Kommentszűrés
’10 okt
18
07:01

A jogállamról

Írta: aristo

„Minden magyarban egy huszár és egy jogász rejlik”
Bismarck

  A Nyugatrómai Birodalom bukása után, az Európát elözönlő germán törzsek - az Egyház közvetítésével - találkoztak a római joggal és több-kevesebb sikerrel saját szokásaikhoz, életkörülményeikhez alakították azt. Ennek során - természetesen - életkörülményeik is idomultak a jog szabályaihoz. A római jog azonban egy, az övéknél sokkal bonyolultabban szervezett társadalom terméke volt, így csak durva egyszerűsítésekkel és meglehetősen összefüggéstelenül alkalmazták, a világi törvénykezésben alig, a kánonjogban inkább megőrződött az eredeti joganyag bonyolult kifinomultsága. A harcias germán törzsi vezetők a mindennapokban karddal és csatabárddal szerették intézni apró-cseprő ügyeiket, nem túlzottan kedvelték - és értették - a bonyolult jogi eljárásokat. A jog - az Egyház minden igyekezete ellenére - az erő joga volt, ama egyszerű megfontolás alapján, miszerint aki nagyobbat üt, annak van igaza. Mindenesetre a vad germán törzsek és a kereszténység egymásra találása Nagy Károly uralkodására befejeződik. Magyarország története viszont csak ezután kezdődik.

  A magyar törvénykezés, egészen a késő tizenkilencedik századig megőrizte sajátosan magyar jellegét. Kétszintű volt, abban az értelemben, hogy a tételes jog elsősorban a „nagy” ügyeket érintette, a korona és a földbirtoklás ügyeit, míg a mindennapi ügyekben a szokásjog volt a mértékadó. A szokásjog az emberek igazságérzetén alapul, azon az ösztönös képességen amely képes a közösség ügyeire káros tetteket, mi több gondolatokat, elválasztani a közösség számára hasznosaktól. E tekintetben a szokásjog mindig konzervatív, nem szabályozza újra a dolgokat valamiféle reform, vagy forradalom elképzelései alapján, hanem a status quo fenntartására törekszik. A törekvés alapja az az elgondolás, miszerint a fennálló jó, vagy legalábbis nem nagyon tudunk - az adott körülmények között - jobbat elképzelni. Eme elképzelés alapját pedig az egészséges szkepticizmus képezi, miszerint az emberek életébe beavatkozó újítások többnyire veszélyesek és kiszámíthatatlanok.

  Persze nálunk is voltak, akik biztosan tudták, hogy mi lehetne a jobb, akik hittek a jog viszonyokat teremtő erejében. A magyar középnemesség olthatatlan vágyat érzett a jurátusi pálya iránt. Nem is győzték ostorozni a tohonya többséget, akik a megelégedettség pocsolyáiban dagonyáztak, pipáztak a méhesben és nem átallották jól érezni magukat. Nem látták London, vagy Párizs csodáit és nem is voltak kíváncsiak rájuk, pedig kétségtelenül sokkal izgalmasabb rossz hírű negyedekben kokottokkal szórakozni, mint a szobalányt hajkurászni a szénapadláson. Az ő áldásos tevékenységük eredményeként, a kiegyezés után, úgy szakadt a magyar társadalomra a római jog, mint a mennyezet. Miután a társadalom már akkor is kettős volt, a dolog nem érintett mindenkit egyformán. A Kohn és Fiai cég, vagy a Rettenbacher és Tsa. örömmel üdvözölték, hiszen évszázados kényszerek és megkötöttségek alól szabadultak ki, olyan szabályok megtartása alól, melyek idegenek voltak számukra, bár csöndben megjegyezhetjük, hogy nem a szabályok voltak idegenek, hanem ők. A többség viszont nem értette ezeket az új szabályokat.

  Nem is érthették őket, hiszen mire számukra kötelezővé váltak, nyelvezetük miatt egyes paragrafusaik már régen különböző értelmezési iskolák martalékává váltak, olyannyira, hogy külön tudományág, a jogi hermeneutika foglalkozott pusztán azzal, hogy megértse  - de legalábbis értelmezési konszenzust hozzon létre - az írott jog egyes mondatai tekintetében. A jogalkalmazás, a pereskedés úri sport volt, melynek elengedhetetlen kelléke a költséges nevelés és az egyetemi kiképzés, fő mozgatója pedig az ügyvédi honorárium. 

  A jog diadalmenete egyben Magyarország integrációját is jelentette a Habsburg birodalom porosz-mintájú, am osztrák módra slendrián közigazgatásába. A több száz éves integráló törekvések a lehetséges legtökéletesebb eredményre vezettek. Azért csak a lehetséges legtökéletesebbre, mert mint mondottuk, a többség számára idegen volt az egész. A társadalom alapját a különféle különállások képezték, a falvak, a városok és a vármegyék mind-mind jórészt önállóak voltak, maguk intézték, a saját belátásuk szerint az ügyeiket a központi szabályokban óhatatlanul függetlenségük csorbítását látták.

  A dualizmus korának törvénykezése és igazságszolgáltatása még alig indult fejlődésnek, mikor radikálisan megváltoztak a körülmények. A Habsburg birodalom feldarabolása és Trianon új helyzetet teremtettek. A revíziós politika és a bolsevizmustól való jogos félelem tovább erősítette a centralista, erősen szabályzott viszonyokra való törekvéseket. A megmaradt, megcsonkított, összevont vármegyék inkább a kormányzati akarat közvetítői lettek, mintsem önálló egységek. A folyamat magával vonta a szabályozás bonyolódását is, és a jogászi kaszt hihetetlenül népes számú lett.

  A háború után a szárnyát bontogató kommunista államapparátus kedvező helyzetet talált és bürokratikus állameszményének megfelelően azonnal megkezdte a szabályok és törvények tömkelegének előállítását. Miután az apparátus egyik fő feladata a szabályok termelése lett és az apparátus igen nagy létszámú, ám finoman szólva is mérsékelt képességű apparatcsikokból állt, hamarosan a betarthatatlan, kusza, egymásnak ellentmondó törvények és szabályok sora jött létre. Ez azonban igen fura, speciálisan magyar helyzetet eredményezett. Felfedezték ugyanis, hogyan lehet mindezzel együtt élni, illetve, hogy mi a jó ebben. Létrejött a ki nem mondott egyezségek egyik leglátványosabbja, mely úgy szólt, hogy „mi nem kérjük számon a szabályok betartását, cserébe ti csukva tartjátok a szátokat”, a szabályszegés ténye - amely minden esetben bizonyos volt, hiszen bármi és annak ellenkezője is tilos volt valamely szabály szerint - Damoklész kardjaként függött az illető feje felett, és ha akarták, bármikor megbüntethették. A nép elégedett volt, mert többé-kevésbé azt csinált, amit akart, a hatalmon lévők elégedettek voltak hiszen mindenkit a kezükben tarthattak. Mindeközben kialakult a szabályok teljes negligálásának kultúrája, függetlenül az illető szabályok szükséges, vagy szükségtelen voltától.

  A rendszerváltozás után beindult törvénygyártás tovább folytatta e nemes hagyományt. Hasonló bőséggel és hasonló minőségben termelték az új törvényeket, módosításokat, szabályokat, fittyet hányva a józan észre és az eredményekre. A jog uralmának amúgy is ostoba képzete saját paródiájába fordult. A jogi kodifikáció külön szakma lett és valóban kódolásról van szó, hiszen akár morze-jelekkel is írhatnák a törvényszövegeket, akkor sem lennének nyakatekertebbek, érthetetlenebbek és magyartalanabbak. Az egyes törvények módosításai két sor szövegből és kétszáz sor hivatkozásból állnak, olyan hivatkozásból mely újabb hivatkozásokhoz vezet - sic itur ad astra. Puszta létünk a szabályszegések sorozata lett, ha nem a macskatartás szabályai szegem meg, akkor vétek a humánus kaktuszápolás ellen, az értelmiségből bürokrácia vált, kialakult a jogászok és könyvelők uralma. A szabadság nevében annyi ostoba szabály és eljárás köt gúzsba bennünket - melyekről a legtöbbször nem is tudunk - hogy néha kifejezetten vonzónak tűnik a remeték életformája.

