Felsőokosítás 1. – Az alapok
2010. október 29. írta: Kínai Kálmán és Trágár Tóni

Felsőokosítás 1. – Az alapok

 

  Mostanában a közbeszéd a söralátét méretű alkotmányról, a kötelező magánnyugdíjpénztárak profitjának megvédelmezéséről, a teszkóadó üdvös vagy üdvtelen voltáról, illetve a Fidesz zseniális akciójáról szól, amelynek során Gyurcsány Ferencet sikerült egy rossz emlékű politikai hullából átpozícionálni lánglelkű szabadságharcossá. A forradalmi boszorkánykonyha hátsó sarkaiban azonban kevésbé látványos, de talán még fontosabb változások is zajlanak.

  Ilyen például a magyar felsőoktatás tervezett átalakítása, amelynek előkészületei gőzerővel folynak. A következő hetekben, ha időnk és a Nemzeti Együttműködés Rendszere engedi, erről közlünk cikksorozatot, körbejárva a készülő új felsőoktatási törvényt. Az új jogszabályt várhatóan 2011 tavaszán fogadja el a parlament. A törvény vitairatát elvileg november elején hozzák nyilvánosságra, de a szupertitkos első változat, amely valószínűleg minden médiumhoz eljutott már, nekünk is rendelkezésünkre áll, így a főbb irányokról már most lehet szólni. A jelen részben azonban még nem feszegetjük az új elképzeléseket, inkább azokról az alapvető körülményekről szólunk pár szót, amelyek a felsőoktatás mai helyzetét meghatározzák, s amelyekből az új törvénynek ki kell indulnia.

A tét

  „Buktatást vezetnének be az egyetemeken”e címmel szellőztette meg az Index az új felsőoktatási törvény koncepcióját, ami egyrészt hülyeség – eddig is volt buktatás –, másrészt jól jelzi, hogy a média várhatóan milyen jelentéktelen apróságokra fog harapni felsőoktatás-ügyben, elterelve ezzel a figyelmet a fontosabb dolgokról. Pedig a tét óriási: a legfontosabb tényező, amely egy ország jövőjét meghatározza, egyértelműen az oktatás. Ha egy országban okos emberek vannak, akkor simán túlélnek egy világgazdasági válságot, egy természeti csapást vagy egy Gyurcsány-kormányt; ha viszont buták, akkor úgy járnak, mint Haiti vagy a dodó madarak. Szóval egyáltalán nem mindegy, hogy milyen törvények határozzák meg egy ország oktatásának – s azon belül felsőoktatásának – kereteit. Elkúrni könnyű, jó rendszert kialakítani nehéz, ráadásul a kockázatok és mellékhatások csak évtizedes távlatban jelentkeznek. A mai döntéshozók sehol sem lesznek, mire az első évfolyamok, amelyek az ő szabályaik szerint játszanak, kikerülnek a munkaerőpiacra. Így még nagyobb a felelősségük.

Eltömegesedés

  A rendszerváltás óta a felsőoktatásban bekövetkezett legnagyobb változást nem a különféle reformok hozták, hanem a hallgatói létszám óriásira duzzadása, amit nem követett az oktatók számának hasonló növekedése. Az 1990-91-es tanévben 17.302 oktató tanított 102.387 hallgatót (tanár-diák arány: 1:5,9). 2000-01-ben már 22.873-an okítottak 295 040 diákot (1:12,9), 2005-06-ban pedig 380.632 diákra 23.188 oktató jutott (1:16,4). A 2009-10-es tanévben 370.331 diák és 21.934 oktató koptatta a padokat/katedrákat (1:16,9). Vagyis miközben húsz év alatt a hallgatók száma 3,6-szorosára növekedett, az oktatóké csak 1,27-szeresére, tehát az oktató-hallgató arány harmadára romlott.

Forrás

  Mit jelent ez a gyakorlatban? Talán mondanunk sem kell, hogy egészen más egy tízfős csoportot tanítani, mint egy harmincfőset. Az előbbiben például van lehetőség személyre szabott, tanár-diák együttműködésen alapuló munkára, az utóbbiban gyakorlatilag nincs. Nemcsak több, hanem jellegében is teljesen másfajta munka leadminisztrálni, levizsgáztatni, a diplomamunkáig eljuttatni egy háromszoros méretű csoportot. Ráadásul, ahogy a népi bölcsesség tartja, a diákszám növelésével egy adott évfolyam össz-IQ-ja nem csökken ugyan, de az egy főre eső IQ igen – míg tehát az ember húsz éve olyan csoportot tanított, amelyben 8 értelmes és 2 értelmetlen hallgató volt, ma a 8 értelmes még mindig megvan, de 22 hülye jut rá.

Forrás 

  Teljesen nyilvánvaló, hogy mindez az átlagos színvonal csökkenésével jár. Ugyanakkor ez önmagában mégsem tragédia: az általános képzettségi színvonal mégiscsak nőtt Magyarországon, s idővel talán eléri az OECD-átlagot. A problémát az jelenti, hogy ez a hatalmas diáklétszám nem csak a gagyi főiskolákra, hanem az elitképzés lehetséges helyszínéül szolgáló tudományegyetemekre is rászakadt, magyarul az új rendszerben akadémiai doktorok is arra vannak kényszerítve, hogy írni-olvasni tanítsák a gólyák több száz fős évfolyamait. Tehát a sok tömegképzési hely mellett nem maradt néhány kiemelkedő elitintézmény; a nagy menyiségű biomassza a jobb helyeket is lehúzza.

  Mindenesetre az biztos, hogy az eltömegesedéshez képest – amelyet a rendszerváltozás óta minden kormány támogatott – minden más változás kisebb jelentőségű volt. Szomorú kimondani, de a Magyar Bálint-féle ámokfutás, bár nagyon utáltuk, nem a fő oka a mostani problémáknak. Így e problémák nem is a magyari intézkedések eltörlésével enyhíthetők. 

Finanszírozás

  A másik alapvető tényező, amely a mai helyzet kialakulásához vezetett, természetesen a pénz. Ez annyiban összefügg az eltömegesedéssel, hogy a fejkvóta miatt – amelyet mindenki támadott, de senki nem mert megszüntetni – az intézmények rá voltak kényszerítve arra, hogy a lehető legtöbb embert felvegyék. Az idiótákat is.

Forrás

  Érdemes megnézni az összesített adatokat. 1990 óta a felsőoktatás finanszírozására költött pénz GDP-arányosan nem emelkedett: a főiskolák és egyetemek folyamatosan az éves GDP 0,9–1,1% közötti részét kapták. Ennek töredéke a magánforrás, az összeg nagy része az államtól jön. Az OECD-átlag 1,5%, az EU-19 átlag 1,3% (2005-ös adat), vagyis valamivel alatta vagyunk a mintául tekintett országoknak. Abszolút értékben természetesen jóval kisebb összeg jut nálunk felsőoktatásra, hiszen a GDP-nk is jóval alacsonyabb. Az egy főre eső GDP-arányos összeg pedig húsz év alatt felére zuhant.

Forrás


Forrás


Forrás

  Vagyis a több mint megháromszorozódott hallgatói létszámot reálértéken csupán a GDP-növekedés arányában megemelkedett finanszírozással kell ellátni. Ez azzal jár, hogy (a CEU-t kivéve) Magyarország minden felsőoktatási intézménye a csőd szélén egyensúlyoz évek óta. A forráshiányt az előző nyolc év oktatási kormányzata PPP-beruházásokkal próbálta enyhíteni, de ezek a konstrukciók sokkal inkább a büntetőjog, mint az oktatásfejlesztés kategóriájába esnek.

Demográfia

  A magyar felsőoktatás jövőjét alapvetően meghatározza az a tény, hogy hamarosan zuhanni fog a hallgatók létszáma. Jelenleg évente másfélszer annyian kezdik meg egyetemi–főiskolai tanulmányaikat, mint ahány gyermek összesen születik. Ha húsz év múlva az adott korcsoport 100%-a továbbtanulna középiskola után, a diákok száma így is kétharmadára esne; ha viszont a reálisabb 40–50%-os továbbtanulási aránnyal számolunk, akkor kevesebb mint másfél–két évtized múlva fele-harmada annyi hallgató lesz, mint amennyi most van. A zuhanás gyors lesz, fájdalmas és - rövid időn belül - visszafordíthatatlan. Egy demográfiai fordulat csak évek, évtizedek múlva enyhítené a problémát, tehát a hallgatói létszám csökkenése nem jóslat, hanem tény.

