Firkászok és komédiások
2010. október 01. írta: aristo

Firkászok és komédiások

  „De fölösleges minden véleményt megvizsgálni, amelyet egyesek a boldogságról alkottak. Hiszen sok olyan dolog ötlik fel a gyermekekben, a betegekben és a gyengeelméjűekben, amelyen egyetlen épeszű ember sem töpreng.” (Arisztotelész: Eudémoszi Etika)

  Itt és másutt, médiában, blogokon rendre fellángol a vita valamelyik művész, vagy művészeti csoport közéleti megnyilatkozásairól. A vita akörül forog, hogy X, vagy Y - aki nagy művész egyébként - miért mondta ezt, vagy azt, és hogy e kijelentése milyen hatással van, vagy van-e egyáltalán hatással az illető művészi megítélésére. Többnyire kétféle álláspont érhető tetten. Az egyik szerint az illető közéleti állásfoglalása óhatatlanul kihat a művészi tevékenységének megítélésére is, a másik szerint a kettőnek semmi köze egymáshoz és a két dolog elválasztandó egymástól. Ahhoz, hogy megfelelő választ találjunk erre a dilemmára, először azt kellene megvizsgálni, miért is gondoljuk azt, hogy egy művész bármiféle - a művészeten kívüli - állásfoglalása fontos, vagy fontosabb, mint bárki másé?  

  A középkorban fel sem merült, hogy a művész személye - kétségkívül elismert ügyességén túl - bármiféle különös fontossággal bírna. Költők, szobrászok, festők, vagy építőmesterek - egyszerű emberek, többnyire szerzetesek, az alázatosság regulájával, életükről alig tudunk valamit. A művész, mint mindenki más, része volt az isteni rendnek és annak világi visszatükröződésének, a társadalmi hierarchiának. Elképzelhetetlen hübrisz lett volna, ha valaki, valamely ügyesség révén, ezen rend felett állónak gondolta volna magát.

  A reneszánsz - e téren is - sokféle változást indított el. A reneszánsz alkotók fölé emelkednek - legalábbis azt gondolják, hogy fölé emelkednek - az „egyszerű” embereknek. Hirdetik magukról, hogy a kiválasztottság bélyegét viselik, úgy vélik, művészi ügyességük, mely a többiekben nincs meg, különlegessé is teszi őket. A világi hatalommal szemben persze eszük ágában sincs ezt szóvá tenni, írásos hagyatékuk tele van alázatosnál alázatosabb könyörgésekkel különböző hatalmasságokhoz. Többnyire pénzt kérnek.

  Miután a művészi kiválóság nem pótolja még a valódi életet, ezért szükségét érzik, hogy a legkülönbözőbb világi vagy egyházi hatalmasságok szolgálatában részt vegyenek a közösség politikai életében. Ez - különösen Itáliában - igen regényes életutakat eredményezett, a nagy humanista művészek jelentős része a legkülönbözőbb orgyilkosságokban, árulásokban és méregkeverésekben vett részt, látható élvezettel. Már itt megkülönböztethetjük azonban, hogy azok a művészek akik valamely különös ügyességet, ne adj'isten gyakorlást igénylő művészettel foglalkoztak, mint a képzőművészek, vagy a zenészek sokkal kevésbé voltak érintettek mindebben. Bizonyára egyszerűen kevesebb idejük maradt a szórakozásra.

  Az igazi reneszánsz humanisták az irodalmárok, a szó és a gondolat emberei. A külső tárggyá váló művészi alkotáshoz alkotója másként viszonyul, mint a puszta szavakhoz. A szó, az írás, könnyed, légies dolog, formájának és tartalmának csak a képzelet szab gátat, ellentétben más művészetekkel, ahol mindenféle technikai korlátok állnak a fantázia szabad szárnyalásának útjába. A reneszánsz irodalmárai és értelmiségijei az elsők, akik mindenbe beleütik az orrukat. A társadalom kívánatos berendezkedésétől, az asszonyok elcsábításának leghatékonyabb módszerein keresztül a gasztronómiáig mindenhez értenek, sőt jobban értenek és mindenről véleményük is van.

*

  A reneszánsz által elindított folyamat a 19. században tetőzik. Az ész mindenhatóságába vetett hit iránt ébredő gyanakvás és a művészet filozófiai megragadásának fogalmi problémái együttesen létrehozzák a zseni-esztétikát. Ekkor válnak a szó és a gondolat emberei vátesszé. A zsenialitás, a tehetség isteni adománya magától értetődően kiterjesztődik mindenre, amiről egyáltalán véleményt lehet mondani. A gondolat, a szellem univerzális, mindent átfogó, tehát aki bír a szavak művészi használatának adományával, bármiről szóljon is, ugyan ez az isteni felsőbbség nyilatkozik meg benne. A meggyőződést erősítette, hogy ez az időszak a nemzeti nyelvek és a nemzeti irodalom kialakulásának kora. A nyelv és az irodalom ennek a folyamatnak a kovásza, író és „nép” egymásra találnak egy röpke történelmi pillanatig és a hálás „nép” (értsd az irodalomkedvelő polgárokat és kékharisnyákat) ájult tisztelettel kezdi körülvenni  az „írófejedelmeket”.

  A nagy borongók kora ez, hiszen nagyon nehéz a kiválasztottság bélyegét magunkon hordani. A kor nagyjai, belerokkanva önnön nagyságuk súlyába, tragikus arccal hordozzák terhüket, fáradtan és búsan tűrik az őket övező dicsfényt és rajongást. Egyébként - magánemberként - a legkülönbözőbbeket találjuk közöttük, vannak szorgos-pontos filiszterek, mint Goethe, vagy tökéletesen amorális csirkefogók, mint Shelley, pederaszták és alkoholisták, mint Verlaine vagy Rimbaud. A tudatmódosító szerek használata is e tájt válik mindennapossá alkotói körökben, mert a zseninek a saját élete is műalkotás, és egy műalkotás - mint tudjuk - különleges kell hogy legyen. Persze - az ember biológiai korlátainál fogva - a kicsapongások is eléggé egyhangúakká tudnak válni, napjainkra az ilyenfajta életmód akár már sablonosnak, mi több konformistának tekinthető művészi körökben.