  Justitia istennő bekötött szeme azt mutatja, hogy nem is akarja látni, milyen ítéletek születnek. A jog az igazság elfátyolozásának eszköze lett, és bár a fátyol mögül előtűnik olykor az igazság, teljes valójában sohasem látható. A bírói pulpituson többnyire középkorú családanyák ülnek, akik a tegnapi tökfőzelék minőségén merengve, arcukon tökéletes értetlenséggel hallgatják a bonyolultnál bonyolultabb ügyeket, ami még csak hagyján, de döntenek is. Maguk az ügyek egyébként többnyire egyáltalán nem bonyolultak, a józan ész ítélőszéke előtt, egy morzsányi igazságérzettel megáldva, perceken belül megoldhatóak lennének, csak a folyondárként kígyózó szabályok és törvények fojtják meg az igazságot. Az igazságszolgáltatást a jogszolgáltatás váltotta fel, az embereknek azonban továbbra is igazságra lenne szüksége. A szabályok általános megvetése közepette - álszent módon - mindenki úgy tesz, mintha nem lenne kézzelfogható az igazságszolgáltatás csődje. Jogsértések és önkényeskedések ezrei maradnak büntetlenül, mert a bíróságra menni olyan, mint mezítláb indulni a tajgába. Az évekig nyúló perek eredményeként születő ítéletek pedig a közben megőszült peres felek számára többnyire végrehajthatatlanok. Az egyenlőség kivívásának eszközeként tekintett jog a legsúlyosabb egyenlőtlenségek forrása lett, csak annak szolgál a maga áttekintethetetlen módján, akinek van pénze megfizetni Justitia papjait. Az egyenlő jogok valójában azt jelentik, hogy a milliomosnak is joga van a híd alatt aludni - ahogyan Marx találóan megjegyezte.

  Van egy olyan szabály, mely szerint minden logikailag konstruált dolog addig növekszik, amíg meg nem haladja alkotója szellemi képességeit. Azt hiszem pontosan itt tartunk.

Címkék: jog állam igazságszolgáltatás jogállam római jog

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr502371988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eloszto · http://eloszto.hu 2010.10.18. 07:27:12

Hogy ezt most mennyire átérzem...

OmegaMale 2010.10.18. 08:31:07

"A bírói pulpituson többnyire középkorú családanyák ülnek, akik a tegnapi tökfőzelék minőségén merengve, arcukon tökéletes értetlenséggel hallgatják a bonyolultnál bonyolultabb ügyeket, ami még csak hagyján, de döntenek is."

Fú de kifinomult célzás :D.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.10.18. 08:31:54

kíváncsian várom a jogász kommenteket! :)))

szempontpuska 2010.10.18. 08:37:09

Bágyasztóan naív eszmefuttatás, amely átugorja a Tripartitumot, ignorálja az egyházi tizedet, átugrik az Állam és az egyház szétválasztásán, majd szelektív kiválasztással eljut a közfelkiáltással való ítélkezés kapujáig.
Gyakorlatilag a szocialista jogelméletet fogalmazza újra, de erről még a szerzőnek sincs fogalma mennyire kisérteties hasonlósággal...

ArmaGeddon Bácsi · http://ordoguzo.blogspot.com/ 2010.10.18. 09:07:31

Mindig annak van igaza, aki nagyobbat tud ütni.

Serio (törölt) 2010.10.18. 09:09:30

Jó cikk, azért a zsidóknak való öncélú beszólás kivágható lett volna.

ArmaGeddon Bácsi · http://ordoguzo.blogspot.com/ 2010.10.18. 09:18:32

@Serio:
bammeg, az egyetlen mondat, ami miatt nem soroltam a szerzőt az ELLENSÉG kategóriába! :-)
Legalább ezt helyesen látja, bár ugyanezen gondolatmenetben marhaságot is írt:
"évszázados kényszerek és megkötöttségek alól szabadultak ki"

Ez a zsidó propaganda, arany életük volt nálunk évszázadokkal az "emancipáció" előtt is.

Tehetetlen Dodó 2010.10.18. 09:23:49

@Serio: Miért pont csak a zsidókat említed?
Rettenbacher és Társa szín német társaság.

ArmaGeddon Bácsi · http://ordoguzo.blogspot.com/ 2010.10.18. 09:28:12

@Tehetetlen Dodó:

nana, ne feledjük a rejtőzködő, titkos identitásúakat!

Pl. ismerek egy menő építőipari vállalkozót, törzsökös magyar, de mivel ágazatában gyanúsan hangzik, ha a cégnek nem német neve van, felvett egy tipikus német cégnevet. :-)

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2010.10.18. 09:33:04

ezzel a "barbár törzsek miután lerohanták rómát alkalmazni kezdik annak jogát" mindig bajom volt.
azzal, hogy fizikailag szétzúzták a ny-róm. birodalmat, lényegesen nem változtak árucsere kapcsolataik, saját jogszokásaik ugyanúgy megvoltak, plusz a jog akkoriban és náluk nem csupán jogszabályhalmazt, hanem szakrális és profán szabályok és szokások szétválasztatlan egységét jelentette.
a középkori okiratok hitelessége - amire ez az egész elmélet támaszkodik - jobb ha nem kezdjük boncolni.
olyan marxista ízű gondolat az egész. bár károly apánk még sehol sem volt, mikor ezt kitalálták.

neeskens 2010.10.18. 09:38:33

Nem tudom, biztos, hogy túlszabályozott életidegen egy csomó esetben a jog, viszont egy pöttyet bonyolultabb lett a világ,ahhoz képest, amikor elég volt a szokásjog.

Arról ne is beszéljünk, hogy a magyar történelem legnagyobbjai sem voltak megelégedve ezzel a "szokásjoggal", Kossuth, Széchenyi, Deák abban egyetértettek a reformkorban, hogy a magyar társadalom kilenctized része a jogfosztottság állapotában van és elsőrendű nemzeti feladat ennek felszámolása.

Ez egy rém gyenge írás, az öncélú szalonzsidózást már meg sem említem, rossz vicc az egész.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2010.10.18. 09:40:34

egyébként jó kis írás (dolgozatnak nem nevezném( sokmindennel nem értek egyet, de egy könyv recenziójának elmenne.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2010.10.18. 09:42:35

a szokásjog dícséretére: szinte teljes az önkéntes alávetés. ahol nincs meg, ott kikényszerítik.
a civiljognál ugyanez finoman szólva hiányzik. szóval nem temetném. nézzünk csak szembe a ma társadalmával!

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2010.10.18. 09:46:15

@neeskens:
Semmiféle "zsidózás" - bármit jelentsen is ez a szó - nem állt szándékomban, pusztán arra akartam utalni, hogy a városi lakosság a kereskedők, iparosok döntően nem magyar, hanem német és zsidó származású volt. Éppen ezért a joggal kapcsolatos elvárásaik, amint életideáljuk és szokásaik is eltértek a magyar többségétől.

Tehetetlen Dodó 2010.10.18. 09:50:26

@ArmaGeddon Bácsi: Az építőiparban ez normális.
Minden második építőipari meg nyílászárós cég nevében benne van a Bau, Fenster vagy Tür elő- vagy utótag.

devuscka 2010.10.18. 09:53:07

"A szabályok általános megvetése közepette - álszent módon - mindenki úgy tesz, mintha nem lenne kézzelfogható az igazságszolgáltatás csődje. Jogsértések és önkényeskedések ezrei maradnak büntetlenül, mert a bíróságra menni olyan, mint mezítláb indulni a tajgába."

Sajnos így van. Megoldás?
Jó a cikk, kellenek az ilyen rámutatások, de csak ennyi. Eddig eljutottam magam is, jogi végzettség nélkül. Továbblépés? Egy kis fényt az alagút végén?
Ezt hiányolom.

neeskens 2010.10.18. 09:59:07

@aristo: Akkoriban a történelmi Magyarország fele volt magyar,szóval, hogy ki volt az idegen azt elég nehéz megítélni. Nem kezdeném itt el a zsidó emacipációs vitát, csak megjegyezném, hogy úgy kellett a lassanként asszimilálódó zsidó és német polgárság a kiegyezés után, mint egy falat kenyér. Elég sokat tettek a modern Magyarország megszületéséért.

Évezredes jogtörténetet akarsz egy publicisztikába beszuszakolni, ami így rengeteg marhaságot tartalmaz.