  A csökkenés egyébként már néhány éve megkezdődött, és egyre gyorsulni fog, a trükközés a különféle posztgraduális szakképzésekkel, felnőttoktatási programokkal, kiegészítő diplomákkal csak enyhíteni tudja a helyzetet. Mindez azt jelenti, hogy ha az állam rövid időn belül nem emeli két–háromszorosára az egy hallgatóra jutó támogatást - márpedig nem fogja -, akkor a magyarországi felsőoktatási intézmények több mint fele hamarosan lehúzhatja a rolót.


Forrás



Forrás

  Ezek a vészes kilátások pedig azzal járnak, hogy az intézmények konkrétan élethalálharcot vívnak egymással a hallgatókért. Aki veszít, az megy az utcára, a kollégáival együtt. Magyar sajátosság, hogy a harc nem elsősorban a színvonal emelésének, a tanulási körülmények javításának frontján zajlik, ami akár pozitív is lehetne; ehelyett a legfontosabb harcnem a lobbizás az állami döntéshozóknál. Érdemes lesz az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos vitákat ebbe a kontextusba helyezni. Az, hogy pontosan mi lesz a törvény egyes passzusaiban, közvetve intézmények túléléséről vagy haláláról dönthet. Egy mellékmondat tudósok ezreinek állásait mentheti vagy szüntetheti meg. És a törvényalkotási folyamat valamennyi résztvevője érintett: mind az oktatáspolitikusaink, mind a különböző szakmai bizottságok tagjai egytől egyig kötődnek valamelyik intézményhez, vagyis a végleges törvényszöveg nem valamiféle koherens vízió mentén, hanem vérre menő érdekharcban fog megszületni. Ezt azért említjük, hogy ha mondjuk hallunk egy rektort vagy egy pedagógiai szakértőt nyilatkozni arról, hogy milyen módosítások kívánatosak az ország fényes jövője, a tudásalapú társadalom, az új nemzedékek meg egyéb izék szempontjából, akkor tartsuk észben, hogy az általa javasoltak nagy eséllyel esősorban a saját intézménye szempontjából számítanak kívánatosnak. Ez természetesen vonatkozik a jelenlegi oktatási államtitkárra, Hoffmann Rózsára is, akit előélete és kapcsolatrendszere arra predesztinál, hogy a pedagógusképzést tartsa a felsőoktatás legeslegfontosabb szegmensének.


Forrás
  

Tehetetlenség

  Végül fontosnak tartjuk kiemelni azt a sokak számára szomorú tényt, hogy a mindenkori kormány, sőt az egész állam befolyása a felsőoktatásra igencsak korlátozott. Az elmúlt másfél évtizedben alapvető strukturális reformok sora sújtotta az ágazatot – integráció, kreditesítés, bolognai rendszer stb. –, ami a normális működést csaknem ellehetetlenítette, ugyanakkor a lényegen, a képzések tartalmán és a félfeudális viszonyokon alig változtatott valamit. Az intézmények papíron rugalmasan alkalmazkodtak minden őrült reformer ötleteihez, de a kontent – vagyis az, hogy mondjuk egy adott órán ki és mit tanít – az oktatáspolitikusok vízióitól függetlenül változott, ha változott egyáltalán. Az, hogy a Falleológiai Tanszéken mi folyik, nem a Magyar Bálint, a Hiller István vagy a Hoffmann Rózsa dönti el, hanem a Müller tanszékvezető, jelentéktelenebb ügyekben meg a Trágár. Így az oktatáspolitikusok legfeljebb kereteket szabhatnak, amit tartalommal a nemzet napszámosai fognak megtölteni tehetségük, képességeik, kedvük és alkoholizmusuk foka szerint. Ez egyébként így van jól.

  Mindebből az is következik, hogy az oktatási politikának, ha van esze, nem lehet célja a világ megváltása. Egyrészt úgyis beletörik a bicskája, másrészt a gyakori változtatgatásokkal több kárt okoz, mint hasznot. Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár lényegében semmit nem tud tenni annak érdekében, hogy a Bevezetés a falleológiába 1. tanegység anyaga modernizálódjék; egyedül arra van kompetenciája, hogy egy-egy újabb ilyen-olyan koncepció kiötlésével egy csomó pluszmunkával terhelje a Trágárt. E pluszmunka egyébként nagyrészt abból fog állni, hogy az oktató igyekszik az általa jónak látott - adott esetben tök változatlan - tartalmat úgy lepapírozni, hogy az megfeleljen a felső elvárásoknak.

  A tehetetlenség egyébként nem csak lustaságból fakad, hanem az oktatási rendszer egészének sajátosságából. Egy egyetemen legalább 4–5 évet töltenek a hallgatók, sokszor többet – két évet simán halaszthatnak, indoklás nélkül is. A tanegységlistát és egyéb feltételeket nem lehet menet közben megváltoztatni, hiszen az teljesen kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné tenné a tanulmányokat. Ha valaki elkezd egy adott képzést, akkor végzéséig biztosítani kell számára a lehetőséget, hogy azt azokkal a feltételekkel befejezhesse, amelyekkel elkezdte. Az új elvárások csak az új diákokat érinthetik. Ha a kezdő feltételek módosulnak, akkor ugyanannak a szaknak a különböző években kezdett diákjaira más-más feltételek fognak vonatkozni, ami pedig káoszhoz vezet.

  Mindez óvatosságra kell, hogy intse az új felsőoktatási törvény megszövegezőit. Már az is megkérdőjelezhető, hogy jó ötlet-s még a 2006-ban indult bolognai rendszer első mesterképzéses évfolyamainak kifutása előtt új koncepciót alkotni – ez a kérdés azonban már eldőlt, így ne feszegessük. Az viszont ésszerű elvárás, hogy az új törvény a lehető legkisebb felfordulást okozva igyekezzék megvalósítani az új célokat.

  Szerencsére az új tervezet arra utal, hogy csak részforradalmak lesznek a magyar felsőoktatásban, a teljes rendszert nem verik szét. A változások között vannak, üdvözlendőek, és vannak, amelyeket gyorsan el kéne felejteni. Ezekről majd a következő részben szólunk. Addig is pihenésképpen tekintsük meg Charlie, az egyszarvú történetét. 

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr282405880

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Felsőokosítás 2. – Tézisek 2010.11.02. 07:01:03

  Az előző részben vázoltuk, hogy milyen tényezők juttatták a magyar felsőoktatást abba az állapotba, amelyben most van. Egyébként szerintünk ez az állapot nem katasztrofális, nagyjából megfelel az ország általános viszonyainak. Az állam ált...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bell & Sebastian 2010.10.29. 13:08:19

@tanarseged ur:
Most kinek ment el a józan esze? Mit fényezi itt?

evil overlord (törölt) 2010.10.29. 13:09:54

@tanarseged ur: Az világos, hogy nem sok köze van a magyar felsőoktatáshoz (bár én is ki tudok találni egy összeesküvéselméletet).

Bell & Sebastian 2010.10.29. 13:12:40

@evil overlord:
A rákos daganatra is rengeteg hason'értelmű szó van.
Viszont kiválóan szemlélteti a rombolás szándékosságát és a kétsebességes oktatást.
Magyar Bálint, a korlátolt kártevő, ja! Hogy a kutya be nem veszi!

tanarseged ur 2010.10.29. 13:27:30

@Bell & Sebastian: & @evil overlord:
Ha valami bajuk van a CEU-val, hát itt elmondhatják. :-) Nekem nincs bajom azzal, hogy Soros a saját pénzéből csinált egy magánegyetemet, és pont Budapesten vett hozzá épületeket. Gazdasági szempontból tulajdonképpen még előnyös is, hogy pl. a diákok itt költik el a pénzt. Mi lenne, ha a magyar állam elvenné az akkreditációt a CEU-tól? Semmi, a CEU továbbra is adhatna diplomát amerikai akkreditációval. Vagy elköltözhetne mondjuk Pozsonyba. És? Örülnének neki? Gondolják, hogy ettől jobb lesz a magyar felsőoktatás?

Ha pedig a kb. "semmi bajom vele és nem érdekel" álláspont fényezésnek tűnik, akkor ott a szűrés gomb. :-)

tewton 2010.10.29. 13:32:38

@Téglagyári Megálló:
megnyugtatom, a CEU-n a magyarok meg a határontúliak magyarul beszélnek, különösen nem akarják, hogy a bolgár, lengyel, harmadikvilági, utódállami stb. csoporttársak ne értsék meg őket. a tudatlanokkal meg (és az oktatókkal) kénytelenek angolul komonikálni, lévén az oktatás nyelve az angol.

amúgy szerintem inkább egy regionális über-egyetem k-k-eu-ra szabva. régen a beugró oda egy meglévő diploma volt (igazi diploma, nem ilyen ba-s wc-papír).

