Kommentszűrés
’10 nov
27
10:01

Mennyit ér a Duna-stratégia?

Írta: dobray

  A magyar EU-elnökség egyik prioritása lesz a Duna Stratégia, azaz belekezdtünk a december 8-án nyilvánosságra hozandó célkitűzések megvalósításába. Pontosabban a célkitűzésekről már tudunk, csak a végleges szöveget mutatják be december 8-án. De mi is az a Duna Stratégia? Elsőre azt gondolnánk, hogy a folyómenti országok némi EU-s segítséggel rendbe teszik a Dunát, összehangolják a környezetvédelmi törvényeiket, hogy ne történjen olyan, mint a tiszai ciánszennyezés és a Bős-nagymarosi gáttal kapcsolatos mizéria.

  Ez azonban eléggé földhözragadt elképzelés a valódi célkitűzésekhez képest. A Külügy egy vonatkozó kiadványának bevezetőjében ezt olvassuk Dr. Szaló Péternek, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárának tollából:

A Duna-menti országok képviselői 2006 márciusában Budapesten közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kifejezték együttműködési szándékukat a térség fejlesztési terveinek és területi politikáinak összehangolására. Ennek értelmében a Duna-menti problémákat nemzetközi partnerség keretében, összehangolt fejlesztések sorozatával kell kezelni. Fontos minden olyan kezdeményezés, amely a Dunával kapcsolatos fejlesztések közös meghatározását és elfogadását célozza. Ezt a folyamatot segíti a Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya által először 2006 novemberében, majd ezt megerősítve 2008 októberében aláírt, a Duna mente fenntartható fejlesztésére vonatkozó közös szándéknyilatkozat is. A dunai térség fenntartható fejlesztésére vonatkozóan az érintett tagállamok – Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Szerbia – 2009. május 6-án közös együttműködési nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat célja olyan, a területi, gazdasági és és kulturális kohézió fontosságát hangsúlyozó, a Duna-menti országokat érintő stratégia – Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) – összeállítása, amelynek alapján a kialakuló „Duna Régió” a 2014-ben induló új költségvetési periódusban közös európai fejlesztési és kutatási és fejlesztési térségként kerülhet meghatározásra. Az Európai Tanács 2009. júniusi ülésén felkérte az Európai Bizottságot a stratégia elkészítésére, amely a Duna környezeti, közlekedési, társadalmi-gazdasági és kulturális szempontú fenntartható fejlesztését célozza. A 2011-es magyar EU elnökség idején a Duna Régió Stratégiát Magyarország elnökségi prioritásként kezeli.

  Ez is rendben van, legyük közös európai fejlesztési és kutatási térség, az biztos jó nekünk. A BruxInfo azt írja, hogy:

A dokumentum több problémára, kihívásra is felhívja a figyelmet. A tervezet így egyebek között emlékeztet arra, hogy a Duna szállítási kapacitásai közel sincsenek kiaknázva, az energiaárak a világ- és európai viszonylatban is magasak, a természeti katasztrófák, így az áradások és az ipari szennyezések pedig meglehetősen gyakoriak. Az akcióterv egyebek között a közlekedési kapcsolatok javítására koncentrál, emellett nagy súlyt fektetne még arra is, hogy a Duna-menti országok közösen lépjenek fel környezetvédelmi és kockázatkezelési ügyekben, és erősítsék a biztonsági együttműködést. A Bizottság szerint a régiós országok profitálhatnának az innovációs és idegenforgalmi együttműködésből, illetve az információs társadalom, az intézményi kapacitás területén és a perifériára szorult közösségek ügyében folytatott közös munkából.

  Kérdés, esetleg eltérő érdekeket hogyan egyeztetünk össze? Mert mint máshol a Bruxinfó írja, a Duna-medence az EU területének 20 százalékát teszi ki, és több mint 115 millió lakója van. „A gazdag és szegény régiók közti különbségek áthidalása érdekében a stratégia az infrastruktúrafejlesztésre, a turizmus fellendítésére, a biztonság fokozására, a környezet hatékonyabb védelmére, és egy regionális energiapiac létrehozására összpontosítana.”

