Kommentszűrés
’11 már
27
08:01

A hazát részvéttel szeretni... (Simone Weil)

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

  Franciaországot lehet szeretni a dicsőségéért, ami látszólag örök életet biztosít számára térben és időben. De lehet szeretni úgy is, mint ami elpusztítható, hiszen földi dolog, s ami ezért csak még értékesebb.

  E kétféle szeretet gyökeresen különbözik egymástól; ráadásul valószínűleg még összeegyeztethetetlenek is, jóllehet nyelvileg nem teszünk különbséget közöttük. Akik a második módon szeretik hazájukat, kényszerből használhatják az elsőhöz tartozó szavakat is.

  A keresztények számára egyedül a hazaszeretet második módja megengedett, mert egyedül az tükrözi a keresztény alázatot. Egyedül az kapcsolódik ahhoz a típusú szeretethez, amely méltó a valódi szeretet elnevezésre. És ne gondoljuk, hogy az efféle hazaszeretet kizárólag a bajban lévő hazára irányulhat.

  A boldogság iránt ugyanúgy érezhetünk részvétet, mint a szerencsétlenség iránt, hiszen a boldogság földi, vagyis tökéletlen, törékeny és mulandó. Ráadásul egy ország életében mindig találunk éppen elég szerencsétlenséget.

  Azt se gondoljuk, hogy az efféle hazaszeretet nem vesz tudomást mindarról a hiteles és tiszta nagyságról, ami csak fellelhető Franciaország múltjában, jelenében és alakuló jövőjében. Éppen ellenkezőleg. A részvét annál gyengédebb, annál szívszorítóbb, minél inkább látjuk részvétünk tárgyában a jót; a részvét a jó felismerésére késztet. Ha egy keresztény elképzeli magában Jézust a kereszten, részvétét nem csökkenti a tökéletesség érzése, sem a tökéletességet a részvét. Másrészt pedig az efféle szeretet nagyon is világosan látja az igazságtalanságokat, kegyetlenségeket, tévedéseket, hazugságokat, bűnöket, szégyenletes tetteket hazája múltjában és jelenében, képmutatás, szándékos elhallgatás nélkül; ám mindettől a részvéte hazája iránt egyáltalán nem csökken, csak még szívszorítóbbá válik. A részvétteljes szeretet számára a bűn nem eltávolodásra, hanem közeledésre ad okot, hogy megosztozzon, nem a bűnösségben, hanem a szégyenben. Az emberek bűnei sem csökkentették Jézus részvétét. Tehát a részvét világosan látja a jót és a rosszat egyaránt, s mindkettőhöz szeretettel közeledik. Világunkban a részvét a szeretet egyedüli formája, mely valóban igaz és igazságos.

  A Franciaország iránt érzett részvét nem hamis vigaszt nyújt, hanem átszellemíti az elviselt szenvedéseket; még az éhséget, a hideget és a testi fájdalmakat is képes átformálni. A hidegtől és éhségtől szenvedő franciák, nem engedve az önmaguk iránt érzett szánalom kísértésének, saját meggyötört testükön át képesek szánni Franciaországot; a testükben érzett éhség és hideg által lelkük legmélyéig hatol hazájuk szeretete. S az efféle részvét akadály nélkül jut túl a határokon, kiterjedhet valamennyi szenvedő országra, kivétel nélkül; hiszen valamennyi nép védtelen a nyomorúsággal szemben. Míg a nemzeti nagyságból fakadó gőg természeténél fogva kizárólagos jellegű, nem kiterjeszthető, addig a részvét egyetemes; a távoli és idegen dolgokkal szemben virtuális jellegű, a közeliekkel szemben pedig nagyon is reális, kézzelfogható, hatékony, vérrel és könnyekkel teli.