Téglagyári Megálló 2010.10.29. 13:38:14

@tewton:

Nem ért, tewton uram. Amikor én megnyertem egy állást a festői Szászországban, azon nyomban elkezdtem németül tanulni, holott "csak másfél évre mentem". Tettem volna ezt akkor is a helyi nyelvvel, ha Baszkföldre megyek.

Innen nézve az "international" az tulajdonképpen egy angolul beszélő identitás, és szó sincs a más nemzetek megismeréséről.

bz249 2010.10.29. 13:44:06

@Téglagyári Megálló: azert a baszkkal lehet megizzadt volna. Masreszrol egy angol/spanyol/francia/nemet/olasz/orosz/lengyel ki tudja meg mikor jon jol... egy magyart mar nehezebb hasznossagi szempontokkal megindokolni*. Ettol fuggetlenul persze minden normalis ember igyekszik beilleszkedni abba az orszagba, ahol hosszabb ideig el. Aminek mondjuk kvazi elengedhetetlen resze a nyelvtanulas.

A CEU viszont elit hely, nem a normalisoknak van.

(*mondjuk egzotikus nyelvet beszelni meg mas helyeken elony)

Google 2010.10.29. 13:45:18

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:

Akkor már végképp nem értem, miből jönnek ki azok az óriási végkielégítések. Kiknek van pl. a tanügyben havi 300.000 Ft. feletti fizetésük?
Illetve: pedzegetem.

Téglagyári Megálló 2010.10.29. 13:47:07

@bz249:

Engem mindig zavart amikor a nyelvtanulást - és tulajdonképpen más bármi más tanulnivalót - csak és kizárólag a későbbi, dollárban és ajróban tételezett profit szemszögéből ítéljük meg.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.29. 13:48:43

@tewton: a CEU-n a magyarok sem feltétlenül beszélni madzsart. Egyszer egy könyvtárost szólítottam meg, úgy csinált mint, aki nem érti. Megkérdeztem, hogy nem magyar? (A kitűzőjén magyari név volt.) Erre roppant sértődött lett, de válaszolt.

A CEU természetesen a magyar felsőoktatás része. Ezért is kell bezárni, ceterum censeo. Akinek kétségei vannak, az olvassa a szociológus mainstreamet, Bourdieu-t. (Magyar egyetemi státust szerzett Magyar Bálinttól.) Tewton, MA képzése márt mai is van, de magyar MA akkreditációkra törekszenek (fejpénz miatt), legalábbis tervezték. A közbeszédet uraló két szakma - politológia, közgáz - terén pedig erőst nyomulnak a phd képzésben.

A magyar oktatók alacsony fizetése nem ürügy az esetleges színvonaltalanságra. Az osztrákokat jobban megfizetik, de azok sem jobbak. (A pénztelenség a természettudományokban lehet csak akadály, ahol drágák a műszerek. De itt nem tudom, hogy a hasonló méretű országok jobbak-e nálunk.)
Vagy van hivatástudata/libidója valakinek, vagy nincs.

Elitképzés pedig nem lesz, mert demokrácia van. Vagy-vagy.

bz249 2010.10.29. 13:51:53

@Téglagyári Megálló: "Engem mindig zavart amikor a nyelvtanulást - és tulajdonképpen más bármi más tanulnivalót - csak és kizárólag a későbbi, dollárban és ajróban tételezett profit szemszögéből ítéljük meg. "

Gondolom ezert is nem a CEU-ra jar. ;)

Téglagyári Megálló 2010.10.29. 14:01:33

@tölgy:

"A CEU természetesen a magyar felsőoktatás része. Ezért is kell bezárni, ceterum censeo. Akinek kétségei vannak, az olvassa a szociológus mainstreamet, Bourdieu-t."

Tudom, most kiderül, hogy nemelit vagyok, mert nem olvasok Bourdieu-t, de kérem, fejtse ki két mondatban, miért is kell bezárni? Mert Eliteket képez, elszívja és a saját képére formálja a Mucsából agyelszívott zombikat?

evil overlord (törölt) 2010.10.29. 14:09:15

@tanarseged ur: Mint írtam nem ismerem, ezért nem köpködöm. Sorost nem csípem (pl. ezért: en.wikipedia.org/wiki/Black_Wednesday), Bokrost sem különösebben (őt pedig azért nem, mert egy megszállott), ergo túl sok jót azért nem várok az intézménytől.
De ha enyyire kéri megkapja az összeesküvéselméletet: Bokros azért nyírta ki 95-ben a magyar felsőoktatást, hogy a kellően tehetős hallgatók a CEU-ra menjenek költségtérítéses képzésre, ahol a politikai indoktrináció után hatékonyan tudják szolgálni a komprádorszivattyút (tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/2009/03/komprador.html), ami dupla haszon. Hogy tetszik?

@Google: A professzori bér emlékeim szerint a 2000-es évek elején 360 k volt.

evil overlord (törölt) 2010.10.29. 14:10:53

@evil overlord: Csak most látom, hogy bz linkelte a jelenlegi bértáblát.

Bell & Sebastian 2010.10.29. 14:12:55

@tölgy:
Először a történelemben vitába szállnék magával és mindjárt két ponton is. A láthatatlan őrzőkre szükség volna (ezt egyszer már pedzegettem), kell az elitképzés. Inkább a jobboldali párját kellene felállítani, olyan pannonhalmi alapon -csak nem középiskolás fokon-, vagy egy már meglévőt kistafírungozni. Vagy a maga elképzelését követve burkoltan végrehajtani a magamét, esetleg túl a sövényen. Mindegy is, a fegyverkezési versenybe be kell szállni, méghozzá nemzeti alapokon.

Így nem maradhat, éppen ez a legelső tanulsága az eltelt hónapoknak, ha érti, mire gondolok.

evil overlord (törölt) 2010.10.29. 14:19:13

@tölgy: A tömegképzés mellett lehetne folytatni elitképzést is. Más országokban ez szokott menni.

@Bell & Sebastian: Pokol Béla kapcsán nekem a Lex Pokol mond csak valamit, szakmai érdeklődés (muhaha) kapcsán.

Téglagyári Megálló 2010.10.29. 14:21:07

@Bell & Sebastian:

A neve alapján evil bajtárs ismerheti.

tewton 2010.10.29. 14:22:34

@Téglagyári Megálló:

no, látja, a saxisch-nak van értelme (pl. nem bajor röfögés).
amit én láttam CEU-sokon (bölcsészeket ismertem) az az, hogy 1) vannak magyar kurzusok, hogy képbe kerüljenek az ország nyelvével 2) eleve angolul megy az oktatás és mindenki ezen a nyelven kommunikál, mert az emberanyag sokfelől jött 3) a hallgatók korrekten le vannak terhelve, mert amerikai felsőoktatási a szellem (intenzív stb.). szóval szrtintem inkább egy angol nyelvű multikulti-féleség, az identitás angol nyelvi felvállalásával.

a nemzetköziség azt is jelenti, hogy nehogy magyar túlsúly legyen pl. az oktatói gárdában.

@tölgy:
ez egyedi, elszigetelt eset lehetett :) attól függhet, melyik kvtárba megy az emer. velem barátságosak szoktak lenni, bár én inglishül nyitok.

a burdiős dolgot nem értem. én sem.

"A közbeszédet uraló két szakma - politológia, közgáz - terén pedig erőst nyomulnak a phd képzésben." az a kérdés, mennyire kerülnek ezek az itt képzett emberek (kevés köztük a magyar arányokat tekintve) magyar döntéshozó pozícióba. szerintem aki ott végez közgázt és mo-n akar dolgozni, az hülye, mert nyugaton is versenyképes. politológia ... ?

nekem az a benyomásom, hogy a ceu-n leginkább van egyrészt hülyebölcsész-képzés (Critical Gender Studies, Historical Studies, Philosophy, másrészt öltönyösgeci-képzés (jog, közgáz). egyik se tűnik veszedelmesnek.

evil overlord (törölt) 2010.10.29. 14:26:32

@tewton: Nono, ne bántsa a bajorokat, ők a legjobb fej németek!