  Ahogyan a ritka történelmi egymásratalálás elmúlt, a művészet a maga útját kezdte járni, egyre kevesebb hatást gyakorolva a mindennapokra. A vátesz legendája azonban megmaradt. Tovább él az a vélekedés, hogy ha valaki különleges ügyességgel bír a művészet valamilyen területén, annak véleménye más ügyekben is fontos. Ezt persze semmi sem támasztja alá, de ez senkit sem érdekel. Különösen furcsa ez a tisztelet az előadóművészek személye iránt. Az előadóművész - igazából - üres lap. Minél üresebb, annál hatásosabban írhat rá az alkotó, akinek művét előadja. Régebben ezt tudták, ezért a komédiások menybemenetelére várni kell a 20. századig.

  A „nagy” művészek mindennapi vélekedése, mely ugyanúgy esetleges és bizonytalan, mint bárki másé, ezért váltanak ki általános szörnyülködést, vagy üdvrivalgást. Mert úgy érezzük, fontos az amit saját művészetükön kívül mondanak, hiszen váteszek ők, birtokosai valamely kivételes, emberfeletti képességnek, amivel pontosabban és jobban látják a „valóságot”, mint mi, egyszerű halandók. Furcsa disszonancia támad tehát, mikor a nagy ember valami furcsát talál mondani vagy csinálni, ami ellentmond fiatalkori élményeinknek, melyeket művei kapcsán éltünk át. Ez a disszonancia veti fel a művészi alkotás és az egyéb megnyilatkozások elválasztásának szükségszerűségét. Ahogyan ezt nálunk mondják, mi tartozik az „irodalmi munkásság” körébe.

  Az alkotó és az alkotás felmagasztalása - úgy tűnik - természetes igény és keserűen vesszük tudomásul ha az alkotó méltatlannak tűnik művéhez egyéb ügyekben. Semmi okunk feltételezni, hogy egy ügyesen és szépen megírt történet, eltalált rím, vagy jól alakított szerep a minket érintő, mindennapi dolgokban is jobb ítélőerőt igényel. Minden művészi élménnyel gazdagabbak leszünk és többet megértünk a világból, ez azonban korántsem annak köszönhető, hogy az illető művész több, okosabb vagy jobb lenne nálunk. A művészi élmény és maga a művészet interakció, bennünk és általunk válik igazán művészetté az alkotó ügyessége, kinek számára a mű éppen olyan munka, mint bármi más.

*

  Manapság, a művészet mennyiségi túlburjánzásának korában különösen érzékenyek a művészek a mecenatúra iránt. A mecenatúra mifelénk állami pénzt jelent. Mivel a művészet „szabad”, így önigazgató is, a pénzeket maguk a művészek, illetve a belőlük alakított homályos grémiumok osztják el. Ez egyre élesebben felveti az igazodás igényét. Igazodni kell egyrészt a folyton változó művészeti divathoz, másrészt, nem kevésbé a pénzosztás moguljainak egyéb, például politikai preferenciáihoz, miután a kortárs művészet képtelen a művészetkedvelők pénzéből fenntartani magát.

  Így a művek nem a közönségnek és különösen nem az örökkévalóságnak készülnek, hanem egy rendkívül szűk körnek, amelyik rendelkezik a pénz elosztásának monopóliumával. (Persze lehetne vitát nyitni, hogy a művészet iránti érdeklődés csökkenésének oka az általános elbutulás, avagy maga a művészet, de ez nem ide tartozik.) A magyar művészetkedvelő közönség nagy részét pedig - kemény munkával és sajátos történelmi körülmények között - átprogramozták.

  A kortárs művészek meg vannak győződve arról, hogy a művészi szabadság mindenek felett álló érték, ez nem is csoda, hiszen ez - látszólag - érdekükben áll. A közelebbről meg nem határozott szabadság iránti fantom-szerelem tereli egybe a liberálisokat és a kortárs művészek többségét. Minden ilyen művészben és liberálisban van valami közös, felnőni nem akaró, gyermekesen dacos vonás. A szabadságot féltik mindentől s mindenkitől és miután ez a szabadság meghatározatlan, bárki és bármi lehet a szabadság ellensége. Természetesen egy szabadságharcosnak nagyon nehéz hatalmon lenni, hiszen ilyenkor a permanens szabadságharc skizofréniává válik, az igazi idők ellenzékben jönnek el.

  Javaslom tehát, hogy ne törődjünk velük. Olvassuk el, nézzük meg amit létrehoznak és ha tetszik, megnézhetjük a többit is, amit pedig ezen túlmenően tesznek vagy mondanak - általában - unalmas és érdektelen. Hogy mennyire az, megláthatjuk, ha beleolvasunk Thomas Mann naplójába.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr982321867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kackia 2010.10.03. 13:42:42

@Grift: Én idealista vagyok , s mint ilyen a szarból is a jót szeretem kiolvasni. Talán így védem meg magamat.
Az van amiben hiszel.

kackia 2010.10.03. 13:43:56

@kackia: cső forgásában- cső forgásban van

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.03. 13:46:53

@kackia: @Grift: Buddha, lsd, gomba? Ez valami szinkretista félóra most? Maguk lmp-sednek.

kackia 2010.10.03. 13:59:16

@Grift:" tisztára mint az ascher"
A búgócsiga szeretete nálam nem infantilis személyiség problémára vezethető vissza. :)

kackia 2010.10.03. 14:01:31

@tölgy: LMP ők diszkóznak ezekkel a szentségekkel.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.10.03. 14:23:38

@tölgy:

lsd, gomba? nosztalgia. az elempések, akkoriban, jórészt még a apjuk faszában lengedeztek

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.10.03. 14:25:18

@kackia:
"Az van amiben hiszel. "

ez felér az öreg schirilla megmondásával, hogy azzá leszel, amit eszel. :)

Alfőmérnök 2010.10.03. 15:19:26

@betyár: Nekem a kedvenc mondatom:
"(Persze lehetne vitát nyitni, hogy a művészet iránti érdeklődés csökkenésének oka az általános elbutulás, avagy maga a művészet, de ez nem ide tartozik.)"