  Most jönnek azonban a konkrét célkitűzések 2020-ig (!), amelyekre új pénzcsapokat nem nyit meg az EU a BruxInfo szerint, így a jelenleg rendelkezésre álló forrásokat igyekeznek minél jobban kihasználni ezek megvalósítására.

- a Dunának éves szinten 300 napig hajózhatónak kell lennie
- a teherszállításnak (tonnánként) a 2010-es értékhez képest 20 százalékkal kell növekednie
- 2030-ra vasúti kapcsolatot kell létesíteni a régió összes fővárosa között
- a károsanyag-kibocsátásnak 20 százalékkal csökkennie kell az 1990-es szinthez képest
- a megújulók arányának az energia-felhasználáson belül 20 százalékkal növekednie kell az 1990-es szinthez képest
- a régión kívüli területekről érkező turisták számát 50 százalékkal növelni kell 2010-hez képest
- a hajózási turizmust 50 százalékkal kell növelni
- 2020-ra a folyóvíz 80 százalékát alkalmassá kell tenni a fürdésre
- az árvízkockázati területek arányát 25 százalékkal csökkenteni kell
- a belső kereskedelmet 50 százalékkal növelni kell
- a régióban megszerzett szabadalmak számát 50 százalékkal növelni kell
- a 30 és 34 év közöttiek 30 százalékának felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie
- a régiós lakosság átlagjövedelmét meg kell duplázni
- 2020-ra nem szabad, hogy négy hétnél több időt vegyen igénybe egy vállalkozás beindításának engedélyezése
- az érintett 14 országban 2015-re hatékony adatcsere-rendszert kell felállítani; ugyanekkorra – a szervezett bűnözés elleni küzdelem jegyében – hatékony együttműködést kell kialakítani a rendőri erők között.

  Nézzük csak: az első három rendben (a Via Donau adatai szerint 2007-ben 50 millió tonna árut szállítottak a Dunán, addig a Rajnán évi több mint 300 milliót). A károsanyag-kibocsátás 20 százalékos csökkentése 1990-hez képest, hát, határeset, elfogadjuk, jó ötlet, csak legyen hogyan megvalósítani. Ez a mi kis plusz Kiotónk, gondolom. A megújulók részesedésének megadott növelése is rendben van (csak ne bioüzemanyag-mezőkkel akarják elérni, mert azzal csöbörből vödörbe kerülünk).

  A turisták számának ötven százalékos növelése - ez necces, Prága, Krakkó tele van, már nehezen fér oda több ember. Budapestre még férne, de ahhoz olyan állapotba kéne hozni a várost. Az Alföldre síkságot nézni nem fog lemenni senki, hacsakn em csinálunk sok korszerű Hajdúszoboszlót. De lehet, hogy oda is főleg a régión belüli turizmus érkezne, ahogy Szoboszlót is a lengyelek imádták. Ez a turizmusnövelés persze jó ötlet, de az is igaz, hogy jelenleg - ha jól emlékszem -, a hazánkba érkező turisták 80 százaléka Budapestre megy, és a fővároson kívül más térség kevéssé érdekli. Turizmus szempontjából is nagyot buktunk Trianonban, például odalett pár sí- és hegymászóparadicsom. A plusz ötven százalék többsége valószínűleg a csehekhez, és a szlovákokhoz meg a románokhoz áramolna, ha jól feltuningolák a hegyeinket, és az e téren amúgy sem rosszul álló szlovénokhoz.

  A Duna hosszának 80 százalékát fürdésre alkalmassá kell tenni - kíváncsi vagyok, ez hogy lesz meg úgy, hogy közben sokkal jobban ki akarják használni a hajózási kapacitást. Bár itt, Közép-Európában nyilván van mit tenni azért, hogy tisztább legyen a víz. Kíváncsi vagyok, hogyan növelik 50 százalékkal a belső kereskedelmet, és különösen a szabadalmak számát. Az biztos, hogy itthon a bürokrácia erősen hátráltatja azt, aki szabadalmaztatni akar valamit, tehát az akadályok megszüntetése máris erős ösztönző tényező lehet, na de 50 százalékkal? Felállítják az Állami és Régiós Szabadalomgyártót?