"öltönyösgeci-képzés (jog, közgáz)"
Ez jó: ha megengedi, elteszem későbbi felhasználásra.

bz249 2010.10.29. 14:27:28

@evil overlord: termeszetesen a svabok a legjobb fej nemetek. Ja es ott normalis sor is van nem csak weizen, ami fejfajast okoz.

Bell & Sebastian 2010.10.29. 14:30:30

@bz249:
Maga látens japán lehet csak, ha problémái vannak az alkohol lebontásával. :)

evil overlord (törölt) 2010.10.29. 14:32:19

@bz249: A bajoroknak is vannak jó söreik (a búzasört én sem szeretem).

Bell & Sebastian 2010.10.29. 14:33:28

Tellvili seggbelövi a pusztai és zergebarát németet egyaránt. Österreicher meg nincs is. :)

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.29. 14:38:30

@tewton: egy libi ismerős elment Kolozsvárra, és lelkendezve mesélte, hogy semmi magyarellenességet nem tapasztalt, semmi konfliktusa nem volt. Oszt kiderült, végig angolul beszélt mindenhol.

@evil overlord: @Bell & Sebastian: maguk félreértenek. Elitképzés nagyon pöpec dolog, csak demokráciában nem jellemező. Talán a franciák ellenpélda, a németek most próbálkoznak vele, majd meglátjuk. Amerikában és az UK-ban az elitképzés gyökere az egyetemi alapítvány (esetleg még a Középkorból, mint Oxbridge esetében). Magyarországon - tudatosan - az elitképzést a CEU-ra telepítették. A mai népies-plebejus jobber gondolkodás pedig fel sem fogja, hogy a képzés mit ér, ha plebejeus.

@Téglagyári Megálló: Burgyiőt tanársegéd úrnak említettem, aki szociológus. Röviden: a kultúra, oktatás világa egy harcmező, amely alapvetően zéró-összegű. Vagy én uralom, vagy engem uralnak. És minden lépés rajta - így a mostani csevegésünk is - harci cselekmény.

Téglagyári Megálló 2010.10.29. 14:40:51

@tölgy:

Aha. Már értem, miért kellett távoznom a Kolhoznak nevezett intézetből.

bz249 2010.10.29. 14:41:24

@Bell & Sebastian: a buzasor lebontasaval vannak problemaim. :)

Na jo a bambergi Rauchbier sem jon be, pedig a frankok tenyleg jo arcok.

Téglagyári Megálló 2010.10.29. 14:48:12

@tölgy:

Kolozsvári történetéhez annyit, hogy az illető biztos elfelejtette elolvasni azokat a cikkeket, amik pl. arról szólnak, hogy még a kijelölt dohányzóhely magyar nyelvű kiírása is politikai ügy tud lenni arrafelé.

De persze értjük, miről is szól ez. Kassán járt egyszer focimeccsen egy barátom. A helyiek elkezdték szidni a magyarokat, mire a röghazából érkezett csapat szurkolói elkezdték skandálni, hogy "itthon vagyunk! itthon vagyunk!". Tulajdonképpen minden magyar felirat erről szól, nem véletlenül ódzkodnak tőle.

Bell & Sebastian 2010.10.29. 14:48:53

Pokol Béla - Politikai agytrösztök, alapítványok és közvetlen akció csoportok – a politikai akaratképzés struktúraváltozása
jesz.ajk.elte.hu/pokol21.html

Na még egyszer, mert ez a kedvencem.

Téglagyári Megálló 2010.10.29. 14:51:59

@tölgy:

Egy nem túl színvonalas tudományos intézet gúnyneve. Hasonlít a falleológiai tanszékhez.

Amikor elkezdtem panaszkodni egy Magát Megnevezni Nem Kívánó minisztériumi tisztségviselőnek, hogy lenyúlják a pénzemet, hátráltatnak ésatöbbi, rákérdezett, hol vagyok doktorandusz. Mondom, a Kolhozban. Ja, az nem egy jó doktori iskola, mondta legyintve.

A reg. mailjére megírom, miről van szó.

Bell & Sebastian 2010.10.29. 14:56:18

@tölgy:
Hát én sem álmomban világosodtam meg. Volt egyszer egy népfőiskola, meg van is.

@bz249:
Mit turkál, akkor igyon Sztolícsnáját, hogy harapna uborkára az ilyen dísz sváb! :)

tewton 2010.10.29. 15:03:27

@tölgy:
"Magyarországon - tudatosan - az elitképzést a CEU-ra telepítették. A mai népies-plebejus jobber gondolkodás pedig fel sem fogja, hogy a képzés mit ér, ha plebejeus."

gondolta volna, hogy a nem-kurucinfószerkesztő molnárbalázs is járt oda? :)

"a képzés mit ér, ha plebejeus."
mit? ill. mit ért plebejus képzés alatt? a hülyékkel dúsított, kontraszelektált tömeg fegyelmezését / lexikoncikk-szintű ismeretek szóbeli atadását a diszlexiás fejpénzes masszának?

Téglagyári Megálló 2010.10.29. 15:07:57

@tewton:

Diszlexiáról jut az eszembe: nemrégiben a kezembe akadt egy dolgozat, amire az írója a neve mellé felírta, hogy diszgráfiás. Persze létezik irgalom, meg minden, de vajon miért nem gondolkozott el azon, hogy elmegy pincérnek? Egyébként is erős kétségeim vannak erről, hogy ezek valódi "betegségek" lennének. Talán inkább rossz volt a tanára/szülője.

Bell & Sebastian 2010.10.29. 15:18:14

@tewton:
Valszeg az az értelme, hogy jobbos bázist adna, kórral szembeni immunitást. A Jobbikat alaposan felduzzasztotta volna most, meglehet azért nincs. Vagy a nemlétező MDF -et, de azt meg a másik oldal tette hidegre, történetileg.

Kérdés: most foglalkoznak-e a gondolattal egyáltalán?

tewton 2010.10.29. 15:19:25

@Téglagyári Megálló:
a "naiv művész" is így működik, chagalltól kezdve.

@Alfőmérnök:
lehet. de akkor is. ez olyan, hogy mogyoróallergiám van, de csakazértis mogyorótortát akarok enni. vagy nem?

Téglagyári Megálló 2010.10.29. 15:22:22

@Alfőmérnök:

És ezt ki nyilatkoztatta ki? A WHO egy politikailag erősen befolyásolt szervezet.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.29. 15:22:27

@Téglagyári Megálló: mérnökkaros diszkalkulusban szenvedő csak legenda lenne?
Én ismertem nem egy diszgráfiás-diszlexiás bölcsészt.

@tewton: nagyjából ez a plebejus képzés: mindenkit az iskolákba, mert akkor sok csillogó szemű magyari lesz. Van aki képes tanulni, van aki nem. A demokratikus (baller) vagy népies (jobber) mentalitásúak ilyenkor akadnak ki: mindenki képezhető. A hülyét lehülyézni diszkrimináció. Mer' joga van mindenkinek az iskolára, diplomára. Egy francokat.
Kívánom nekik, hogy majd ilyen dokik műtsék a szívét és ilyen pilóták vezessék a repülőt, amin utazik.

Ugyanakkor, az egalitárius szempontoknak megfelelően minél kevésbé szelektál az iskola a kiválóság alapján, annál nagyobb szerepet kapnak a nem személyes tulajdonságok (származás, pénz és, mindenekelőtt, a kapcsolatok), és lehet nyugodt az ütődött kölkei felől az elit.

Alfőmérnök 2010.10.29. 15:25:32

@tewton: Olyan értelemben nem betegség, mint az AIDS, és nem is fogyatékosság, mivel ha időben észlelik, kezelhető.
Nem olyan egyszerű a dolog, mint a mogyorótortás példa. (Pl. fogalmazni tudhat valaki attól nagyon jól, ha diszgráfiás.)

Téglagyári Megálló 2010.10.29. 15:27:32

@Alfőmérnök:

Mondom én, jó tanár kell hozzá. A selypítés sem betegség, logopédussal kezelhető.

bz249 2010.10.29. 15:28:47

@tölgy: "A demokratikus (baller) vagy népies (jobber) mentalitásúak ilyenkor akadnak ki: mindenki képezhető. "

Itten most mit szeretne allitani? Hogy mindenkibol Nobel-dijas raketatudost es gatfuto vilagbajnokot lehet kepezni? Vagy azt, hogy egy atlag hivatali/irodai vagy gyari droidot uzembiztosan elo lehet allitani a populacio 80%-bol?