Itt a szerző megkísérel szembenézni a képességeivel és a témában való kompetenciájával. Mintegy megkísérti őt ennek a gondolata.
Sajnos ahhoz már gyenge(gyáva?), hogy levonja a megfelelő konzekvenciákat.

kackia 2010.10.03. 15:47:42

@Grift: Ha jól emlékszem ő hívta a tyúkhúslevest hulla teának.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.10.03. 17:22:35

@Grift: "de tudja min röhögök? gasper felébred az ebéd utáni szendergésből ahogy letüsszenti a fejéről a magyarnemzet hétvégi mellékletét, kinyitja a mekintosát és elájul, hogy mit hordtunk itten össze! :)) "

lol

Eh, most nem volt szendergés, többszáz kilométert vezettem. A többi viszont stimmel, úgyhogy egy kávé, mellé a legújabb bőgős-cikk a Magazinból, aztán valamit csak reflektálok. :))

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.10.03. 18:31:51

@Elpet: "Viszont a művész és publikum közeledése egymáshoz kétoldalú dolog kell legyen"

Ebben egyébként teljesen igazad van.

@kackia: "Archaikus nép a magyar mást kíván a lelke."

Én egy kicsit másként látom a dolgot. Az átlagmagyar kultúrafelfogás jelenleg inkább kispolgári, mintsem hogy archaikus volna. Aztán van ez a kiegyezés után kialakult dzsentroid attitüd, amely a kádári évtizedekben irgalmatlan gellert kapott, hogy valami fura elegyként a mai napig tovább éljen és meghatározza sok minden más mellett vizuális kultúránkat is. Szerintem inkább ebből a szituációból kell jelenleg kiindulnunk.

Amit egyébként a svédekről írsz, az teljesen rendben van, ezt magam is tapasztaltam kinti tartózkodásaim során. És bár tudom, hogy mit gondolnak a svédek a finnekről, de róluk is hasonlóan vélekedek.

@betyár: "hát persze:) a kommunizmus is jó dolog, csak az embereket kell átprogramozni hozzá:)) mer a kutuskák nem értik. monnyuk, hogy ne a művészek mondják meg. hogy nekem, az egyszerű tudatú és lelkű befogadónak milyen magas szintre kell eljutnom a befogadásban."

Te jó ég, hagyjuk már ezt a komcsizást! Én az oktatásról vélekedtem, nem arról, hogy a művészkém mit mondjon meg a nagyérdeműnek.
A háború előtt a polgáriban és a gimnáziumokban kötelező tárgy volt a szabadkézi (művészi) rajz és a művészettörténet. Nagynagybátyámék a harmincas években még a kőszegi cőgerájból is bejártak Szombathelyre a székesegyház enteriőrjét rajzolni, pedig a Ludovikára készültek. A művészettörténet oktatása ma is majdhogynem olyan fontos dolog volna, mint az irodalomé, ezt a háború előtt még pontosan tudták.
Nekem elhiheti, ha például magának a gimnáziumban annak idején tanították volna a németalföldi tájképfestészetet, meg Vermeert, akkor nagy valószínűséggel egy Mondriant is jobban értene. Vagy ha a annak idején tanították volna a cári idők orosz realista festészetét, akkor adott esetben egy kortárs orosz kiállításon is jobban eligazodna. De ez minden másra, a mindennapokra is igaz.

Más. Sajnálom, hogy egy tamponcsillár ennyire elvette a kedvét a kortárs művészettől. Én nem adnám fel ilyen hamar. Az igazat megvallva, jelenleg a Műcsárda az egyik leggázosabb megjelenési helye a kortárs művészetnek. Ezzel szemben érdemes felmenni a Nemzeti Galériába, érdemes megnézni a szombathelyi, győri és pécsi képtárak kortárs gyüjteményeit is, mert ha szelektálva ugyan, de biztosan talál kedvére valót.
Vagy ott van az Andrássy úton a sokat csesztetett Kogart, ahol azért baromijó Csernus-festményeket lehetett látni egy éve:

www.kogart.hu/kogart/currentexhibition_content.jsp?id=53

Csernus ráadásul figurális, ergo... (nem is folytatom :)

www.google.hu/images?um=1&hl=hu&client=firefox-a&rls=org.mozilla:en-US:official&biw=1280&bih=647&tbs=isch:1&aq=f&aqi=&oq=&gs_rfai=&q=csernus%20tibor

Alfőmérnök 2010.10.03. 18:46:05

@Gasper: Szerintem betyár tanult művészettörténetet*, csak (idézett hozzászólásában) aristo hatására sajnos neki is sikerült egy proli szintjéig süllyednie.
Bizony a magyar jobberek művészetfogyasztása azon a szinten van, hogy „fekete néégyzeet, háát ilyen ééén is tudóóóók”, meg hogy „ilyeet a gyerekeem is túúúd”, stb...

*Ma is van művészettörténet oktatás, csak elég kevés óraszámban. Egyébként Beke tankönyve szerintem elég jó, javaslom azzal kezdjék a modernművészetfikázók a képzőművészettel való ismerkedést, elég jó bevezető.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.10.03. 19:12:48

@Alfőmérnök: lehet hogy tanult, de nálunk a kortársat a szocreál jelentette még a nyolcvanas évek derekán is.

"Ma is van művészettörténet oktatás, csak elég kevés óraszámban."

Magyarán adtunk a szarnak egy pofont, hogy a művészettörténet oktatás minőségéről és marginális szerepéről ne is beszéljünk.

betyár (törölt) 2010.10.03. 19:38:29

@kackia:
ezek szerint maga ezt a kiállítást nem látta:). ez nem műalkotás volt, hanem a kiállítás rendezője próbálta így ráhangolni a látogatót a tárlat témájára:)
"Az alkotás, a festés folyamata mely a dologiság mögöttit a teremtés előttit az időtlenség állapotát idézi meg. Egy olyan személyiségen túli állapotot, ahol a csoda már nem csoda többé, ahol szubjektum és objektum egybeolvad, megszűnik az én és a te, kettőzött világa." -bizonyára így van. ebből csak egy dolog maradt ki: én a befogadó. már amennyiben jól fogalmazott, ugyanis itt némi zavart vélek fölfedezni: az objektum és szubjektum (mondhatnánk Babitscsal: alany és tárgy) nem azonos a te és én-nel, ami szerintem az alkotó és a befogadó.

betyár (törölt) 2010.10.03. 19:46:07

@Gasper:

"Te jó ég, hagyjuk már ezt a komcsizást! Én az oktatásról vélekedtem, nem arról, hogy a művészkém mit mondjon meg a nagyérdeműnek. "- szokás szerint semmit nem értett meg abból, amit beírtam, de ez már nem meglepő.
"Más. Sajnálom, hogy egy tamponcsillár ennyire elvette a kedvét a kortárs művészettől. Én nem adnám fel ilyen hamar. "- ki mondta magának, hogy hamar? ha egyszer kitisztul a szeme a hübrisztől, ami reggelre mindig összegyűlik a szeme sarkában, akkor próbáljon túllépni azon, hogy a képző szakközép a nonpluszultra lenne.