  A régiós lakosság átlagjövedelmét meg kell duplázni - gyerekek, ez nagyon tetszik, de jelenleg nem úgy állunk, mintha ezt egy stratégiával tíz év alatt meg lehetne csinálni. Persze ösztönözni mindenképp lehet. Az a gyanúm, hogy az 50 százalékos növekmény számszerűleg akár el is érhető: inflációval. A vállalkozás-indítás könnyítése cucc és a bűnözés elleni adatcsere-rendszer örvendetes, legyen.

  Ez a stratégia kissé hasraütésszerűen összerakott öt tízéves tervnek tűnik, és erősen kételkedek számos pontjának tíz éven belüli megvalósíthatóságában - ha egyáltalán megvalósítható ilyen tervgazdaságinak tűnő módon. Ráadásul ugyanaz a stratégia fog jót tenni ezek szerint Németországnak, Boszniának és Ukrajnának is?

Címkék: eu európai unió eu elnökség duna stratégia

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr102469907

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Duna-stratégia: a magyar álláspont 2010.11.27. 15:48:59

A korábbi két írás alig, a szükségesnél sokkal kisebb mértéken érintette Magyarország szerepvállalását a Duna-stratégiában és a stratégiával kapcsolatos részletes magyar álláspontot. Az itt leírtak a következő feltételezésekre épülnek: mivel az ...

Trackback: A magánnyugdíj és a feltörekvő kisegér 2010.11.27. 13:48:27

  Az elmúlt húsz év egyetlen igazán időtálló, ugyanakkor alapvetően felvilágosult abszolutista szellemben fogant reformját tervezi megszüntetni a kormány. Török Gábor, politológus, 2010. november 24.   Török Gábor exeszdéeszes. Neoliberális...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nik a sok közül 2010.11.27. 12:18:26

ha ez végeredményben a Duna intenzívebb gazdasági (azaz: szállítmányozási) hasznosítását jelenti, akor bizony Bugyimpöstnek megcsappan az ivóvize

egy nik a sok közül 2010.11.27. 12:22:18

inkább a Duna-Tisza csatornát építenék meg előbb

Jeff 2010.11.27. 13:05:42

"2020-ra a folyóvíz 80 százalékát alkalmassá kell tenni a fürdésre"
Hát aki látta már a Dunát közelről (és feltételezem hogy nem a csapból folyó vízről van szó) az tudja, hogy ez nettó baromság. Ez valami olyasmi lehet, mint a magyarországi népirtásellenes központ.

Anti Anyag (törölt) 2010.11.27. 13:52:53

Az egész üzenete egy duna menti együttműködés, ami szerintem igen jó gondolat. Életszerűbbnek tűnik mint az EU, még akkor is, ha ma az EU is kell hozzá.

2010.11.27. 13:55:44

Progresszív européer szemszögből ez bizony felháborítóan kirekesztő és antidemokratikus terv. Sehol egy még több pénzt a cigányoknak kitétel. Sehol egy holokauszt megemlékezés. Ej de nekibúsultam.

nick grabowski · http://fpa-mcc.blog.hu 2010.11.27. 14:06:47

Alapvetően két kérdésre kéne válaszolni:
- (elsősorban) ipari vagy környezetvédelmi projekt a Stratégia?
- a folyó vagy a vízgyűjtő terület határozza meg a régiót (máshogy: melyik és hány nem-EU-tagállamot vonunk be)? (Ausztria pl. határozottan a minimális szinten akarja tartani a külső dimenzió fontosságát.)