Elobbi nem igaz, az utobbi viszont igen. Es az egyetemek/foiskolak legfontosabb feladata minden ellenkezo hireszteles ellenere ezeknek a droidoknak a gyartasa.

tewton 2010.10.29. 15:31:58

@tölgy:
sokat akar markolni ezzel. "mindenkit az iskolákba, mert akkor sok csillogó szemű magyari lesz. Van aki képes tanulni, van aki nem. A demokratikus (baller) vagy népies (jobber) mentalitásúak ilyenkor akadnak ki: mindenki képezhető."

klebelsberg?

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.29. 15:36:32

@bz249: félreérthetően fogalmaztam. A "mindenki tanítható" nem az én állításom, ezzel az állítással vitatkoztam.

A gyári-hivatali droidok előállítása a főiskola dolga. És mindenféle technikákat tanító iskoláé.
Abban igaza van, hogy a mai egyetemek zömmel ugyanezt teszik, de pünkt ezt nem szeretjük. Nem ez (volt) az egyetem eszméje.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.29. 15:37:49

@tewton: nem Klébelsberg, az idézet szöveg tölgytől való.

Alfőmérnök 2010.10.29. 15:38:09

@Téglagyári Megálló: Jó tanár ahhoz kell, hogy felismerjék. Külön kezelést (nem szülői és tanári, mint fentebb írtad) igényel, és nem minden esetben lesz tünetmentes így sem.
Persze elkezdhetünk vitatkozni a "betegség" szó jelentésén, de ennek nem sok értelmét látom.
Itt vannak rövid leírások:
www.tanulasinehezsegek.hu/dysgraphia.html

bz249 2010.10.29. 15:43:41

@tölgy: ezek szerint szinten felreertheto voltam. Milyen allitassal szeretne vitatkozni?

"Nem ez (volt) az egyetem eszméje. "

Ha az egyetem eszmejet komolyan vennenk, akkor Magyarorszagon annyi egyetem kellene, mint 1088-1526 kozott volt atlagosan. Olyan 0.05 koruli.

Ugyhogy marad a droidkepzo, mert az tenyleg kell.

Téglagyári Megálló 2010.10.29. 16:00:06

@Alfőmérnök:

Tudja, nekem azért van ezzel bajom, mert leszoktatjuk az embereket arról, hogy belássák: nem tökéletesek.

"Nem tudok helyesen írni" - ez egy helyes önismeretre utaló mondat.

"Diszgráfiás vagyok" - tessék má engem sajnálni, ez az én Fátumom.

Szabad akarat, mondom én.

Téglagyári Megálló 2010.10.29. 16:01:02

@Alfőmérnök:

"Persze elkezdhetünk vitatkozni a "betegség" szó jelentésén, de ennek nem sok értelmét látom."

Én látnám az értelmét. Ez egy jó filozófiai probléma, és a mindennapi életünket érinti.

Alfőmérnök 2010.10.29. 16:05:08

@Téglagyári Megálló: Te az a fajta vagy aki szerint a depresszió sem betegség?...egészen addig, amíg a gyereked nem lesz az...ja, nem, az ilyeneknek még ez is kevés, hogy belássák. Csak akkor kezdik el betegségként kezelni, ha ők maguk lesznek azok.

Alfőmérnök 2010.10.29. 16:20:55

@Téglagyári Megálló: Még mielőtt filozófálni kezdenél, nézzük a tényeket:
"Az olvasás-írás zavarairól
Meghatározás

Az olvasás és írás nehézségét diszlexiának nevezik. Diszlexiás az a gyermek, aki jó értelmi képességgel rendelkezik, azonban az általános iskolában a megszokott idő alatt és az ott szokásos gyakorlás mellett nem tanul meg olvasni.
Az olvasás, az írás és a helyesírás zavarai (diszlexia, diszgráfa) szorosan összetartoznak. Az összetartozás alapja, hogy olyan képességek fejletlenségére vonatkoznak, amelyek az írott szókép felismeréséhez, a szókép elemei (betűk) közötti kapcsolatok (sorrendiség) percepciójához, illetve a szókép írott megjelenítéséhez szükségesek.
Az írás zavarai nem az írás külalakjára, hanem a szótest felépítésére vonatkoznak.
Okai

Oka lehet a beszédközpont szervi vagy működéses sérülése, mely elsősorban a látási, hallási ingerek felfogásának és azok kapcsolatainak zavarában jelentkezik. A sérülés bekövetkezhet a születés előtt, a szülés alatt vagy után is. Ennek oka lehet az anya terhesség alatti megbetegedése vagy veszélyeztetett terhesség, nehéz, elhúzódó vagy rohamos szülés, illetve szülés után hosszan tartó sárgaság, középfülgyulladás, agyhártyagyulladás.
További oka lehet még az örökletesség is. "

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2010.10.29. 16:22:20

@tewton:
Szerintem nagyon jó, hogy Magyarországon van a CEU, az ország csak nyer vele. Jó lenne, ha a nevesebb állami egyetemeken is olyan színvonalú (ha nem is szellemiségű) lenne a képzés, mint a CEU-n.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.10.29. 16:24:01

azokat az embereket akik nem tanulnak csak isznak és ordítoznak, mert azt hiszik ez az egyetem, azokat ki kell zárni.

a hök pénzét meg kell nyirbálni, nem a bulikról szólnak az egyetemek, hanem a kemény szellemi munkáról.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.10.29. 16:30:47

amúgy nem tartom problémának h sokan mennek egyetemre, szigorú rendszerben ki kell őket hullatni az első két évben. nem lenne nehéz, csak akarat meg pénz kérdése, rendet tenni, dehát jó a mostani rendszernek ha kevés a munkanélküli

tanarseged ur 2010.10.29. 16:32:47

@tölgy: Maga burgyőista? :-) Nem gondoltam volna.
Nos, én nem vagyok az. (Bourdieu-i értelemben még csak nem is vagyok értelmiségi. :-)) A nickem pedig pláne nem az. Még hogy harci cselekmény, bruhaha! :-D

tewton 2010.10.29. 16:34:21

@Alfőmérnök:
"Oka lehet a beszédközpont szervi vagy működéses sérülése, mely elsősorban a látási, hallási ingerek felfogásának és azok kapcsolatainak zavarában jelentkezik."

speciális oktatást igénylő problémák. kisegítőiskola?

Alfőmérnök 2010.10.29. 16:36:03

@tewton: Irasd be a gyerekedet majd te oda, ha kiderül róla.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.10.29. 16:46:08

@Alfőmérnök:

Ez nem úgy van. Fegyelemre épülő rendszerben szépen kell írni. Akinek nem megy, rossz jegyet kap, és nem megy olyan pályára, ahol számít a szépírás. A pszichologikus szemlélet szerint meg nekiállnak a képességeket fejleszteni fölösleges módon, mert ki miben jó, abban kell kibontkozzon. Például a diszgráfiás lehet, szépen tud énekelni, és akkor inkább az énektudását kell fejleszteni, mint gyötrelmes módon az írási képességeit javítani.

tewton 2010.10.29. 16:49:47

@Alfőmérnök:
1) az még arrébb lesz. 2) "elit" nevelést kaptam (a legelején legalábbis ...) -- otthon törődtek velem annyira, hogy ovis koromban már megtanították a betűket. gondolom, én is ezt csinálom majd.

3) nem is értem, hogy ebben a nagy cukiságos, gyerekközpontú stb. elrendszerváltott világban miért van ennyi funkcionális analfabéta, diszlexiás stb.
lehet, hogy ezekből az emberekből annakidején teljesen jó és problémamentes iparosok és szakmunkások lettek. most meg minden hülye bölcsész akar lenni. vagy komonikációszakos, vagy filmszakos.

Alfőmérnök 2010.10.29. 16:51:51

@Elpet: Nincs igazad és nem hiszem, hogy meg tudnálak győzni. Mint mondtam, az ilyen embereket csak az győzi meg, ha ők, vagy a gyerekük kerülnek hasonló helyzetbe.
Csak két apróság, amit talán képes vagy felfogni.
1. Nagyon sok fokozata van mindkét "betegségnek". Van olyan, hogy nem képezhető "rendes" osztályban, de van olyan is, hogy a legjobb tanuló lehet minden szempontból, csk csúnyán ír.
2. Hol számít ma a szépírás? Mindenhol géppel írnak. Max az aláírás megy kézzel, de az meg amúgy is olvashatatlan.

bz249 2010.10.29. 16:52:47

@Alfőmérnök: most azert ezalapjan, ha jol ertem az van, hogy komoly munkaval a fiatalembert fel lehet hozni olyan szintre, mint egy gyenge kepessegu atlagember. Egy bizonyos szintig persze ertheto es tamogatando a dolog, mert senki ne szoruljon ki a tarsadalombol a kezelheto picologiai problemai miatt.