Alfőmérnök 2010.10.03. 19:47:54

@betyár: Lehet, hogy egy műalkotás befogadása ("megértése") a befogadótól is nyitottságot, szellemi erőfesztést és persze némi tájozottságot igényel?
Szar ügy.

betyár (törölt) 2010.10.03. 19:59:55

@Alfőmérnök:

"aristo hatására sajnos neki is sikerült egy proli szintjéig süllyednie."
nézze, én tudom, hogy nem kedveli aristót, de nekem nem sértő a megállapítás első része. a másodikhoz annyit, hogy nem proli, hanem adófizető vagyok:))

komolyra fordítva: ugyanabba a hibába esik, amit aristo is felemleget: nem arról beszél, hogy mi a tartalma és a formája a műalkotásnak, hanem maga ítészeként kijelenti, hogy bunkó, akinek nem tetszik, aki nem érti, ezért nincs is miről vitázni.

lazuljon:)))

betyár (törölt) 2010.10.03. 20:02:36

@Alfőmérnök:

nézze, én baromi nyitott vagyok, és van, amit így sem tudok átérezni, nem idéz fel bennem képzeteket. nem ezzel van a problémám. hanem a blöffel és a szarral. ne maguk az alkotók legyenek önmaguk bírái, hanem a befogadó.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.10.03. 20:07:16

@betyár: a probléma ott kezdődik, hogy ne akarjon olyan emberrel társalogni, akit zsigerileg rühell. Nekem címzett válaszának semmi értelme nincs, maga nem beszél semmiről, nem beszél senkihez. Hisztijére a továbbiakban nem vagyok különösebben kíváncsi. :)

Alfőmérnök 2010.10.03. 20:07:21

@betyár: Múltkor a buszon egy nő az operettről meg kabaréjelenetekről beszélt, mint a művészet csúcsáról. Körülbelül ugyanúgy érvelt, mint Ön.

betyár (törölt) 2010.10.03. 20:11:41

@Alfőmérnök:

a művészeknek nagy szerepük volt abban, hogy kialakult a tömegkultúra. nem voltak jók nekik a mecénások, csábítóbb volt a polgári fogyasztóból megélni, hiszen ott nem voltak személyes kontaktusok, elvárások az alkotó és a befogadó között. ráadásul a párvönű polgárnak azt is be lehetett adni, hogy még nincs helyes ízlése, de majd ők megmutatják, milyen az. aztán a pógárnak is kialakultak elvárásai, amik ismét szorítóan, kínosan hatottak. ekkor jött a tömeg kultúrára szoktatása, a közízlés alakítására való törekvés. most aztán ne beszéljenek magas kultúráról, hanem elégítsék ki azt, amit részben ők teremtettek: a közízlést:). ezért hajlandó is áldozni a tömeg: nézze meg az smsek tömegét, amik a mega és egyéb sztárversenyekre érkeznek.

betyár (törölt) 2010.10.03. 20:15:39

@Alfőmérnök:
na lássa, amikor előbbi bejegyzésemet írtam, még nem láttam ezt a kommentjét, de örömömre tökéletesen összecseng: a "művészek" teremtették ezt a közönséget, csak kínossá vált:)

Alfőmérnök 2010.10.03. 20:19:44

@betyár: ""művészek" teremtették ezt a közönséget, csak kínossá vált:)"

Szerintem ne álljunk meg ott, hogy azt mondjuk, hogy "művészek" teremtették, hanem legyünk következetesek és mondjuk ki: EMBEREK voltak. Sőt! ÉLŐLÉNYEK.

"nézze, én tudom, hogy nem kedveli aristót, de nekem nem sértő a megállapítás első része"

Loholljon csak utána, ha jól esik. Én már megmondtam róla a véleményemet. F-fel kezdődik, sz-szel végződik és középen áll az abc első betűje.

Alfőmérnök 2010.10.03. 20:26:51

@betyár: Lehet, hogy Lehár Ferenc és Bartók Béla nem ugyanaz az ember, hanem két külön személy?

Téglagyári Megálló 2010.10.03. 22:31:05

@Gasper:

Ha lehetek egy kicsit cinikus, szerintem káros a művészeti oktatás, nehezebben forgácsolom a munkadarabot a Gyárban. Szeretnék informatikai képzőművész lenni, csak arra nincs kereslet.

Leskelődő 2010.10.03. 22:45:57

Hű, hogy felgyorsultak itt az indulatok! Kérem szépen, lassítsanak kicsit, mert nem tudom magukat követni :)
Számomra Aristo írásának egyik lényeges gondolata az volt, hogy a művészek ne akarjanak mindenben megfellebbezhetetlen váteszek lenni, mert nem az a dolguk, és sokszor pocsékul csinálják.Mi pedig nyugodtan nézegessük a modern művészek műveit.

Úgy gondolom, mindenki találhat olyan modern művet/művészt, ami/aki elnyeri tetszését.
Nekem például jó volt meglelni Aknai János angyalos képeit. Megszerettem őket.
aknay-janos.hommage.hu/files/aknay_janos/konyvek/angyalos_konyv.pdf
aknay-janos.hommage.hu/index.php?q=en/muvek/festo-or-es-vedangyalok-angyalikonok-1996-09
Rövid vizsgálódásom alapján úgy tűnik, ez a művész nem igyekszik hírnevét közéleti magamutogatással öregbíteni, és ez így van jól.
Hacsak nem tévedek, de azt majd itt úgyis jól megmondják :)

Alfőmérnök 2010.10.03. 22:59:23

@Leskelődő: Kösz a linket.
Cserébe és csak magának elárulom, hogy egy jó művészről, aki valami érvényeset és átélhetőt tud alkotni, még a modernitásban is azt várjuk el, hogy valamiféle átfogó víziója legyen a világról. Ezért tarthat igényt a társadalom a véleményükre mindenféle (nem csak művészeti) kérdésekben. Hogy sokszor tévednek, és nem szabad teljesen komolyan venni, amit mondanak. Hát ezt a hülye is tudja bzmeg.

kackia 2010.10.03. 23:29:10

@betyár:" ebből csak egy dolog maradt ki: én a befogadó. "

Hogy is mondjam, próbált már az orgazmusáról mesélni, lehet, de nehéz szavakkal megragadni a lényegét, jó ha van tapasztalata annak akinek mesél róla. Ezért szerintem az alkotás olyan mint a jó kúrás nincs mit megérteni rajta. Túl van a fogalmiságon az élvezi igazán aki csinálja, aki nézi az csak kukkol és vagy ráizgul vagy elfordul. Viszont a cél az, hogy mindenki kipróbálja előbb vagy utóbb. Most ennek nem kedvez az oktatás politika.
Kúrás közben az ember nem arra gondol, hogy mások elvárásának megfeleljen. Az ember csinálja és mindig tudja mikor kell abbahagyni.