A 2020-as tervezési keret érthető, mert akkor van vége a következő EU-s keretköltségvetésnek, és egyszerűbb most ezzel összhangba hozni a Stratégia tervezését. Ez viszont szerintem nem jelenti azt, hogy (1) a programok hét évig futnának; (2) időközben ne lenne felülvizsgálat.
A "nincs pénz"hez még két fontos kritériumot csatoltak: nem lehet új intézmény(eke)t létrehozni, és nincs új belső EU-s jogalkotás. Jelenleg a terv az, hogy a résztvevő országok közül egy-egy lenne felelős egy adott területért; szerintem mi a kulturális vagy a biztonsági dimenziót kérjük majd (ezeket tetettük be korábban a Stratégiába).

A magyar hozzájárulás kapcsán előkerülő intézmények: egyetemek (pl. Széchenyi Egyetem, Andrássy Egyetem, BME), vízügyi igazgatóságok, különböző kutatóközpontok (vízminőség és -biztonság javítása kapcsán; pluszban talán MTA; Külügyi Intézet), Volán-társaságok.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.11.27. 14:14:57

Nincs eléggé kidomborítva az írásban az alkotmány- és piacvédelem jelentősége, és a Fospumpa károkozásai.
Így nem lesz index címlapos a sztori.

Úlfhéðinn · http://tinyurl.com/do9ks 2010.11.27. 14:25:49

"- a Dunának éves szinten 300 napig hajózhatónak kell lennie
- a teherszállításnak (tonnánként) a 2010-es értékhez képest 20 százalékkal kell növekednie
- 2030-ra vasúti kapcsolatot kell létesíteni a régió összes fővárosa között
- a károsanyag-kibocsátásnak 20 százalékkal csökkennie kell az 1990-es szinthez képest
- a megújulók arányának az energia-felhasználáson belül 20 százalékkal növekednie kell az 1990-es szinthez képest
- a régión kívüli területekről érkező turisták számát 50 százalékkal növelni kell 2010-hez képest
- a hajózási turizmust 50 százalékkal kell növelni
- 2020-ra a folyóvíz 80 százalékát alkalmassá kell tenni a fürdésre
- az árvízkockázati területek arányát 25 százalékkal csökkenteni kell
- a belső kereskedelmet 50 százalékkal növelni kell
- a régióban megszerzett szabadalmak számát 50 százalékkal növelni kell
- a 30 és 34 év közöttiek 30 százalékának felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie
- a régiós lakosság átlagjövedelmét meg kell duplázni
- 2020-ra nem szabad, hogy négy hétnél több időt vegyen igénybe egy vállalkozás beindításának engedélyezése
- az érintett 14 országban 2015-re hatékony adatcsere-rendszert kell felállítani; ugyanekkorra – a szervezett bűnözés elleni küzdelem jegyében – hatékony együttműködést kell kialakítani a rendőri erők között."

Tényleg? Ilyen sokmindent KELL?
Én hiányolok valami olyasmit a végéről, hogy "Ha mégsem így lesz, akkor mi, akik kitűztük a célokat, először levágjuk a kisujjunkat egy wakizashi-val. Ha 2 cél nem jön össze, akkor jöhetnek a gyűrűsujjak."
Ennek hiánya mutatja, hogy a Yakuza egy korrektebb szervezet, mint ezek a kretén bürokraták.

Szekuriti Blogger · http://szekuriti.blog.hu 2010.11.27. 15:12:16

Miért lenne itt nép? Nincs benne a csöcs, halál, zsidó, cigány, nyugdíj, szex, celeb címszavak, így nem is érdekli a Mónika-shown szocializált szélesebb rétegeket.

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2010.11.27. 16:17:57

szerintem klassz;
a 80%-on strandolók egyúttal tisztogathatják a hajók által koszolt vizet, áramot is termelhetnek, plusz a fürdőzés közben támadt ötleteket benyújthatják szabadalomként

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.11.27. 16:47:23

Pályát tévesztettem. Stratéga akarok lenni.