Ugyanakkor viszont az egyetem azert megiscsak mas, mert normalis esetben egy szakma magas szintu muveleset jelenti. Vagyis celszerut olyat valasztani, amelyik megfelel a kepessegeknek. Bizonyara vannak olyanok, ahol a diszgrafia nem kulonosebb hatrany.

(lasd meg: a TF-re sem valo olyan, akinek mondjuk csipoficama volt... pedig arrol sem tehet)

Alfőmérnök 2010.10.29. 16:55:29

@bz249: Lásd az előző hszomat.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.10.29. 17:00:34

@Alfőmérnök:

Ott a lényeg, amit tewton írt. Nem egyformák a képességek, de kellenek kovácsok is, nemcsak irodai emberek.
Amúgy a diszlexia, diszgráfia a számítógép előtti munkában is nagy gond. De nem kell mindenkinek monitor előtt dolgozni.

Nem kell egyenlő szintre fejleszteni a képességeket, mint ahogy nem kell mindenkinek jeles tanulónak sem lenni. Az osztálytársaim közül sokan voltak elégséges, közepes tanulók, derék iparos emberek lettek belőlük.

Alfőmérnök 2010.10.29. 17:03:53

@Elpet: "Az osztálytársaim közül sokan voltak elégséges, közepes tanulók, derék iparos emberek lettek belőlük. "
Én meg ismerek bölcsészeket, akik diszgráfiások voltak, és jól teljesítettek. Jobban, mint sok nem-diszgráfiás. Nem a felsőoktatás alacsony színvonala miatt. Vita lezárva.

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2010.10.29. 17:17:07

Na, most már biztos hogy a Kálmánékat a minisztériumból pénzelik. :)
nol.hu/belfold/20101029-drasztikusan_csokkenhet_a_hallgatoi_letszam

- "A koncepció a felvételihez két, emelt szintű érettségit írna elő: egy kötelező és egy választható tantárgyból."
- "Korlátoznák a jelentkezési lehetőségek számát is: eddig korlátlan számú intézményt lehetett megjelölni a felvételi lapon, ezt most háromban maximálnák. A felsőoktatásba pedig csak az kerülhetne, aki a többletpontokkal együtt megszerezhető maximális felvételi pontszám legalább felét elérte."
- "A felsőoktatásban maradni is nehezebb lenne, hiszen a tervek szerint a hallgatók legfeljebb kétszer vehetnék fel ugyanazt a tárgyat, és mindkét esetben csak kétszer vizsgázhatnának belőle. Ha nem járnak sikerrel, elbocsátanák őket."
- "A koncepció kidolgozói viszont nagyrészt függetlenné tennék a létszámtól a támogatást, ami három részből állna: „az intézménytámogatási öszszeg országos előirányzatának 70 százaléka feladatfinanszírozás (teljesítménymutatókhoz kötött vagy intézményi kapacitás alapján számított fenntartói támogatás); 15 százaléka a hallgatói létszámhoz kötött és képzési csoportonként differenciált képzési támogatás, és 15 százaléka a képzést megalapozó tudományos célú támogatás”, olvasható a tervezetben. Vagyis jóval kevésbé számítana a hallgatói létszám, így az egyetemek és a főiskolák sem lesznek érdekeltek abban, hogy sok hallgatót vegyenek fel. Pláne, hogy a koncepció szerint az egyetemi kar működésének egyik kritériuma az lenne, hogy az egy minősített oktatóra jutó hallgatói létszám ne haladja meg a 25-öt."
- "Márpedig ennek a feltételnek ma számos – elsősorban vidéki – egyetemi kar nem felel meg: a műszaki, az informatikai, a közgazdaság-tudományi vagy a jogi karokon például 50–80 hallgató is jut egy oktatóra. Szintén a vidéki karokat lehetetlenítené el az a két előírás is, amely szerint a főállású oktatók számát minimum 40-ben határoznák meg egy egyetemi karon, az oktatók kétharmadának pedig tudományos fokozattal kell rendelkeznie. Ma az állami intézményekben a valamivel több, mint 14 ezer főállású oktató mindössze 53 százalékának van tudományos fokozata."

Ahogy KK&TT megírta, a koncepció egyértelműen a készítők (fő- és nagyvárosi tudományegyetemek) érdekeit tükrözi, meg gondolom némi alkudozás után finomítanak még rajta, de ha erre mozdulnak el a dolgok, nem lesz rossz. A finanszírozás elveinek megváltoztatása kiemelkedően rokonszenves. :)

bz249 2010.10.29. 17:27:52

@elGabor: "az oktatók kétharmadának pedig tudományos fokozattal kell rendelkeznie"

Te jo eg ez micsoda fasizmus, hogy az egyetemen oktatok ketharmadanak legalabb egy PhD-t le kell tennie. Fogadjunk a maradektol is elvarjak a diplomat.

"A koncepció kidolgozói viszont nagyrészt függetlenné tennék a létszámtól a támogatást, ami három részből állna: az intézménytámogatási öszszeg országos előirányzatának 70 százaléka feladatfinanszírozás (teljesítménymutatókhoz kötött vagy intézményi kapacitás alapján számított fenntartói támogatás"

Mondjuk az elso 70% egyelore meg necces, mert ez meg az ures hodalyok megepitese fele tolhatja el a rendszert (mert kapacitast kell novelni). De mindenkeppen a jo iranyba tett lepes.

"Márpedig ennek a feltételnek ma számos – elsősorban vidéki – egyetemi kar nem felel meg: a műszaki, az informatikai, a közgazdaság-tudományi vagy a jogi karokon például 50–80 hallgató is jut egy oktatóra."

Az milyen muszaki kar, ahol 50-80 hallgato jut egy oktatora? Lehet ott labort vagy muhelyt tartani? Az ilyen helyeket felrobbantani, felszantani, a helyuket soval beszorni. Aztan talajcsere 20 cm melysegben, a maradekot meg klormesszel fertotleniteni az altalajba szivargo egyetem-maradvanyok kozombositesere.

Manyi Béci 2010.10.29. 17:42:39

@bz249:
off:
"hogy lesúlytsunk a Komprádorszivattyúra"
khm
Javítsa ki, idegesítő.:)
on

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2010.10.29. 17:50:24

@bz249: Kifejtős kérdés haladó hozzászólóknak: Miért nem tekinthetők ezek az intézkedések strukturális reformoknak? /20 p./

A helyes megfejtők Pulitzer Emlékdíjban részesülhetnek.

bz249 2010.10.29. 17:53:34

@elGabor: mert ez strukturalis forradalom. A reform, az elozo gyava, nem az emberek erdekeit nezo kormany intezkedese volt.

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2010.10.29. 17:58:06

kicsit visszakanyarodva a diszlexiásokhoz; évi 8-10 százalékkal gyarapodik számuk a beiskolázandók körében...
szóval ha ők kerülnek többségbe, lehet, a linearitáson és analitikán alapuló tudományok, valamint azok művelői számítanak majd abnormálisnak...

Bell & Sebastian 2010.10.29. 18:09:18

@elGabor:
Melyiket adja? Van vagy három. Fölöslegesen nem tornázom. :)

Gabe2 2010.10.29. 18:10:36

@bz249: "Márpedig ennek a feltételnek ma számos – elsősorban vidéki – egyetemi kar nem felel meg: a műszaki, az informatikai, a közgazdaság-tudományi vagy a jogi karokon például 50–80 hallgató is jut egy oktatóra."
Az idézett cikkben az előző bekezdésben "minősített oktató" szerepel. Vagyis - mert a piac ilyen helyeken jobb fizetést ad - kevés ember vállalja, hogy tud. karriert fut be, s lesz docenssé, proffá. És ahogy magának is: a labort, műhelyt, gyakorlatot majd tartják a végzősök, doktoranduszok, nem minősített oktatók. Tehát ne ítélkezzen előre, mert így van ez pl. a Corvinuson vagy a BME-n is.

tewton 2010.10.29. 18:30:37

@Alfőmérnök:
"Én meg ismerek bölcsészeket, akik diszgráfiások voltak, és jól teljesítettek. Jobban, mint sok nem-diszgráfiás."

mondana esetleg szakot?

tewton 2010.10.29. 18:44:34

@Alfőmérnök:
"2. Hol számít ma a szépírás? Mindenhol géppel írnak. Max az aláírás megy kézzel, de az meg amúgy is olvashatatlan."

a szépírás alighanem egy kiemelt-ragadott példa. de tényleg. egyelőre egy írás-olvasás-alapú társadalomban élünk. amióta nincs mezőgazdaság (és itt most klebelsberg meg a posztháborús kor analfabetizmus elleni harcára meg a népnevelésre gondolok) ami felszívja a félanalfabétákat, mit tudsz kezdeni olyanokkal, akik ebben a dologban tkp. fogyatékosok?