Leskelődő 2010.10.03. 23:30:08

@Alfőmérnök:
Hi-hi, kihagyott még néhány betűt: bzmeg :)

Ne legyen már ilyen mérges, mert ilyenkor nem látszik eléggé, hogy milyen eszes :)

Persze, mondja csak meg a véleményét az a kedves művész. De talán még jobb, ha povedálás helyett tesz valamit az izéért... a víziójáért.
Csak Magának :)
www.gondola.hu/cikkek/52747
(Onnan olvassa, hogy "b) Az ügynökügy választási tényező"
Valamint: az imént kiváló, nyugtató erdélyi szilvapálinkát ittam éppen. Kér? :)

tewton 2010.10.03. 23:42:51

@Alfőmérnök:
lol. maguk itt komolyan művészetfilozofálni akarnak? :)

képzeljék, közben megtudtam, hogy a földi civilizációt tényleg földönkívüliek hozták létre. mindig azt hittem, hogy ez TWA hülyesége, de most láttam a tévében, hogy egy amerikai professzor (H. "Indiana" Jones) megtalálta a bizonyítékokat.

tewton 2010.10.03. 23:47:32

@Leskelődő:
maga importot iszik, mikor lehetne sajátja is? :)

Alfőmérnök 2010.10.03. 23:49:05

@Leskelődő: "Valamint: az imént kiváló, nyugtató erdélyi szilvapálinkát ittam éppen. Kér? :) "

Köszi, most inkább nem, most tisztulok. Reggel 7 kor vergődtem haza számomra ezidáig tisztázatlan módon és körülmények közt.

@kackia: Az alkotás és a befogadás aktusa közötti különbség az oka a művész és a befogadó közt feszülő szakadéknak.

Leskelődő 2010.10.04. 00:07:36

@tewton:
Viccel?! Ez teljesen a sajátom volt!
Saját kezűleg hoztam haza.
Egyébként egyszer majdnem főztem pálinkát a konyhámban Doomhammernek, de nem kért belőle :( Valószínűleg rájött, hogy nem vagyok Szakértő.
Maga miből csinálja?

Leskelődő 2010.10.04. 00:11:12

@Alfőmérnök: Ez a szakadékos, ez gyönyörű volt! :)
A többiért meg részvétem.
Vagy gratulálok.
Választhat :)

tewton 2010.10.04. 00:25:29

@Leskelődő:
Doomhammernek? melyiknek? eltérítése előtt vagy után? :)
koncepció szerint vadszilvából. de egy párhuzamos projectben szilva plusz füge is szerepel :)

tewton 2010.10.04. 00:29:48

@Leskelődő:
de állítólag krumpliból is lehet, csak a keményítőt szét kell bontani cukorrá. állítólag háztartási eszközökkel is kivitelezhető a mutatvány :)

Leskelődő 2010.10.04. 01:04:30

@tewton:
A csipszbeültetés utáninak.

Krumpliból?!
A krumpli legyen krumplileves - vagy mi a szösz.

A füge bátor dolog :)
Egyszer megpróbáltam fügebort csinálni, különböző fűszerezéssel - nem írnám le a végeredményt :( De csodásan mutattak a komódon a gyönyörű üvegekben :)
Majd mesélje el az eredményt, legyen szíves. És hogy áll a citációs indexe? :)

Hú, még jó, hogy senki nem jár már ilyenkor erre, teljesen szétoffoljuk ezt a jó kis posztot :(

Jó éjszakát! :)

tewton 2010.10.04. 01:19:42

@Leskelődő:
krumplileves? arra a krumplitea-féleségre gondol, aminek vékony zsírréteg úszik a tetején, és néha tejföllel alkot emulziót? rengeteg jobb célra lehet használni a krumplit, lehet vele pl. bloggert csipszelni.

fügebor ... egy vagyonba kerülhetett (ha nincs saját fája), és innen sejtem, milyen rossz lehetett, pláne ha a húsos-levesből csinálta, és nem az aszalhatóból.

a cit. index lassan-lassan nődögél. remélem. humanities területén ez nem olyan egyértelmű dolog :(

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.04. 03:42:56

@Dr. Zerge:

Tudod, azért linkeltem be Chesterton Aquinói Szent Tamását, mert éppen arról szól, hogy Európának milyen válaszai vannak/lehetnek (ha így jobban tetszik: milyen szellemi muníciói) önnön válságaira, azok értelmezésére, kezelésére. Az építészeti példa csak egy (s már a bekopizott kis idézetben is ott van mellette mégegy: Szent Tamás evangélium-magyarázatai). Amiből a mai európai kultúra "gazdálkodik" az csak egy kicsiny töredéke (és szerintem, némi túlzással, valójában csak forgácsa, mellékterméke:-D) annak a hatalmas (és ha éljük, akkor élő) szellemi erőforrásnak, ami Európa kultúrája. Hogy ez láthatóvá és elérhetővé váljon számunkra, ahhoz "nyitnunk kell rá", meg kell értenünk, hogy (nagyon leegyszerűsítve): Európa lényege: kereszténysége (ez praktikusan annyit tesz: "a filozófia a teológia szolgálóleánya");-)

És:

"A vallási kőkonziknak meg nem ártana tudni, hogy nem Jézussal kezdődik a történelem..." --- írod.