Anengineer 2010.11.27. 17:10:54

Szerintem a hajózhatóságot növelni, az árvízveszélyt csökkenteni, a folyót fürdésre alkalmassá tenni csak úgy lehet, ha szépen belépcsőzik a folyót, Magyarországon is építenek vagy 3-4-et. Ezzel tudnak tartani egy konstans vízmagasságot, amin a mélyebb merülésű hajók is el tudnak közlekedni, így kevesebb hajóval nagyobb árumennyiséget tudnak szállítani, valamint a kevésbé változó vízszint kedvez a strandok kiépítésének is.
Nem lenne rossz gondolat, szívesen látnék erről is egy posztot valahol.

Kálmánbátyám 2010.11.27. 18:10:45

Volna egy pár kérdésem:
- Mit szeretnénk szállítani vizi úton? Mert csak nagytömegű, nem romlandó árut érdemes (ércet, szenet, követ)
-Turizmus. Hová? Mondjon valaki tíz vonzó turisztikai célpontot a Duna mellett, ahová eddig nem lehetett hajóval eljutni.
-Belső kereskedelem. Jó ez de , hogyan ösztönözzük ?
Adóval? Az csak únión kívűli terméknél lehet.
Még több szlovák tejet a teszkóba?
-Fürdés. Vicc. Inkább a sok-sok gyógyfürdőbe kéne terelni a vendégeket, nem az ingyenstrandra.
Szép gondolatok, de nem több egy iskolai dolgozatnál.
Viszont annyira laza, hogy akár egy kis kisebbségtámogatást is bele lehet csempészni.
Nyithatnánk egy úszómester iskolát romagyerekeknek, hogy a fürdőzés biztonságos legyen.
Na ?
Az EU biztos támogatná.

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2010.11.27. 20:05:48

@Balance Ring: Ilyet nem fogsz látni itt nagyon sokáig, mert a magyar dunánál a sötétzöld csoportoknak valamiért anyagi érdekük meggyilkolni minden környezetbarát, és emberbarát fejlesztést.
@Jeff:
Nincs igazd, neked kéne jobban megnézned a Dunát. Én leginkább régebben csak a pesti dunát ismertem. Aztán rácsodálkoztam, mikor Bécsben és Melkben is láttam, hogy milyen szép a színe. És akkor nagyon sóvárogtam, hogy nahát, így is lehet...
Aztán mostmár ha nehezen is, de Budapest és környékén is megvan a csaknem teljes tisztítás és ez baromira meg is látszik. A legszembetűnőbb, hogy nagy sirálytanyavolt a szennyvizes beömlőknél..nekik valami mennyország volt :) Hát ez eltűnt és a sirályok is lekoptak onnan... :)

Persze, tündöklő átlátszó kékszínű nem lesz a Duna nálunk, mert ugye nemigazán van szabályozva és maga a meder homokos, iszapos. De most már lehet Budapesten is nagyon szépnek kifogni. A múltkor a Margitszigetről tűnt fel már messziről, hogy milyen gyönyörű a színe és milyen nagyon átlátszó volt. Nyilván két dolog együttes hatása volt: 1: a tisztítás,2: kicsi a vízszint, kisebb a felkavarodás, a hordalék stb.

Amúgy összességében az összeszedett pontok nem akkora hülyeségek. Még, amikbe belekötött a posztoló azok se feltétlen, bár tényleg vannak érdekes dolgok.
Viszont ettől a ponttól kellene jönniea sokkal erőteljesebb EU-nak és rákényszeríteni az adott országokat, hogy megtegyék-de legalább mindent megtegyenek- a teerv elérése érdekében. Dehát az EU sajnos még nem itt tart.. Így ezeken a pontokon sajnos tényleg lehet röhögni.

Amúgy a turizmushoz és a strandhoz én hozzátenném, hogy ez régi téma. Egy időben elkezdték erőltetni nálunk a turizmust, hogy hú ez fejlődik a legjobban a világon, ebből kell nekünk is megélni, abból kell "doktorokat" kinevelni, mert nagy tudomány...
Nagy primitívség. Jobb lett volna villamost gyártani, de mindegy.
Ugyanakkor a turizmusra tényleg ráfér a fejlesztés...csak az a hiba, hogy abból megélni az ország nem fog. Ahhoz vagy nagyon magas hegyek kellenének vagy tengerpart.
Ugyanakkor a dunai fürdést lehetne valamiképpen fejleszteni pesten és máshol is. Komoly strandok kellenének, jelzőbólyákkal, hosszú mólóval, hogy ne vigyen el senkit a víz...és nyáron csudajó, hatalmas strandok lehetnének.
Szóval lehetne, lenne mit tenni, dehát ismerjük mi ezt :)