ArmaGeddon Bácsi · http://ordoguzo.blogspot.com/ 2010.10.18. 10:00:46

@aristo:

A német polgárok miben vártak mást a jogtól, mint a magyar többség?

A zsidókat tudjuk: a kettős mérce, nekik mindent szabad a gojokkal szemben, csak le ne bukjanak, fordítva rohadt antiszemitizmus.

tanarseged ur 2010.10.18. 10:26:34

Amit a szerző a Kádár-korszakról ír, az igazi libertárius gondolat (is). :-)
Vö. ezzel:

"There's no way to rule innocent men. The only power any government has is the power to crack down on criminals. Well, when there aren't enough criminals, one makes them. One declares so many things to be a crime that it becomes impossible for men to live without breaking laws. Who wants a nation of law-abiding citizens? What's there in that for anyone? But just pass the kind of laws that can neither be observed nor enforced nor objectively interpreted and you create a nation of law-breakers."
(Ayn Rand)

Tündér_Lala 2010.10.18. 10:34:20

Azt gondolom, hogy a jog és az igazságosság talán soha nem került olyan távolra egymástól, mint napjainkban. (A valamikori főügyész szájából "nem etikus,bár jogszerű.")
Ennek az egyik oka, hogy követendő példának állítanak a zavarosban halászó, a mások érdekeit semmibe vevő embereket, akik lényegében a joghézagokban mozogva másokat kiforgatnak vagyonukból, másokon nyerészkednek.
Az a jó üzlet, amely kölcsönös megelégedettséget eredményez, az az ahol minkét fél megkapja amit akar, tisztes áron.

(Apám valamikor idős bácsitól tanult német gammatikát. Amikor levizsgázott fizetett és (anno) 200 Ft-al többet akart adni. A bácsi nem fogadta el, hanem azt mondta: Jegyezze meg fiatal barátom, hogy a barátság alapja a pontos elszámolás. Ha maga többet fizet, mint ami a megállapodás volt, az homályos érzéseket kelt. Maga úgy érzi, hogy többet fizetett, én félek hogy esetleg olyan elvárásai lesznek amit én nem tudok vagy nem akarok teljesíteni. Ez nem szerencsés.)

A példát azért mondtam, mert talán megvilágítja, hogy az üzleti életben is szükséges a jog által megfoghatatlan vagy alig megfogható belső morál és tisztesség. Az a közszellem, amelyben ha valaki tisztességtelen az üzleti életben, azzal a későbbiek során senki nem akar üzletet kötni, hiszen nyilvánvalóan arra törekszik, hogy ellenérték nélkül gazdagodjon.

Végsősoron a jognak közelítenie kell a valós élethez, a közszellemet pedig úgy kell alakítani, hogy a mások húsán élősködő harácsolókat elítélje a közösség.

Tündér_Lala 2010.10.18. 10:35:53

@ArmaGeddon Bácsi: Ez sem feltétlen igaz. A fennti bácsi zsidó volt.

dz02 2010.10.18. 10:36:21

@Grift: jogász vagyok és egyet értek a leírtakkal.

szempontpuska 2010.10.18. 10:52:31

@dz02: kérdés hogyan tudod összeegyeztetni ezt a tanulmányaiddal?

tutuka · http://kockagyar.hu 2010.10.18. 11:06:20

nahát, mandinert sem kell többet olvasnom. mi ez a poszt?

Tehetetlen Dodó 2010.10.18. 11:16:12

@Tündér_Lala: Clara pacta, boni amici.
(Néhai nagyapám jelmondata).

méhészborz · http://debi.blog.hu/ 2010.10.18. 11:21:05

"Miután az apparátus egyik fő feladata a szabályok termelése lett és az apparátus igen nagy létszámú, ám finoman szólva is mérsékelt képességű apparatcsikokból állt, hamarosan a betarthatatlan, kusza, egymásnak ellentmondó törvények és szabályok sora jött létre." -írod a második világháborút követő időszak jogalkotásáról, jogosan.

Emlékszem, (remélem nem egyedül) a rendszerváltást követő néhány év pártfüggetlen fogadkozásaira, hogy a törvényeket átláthatóvá,egyszerűvé teszik, alaposam előkészítik,hogy ne kelljen másnap módosítani,stb.
Ehhez képest a mai gyakorlat sokkal rosszabb, és egyre romlik.Pedig a közélet szereplői, irányítói között egyre növekszik a jogvégzettek száma.
Vagy pont ez a bajok gyökere? :)

Téglagyári Megálló 2010.10.18. 11:34:46

@méhészborz:

Ismétlem magamat: Magyarország nem jogállam, hanem jogászállam. Azt hiszik, a papír mindent elbír.

ArmaGeddon Bácsi · http://ordoguzo.blogspot.com/ 2010.10.18. 11:35:47

@Tündér_Lala:

Ha valaki zsidó létére tisztességes ember, akkor nem híve a zsidó identitás továbbadásának.
Mint a Terminátor, aki a láncon az olvadt vasba ereszti le magát...
Persze a zsidóság esetében csak az identitást, mint ideológiai selejtet kéne beolvasztani.

Addig zsidó a zsidó, amjg kiválasztott, tehát egyrészt gyűlöli a "gojt", másrészt kettős mércét alkalmaz.
természetesen ez az identitás nem alkalmas fenntartható közösség alkotására még saját sorain belül sem, aki megszokja, hogy a goj szabad préda, az nem fog habozni más zsidókat kifosztani, vagy megölni sem. Lásd pl. Madoff, vagy az ún. "Holokauszt".

neeskens 2010.10.18. 11:44:19

@ArmaGeddon Bácsi: azért ezekkel a magvas gondolatokkal inkább a kurucinfón próbálnék érvényesülni :)

Kettes · http://orulunkvincent.blog.hu 2010.10.18. 11:50:45

Még életemben nem olvastam ilyen körülményesen megfogalmazott mentegetőzést amiatt, hogy valaki elvesztette a fonalat és ezért a zsidókat hibáztatja. :)

ArmaGeddon Bácsi · http://ordoguzo.blogspot.com/ 2010.10.18. 12:02:04

@neeskens:

nem is tudom, a kuruc nekem túl cionista...
Tréfán kívül, amikor a főcionisták csodafegyverét, Hitlert dicsőítik, nekem mindeig ez az érzésem.

Amúgy mit tudnál cáfolni abból, amit írtam?

erőspista · http://helyzetvan.blog.hu 2010.10.18. 12:03:24

A szerző a saját női felmenőit is a tökfőzelékes hasonlattal zavarja a sarokba, ha közéleti vagy más ún. szakmai kérdésekről akarnának megnyilvánulni ? De tulajdonképpen az hagyján, mert ezeknek még szavazati joga is van ! Lolának azért szóljatok, hogy még a pörkölt is belefér !

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.18. 12:18:56

@ArmaGeddon Bácsi:

slotára lefordítva ugyanez:

"Ha valaki magyar létére tisztességes ember, akkor nem híve a magyar identitás továbbadásának."

nyami, nyami

Tündér_Lala 2010.10.18. 12:21:33

@ArmaGeddon Bácsi: Nem szívesen megyek bele a vitába, de másként látom.
A zsidóságon belül van egy szűk réteg, amely pénzügyi és hatalmi hazárdjátékot játszik. Ebben a zsidó emberek is csak eszközök, akiket gátlástalanul felhasználnak. Ha kiborul a bili, akkor magukra hagyják őket és anyagi esetleg fizikai pusztulásukat is felhasználják pénzük és hatalmuk növelésére. Ezt kellene az embereknek felismerniük mindkét oldalon. (Sajnos ez ellen hatott a holokauszt - amely ha nem is úgy, de létezett -ahol nagyon sok asszimilálódott, beilleszkedett ember áldozatul esett.)
Nagyon kívánatos volna a kiegyezés és a megbékélés, de egyelőre ez lehetetlen, mert ez a szűk réteg mérhetetlen kapzsiságában és hatalom éhségében teljes kapitulációt és önfeladást követel mindenki mástól. Sajnos ennek a szemben állásnak mindenki csak a kárát látja.
A remény az lehet, hogy felismerik ezt és ők maguk hajtják el ezt a hatalmi elitet és kikérik maguknak az ellentétek folyamatos felkorbácsolását, azok szítását.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.18. 12:21:41

@erőspista:

ó, a középkorban (akkor még tudták a zigasságot) a fehércseléd az fehércseléd volt, és nem zargatta a férfiembert mindenféle jogokért, hanem szépen megfőzte a zebédet, mosta a ruhát, vigyázott a pulyákra, este meg szétrakta a lábát a zurának. az ilyen böskék meg jekatyerinák csak a szabált erősítő kivételek voltak

Bell & Sebastian 2010.10.18. 12:28:22

Kedves Aristo! Ismét sikerült egy féltéglát belevágnia a latrinába/kirakatba -tetszés szerint-, elismerésem érte!
Mondom ezt úgy, mint gyakorlott alperes, felperes, ügyvéd etető, bizonyíték-gyűjtögető és fejvadász.