Ez igaz. De az Ő eljövetelével nyert értelmet és második eljövetelével fog véget érni:-)

ü
bbjnick

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 05:18:07

@bbjnick:

á, a nagy ember megmondta, hát úgy van. :)

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 05:26:47

@Dr. Zerge:

ha és amennyiben a művészet az csak az építészet, és amennyiben annak veleje a kupola- és a toronyház-építés, akkor hogyne, hogyne.

kicsit kiterjesztve akkor a festészet lényege is legyen a szimbolák halmozása, a költészeté meg a jóistendícséret és akkor megest verhetetlen a középkor.

mondjuk ki őszintén. itten az urak egy meghatározó része egy olyan kort magasztal, amelyben jog nélküli, koszos parasztok lettek volna, legfeljebb a disznóval tárgyalhattak volna magasztos gondolataikról, és tízből nyolc gyerekük a hatodik életévét sem éri meg.

egészségükre.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 05:31:36

@Tündér_Lala:

olyan ari vagy. a prolik, mint liberálisok ... édes fiam, neked van valami erős bánatod ebben a világban, és mivel megoldani nem bírod, hát szépen rákened a gonosz liberálisokra, akiket persze kénytelen vagy magad definiálni, nagyjából eképpen: a világot a gonoszok teszik tönkre, akik azért gonoszok, mert gonoszok.

grift legalább kézzelfoghatóbb csoportra keni a búbánatát, te szerencsétlen hülye

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 05:54:33

@Gasper:

"nálunk a kortársat a szocreál jelentette még a nyolcvanas évek derekán is"

lófaszt. a nyolcvanas évek derekán már rég el kazovszkijek meg wahornok meg lugossyk pörögtek

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 06:08:42

@Elpet:

lol. inkább nem is vangógozok, meg csontvárizok

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.04. 06:42:09

@tölgy:

"Exodus 3.14?" --- kérdi.

Jajjj, ez már nem is ütés, hanem rúgás:-| Talán, ha nem pakolok ki a komment végére egy koppig kiakadt mutatójú irónijamétert, akkor esetleg valaki --- egy bájosan rosszul informált nick ---- félreérthette volna szavaimat. No, de hogy éppen Ön/Maga?!:-)

Azért próbáltam némi iróniával (de ugyanakkor tartalmasan is:-)) válaszolni a Chesterton-népi írók-koherencia-kérdésére, mert akkora hatalmas témát nyit, amit egynekifutásból "megmondani" nekem túl nagy feladatnak tűnt.

Chesterton, mint esszéista (s végülis mint szépíró is:-)), egy olyan modern apologéta, aki elsősorban a kultúrakritikát alkalmazza eszközül hitvédelmi tevékenységében. Teszi ezt (nyilván) a maga korában, közegében (ez most megint nagyon messzire vezetne...). Nekem elsősorban ilyen Chesterton (de pl. T. S. Eliotnak is:-)), különböző témákban kifejtett nézetei apologetikai munkásságának "hasznos melléktermékei" --- s ezt igaznak gondolom még remek történeti, művészeti stb. tárgyú írásaira is:-) Mint katolikus keresztény magyar így olvasom --- sokat tanulok tőle és remekül szórakozom. (Természetesen, nagyon leegyszerűsítve a kérdést:-))

A "népi írók"-"népi mozgalom"-dolog már sokkal bonyolultabb (még leegyszerűsítve is:-)). Mert lehet ugyan "népiírózni" és "népimozgalmazni", ahogy teszik is az irodalomtörténészek és a társadalomtudósok (és egyéb válogatott cigánylegények), csak akkor előtte pontosan meg kell határoznunk, hogy éppen mire is gondolunk. Mert, ahogy én látom, ez a "népiizé", ez a magyar kultúra egy régóta létező szerves szegmentje, amióta nemzeti kultúráról gondolkodunk, beszélünk azóta bizonyosan van (definíció kérdése, hogy mikor mit értettek bele). Ha megpróbálom leszűkíteni a képet és csak azokat az alkotókat és tevékenységüket nézni, amiről azt gondolom, hogy maga a "népieknek" tekint, hát, nekem az is egy annyira sokszínű, összetett világ (amiből számos dolog be- és elfogadható, mások pedig nem), hogy nem tudom, mit is kellene abból egyeztetnem vagy ütközetnem Chesterton látás- és gondolkodásmódjával... (Ha lenne időm és erőm írnék egy bejegyzést a "népiről, ahogy én látom":-D)

Ha az a kérdés, hogy, aki azonosulni tud egy Chesterton-szöveg gondolataival, az azonosulhat-e egy Bartók- vagy Kodály-művel vagy egy Móricz- vagy Sinka-írással, akkor a válaszom: (szerintem) igen.:-)

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.04. 06:47:48

@mavo:

Ha az a nagy ember Isten Fia, akkor, bizony, úgy van:-)

ü
bbjnick

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.10.04. 07:28:14

@tewton:

Ecetet nem helyezett el Szegeden. Jelen helyzetben kellene.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2010.10.04. 07:53:27

@bbjnick: "Európa lényege: kereszténysége (ez praktikusan annyit tesz: "a filozófia a teológia szolgálóleánya");-)"

Nem gondolnám. (A praktikus értelmezést végképp nem, bevallom, nem is értem, mit akar igazából mondani ez a bonmot.) Európa valami cca. 3-3500 év kultúrtörténete. Ha a földrajzi európánbelüliségtől eltekintünk, akkor meg 5-6000-é. Kétségtelenül kitüntetett helyen inkluzíve a kereszténységgel. De a lényeg éppen a korokon-, rendszereken-, kultúrákonátívelés. (Talán nem észrevehetetlen, a kereszténység igazi jelentősége is éppen ez, összeköt, megőriz, értéket, tudást ment, újraorganizál Róma után. Hogy a poszt tárgyánál is maradjunk a reneszánsz meg éppen ezen korrigál: némi már-már elfeledett antikvitást túr elő, amivel a szorgos egyház nem ért már rá foglalatoskodni.)

"az Ő eljövetelével nyert értelmet és második eljövetelével fog véget érni"

Ezt értem, vallásosan ez így tartatik. Nem is vitáznék vele, nem tud az ilyesmi vitatárgy lenni - hitvita vón' az, ammög nettó hülyeség. De ettől még az van, amivel kezdted: "Ez igaz." Mármint, hogy nem Jézussal kezdődik a történelem. Akkor meg Európa(bármi más) sem egyenlő a kereszténységgel, ez belátható, függetlenül attól, hogy esetleg abban van vita, mi mennyi.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2010.10.04. 07:56:37

@mavo: Egészen egyszerűen fingom sincs, miről beszélsz. Kevesebbet inni és/vagy többet aludni! Az utolsó bekezdésed meg mindent elmond -amúgy netszerte közismert - vitakultúrádról: demagóg ostobaság.

