Egy interneten keringő levél a Regnum Marianum-templom újjáépítése érdekében indított kezdeményezést. A templomot, ami a Felvonulási 56-osok terén a regnumosok központjának épült, Rákosi romboltatta le, ma kereszt áll a helyén (amit egyszer megrongált pár gimnazista). A felrobbantást anno élőlánccal próbálták megakadályozni, de az élőláncot az ÁVH feloszlatta. A templom helyén ezután a Sztálin-szobor és a kommunista dísztribün állt.

Váralja Szövetség

Kedves Támogatónk! A Váralja Szövetség 2011. február 25-én útjára indította legújabb kezdeményezését: a Regnum Marianum-templom visszaépítésének szorgalmazását.

A Regnum Marianum-templomot, amely a magyarság életében kiemelt történelmi szerephez jutott, 1951-ben romboltatta le Rákosi. 60 évvel a felrobbantás után lehetőség nyílhat a templom visszaépítésére.

A kezdeményezés sikere mindannyiunkon múlik. Ezúttal rajtunk a sor!
Kérjük, írja alá internetes petíciónkat Ön is:www.varaljaszovetseg.hu/02
Kérjük, küldje el ezt a hírlevelet minél több ismerősének! Kezdeményezésünket akkor tekintjük sikeresnek, ha a templom felépítéséért legalább tízezer aláírás összegyűlik.

Támogatására feltétlenül számítunk! Tisztelettel: Váralja Szövetség

  Nem áll távol tőlem a városjelképészeti kultúrkampf, nem tartozom azon szívbajosok közé, akik mindent úgy hagynának, ahogy van, valamiféle pacifizmus jegyében, és mert megszokták. A Szabadság téri szovjet emlékművet simán bevitetném a temetőbe (tudom, az oroszokkal ezt nehéz lenne lediplomáciázni), és akár még az országzászló helyreállítását is el tudnám képzelni a helyén, bár nem ezt gondolom az egyetlen lehetséges megoldásnak. Károlyi Mihály szobrát is szívesen odaadnám a szociknak, vigyék el beltéri dísznek a székházba, és minden teketória nélkül felállítanám a helyére Bethlen István szobrát, de természetesen más személyek is szóba jöhetnek. Bethlennél valószíbűleg konszenzusosabb megoldás lenne mondjuk Széchenyi vagy Deák, kérdés, nekik szükséges-e még egy szobrot állítani. Ugyancsak alapvetően támogatom a Vár rekonstrukciójának gondolatát, főleg ami a palota belső tereit illeti, az OSZK jelenlegi főlépcsőháza borzalmasan néz ki.

  A Moszkva tér visszanevezése is jobb, mint megtartani a Moszkva nevet, bár az Antall Józsefről való újrakeresztelést jobb ötletnek tartottam volna. A megszokást lehet emlegetni, akkor azonban a Ferenciek tere még mindig Felszab tér volna, és erről az elnevezésről nem csak szüleink, hanem mi sem szoknánk le. Bár a Kalef állapotához kétségtelenül a Moszkva név illik a leginkább.

  Viszont az 56-osok terén álló, Gyurcsány Ferenc által felavatott emlékművel, a rozsdás fémrudakkal már megbarátkoztam, és szerintem egész kifejező, ahogy ékként beletúr az aszfaltba, szóval nem egy érthetetlen absztraktkodás a dolog, és bár valami figuratívabb, szebb, nem rozsdásodó alkotást jobban el tudtam volna oda képzelni, nem érzem feltétlenül eltakarítandónak ezt sem.

  Visszatérve a Regnum-templomra: a délfrancia stílusban épült templomot 1925-ben kezdték el építeni, 1931-ben szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás, és 1951-ben robbantották fel. A templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya volt. A templom plébániatemplom volt, emellett a Regnum közösség székhelye, kiemelten foglalkoztak a fiatalokkal, és tudtommal papi közösség is tartozott hozzá. Mivel 1990-ben még egy rendelet miatt itt nem lehetett újra templomot építeni, ezért döntött úgy Paskai László akkori prímás, bíboros, hogy a plébánia jogutódját a zuglói Zoborhegy téren építik fel. A Regnum Marianum-templom plébániájának területét pedig felosztották a szomszédos plébániák között.

  Mindez azt jelenti, hogy lelkipásztori igény nem mutatkozik a templomra. A hívek nem töltenék meg. Az újjáépítés gondolatára egyébként a püspöki kar titkárságának közleménye szerint az illetékes egyházmegye is szkeptikusan tekint:

A templomépítés az érintett egyház legbelsőbb ügye, nem civil kezdeményezés. A gyalázatosan lerombolt Regnum Marianum templom helyett az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a '90-es években a Zoborhegy téren nagy templomot és plébániát épített Regnum Marianum néven. Az efféle Budapest más részére vonatkozóan terjesztett javaslatok – különös tekintettel arra a tényre, hogy nem a katolikus közösség, hanem civil kezdeményezés részéről indulnak ki – nem feltétlenül szolgálják a magyarság ügyét.
Ha a kormánynak szándékában áll ennek a lelkipásztori használat szempontjából nem nélkülözhetetlen, de tiszteletre méltó nemzeti jelképnek a megépítése és nem emlékműben, hanem templomban gondolkodik, úgy érdeklődéssel várjuk javaslatát.

MKPK Titkársága

  Nemzeti jelképnek meg felesleges volna helyreállítani, egyáltalán, az a húsz éves periódus, amíg állt, nem olyan nagy idő, hogy maradandó nyomott hagyott volna a városon. Tekintve, hogy a templom vélhetően fővárosi vagy állami tulajdon lenne, mivel az egyház nem fogja újjáépíteni, inkább javaslom a kezdeményezőknek, hogy fordítsák tekintetüket más, használatban lévő, de ramaty állapotban lévő templomok felé. Amiből újjáépítenék a Regnum Marianumot, abból többször fel lehetne újítani például az Erzsébet hídtól tíz centire lévő belvárosi templomot, amit ugyancsak a Magyarok Nagyasszonyának szenteltek, és fővárosi tulajdon (a templom és elődei a XI. századi első templom megépítésétől fogva sosem voltak egyházi tulajdonban). Egyébként ha jól sejtem, a jelképes ügyeket egyébként magáénak érző Tarlós István sem feltétlenül lehet elragadtatva az ötlettől a fővárosi költségvetés jelenlegi helyzetének ismeretében (kivéve persze, ha a civilek kezdeményezését az állam karolná fel, és így állami beruházás volna az újjáépítés).

  Persze, igen nagy antikommunista tett volna, ha a templom újra állna, ám talán például a Vár rekonstrukciója sokkal nagyobb művészeti értéket képviselne, és nemzeti jelképként is jelentősebb volna: ott is romboltak a komcsik, és nem húszéves, hanem sokkal régibb dolgokat. Csak okosan a kultúrkampffal.