Elárulom, mivel lehet zavarna hozni még a legnagyobb arcú bírót is: amikor a kárértékre terelődik a szó, (és annak megoszlására) általában a bruttó/nettó/forgalmi adó/társasági adó/jövedelemadó -ötösfogatának megértése meghaladja a képességeit. Így hát szakértőt rendel és elnapol. Azt nem is említem, hogy a magyar nyelv bírásának frontján -finoman fogalmazva- erős kihívásokkal küzd egytől-egyig.

Az ítélethirdetésre úgy érdemes menni -gazdasági ügyekben-, hogy pont az ellenkezőjét ítélik majd annak, amire számítani lehet a bizonyítékok alapján. Innen -ha bekövetkezik egyáltalán- csak kellemes csalódás érheti a feleket.

Érdekes módon, vidéken kevésbé tragikus a helyzet, mivel mindenki mindenkit ismer, a gazember-skálán pontosabban besorolhatók a beutaltak.
Pesten a megénekelt fülemüle-effektus dönt.

ArmaGeddon Bácsi · http://ordoguzo.blogspot.com/ 2010.10.18. 12:45:14

@Tündér_Lala:

nagyon nem látod másként, mert lényegében ezt írtam én is.

Annyi különbséggel, hogy a nem a felső körhöz tartozó zsidóknak el kellene gondolkodnia azon, és másokkal is tudnia megértetni, hogy mi pozitív marad közösségi identitásukból, ha kivonjuk belőle a xenofóbiát. Én a negatívumon túl mást nem látok benne. Pontosabban alapvető erkölcsi parancsolatok vannak, (de megszorjtással, hogy csak a magunkfajtára érvényes), de az általános érvényű, nem "zsidó érték", a zsidó addig zsidó, amíg "kiválasztott".

A második világháborúnak nagyon sok EMBER esett áldozatul, nemcsak beilleszkedett zsidó származásúak. Mindegyikükért kár, mindegyik ártatlanért, bepalizottért. A német katonáért is, a zsidó gettólakóért is.

A nagy mészárlást cinikusan indította útjára egy globális rablóbanda, melynek "értékrendje" nagyrészt a zsidó kiválasztottságban gyökerezik, de származásilag elég vegyes eredetűek.
A holóhazugságokat (amelyek elfedik a tényleges zsidóirtás lényegét) azonban boldogan szajkózzák túlélő kiszsidók is és ennyiből a judaista kulturális közeg egésze bűnös, mert ez tette őket erre kaphatóvá, az érthető traumán túl.

A főgonoszok egymást is készek bármikor irtani, mint a történelemben annyiszor.
Most jön valami durva...

bryan 2010.10.18. 12:46:45

@Kettes: :D
Annyiban igaza van a posztolónak, hogy a magyar törvények minősége sok helyen nem megfelelő (eufemizmus), és ennek tényleg sokszor a rengeteg módosítás az oka. Sok törvényünk olyan, mint egy öreg ház, ami műemléki védelem alatt áll, ráadásul több tulajdonosa is van, akik örökké pereskednek, meg válófélben vannak. Nem tudják normálisan felújítani, így az itt tesznek rá egy madzagot, ott megtoldják egy darab fával, aztán majd ha több idő lesz, vagy már elnyerik a perben a házat, akkor megcsinálják rendesen megoldást választják, mert ez a legtöbb amiben meg tudnak egyezni. Csak valahogy soha nem jut idő normálisan megcsinálni.
Most a Fidesznek lenne rá ideje, meg lehetősége de mintha ők is inkább a Mekk Elek megoldásokat részesítenék előnyben. Legalábbis én nem látom, mi a koncepció a törvényeik mögött.

bryan 2010.10.18. 12:48:51

@bryan:
Utolsó mondat helyesen: nem látom, hogy jelentősen javult volna a törvények minősége, vagy jobban előkészítenék őket elfogadásra. A koncepció ebből a szempontból mindegy.

neeskens 2010.10.18. 13:10:27

@ArmaGeddon Bácsi: Semmit nem kívánok cáfolni abból, amit írtál. Kultúrember nem minősít egy többezer éves vallást ideológiai selejtnek, ráadásul egy olyat, amely önmaga is az európai kultúra építőköve.

ArmaGeddon Bácsi · http://ordoguzo.blogspot.com/ 2010.10.18. 13:15:24

@neeskens:

Persze, felmondod a PC-leckét, illetve az uralkodó terrorista csoport dogmáját.
Egy többezer éves selejt...
Az európai kultúrának sajnos nagyon is épjtőköve, ilyen értelmű kultúrember nem is szeretnék lenni!

neeskens 2010.10.18. 13:25:50

@ArmaGeddon Bácsi: Nézd amennyiben Kossuth Lajos, Széchenyi István, Tisza István, Ady Endre, Babits Mihály, Bibó István munkássága (hogy csak néhány magyart említsek) a kötelező PC lecke, illetve az uralkodó terroristacsoport dogmája, akkor valóban ezt mondom fel ...csak hogy említsek liberális, konzervatív, nemzeti liberális, polgári radikális, népi irányzathoz kötődő magyar gondolkodót, akik foglalkoztak a zsidókérdéssel és a mai napig vállalható hagyomány teremtettek.

neeskens 2010.10.18. 13:27:45

Persze, amit te mondasz annak is remek hagyományai vannak a magyar közbeszédben, hasonlóan nagyívű gondolkodóktól, óriási gyakorlati politikai eredményekkel.

Avatar 2010.10.18. 14:04:55

"Miután az apparátus egyik fő feladata a szabályok termelése lett és az apparátus igen nagy létszámú, ám finoman szólva is mérsékelt képességű apparatcsikokból állt, hamarosan a betarthatatlan, kusza, egymásnak ellentmondó törvények és szabályok sora jött létre. Ez azonban igen fura, speciálisan magyar helyzetet eredményezett. Felfedezték ugyanis, hogyan lehet mindezzel együtt élni, illetve, hogy mi a jó ebben. Létrejött a ki nem mondott egyezségek egyik leglátványosabbja, mely úgy szólt, hogy „mi nem kérjük számon a szabályok betartását, cserébe ti csukva tartjátok a szátokat”, a szabályszegés ténye - amely minden esetben bizonyos volt, hiszen bármi és annak ellenkezője is tilos volt valamely szabály szerint - Damoklész kardjaként függött az illető feje felett, és ha akarták, bármikor megbüntethették. A nép elégedett volt, mert többé-kevésbé azt csinált, amit akart, a hatalmon lévők elégedettek voltak hiszen mindenkit a kezükben tarthattak. Mindeközben kialakult a szabályok teljes negligálásának kultúrája, függetlenül az illető szabályok szükséges, vagy szükségtelen voltától."

Nem olyan speciálisan magyar helyzet ez. Az egész kereszténység arról szól, hogy Te már eleve bűnös vagy, ahhoz, hogy ettől mentesülj betarthatatlan életvitelt kellene folytatnod. Ezt megspékelték a gyóntatás intézményével, amelynek keretében az egyház számára folyamatosan szolgáltatod magadról az ellened felhasználható információkat, amiket ugyan véd a gyónási titok, de arról persze senki nem tehet, ha valami kiszivárog...
Mindeközben az egyházban is kialakult a szabályok teljes negligálásának kultúrája, ami odáig fejlődött, hogy egyes középkori pápákról nyílt titok volt, hogy kik a szeretői, és balkézről származó gyerekei... stb...