(Forrás: Vigilia)

Címkék: történelem irodalom hazaszeretet simone weil

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr252735671

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zetek 2011.03.27. 09:26:47

Amennyiben nem muszáj, hagyjuk a franciák nyálazását. Történelmi bűneik miatt nyugodjanak békében.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2011.03.27. 12:42:27

@Zetek: lehet, h érdemes néha absztrahálnod a meszidzset :)

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.03.27. 12:48:00

@rajcsányi.gellért (ergé):
a keresztényies hazaszeretet és féltés része a magyar nyelv féltése is. nem schmittől, hanem a meszidzs féle szószartól. :)
egyébként olvass weilt, jó. persze pilinszky is szerette, de ha sokat olvasod, rájössz, hogy weil a keresztényiesség tamásgáspármiklósa. :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.27. 13:12:18

@Grift:

"weil a keresztényiesség tamásgáspármiklósa. :)" --- írod.

Ez jól hangzik, @Grift:, csak nem igaz ;-)

Tudom, hogy szerinted azok, de a valóságban a keresztények nem h*lyék (legalábbis nem h*lyébbek, mint bárki más). Kétezer év alatt megtanultak figyelni azokra a hangokra, amelyek némiképp másként csengnek, mint az őáltaluk megszokott és ismert hangok (hiszen a szentek is "másként szólalnak meg"): hatalmas rutinjuk van megkülönböztetni a szentet az őrülttől és a gonosztól.

Weil kívülről jött, némiképp másként szólal meg. De szavai hitelesek. S hogy olyan tekintélye van a keresztények között, mint amekkora, abban nem kis része van annak is, hogy (mint máshonnét érkezett) olyan dolgokat is meglát és megfogalmaz, ami egy "helyi" számára (mivel magátólértetődő, evidens, ezért figyelemre sem méltó, így, ad absurdum, felismerhetetlen).

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.27. 13:13:57

@bbjnick:

olyan dolgokat is meglát és megfogalmaz, ami egy "helyi" számára (mivel magátólértetődő, evidens, ezért figyelemre sem méltó, így, ad absurdum, felismerhetetlen). = olyan dolgokat is meglát és megfogalmaz, ami egy "helyi" számára (mivel magátólértetődő, evidens, ezért figyelemre sem méltó, így, ad absurdum) felismerhetetlen.

jan 2011.03.27. 21:59:14

Nemtom, az eredetiben milyen szó van a "részvét" helyén, de amit itt Weil részvétnek nevez, azt én inkább együttérzésnek mondanám...

A részvét nekem túl negatv, túl lesajnáló. Persze lehet, hogy Weil tényleg erre gondolt...

Bell & Sebastian 2011.03.28. 01:41:02

A meggyökerezettség talán a legfontosabb és legelismertebb igénye az emberi léleknek.

Ezt e megállapítását járja körbe alaposan a könyvében, Ha valaki bírja a franciát, itt ellenőrizheti az esetleges fordítási hibákat a kiemelt részletekben.

classiques.uqac.ca/classiques/weil_simone/enracinement/weil_Enracinement.pdf

"Die Entwurzelung ist bei weitem die gefährlichste Krankheit der menschlichen Gesellschaft." -amivel messzemenőkig csak egyet lehet érteni, nem egy tipikus kozmopolita alapvetés, annyi szent!

Kurutz ezredes 2011.03.28. 04:46:59

Na, már megint Ctrl+C-Ctrl+V...

jan 2011.03.28. 08:34:38

@Bell & Sebastian: Köszi. Az eredetiben "compassion" van, amit szerencsésebb volna (szerintem) együttérzésnek fordítani, kifejezetten félreérthetőnek érzem itt a "részvétet".

Részvéttel olyasvalaki felé fordulunk, akit valami konkrét csapás ért, és ezért szánalomra méltó. Az együttérzés sokkal több mindent átfog.

Bell & Sebastian 2011.03.28. 23:54:52

részvét = condoléance, compassion, attendrissement
együttérzés = sympathie, attendrissement, solidarité

El tudom képzelni, hogy ennél a pontnál nagy tudású fordítónk szétrágott pár Koh-i-noor ceruzát.