századi Magyarországnak.