Bell & Sebastian 2010.10.18. 14:08:19

Még hogy a progresszív Farizeus-mozgalom csak Izraelben szedné áldozatait? Micsoda marhaság!
A jogalanyok közt, de még Magyarországon is!

Naná, majd pont ott nem (amikor a hochmecolás nemtelen hagyományának legfontosabb színtere)?

:)

Téglagyári Megálló 2010.10.18. 14:14:39

@Avatar:

Úgy látom a szocialista nevelés megtette a hatását.

Bell & Sebastian 2010.10.18. 15:13:54

@Téglagyári Megálló:
Csak arra célzott, hogy hagyományosan zsidó jogi pályán (is) fellelhető mértéktelen korrupció (is) a katolikus egyház bűne. Mert ha idejében törlik a cölibátust, és nem veszett volna magja megannyi kiváló keresztény elmének a két évezred során, az értelmiségi alárendeltségü(n)k sem volna annyira nyomasztó, és a progresszió sem tudott volna annyira tág teret nyitni és nyújtani a felsőbbrendűségnek, ami ez esetben (is) egyenlő az erkölcstelen, egoista taposással és mások gátlástalan kirablásával.

Mivel a problémában érintett réteg nem érzékeli a problémát -ugyanis az esetleges vitás ügyeit elintézi házon belül, kánonjogilag pontosan szabályozott eljárásrend szerint-, így az számára nem is létezik.
Aki meg nem brancsbeli, az csak szívjon, mint a rozsomák (torkos borz).

A tökös pápa, az még kevés nekünk! -akarta mondani (persze csak szerintem).

ArmaGeddon Bácsi · http://ordoguzo.blogspot.com/ 2010.10.18. 15:29:56

@neeskens:

kapásból furcsa Kossuth elvtársat és Széchenyit egy lapon említened, de tény, hogy a felsoroltak többségét kisebb-nagyobb fokban károsnak tartom.

Jakot 2010.10.18. 15:47:21

Mielőtt itt okos dolgokat írogatna bárki, elébb menjen a bíróságra tapasztalatot szerezni! Nem csak a joghoz való nem értést, hanem a személyzet saját önálló és napi hangulattól függő "dolog" hanem annak szabatos alkalmazásának is szem és fültanúja lehet. Hiszi az ember erősen, hogy nem is a XXI. századi Magyarországon, hanem egy másik eddiglen ismeretlen univerzumba van és a pulpituson ülő lény nem érti magyar beszéd, nem tudja mennyi az egymegegy és merre folyik a Duna. Az ostoba pereskedő miatt íródott a Himnuszba a "balsors akit régen tép.." sor, pedig csak az igazát ment keresni e fura lények házába. Igazságot persze nem talált csupán az őshülyék máig szaporodó képes, ruházattal is külön megjelölt csapatát.
Persze nem csak eme képződmények a hibásak sanyarú helyzetünkért, hanem azok főképp, akik függetlennek titulálják mert ellenőrizni, számon kérni, ne adja ég szelektálni köztük és alkalmatlant eltanácsolni képtelenek.

neeskens 2010.10.18. 15:48:47

@ArmaGeddon Bácsi: Pedig pont azért írtam, mert szinte mindenben szembementek egymással, ugyanakkor a zsidókérdéssel kapcsolatban mindketten toleráns álláspontot képviseltek.

Még a konzervatív Szekfű is elsősorban a kereskedelmet-ipart alantas tevékenységnek érző dzsentrit kárhoztatta a zsidók előretöréséért ezeken a pályákon.

Kíváncsi vagyok, kit nem tartasz károsnak és mely szerzők munkásságát érzed sajátodnak.

Egyébként az írással kapcsolatban a legnagyobb hiáányérzetem itt van:

"Mindenesetre a vad germán törzsek és a kereszténység egymásra találása Nagy Károly uralkodására befejeződik. Magyarország története viszont csak ezután kezdődik."

Hipp-hopp itt vagyunk, a 19 század végén. Közben több, mint ezer évig alkotják, finomítják az egyházjogot. Aztán jön a felvilágosodás, megszületik a polgári állam eszméje, a hatalom szétválasztása, tényleg órákig lehetne sorolni.

Mintha az európai jogfejlődés nem történt volna meg, vagy semmi hatással nem lett volna a magyar jogrendszerre. A szokásjog után jön a kiegyezés, Horthy-korszak, szocializmus slussz. Ezek se csináltak mást csak felforgatták az amúgy tök rendben lévő szokásjogot. Ilyen egyszerű ez.

Bell & Sebastian 2010.10.18. 16:08:13

@Jakot:
α ω
..............................↑

:))

a művésznő · http://chezoriane.blogspot.com/ 2010.10.18. 16:26:29

@Grift: mért, mit írjon egy jogász? a bíró vagy az ügyész kezét éppúgy megkötik az értelmetlen szabályok.

bezzeg ha a római jog hatályban lenne, minden logikus, tiszta és érthető lenne.

Avatar 2010.10.18. 17:29:23

@Téglagyári Megálló: Meg ám. :)

"Az igazságszolgáltatást a jogszolgáltatás váltotta fel, az embereknek azonban továbbra is igazságra lenne szüksége."
Erről a részről eszembe jutott még egy párhuzam...
Valaha egy bizonyos Jézus volt az, aki a lakóhelyén akkoriban érvényben lévő szabályrendszert kezdte el kritizálni, merthogy szerinte az isteninek mondott törvények végrehajtói meglehetősen képmutató módon alkalmazták a szabályokat.

Kicsoda közületek az az ember, akinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt? - kérdezte.
Aki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ - védte ő a törvények szerint megkövezendő házasságtörő asszonyt.

A törvény betűjének érvényesítése nem először kerül szembe a történelem folyamán az igazságosság és emberségesség fogalmaival...

Bell & Sebastian 2010.10.18. 18:01:16

@Avatar:
Hát egy jó nagy francot!
Hibás értelmezése a Szentírásnak. Ilyen alapon a papi rendnek volt belső ellenzéke is, a rabbinikusok (az akkori progresszívek), amely irányzat még napjainkban is uralkodik.

Jézus nem azt mondta, hogy cselekedj a körülményeknek megfelelően, hanem azt, hogy a Törvényt be kell tartani, a világit és egyházit egyformán. A felekezetit reformálta volna az eredeti szellemének megfelelően!

A rabbinikusok szerint a Törvény csak a magyarázatokkal teljes, vannak olyan részei, amelyek életkorhoz kötöttek, éretleneknek ettől coki!

Tisztára az a jelenlegi katyvasz, mint amit ebben az országban sikerült kiérlelni: a törvény előtti _nem_ egyenlőséget, dinamikusan változó értelmezéssel és ítélkezéssel. Ki melyik rabbitól tanulta, aszerint cselekszik!

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.10.18. 18:13:45

@a művésznő:

mit tudom én? valami hozzáértőset-szakmait :)

Bell & Sebastian 2010.10.18. 19:53:28

@Grift:
Arra várhat, most szégyenükben vagy elbujdostak vagy szakértőt rendeltnek ki Aristo értelmezésére, az érthetetlen irodalmi-történelmi utalások miatt.

Még jó, hogy nem perelhető. (vagy csak gondoljuk mi azt) :)

a művésznő · http://chezoriane.blogspot.com/ 2010.10.18. 22:28:20

@Grift: tessék: "a jog patológiáját realizálva befogadja az antiszociális és amorális hatásokat."
(mondta samu mihály, aki legalább százhúsz éve oktatja a jogpolitika nevű igen hasznos tárgyat)

pedig ugye "minden ország támasza, talpköve/a tiszta erkölcs"

@Bell & Sebastian kedvéért, aki nagyon igazságtalan. a jogászok nagyonis rendelkeznek irodalmi-történelmi műveltséggel! :)

El Flaco 2010.10.18. 22:37:33

Nos, akkor haladjunk sorjában...

1. Az első bekezdés (germánok etc.) azon túl, hogy csöppet meghaladott tézisek laposan előadott változata, meglehetősen szervetlenül illeszkedik a poszt további mondandójához.