és ezek csak szaporodnak. mert a balf--- ballibek is a "digitális analfabetizmust" akarták felszámolni, nem a funkcionálist meg a már létezőt. és a bölcsészek jórésze is ilyen. monitoron és kis képecskéken (aka ikonok) szocializált kismajmok, akik szomik, amikor megtudják, hogy az ítélőerő kritikája nincs meg filmen.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.10.29. 19:33:39

maguk meg miket hordanak itten össze valami egészen fafejű cselédbölcsességgel a diszlexiásokról, diszgráfiásokról? :)

a disz-ennekannak két féle változata van. egyik a tahóság, az ügyülübügyülü szülők ügyülübügyülü nevelése, a társadalom alkalmatlansága az életre, lásd hiperaktivítás, allergia, egyebek. ez a többség persze.

a másik a kiválóak, nem úgy működik az agyam, mint a tied köcsög, féle disz... ezek az emberek kiválóak, csak az esetleges zsenialitásuk nem szokványpályás. kár összemosni őket.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.29. 19:36:47

@bz249: a 10 millióra azért 1.0 kijöhetne (lévén akkoriban a mai népesség töredéke élt errefele).

@tanarseged ur: nem, az éppen nem vagyok, de gondoltam valami olyasmi tudásra hivatkozom, ami maguknál érvényes.
Hogy mi a CEU jelentősége, majd meglátja a reakciókból, amikor a harmadik Orbán-kormány elkezdi szívatni. Esetleg keresse meg a prágai történetüket - ott sem voltak az oktatási rendszer részei. Vagy miért szorultak ki Lengyelországból? Bruhaha

@TuRuL_2k2: mivel hasonló bérű és óraterhelésű oktatók koncentráltan nem lesznek belátható ideig Magyarországon, akkor most újra tegye fel a kérdést: milyen célt szolgál a CEU? Miért nem mérnököket és gyógypedagógusokat képeznek ott?

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.29. 19:41:22

@bz249: ez a 2/3-os phd arány a főiskolákat meszelné el. Helyesen.
Ugyanakkor megnőne a nyomás a phd fokozatok iránt, és hamarosan annyit érnének, mint ma a BA (ma jelenleg annyit ér a phd, mint egykor a diploma).
@Grift: az allergiával mi a baja? Én pl. a komcsikra vagyok: viszketés, foltok, tüsszögés.

bz249 2010.10.29. 20:11:41

@tölgy: a magyar PhD-kepzes igy is gyik, legalabbis a videki ttk-n. Kezdjuk onnan, hogy a summanal gyengebb minosites nincs benne (Schlandban mar egy magna is ritka... de mivel nalunk ilyen ugye nincs csapjuk ezt hozza a summakhoz). Masreszrol roppant szerencsesen ugy van megallapitva a rendszer, hogy 36 honap vagy az eljaras meginditasanak datuma... vagyis 36 honap (hozzajon a dologhoz, hogy nincs normalis pre-doc rendszer, amelyikbol az eljaras alatt meg tudna elni a paciens). Harmadreszt belfoldon roppantul nem adottak a korulmenyek egy normalis PhD-hoz, a lenyeges elem a tanszek kulfoldi kapcsolatainak szama es minosege (az eddigi 19 impaktombol 3.5 belfoldi kiserlet, 3.5 belfoldi elmelet, 12 kulfoldi kiserlet... a vedesem idejen az elmeleti resz meg nem jelent meg, a belfoldi kiserlet rovat pedig a diplomamunka resze, vagyis nem PhD anyag).

Egyetemek szama: 1-2 milliorol 10-re nott, de rendes vagyok nem veszem figyelembe, hogy a diszciplinak szama is novekedett kozben. Szoval 0.5 valodi egyetemet is elbir az orszag.

tewton 2010.10.29. 20:11:54

@Grift:
hát pont erről van szó! örülök, hogy segít tisztázni a "cselédbölcsesség" és az igazi különbségét :)

bár a józan paraszti ész azt mondaná, hogy minek erőltetni, ami nem megy. olvasásilag fogyatékosok menjenek burkolónak, a tehetségesebbje meg tanuljon meg küzdeni, ha valamit el akar érni. ennyi. önismeret. de ezt már a buzi görögök is mondták. bálba se lehet úgy menni, hogy "fölmentésem volt bécsi keringőből".

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.29. 20:22:30

@tewton: azok a buzi görögök nem voltak demokraták. A demokratának jogai vannak, így nincs szüksége önismeretre.
Na ugye.

@bz249: ttk ügyekhez nem értek.
De isteni honi phd-s sztorijaim vannak. Plágium, deep push, miegymás.

tewton 2010.10.29. 20:25:43

@tölgy:
deep push -- az mi? olyasmi, mint a deep throat?

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.29. 20:28:53

@tewton: talán abban az összefüggésben is használják.
De jelent valami olyasmit is, hogy "erős támogatás".

Alfőmérnök 2010.10.29. 20:31:10

@nexialista: Ez kb. olyan állítás, mint hogy rohamosan nő a lisztérzékenyek száma. Persze. Akkor mielőtt nem ismerték a lisztérzékénységet, azelőtt nem is voltak lisztérzékenyek?
Egyre több a számuk, mert egyre több esetet ismernek föl. Ez ideális esetben abban segíthet, hogy csökkenjen a számuk, persze ha megfelelő gyógypedagógiai képzést kapnak. (Nem, a legtöbb esetben nem kell emaitt kisegítő osztály.)
Persze van olyan is, hogy ál-diszgráfiás, ezeknek a száma növekedhet, pl. mivel egyre kevesebbet olvasnak. De ezeket a rossz diagnózis miatt sorolják a diszgráfiáskhoz.

Akik meg azt se tudják, hogy mi az a diszlexia-diszgráfia szerintem olvassanak utána, aztán okoskodjanak.

Gabe2 2010.10.29. 20:51:48

Szar a magyar felsőoktatás, ugye?, sztem szüntessük be! De ne csak vidéki főiskolákat, hanem az ELTE-t, Corvinust stb. is!
És maguk hol tanultak, csak nem ezeken a szar helyeken? Ja, ha kimegyünk posztdoknak Burkusországba szart fényezni, már rögtön vincentesen kell fikáznunk az itteni viszonyokat?
Igen, sok a szar védés, sok a szar habilitáció, sok a szar konferencia, de ez ezért van, mert hiszünk abban, hogy itt és itt minőségi oktatás van, mindenkit ismerünk, a többi nem érdekes.
Az önök szemében noname főiskolán tanítok, az összes kollégámnak az intézetben van fokozata, és nem burkolózunk abba, hogy minőség van, hanem meg próbáljuk tanítani a hallgatókat, amire kell. És piacra dolgozunk, mert Észak-Mao. legszebb vidékeire képezünk tanárt, oda, ahova ELTE-n, de még Debrecenben végzett se megy el.
A diszlexiát meg mint rendkívül ritka agyi diszfunkciót ne kevergessük az olvasási/írási nehézségekkel!
Irgumburgum!!!! Sőt recece!!!!!

tanarseged ur 2010.10.29. 20:57:40

@tölgy: Bourdieu-t tartogassa csak a CEU-soknak... én "szcientista" érvekre vagyok vevő. (Kisebbfajta szitokszó ez is, tudom... :-)) Nem vagyok CEUlógus, így nem ismerem a prágai sztorit, meg a lengyelt sem, de most már kíváncsi vagyok, rákeresek.

bz249 2010.10.29. 21:08:19

@Gabe2: "Igen, sok a szar védés, sok a szar habilitáció, sok a szar konferencia, de ez ezért van, mert hiszünk abban, hogy itt és itt minőségi oktatás van, mindenkit ismerünk, a többi nem érdekes."