Téglagyári Megálló 2010.10.04. 07:57:33

@tewton:

teutony, ha ráklikkelek a "válasz erre" gombra a hozzászólásánál, az növeli a citációs indexét?

Téglagyári Megálló 2010.10.04. 07:59:37

@bbjnick:

---
Európa lényege: kereszténysége (ez praktikusan annyit tesz: "a filozófia a teológia szolgálóleánya");-)
---

Nos, nekem úgy tűnik, hogy korunkban a filozófia az az ateizmus szolgálója. Maga szerint hány katollikus van egy magyar filozófiai intézetben?

Téglagyári Megálló 2010.10.04. 08:02:35

@Elpet:

Jó hogy látom. Milyen az élet a Demokrácia Fellegvárában? (gonoszan vigyorog)

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.10.04. 09:24:47

@Téglagyári Megálló:

Nem lepődtem meg az eredményen, csak nem akartam előre vereséget prognosztizálni. Aki ismeri Szeged viszonyait, az nem csodálkozik, és most nem a botkai nagyberuházásokra gondolok, mert azt azért senki nem hiheti, hogy egy élményfürdő, egy villamosvonal meg húsz körforgalom alapozza meg egy város jövőjét.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 09:28:02

@bbjnick:

"Ha az a nagy ember Isten Fia, akkor, bizony, úgy van:-)"

Chesterton isten fia? Jézusnak szólt már valaki?

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 09:29:57

@Dr. Zerge:

bocs, hogy melléd álltam egy vitában a sok ostba fasszal szemben. nem fog rá többet sor kerülni

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 09:30:58

@Dr. Zerge:

ja, és legközelebb azt baszogasd piálás dolgában, aki valóban seggrészegen megy haza. olvass csak vissza. bár az a ti kutyátok kölke, attól dicsőség

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.04. 09:34:28

@mavo:

Természetesen Jézus Isten Fia. Ha félreérthető voltam vagy félreértettem valamit --- és ezzel neked értelmezési, megértési zavart okoztam :-) ---, itt kérek elnézést:-)

ü
bbjnick

Tündér_Lala 2010.10.04. 09:44:03

@mavo: Butukám, a prolik nem liberálisok, hanem becsapottak.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2010.10.04. 09:45:45

@mavo: Ezt szeretem, amikor egy mavo tikutyakölközi közben egy grift zsidózza szerénységemet. Hja, köll az embernek a megerősítés, hogy nem teljesen hülye, kösz!

Tehetetlen Dodó 2010.10.04. 09:47:44

@Elpet: Mi történt felétek?

(Botka eleget dudorászta, hogy lenn délen édes éjen édent remélsz??).

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.10.04. 09:51:18

@Tehetetlen Dodó:

Nem történt semmi. Éppen az a lényeg, hogy ismét nem történt semmi. Hivatalnokváros szocialista kegyúri viszonyokkal - röviden ez a helyzet.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.04. 09:56:45

@Dr. Zerge:

Írtam egy nagyon szép, nagyon okos és nagyon hosszú válaszkommentet és elnyelte a bl*gmotor:-(

Röviden összefoglalva: mi azt gondoljuk ugyan, hogy évtízezredekre visszalátunk (mi, mai kultúreurópaiak), pedig a mi mai humanista, pluralista, liberális, demokratikus európai kultúrsztenderdünk valójában csak egy nagyon elbutult, koherenciazavaros, hitétvesztett kereszténynek a kultúrszintje. Mert keresztényként gondolkodik az európai ma is (mivel másként nem tud), csak nem úgy, mint egy okos, józan keresztény, hanem úgy, mint egy elvilágiasodott, elerkölcstelenedett, elhitetlenedett, egykori szélsőséges szektás. Humanizmusunk, pluralizmusunk, liberalizmusunk, sőt, demokráciánk is egykori kereszténységünk értelmétvesztett maradékai, "tudományvallásunk" pedig az egykor többrétegű tudományosságunk egyik legsatnyább reszlijéből kialakult értelempótlék (Ma már a tisztességesebb művelődés- és tudománytörténészek is vallják --- azért ez nem kis előrelépés:-)) ---, hogy a középkorban még létező számos tudománykoncepció közül, éppen az egyik leggagyibb győzött --- igaz, az is csak a XIX. sz. elejére ---, az, amelyik a zugalkímiából nőtte ki magát.)

Honnan érthetnénk meg mi többezeréves kultúrákat, ha saját magunkkal sem vagyunk tisztában?:-|

Erről szólt, csak bővebben, az elszállt komment:-)

És:

Van Chestertonnak egy remek munkája, ami a kereszténység előtti és a keresztény ember világképének lényegi különbség

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.04. 10:06:30

@Dr. Zerge:

Írtam egy nagyon szép, nagyon okos és nagyon hosszú válaszkommentet és elnyelte a bl*gmotor:-(

Röviden összefoglalva: mi azt gondoljuk ugyan, hogy évtízezredekre visszalátunk (mi, mai kultúreurópaiak), pedig a mi mai humanista, pluralista, liberális, demokratikus európai kultúrsztenderdünk valójában csak egy nagyon elbutult, koherenciazavaros, hitétvesztett kereszténynek a kultúrszintje. Mert keresztényként gondolkodik az európai ma is (mivel másként nem tud), csak nem úgy, mint egy okos, józan keresztény, hanem úgy, mint egy elvilágiasodott, elerkölcstelenedett, elhitetlenedett, egykori szélsőséges szektás. Humanizmusunk, pluralizmusunk, liberalizmusunk, sőt, demokráciánk is egykori kereszténységünk értelmétvesztett maradékai, "tudományvallásunk" pedig az egykor többrétegű tudományosságunk egyik legsatnyább reszlijéből kialakult értelempótlék (Ma már a tisztességesebb művelődés- és tudománytörténészek is vallják --- azért ez nem kis előrelépés:-)) ---, hogy a középkorban még létező számos tudománykoncepció közül, éppen az egyik leggagyibb győzött --- igaz, az is csak a XIX. sz. elejére ---, az, amelyik a zugalkímiából nőtte ki magát.)