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2010.11.27. 20:18:03

@Kálmánbátyám:
1: elég sok mindent lehet szállítani, tényleg nincs ez kihasználva nálunk. Persze ezt nem helyi szinten kéne intézni, hanem EU szinten. Itt gondolok arra, hogy a környezetvédelem miatt az EU megadóztatja a kamionokat, hogy a cégeknek azonnal megérje átállni vonatra-hajóra.

2: Turizmus. Írtam, hogy egy tiszta dunának lenne nyáron nagy potenciálja, üdülőfaluk stb. A Duna mentén sok gyönyörű hely van. Budapest és tőle északra a kanyar, nem utolsó dolog.

3: a belső kereskedelemre nem térnék ki. EU összes államában ugyanúgy vonat illetve hajóra kell ösztökélni, ha kell tűzzel-vassal a cégeket.

4: Fürdés: nem vicc. Annak idején a Balatont is annak tartották :) Van ebben potenciál. A termálfürdő és ez két különböző dolog. Megvannak egymás mellett is. Ha csinálnának nagyobb strandokat, gondolom nem lennének ingyenesek-bár az lenne a fair és a környék fellendülne. A Balaton mellett is megvannak a termálfürdők. Jön a vendég, kiveszi a szobát, házat. Naponta pancsiznak a vízben, egyik nap, meg még termálfürdőbe is elmennek. Ez így működik...

Abban persze igazad van, hogy ez így iskolai dolgozat csupán. Ezért kellene, hogy az EU olyan szoros szövetségű rendszer legyen, mint az usa.

Bloodscalp 2010.11.27. 22:50:46

@tölgy: minek ide, te már elég konstruktívan hozzászóltál:)

hacsaturján 2010.11.28. 06:26:19

én írnék itten egy posztot a csipkeverőnők és falangisták világtalálkozójárul, csak nem értek hozzája.

RedMax 2010.11.28. 09:16:37

"A dunai térség fenntartható fejlesztésére vonatkozóan az érintett tagállamok – Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Szerbia – 2009. május 6-án közös együttműködési nyilatkozatot fogadtak el."

Akármennyire is fáj dr. Szalónak, de Szerbia, még nem EU-tag. Amíg Mladics papa el van a hegyekben addig nem is lesz, hál' Istennek!

egy nik a sok közül 2010.11.28. 11:08:59

Szerbiától

vissza kell követelni a Délvidék északi részét

a Zombor-Nagykikinda vonal mentén (Monostorszegtől és Topolyától délre, Zombortól és Nagykikindától északra húzódó határral)

ArmaGeddon Bácsi · http://ordoguzo.blogspot.com/ 2010.11.28. 19:14:04

"A turisták számának ötven százalékos növelése - ez necces, Prága, Krakkó tele van, már nehezen fér oda több ember. Budapestre még férne, de ahhoz olyan állapotba kéne hozni a várost."

Se Prága, se Krakkó nincs a Duna vízgyűjtőjén...

ruba 2010.11.30. 10:17:04

Olvasva ezt a stratégiát bennem is felmerült, hogy mégis mi az, amiben egyszerre érdekelt Moldova (ugye Európa legszegényebb országa), Magyarország, Bosznia és Németország (ugye Európa egyik leggazdagabb országa). Nem hinnem, hogy egymástól ilyen távol lévő, ilyen nagy kulturális és gazdasági különbségekkel rendelkező országok igazán komoly együttműködést tudnának létrehozni. Szerintem ez az egész inkább csak arról szól, hogy ezen országok vezetői és diplomatái az állam pénzén utazgathassanak egymáshoz, aztán mindenféle kamukonferencia után jól bezabáljanak a fogadó állam pénzén.