2. "A magyar törvénykezés, egészen a késő tizenkilencedik századig megőrizte sajátosan magyar jellegét. Kétszintű volt, abban az értelemben, hogy a tételes jog elsősorban a „nagy” ügyeket érintette, a korona és a földbirtoklás ügyeit, míg a mindennapi ügyekben a szokásjog volt a mértékadó. "
A poszt szerzője sajnálatos módon több alkalommal használja a törvénykezés szót a jogalkotás szinonímájaként - ez egy elterjedt, ámde téves szóhasználat, lévén a törvénykezés értelme és jelentése a magyar (klasszikus) jogi műnyelvben az igazságszolgáltatás/bíráskodás.
Ezen túlmenően a tételes jog - szokásjog kettős jelenléte nem tipikusan magyar jelenség, egész Európára jellemző az adott korban, sőt ez a szokásjog is többszörösen tagolt volt társadalmi réteghez tartozástól függően illetve regionális, területei alapon...
Sajátosan magyar jelleg valóban volt, ez azonban alapvetően egyes speciális jogintézmények jelenlétét jelentette.

3. "a kiegyezés után, úgy szakadt a magyar társadalomra a római jog, mint a mennyezet."
Hm....azon hosszasan lamentálhatnánk, mit is ért szerzőnk római jog alatt ezügyben. Az tény, hogy a neoabszolutizmus alatt gyakorlatilag kiherélték a korábbi magyar jogrendszer szabályait (ezek jórészének megszüntetése ugyanakkor a reformkor programja is volt egyben, sőt 1848-ban deklaratíve fel is számoltak jónéhány korábbi, évszázados jogintézményt!) és helyettük hatalmi oktrojjal az osztrák törvénykönyveket tették kötelezően alkalmazandóvá. Ezen az 1861-es Országbírói értekezlet igyekezett némiképp finomítani, majd a következő évtizedekben heves viták kereszttüzében állt a német mintára bevezetett vagy bevezetni kívánt szabályok tekintélyes része (ld. különösen Grosschmid eszmefuttatásait, melyekben szembeállítja az angol típusú, "önfényű" jogfejlődést a "rumuny" típusú, utánzó, másoló, szatelit jogrendszerek megoldásaival).
Mindenesetre ne essünk túlzásokba, a 19. század közepéig fennálló kötöttségek jelentős része valóban életidegennek bizonyult, nem pusztán valamiféle önérdekek mozgatta jogászkaszt és "idegen" befektetők hátsó szándékai vezette gonosz összeesküvés okán kerültek ki a magyar jogrendszer szabályai közül. Ugyanakkor azt is jó lenne hangsúlyozni, hogy a polgárok hétköznapi életviszonyait szabályozó magánjog jelentős része a Monarchia időszakában is kodifikálatlan volt, ennélfogva a tudományos dogmatikán, az egyes tervezetek bizonyos megoldásain alapuló bírói szokásjog normarendszere jelentette szabályait - csak hogy a kedves szerző is lássa, ez is szokásjog volt a javából, egészen 1960. május 1-ig.

4. "Nem is érthették őket, hiszen mire számukra kötelezővé váltak, nyelvezetük miatt egyes paragrafusaik már régen különböző értelmezési iskolák martalékává váltak, olyannyira, hogy külön tudományág, a jogi hermeneutika foglalkozott pusztán azzal, hogy megértse - de legalábbis értelmezési konszenzust hozzon létre - az írott jog egyes mondatai tekintetében. A jogalkalmazás, a pereskedés úri sport volt, melynek elengedhetetlen kelléke a költséges nevelés és az egyetemi kiképzés, fő mozgatója pedig az ügyvédi honorárium. "
Ezeket a megállapításokat, bár meglehetősen leegyszerűsítőek, bármely 19. századi európai jogrendszer kapcsán el lehetne mondani. A közhatalom azon igénye, hogy egyre kiterjedtebb területeket szabályozzon, valóban a 19. században válik a korábbiakhoz képest is nagyon látványossá. Az érthetőség részben jogos elvárás lehetne a jogszabályokkal kapcsolatban (ahogyan ma is), ugyanakkor ez nagyjából hasonló problémakör, mint hogy a szerelő miért nem tudja nekem elmagyarázni, mit miért csinált és mi és hogyan működik/romlott el, az orvos-beteg találkozások sajátos hermeneutikai bájáról illetve a közgazdász-befektetői-bróker-etc.-tolvajnyelvekről nem is beszélve...

5. "Létrejött a ki nem mondott egyezségek egyik leglátványosabbja, mely úgy szólt, hogy „mi nem kérjük számon a szabályok betartását, cserébe ti csukva tartjátok a szátokat"
Noha ezt sem nevezném specifikusan magyar jelenségnek, az tény, hogy a kádárizmus alatt következett be a társadalom egy részének mély erkölcsi prostituálódása, erősödött meg a szabályszegés bizonyos élethelyzetekben való nagymértékű elfogadottsága.

6. "Justitia istennő bekötött szeme azt mutatja, hogy nem is akarja látni, milyen ítéletek születnek. A jog az igazság elfátyolozásának eszköze lett, és bár a fátyol mögül előtűnik olykor az igazság, teljes valójában sohasem látható. "
Ezt a kritika, panasz száz, kétszáz éve és még régebben is számtalanszor elhangzott, azaz ez sem magyar és nem is "jogállami" jelenség. Persze tény, hogy ideális helyzetben az igazságszolgáltatásnak figyelemmel kell lennie az igazság szempontjaira és tény, hogy ez gyakran nem vagy csak igen hiányosan, töredezetten történik meg. Ugyanakkor azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy az elbírálandó esetek egy (jelentős?) részében az igazság nem valamely pereskedő fél oldalán áll kizárólag, azaz a perek egy része nem írható le a becsületes, jogtisztelő áldozat illetve a szemét csaló stb. jogvitájaként. Ilyen esetekben az, hogy milyen döntés szolgálja az igazság eszméjének megvalósulását, meglehetősen kérdéses lehet.

7. "A bírói pulpituson többnyire középkorú családanyák ülnek, akik a tegnapi tökfőzelék minőségén merengve, arcukon tökéletes értetlenséggel hallgatják a bonyolultnál bonyolultabb ügyeket, ami még csak hagyján, de döntenek is. "
Igen, ebben sok igazság van. Ez azonban nem a jogrendszer, mint szabályrendszer problémája, hanem az elmúlt évtizedek kiválasztási módszereinek következménye. Minőségi képzés, a bírák munkájának időről időre visszatérő minősítése, esetleges konzekvenciák érvényesítése - ezek a vágyálomszerű követelmények, melyek talán változást hozhatnának.

8. "Maguk az ügyek egyébként többnyire egyáltalán nem bonyolultak, a józan ész ítélőszéke előtt, egy morzsányi igazságérzettel megáldva, perceken belül megoldhatóak lennének, csak a folyondárként kígyózó szabályok és törvények fojtják meg az igazságot. "
Ez azért barokkos túlzás. Az ügyek többsége ha másért nem is, de azért is bonyolult, mert egymással szembenálló, bizonyítottnak tűnő állítások tömkelegéből kéne egy (vagy több), a múltbéli eseményeket csak az eljárás során történő rekonstrukcióból ismerő ítélkező személynek összevetnie, ezek alapján mérlegelni stb. Számos ügyben pedig valóban olyan jelenségeket kéne értelmezni és ennek következményeit alkalmazni, melyek valamilyne egyéb szaktudást igényelnének. Ez természetesen nem menti fel azokat a bírákat, akik valóban egyszerű(nek tűnő) ügyekben sem képesek megfelelő döntést hozni belátható időn belül.

9. "Jogsértések és önkényeskedések ezrei maradnak büntetlenül, mert a bíróságra menni olyan, mint mezítláb indulni a tajgába. Az évekig nyúló perek eredményeként születő ítéletek pedig a közben megőszült peres felek számára többnyire végrehajthatatlanok. Az egyenlőség kivívásának eszközeként tekintett jog a legsúlyosabb egyenlőtlenségek forrása lett, csak annak szolgál a maga áttekintethetetlen módján, akinek van pénze megfizetni Justitia papjait. Az egyenlő jogok valójában azt jelentik, hogy a milliomosnak is joga van a híd alatt aludni - ahogyan Marx találóan megjegyezte."
Ezt a problémát már a 19. század végének vitáiban is felvetették - elvileg ezekre adott válaszként születtek meg olyan intézmények, mint a bíró aktívabb szerepe a polgári perekben, a kirendelt védő intézménye a bünteteljárásokban stb. Az igaz, hogy ezek nyilvánvalóan elégtelennek bizonyultak a legtöbb esetben. Ámde kérdés, mi a megoldás? Hogyan lehet meglévő, tényleges társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális különbségeket nemlétezővé tenni az igazságszolgáltatás során?!

a művésznő · http://chezoriane.blogspot.com/ 2010.10.18. 22:43:59

@Grift:
1. a dualizmus korában nagyon szép és világos törvényeket írtak, és nagyon jó a jogirodalom is - szép stílusú, ma is megállja a helyét, pl. angyal pál a csalásról írott 1939-es könyve.