Na latja itten van a baj. A szart neven kell nevezni: fekalianak. Ez az elso lepes a javitashoz.

"És piacra dolgozunk, mert Észak-Mao. legszebb vidékeire képezünk tanárt, oda, ahova ELTE-n, de még Debrecenben végzett se megy el. "

Egyebkent minden tiszteletem az onoke, belehalnek ha ezzel kellene foglalkoznom. Tenyleg komolyan tisztelem.

Gabe2 2010.10.29. 21:17:03

@bz249: Persze én látom a ttk-s területeket (most már, de albérlője voltam egy azóta már BME-docens fizikusnak, aki épp akkor írta a PhD-ját, amikor náluk laktam), de van ilyen és olyan is.
A gond az, hogy a bratyizás, jóbarátság előnyt élvez, de pl. témavezetőtől is nagyban függ, hogy milyen keménységű lesz az a védés. Persze az eredmény tekintetében ez mindegy, senki nem kérdezi, hogy kinél védtél, csak a doktoriskolát.
De nézze csak meg, kik az akadémikusok, és hogyan lesznek azok. Ha a felsőoktatást basztatjuk, basztathatnánk a tud. elitet is, akik ezeket a javaslatokat kidolgozzák, osztán azt sem értik meg, miért gáz az, hogy egy akadémiai intézet élére inkább olyan választanak, akinek mondjuk külföldi hatása és értékelhetőbb publikációi vannak.

Gabe2 2010.10.29. 21:18:23

Ha meg jártak már egy adott prof. ünnepi köszöntőjén, akkor minden illúziójuk is elszáll. Sok tudós pofáról nemcsak azt nem tudom elképzelni, hogyan érettségizett le, hanem azt is, hogyan tanulta meg (ha egyáltalán) kitörölni a seggét.

Alfőmérnök 2010.10.29. 21:50:34

@Gabe2: Nyugi, nyugi. (Egyébiránt igazad van.)

@Alfőmérnök: "gyógypedagógiai képzést " = "gyógypedagógiai kezelést"

bervas · http://mt10.blog.hu 2010.10.29. 21:53:47

Itt feljebb linkelték az oktatói bértáblát.
Egy kezdő egyetemi tanársegéd bruttó 161 ezer Ft körül keres havonta.
Tetszőleges műszaki téren mozgó magáncégnél egy kezdő diplomás ember vajon mennyit keres?
Ha családot alapítana, kocsit-gyereket-lakást szeretne, az értelmesebbje vajon marad okítani, vagy villámgyorsan állást keres?
Dolgozik a szelekció.

Emellett egy teljes korosztály kimaradt az oktatók közül: akik 90-95 között voltak huszonévesek. Ők most jól menő szakemberek.
Tanítani maradnak a mindenmindegy idősek meg a mafla/számító zöldfülűek.

bz249 2010.10.29. 23:00:23

@Gabe2: majdnem akademikus lett a volt a fonokom (ha megkapta volna akkor se lehetne senkinek szava se, de igy se lehet mit mondani) mikozben az igazi temavezetom egy adjunktus volt (na viszont o korszakos zseni, legalabbis magyar viszonylatban, ha o nem lesz akademikus*, akkor ujabb magyar intezmeny allit ki szegenysegi bizonyitvanyt).

Masreszrol a doktori vedesem egy fel lagzi volt marhaporkolt es turos csuszatol kulonfele hidegtalakon at a pezsgoig (szemelyes: a koszonetnyilvanitasban viszont az osszes kartyapartnerem es hegymaszo haverom a nagy "D" betus Dr. elonevvel birt... hogy ez mit jelent azt odabizom**)

*pl. a Debreceni Egyetem elso bulvarpublikaciojanak (Science) o az elso szezoje, es azert mert o tette a legtobbet erte

** mindenfele ven kozel harmicevesekkel ultiztam, csak ok kozben ledoktoraltak, ez a szimpatetikus verzio

Bell & Sebastian 2010.10.29. 23:03:48

"A kétoldalú orosz-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzése Deák András szerint konfliktusokat generálhat akár más külpolitikai célokkal is, például azzal a tervvel, hogy a kormány egy új közös közép-európai együttműködést hozzon létre. Az orosz közeledést ugyanis akár Varsó vagy Prága is gyanakvással kezelheti, a Nyugat pedig akár „oroszbarát kalandornak” is elkönyvelheti a magyar kormányfőt – véli a CEU szakértője. „Nem vagyok biztos benne, hogy az orosz alkukat be tudja illeszteni a nemzetközi külpolitikába” – tette hozzá Deák András."
hvg.hu/itthon/20101028_mit_iger_fidesz_oroszoknak

"The CEU was first conceived in 1989 at a regular gathering of intellectuals in Dubrovnik, opening in Prague in 1991 as an institution dedicated to supporting the transition of Central and East Europe after the fall of Communism – a mission all readily conceive has proved tougher than first envisaged.

This year it will have some 900 students drawn from 46 counties, on a series of impressive sites in Budapest. An original concept - pre-Internet and with the USSR still in existence - for a multi-campus, multi-national institution proved difficult to sustain, particularly after a new Czechoslav Government headed by Vaclav Klaus fell out with Mr Soros in 1992, ultimately leading to the closure of the Prague campus.

With the planned move of the CEU Sociology Department from Warsaw to Budapest in the next year or two, consolidation in Budapest will be complete. But Mr Soros revealed there were now plans to create and fund a `sister institution’ in Warsaw, with two agreements already signed with the Polish Academy of Sciences.

Professor Yehuda Elkana, the Rector, added that the endowment showed that the CEU was living up to its task as an open society supporting liberal values,. “The university was designed to supply the manpower and the ideas to people open societies. It is a much bigger and more important job than the CEU thought 10 years ago.” "

A kettő idézet világossá teszi, hogy az amerikai-izraeli tőke frontra telepített érdekérvényesítő központja a CEU, direkt és indirekt beavatkozási lehetőségekkel a helyi politikába, ugyanakkor olyan janicsárképző amelynek kiképzett katonái elsődlegesen az amerikai-izraeli érdekeket szolgálják.

A csehek és lengyelek nem véletlenül ebrudalták ki őket, bezzeg nálunk nem tájidegenek. Kavarják is a kávét rendületlenül, a Fidesz legnagyobb örömére!

jan 2010.10.29. 23:24:32

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni: viszont plusznak ott a viszonylag rugalmas munkaidő, ami lehetővé teszi, hogy Trágár mindenféle antifa, chartás és gyurcsányista rendezvényekre járjon élvezkedni;)

Bell & Sebastian 2010.10.29. 23:43:04

Ez a linkuci lekuporodott.
paulflather.com/?q=node/7
Innen a nékünk, megtévelyedetteknek szánt ánglius ige.

jan 2010.10.30. 00:25:15

a diszgrafiarol: van egy diszgrafias ismerosom, aki matematikabol phd-zik jelenleg, emellett a versenyszferaban dolgozik, s a munkahelyi csapat egyik leghasznosabb tagja
vagyis totalis baromsag azt hinni, hogy diszgrafia az ertelmi kepessegek gyengesegevel fugg ossze

kerusz 2010.10.30. 01:59:54

@evil overlord: A BME-nek nem kellett gyorsan Gazdaságtudományi Kart alapítania ahhoz, hogy önálló egyetem maradhasson. Már évtizedekkel korábban is önállóan megfelelt az egyetem jelenlegi kritériumainak, azaz annak, hogy két tudományterületen folytasson oktatói tevékenységet. A Műegyetem volt ugyanis "ezer éve" a műszaki tanárképzés színhelye, és mint ilyen, réges régóta jogosult volt társadalomtudományi területen (pedagógia) is a diplomakiadásra (mérnök-tanár).

Sebastian Knight 2010.10.30. 20:16:23

@Téglagyári Megálló:

A diszlexiára, diszgráfiára és diszkalkuliára összefoglalóan magyarul a részképességzavarok kifejezést használják. Ezek átlagos vagy átlagon felüli intellektuális képeségű egyéneknél is kimutathatóak -> nincs közük az értelmi fogyatékossághoz.
Az általánosan elfogadott klasszifikációs rendszer, a DSM szerinti besorolásuk: gyermek- és serdülőkorban diagnosztizált zavarok, ezen belül: tanulási zavarok.

en.wikipedia.org/wiki/Diagnostic_and_Statistical_Manual_of_Mental_Disorders

en.wikipedia.org/wiki/DSM-IV_Codes
süti beállítások módosítása