2. a kodifikáció tényleg szakma lett, ezt néha dilettánsok csinálják, néha meg vékás professzor. amit ő nem tud a polgári jogról, azt nem is érdemes, ugye.

3. vannak teljesen kretén szabályok, pl a zaklatás tényállása: 176/A. § (2) Aki félelemkeltés céljából (...) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget (...) vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
ez ugye az, amikor "ha mégegyszer összefirkálod a liftet, kinyírlak, te kis idióta" felkiáltással fegyelmezi a lakó a szomszéd kölyköt. tényállásszerű, büntetendő elvileg. normális ügyész viszont vagy megszüntet, ha tud, vagy ad egy megrovást, és kész. akkor minek a szabály?

El Flaco 2010.10.18. 23:03:28

@a művésznő:
1. Ez így van.
2. Szakma abban az értelemben, hogy képeznek kodifikátorkat. Értelme, eredménye nulla, persze ha megnézzük, hogy kik és milyen (tév)eszméket hirdetnek ezen képzéseken, akkor ezen nem is csodálkozhatunk - vö. a tévészékház ostromát papucsban végigtévéző Petrétei és csapata tevékenységét ezügyben...
3. Azért amikor egy nagydarab fukszos közli, esetleg naponta, hogy mit tenne veled, akkor talán némi értelmet nyer ez a tényállás...

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.10.19. 08:16:34

na végre! szakmáznak a hölgyek, urak. :)

ha már petrétei felmerült.
bíróság elé kell állítani.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.19. 08:23:16

@aristo: legközelebb idézze be valami Habermast - mondjuk az életvilág eljogiasításról - és a ballerek szeretni fogkák, meg idézzen be valamit Németh Lászlótól is - mondjuk a Minőség forradalmából - és akkor a többiek is.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2010.10.19. 10:38:18

Szerintem ez egy kiváló írás. A saját szempontok szerinti kiemelésekért csak idióták ostorozzák a szerzőt.
Magam a római jogot nem kedveltem különösebben, de Földi tett róla, hogy alaposan megtanuljuk. (A paraszt!) A római jog az öröklési rendszere miatt volt annyira menő. Máig kihat. A zsidók szerepvállalását nem nagyon lehet kikerülni, hiszen számos neves jogtudósunk volt zsidó, és mindazok, akik járnak bíróságra, pontosan tudják, hogy az idősebb, még az átkosból ránk maradt (vér)bírók 90%-a zsidó. Például Frech Ágnes a Büntetőkollégium vezetője, aki nyíltlevélben követelte az OIT-tól, hogy töröljék el a bírák elfogultságáról szóló passzust a jogszabályból, mivel, aki bírónak áll, és magára ölti a talárt, az attól kezdve egy magasabb erkölcsiség részévé válik, és minden körülmények között objektív. Ez a fasiszta ribanc, ostoba eugenika-rajongó a 2006-os események kapcsán úgy védte meg a bírókat, hogy "társadalmi igény volt a megtorló jellegű, statáriális ítélkezésre". Melyik társadalom igénye is volt? Ezt mondta egy jogállamban. És még mindig vezeti a büntetőkollégiumot. Persze, hogy vezeti, hiszen a Fővárosi Bíróság szintén zsidó elnöke ugyancsak hisz a talár lélektisztító funkciójában. Hozzáteszem, a magasabb szintű emberi lény elmélete nem zsidó találmány.
Tudjátok, Istent játszani veszélyes dolog. Egykor az orovosk is ezt játszották. Egészen addig, amíg el nem fogyott mögülük a társadalmi támogatottság, és kopott le róluk a felsőbbrendű máz. Ma már senki nem akar orvos lenni Magyarországon. Rossz fizetések, rossz körülmények. Mindezért a társadalmat okolják, miközben senki más nem hibás a lecsúszottságuk miatt, kizárólag ők. Orvosi műhibákat, orvosi bűntetteket tusoltak el ezerszám. A végén már annyira elpofátlanodtak, hogy még a vak is látta, amikor trógerok voltak. Bíztak abban, hogy úgyis védi őket az akólmeleget biztosító bűnközösség. Mindenhatóságuktól megfosztott, külföldi munkáért ácsingózó senkiháziak lettek. A jogászoknak nincs ilyen esélyük. Külföldön sehol nem fogadják el az itthoni jogi diplomát. Megütik még a bokájukat a taláros gazemberek. Ma még bűnszervezetként folytatólagosan követik el a súlyosabbnál súlyosabb bűncselekményeket, és nincs precedens, hogy egyetlen ügyészt vagy bírót elmeszeltek volna hivatali visszaélés, vagy egyéb bűncselekmény miatt. Helyette van a "bírói szabadság" elnevezésű fogalom, amelynek az eugenikus, tehát magyar bírósági értelmezése az, hogy a bíró sérthetetlen, a jogrenden kívülről, kvázi étikus módszerrel alkalmazza a saját morális értékrendje szerinti ítélkezési metodikát. Röviden: a törvények fölé helyezi magát, és mindenkit bűnösnek tart, akin nincs talár. Ez azért is súlyos probléma, mert, amíg középiskolából az osztály hülyéje rendőrnek megy, addig a jogi egyetemről a hülyékből mindig bíró vagy ügyész lesz. Semmi tudás, csak korlátlan hatalom, bűnközösség biztosította retorziómentesség.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2010.10.19. 10:44:25

@a művésznő:
Igen, meg kéne kötni a kezüket... és szépen a Dunába baszni mindet. Nem kéne várni évtizedeket, mint az orvosok esetében.

Téglagyári Megálló 2010.10.19. 14:13:19

@aristo:

Mi a mottó eredetije? Én ezt találtam huszárok és jogászok tekintetében:

But the Kossuth episode,*** and the suppression in Hungary itself of the German elements that remained loyal to the Empire, with other symptoms showed that among Hungarian hussars and lawyers self-confidence is apt in critical moments to get the better of political calculation and self-control. Even in quiet times many a Magyar will get the gypsies to play to him the song, “Der Deutsche ist ein Hundsfott” (“The German Is a Blackguard”).

germanhistorydocs.ghi-dc.org/sub_document.cfm?document_id=1855

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2010.10.19. 17:30:29

@Téglagyári Megálló: Sajnos nem emlékszem pontosan, azt hiszem valami diplomata - egyébként jelentéktelen - emlékirataiban szerepel.

Tündér_Lala 2010.10.19. 17:39:01

@aristo: Lényegtelen, de megjegyzem: Anatole France mondta, hogy "mindenkinek jogában áll a híd alatt aludni" arra célozva, hogy a szabadság anyagi eszközök hiányában semmit sem ér. A gondolat nem Marxtól származik.

Bell & Sebastian 2010.10.19. 21:11:07

@Mr Falafel:
Hosszan elidőztem a bejegyzésén.
Egyetlen kérdésem lenne csak, milyen pénzek mozoghatnak?

Az mondjuk tudható, hogy mindenik bírónak van (általában) ügyvéd-samesza (vagy más), kedvenc felszámolója, szakértője, ... és ha valaki esélyre megy, ezekhez a közvetítőkhöz fordul, velük küldeti el a kenőpénzt, nagyon ritka a face to face eset.

Ez nem is kérdés, inkább a mértéke. Mennyi a tarifa?

a művésznő · http://chezoriane.blogspot.com/ 2010.10.19. 21:45:12

@El Flaco: ezt nem tudtam, hogy a kodifikátorokat külön képzik. de elég rosszul a jelek szerint

ha naponta zaklatnak (1) bekezdés szerint, az más tészta, persze. én az egy darab dögöljmegre induló eljárásokra céloztam.

@Grift: petréteit a székház miatt akarja lesittelni? mert az nem rossz ötlet.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2010.10.20. 08:18:03

@Bell & Sebastian:
Először is tudni kell, mi is az Országos igazságszolgáltatási Tanács (OIT). Annak összetétele és döntési kompetenciája a fontos. Egy példa: Bánáti, mint az ügyvédi kamara elnökeként, mint OIT-tag személyzeti ügyekben véleményezési és kinevezési jogkörrel rendelkezik. Az OIT előzetes véleményt
nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnöki
tisztségére jelölt személyről és az elnökhelyettes
személyéről. Kinevezi és felmenti az ítélőtábla és
a megyei bíróság elnökét és elnökhelyettesét, a
kollégiumvezetőt, az OIT Hivatal vezetőjét és
helyetteseit, továbbá más munkáltatói és személyügyi
jogkört gyakorol. Szóval, ügyvéd létére nagy hatalmas van. Ezzel a metodikával az ügyvédek is az igazságszolgáltatás részévé váltak, tehát a mutyiban nyakig benne vannak. Zamecsnik például vezető ügyészből lett ügyvéd. Egymás között szívességi alapon adják-veszik az ügyeket. Ahol fizetni kell, ott a perérték 20%-a a mindenkori irányadó.
Az én egyik ügyemben az alperes ügyvédje tankörtársa volt az eljáró bírónak. Az alperes Generali Providencia, amikor megtudta, hogy ki a bíró, adig váltogatta jogi képviselőit, amíg meg nem találta a megfelelő kontaktot. A régi ismerősnek a bíró olyan bizonyítási indítványokat fogadott el, mint például, hogy távfűtéses lakásban a gázfogyasztás alacsony volumenét vizsgálva arra szerettek volna rámutatni, hogy a lakás, ahová betörtek, nem volt lakott. Szóval, nem volt lakott, mert nem fogyaasztottam annyi gázt, amennyit a fűtés igényelt volna. első perctől tudott volt, hogy távfűtéses lakás. Sajnos az ügyvédem is egy balfasz volt, én meg nem jártam minden tárgyalásra. Ezzel egy évet tudtak elhúzni. 8 év alatt sikerült megnyernem a pert úgy, hogy a bíró ellen elfogultságot jelentettünk be, és én személyesen is összetűzésbe kerültem vele, mivel nem akart elfugultat jelenteni.
A polgári peres ügyeknek kisebb a tétjük. Sokkal izgalmasabbak a büntetőügyek. Egy előzetesben lévő delikvens, ha tudható, hogy elég pénze, akkor az ügyvéd összejátszik az ügyésszel. Az ügyész dönthet, hogy mikor szünteti meg az előzetest. Ekkor az ügyvéd közli a terhelttel, hogy van lehetőség a szabadlábra helyezésre, de kellene másfélmillió. Ki az, aki ne adna? A másfélmillió az alja. Innen határ a csillagos ég. Ugyanez a metodika működik ügyvéd és nyomozóbíró között. A nymozóbíró dönt az előzetesről. Az ilyen ügyvédekre mondják, hogy váll-lap van a zakója alatt. Ezt a játékot csak a nagyon neves ügyvédek játszhatják. A kezdők egykori iskola- és tankörtársakra alapoznak. Gyakorlatilag nincs tiszta per Magyarországon.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.10.20. 08:21:24

@Mr Falafel:

na, visszaengedte a nevelőtisztje? látom nem lopja bent az időt, okos hozzászólásokat farag! :)

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.10.20. 08:25:40

@a művésznő:

hát hol kéne a tv ostrom, és a követő októberi mészárlás belügyminiszterének állnia, ha nem a bíróság előtt. a per éntőlem lehet koncepciós is. egyáltalán nem számít milyen módon ültetik le petréteit, gyurcsányt, szilvásyt, gergényit.

ÁrPi 2010.10.20. 11:09:48

Ez a Varga Tibor -féle preambulum megvan-é , Uraim?

"Volt egyszer egy Királyság..." Itt:

szentkoronaradio.com/audio/by/title/volt_egyszer_egy_kir_lys_g

A Napvágás zenekar lemezéről, Varga Tibor bevezető gondolatai. ("" Invokáció "")

ÁrPi 2010.10.20. 11:20:32

@ÁrPi:
Hivatkoznék egy kicsit a fenti, posztbeli eme mondat környékére:

"A szokásjog az emberek igazságérzetén alapul, azon az ösztönös képességen amely képes a közösség ügyeire káros tetteket, mi több gondolatokat, elválasztani a közösség számára hasznosaktól."

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2010.10.20. 11:47:02

@ÁrPi:
A magyarországi szokásjog kimerül abban perbeszédi gyakorlatban, hogy akár az alepres, akár a felperes, a vádló vagy a védő hivatkozik a "töretlen bírói gyakorlat"-ra. Magyarországon a szokásjog intézményét a bírói szabadság körébe vonták, s csak annyiban érvényesül, amennyiben a bíró emberként rendelkezik a társadalom morális értékrendje képviseletének képességével. Manapság ilyen bíró nincs, csak taláros.

Dr. No 2010.10.20. 12:52:02

Ostobaság a cikk, a szokásjog nem "józan belátáson" alapul, hanem a legtöbb esetben régebbi írott törvénykönyveken és jogi gyűjteményeken. (Magyar esetben leginkább a Tripartitumon, és itt meg is állnék a felsorolásban.)

A római jog nem a kiegyezéssel "szakadt rá" a magyar társadalomra.

Kár olyasmiről írni, amiről a leghalványabb segédfogalmunk sincs, és mellé még lusták is vagyunk utánaolvasni.

Bell & Sebastian 2010.10.20. 13:25:41

@Mr Falafel:
Gyönyörű panoráma, mondhatom.
Azon gondolkodám, hogy mit érhet egy használt japcsi vadászautó, konkrétan annyiba került egy nem-előzetes a hávernek, de a nyominger kapta.
Az én praxisomban a csúcs a kettős ügynök jogi képviselő volt, aki ráadásul még részegen be is vallotta, kevesellte ugyi a havi fixét, mert hát sok a kőccség.
Elborzasztó állapotok, tiszta ügy meg tényileg nincs, ez így igaz.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2010.10.20. 15:13:35

@Bell & Sebastian:
Akinek esze van, minden egyes beszélgetését, tárgyalását rögzíti. Kétszázezer körül már olyan cuccot lehet kapni, hogy ír, olvas, beszél.

Téglagyári Megálló 2010.10.20. 16:59:20

@Mr Falafel:

Ezt nem paranoidnak hívják, pszichomókuskám?

Téglagyári Megálló 2010.10.20. 19:59:40

@Bell & Sebastian:

Fogalmazzunk így: én ilyen körökben nem akarok mozogni, ahol ilyen eszközöket kellene bevetnem a saját érdekemben.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.10.20. 20:16:09

@Téglagyári Megálló:

:) érdekesen festene maga, azzal a gyerekeszével, azokban a körökben. megterhelné az idegrendszerét :)

Téglagyári Megálló 2010.10.20. 20:25:32

@Grift:

Miért tesz ki annyi szmájlit? Félti az idegrendszeremet? Ne menjen már át Télapóba!

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2010.10.20. 20:38:04

@Téglagyári Megálló:
Nem. Amíg itthon éltem, az irodánk révén tucatszám vittünk ügyeket bíróságon. A legalapvetőbb, hogy a tárgyalások jegyzőkönyveit meghamisítják. Ezt csakis rejtett hang- és képrögzítőkkel lehet kivédeni. Van egy jó kis anyag, ami a végső rendezésre vár. Ha egyszer adásba kerül, igérem, ütős lesz.

Avatar 2010.10.21. 13:46:25

@Bell & Sebastian: "Jézus nem azt mondta, hogy cselekedj a körülményeknek megfelelően, hanem azt, hogy a Törvényt be kell tartani, a világit és egyházit egyformán. "

Mondott olyat is, de ez a konkrét példa pont olyan, hogy a törvényeket bizonyos esetekben, a nagyobb jó érdekében meg lehet szegni.

"Kicsoda közületek az az ember, akinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?"

Bell & Sebastian 2010.10.22. 00:56:07

@Avatar:
Na jó.
Elismerem, hogy a példádban inkább a birka lennék, de cserébe fogadd el, a többi napon sem dolgoznak, nemhogy szombaton.