Honnan érthetnénk meg mi többezeréves kultúrákat, ha saját magunkkal sem vagyunk tisztában?:-|

Erről szólt, csak bővebben, az elszállt komment:-)

És:

Van Chestertonnak egy remek munkája, ami a kereszténység előtti és a keresztény ember világképének lényegi különbségeiről szól. Sajnos, magyarul nincs fönn a Világhálón. Angolul több helyen is. Pl:

A címe: The Everlasting Man

Erről az oldalról (pl.) több formátumban is olvasható, letölthető (a Non-Fiction Books-kategóriában a harmadik cím):

www.gkc.org.uk/gkc/books/

Ajánlom figyelmedbe!:-)

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.04. 10:08:09

@Téglagyári Megálló:

"Maga szerint hány katollikus van egy magyar filozófiai intézetben?"

Nem tudom, nem értek a focihoz:-D

ü
bbjnick

Téglagyári Megálló 2010.10.04. 10:12:08

@Elpet:

Javaslom legközelebb induljon nyárspolgármesternek. Van négy éve, hogy kidolgozza a fejlesztési tervet.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2010.10.04. 10:23:38

@bbjnick: Küldés előtt vágólapra, és fennmarad minden örökbecsű.

Na ebbe a vitába most én nem bocsájtkoznék -mondjuk néhány ponton azért viszket a klavi: tudományvallás, alkímia, értelempótlék, egyebek -, de ha jól értem, az nem vitattatik, hogy tényszerűen van az európai emberben/kultúrában/társadalomban a kereszténységen kívüli/előtti/(melletti? utáni?) is, legfennebb a mértékében és megítélésében térnek el a nézetek. Ez idáig pont jó alap, de szvsz itt és most ne tovább. Meg persze hitvitát soha.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.04. 11:04:45

@Tehetetlen Dodó:

"Chestertonra véletlenül akadtam rá. Valamikor a nyolcvanas évek közepén, egy leárazott könyvek boltjában, ahová rendszeresen bejártam olvasgatni, keresgélni. Egy napon itt emeletem le a polcról egy (inkább puritánnak vagy célratörően egyszerűnek, mint igénytelennek mondható borítójú) könyvet, amely, amint belelapoztam, azon nyomban magával ragadott. Egyszerű és világos stílusú, ugyanakkor ízlésesen szellemes értekező prózát olvastam, amelyből intellektuális tisztaság áradt. Igaz, akkor ezt még nem tudtam így megfogalmazni, de érezni már igen. A szöveg befogadása komoly koncentrációt igényelt, ugyanakkor nem fárasztotta, hanem frissítette a gondolkodást. Máig emlékszem az élményre, a hatásra, ahogyan kótyagos kamaszfejemre hatott. A kötet egy Chesterton két munkáját (Igazságot!; Az örökkévaló ember) tartalmazó kiadvány volt, Lukácsi Huba és Radnai Ferenc fordításában, a Szent István Társulat kiadásában. E könyv azóta is társam, nem tudnám megmondani, hányszor olvastam már végig, és hányszor vettem elő, csak hogy egy-egy jól ismert részletét újra- és újraolvassam."

magyarido.blog.hu/2009/02/12/chestertonrol_es_roluk_1

:-)

ü
bbjnick

Tehetetlen Dodó 2010.10.04. 11:11:36

@bbjnick: Hasonlóan vagyok vele én is.
(Én általában nagyon gyorsan olvasok, de ez az a könyv, amelyet lassan és sokáig olvastam és ahogy írod, újra meg újra egyik-másik részét).

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.04. 11:12:23

@Dr. Zerge:

"a jól értem, az nem vitattatik, hogy tényszerűen van az európai emberben/kultúrában/társadalomban a kereszténységen kívüli/előtti/(melletti? utáni?) is" --- írod.

Nehéz is volna vitatni:-) A kérdés "csupán" az, hogy: a mostani (Európát végveszélybe sodró) szellemi válságból merre lépünk tovább? Hajlandóak és képesek leszünk-e megismerni és megérteni valós magunkat vagy...

ü
bbjnick

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.10.04. 11:12:33

@Elpet:

azért, kellett ám oda egy balfasz jelölt is akit persze direkt ilyen balfasznak választottak. botka a fidesz embere :)

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.10.04. 11:40:21

@Grift:

A helyzet nem ilyen regényes. Szeged nómenklatúra város, szigorú szocialista függelmi viszonyokkal.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 12:18:46

@Dr. Zerge:

rád is fér az önmegerősítés, ha már néhány meglehetősen egyszerű mondatomat képtelen voltál felfogni

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 12:19:41

@Elpet:

"Szeged nómenklatúra város, szigorú szocialista függelmi viszonyokkal. "

minden bizonnyal ezért lett fidesz többség a városházán

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.10.04. 12:20:24

@mavo: "lófaszt. a nyolcvanas évek derekán már rég el kazovszkijek meg wahornok meg lugossyk pörögtek "

lol!

A bölcsészkarról beszéltem, nem az undergroundról.

@Elpet: hol van már a Szegedi Gondolat... :(

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 12:23:23

@bbjnick:

"Mert keresztényként gondolkodik az európai ma is (mivel másként nem tud)"

akkor európában baromi sok nem-európai él, és messze nem abevándorlókra gondolok.

ha azt írod, hogy az európai kultúra keresztény gyökerű, maximum azt mondom, féligazság, de ez a keresztényként gondolkodás baromság, már bocs

(isten fiáért megbocsátottam)

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 12:25:39

@Gasper:

"A bölcsészkarról beszéltem, nem az undergroundról."

a bőcsészkar le van szarva. mindig is le volt. de még ha ezt veszem, sem igaz.

mellékszál, és lehet, hogy a mi gimnáziumunk a klerikális faszizmus bőcsője volt, de ott már akkor közröhely tárgya volt a cuclista "realizmus".

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.04. 13:05:14

@mavo:

Rendben. Ha mondasz nekem a keresztény európai kultúrán kívül egy másikat (akármilyen távoli és régi is lehet), amelyik az emberek (minden ember) egyenrangúságát hirdeti és intézményesíti, akkor visszavonom állításomat.

ü
bbjnick

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.10.04. 13:17:31

@bbjnick:

ebben csak az a bökkenő, hogy a "keresztény" európai kultúra messze nem a keresztény egyházaknak köszönhetően lett ilyen

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.05. 10:41:56

@bbjnick: "Talán, ha nem pakolok ki a komment végére egy koppig kiakadt mutatójú irónijamétert, akkor esetleg valaki --- egy bájosan rosszul informált nick ---- félreérthette volna szavaimat. No, de hogy éppen Ön/Maga?!"
Hát, eztet mondom én is!

Azzal a népi izével nekem nincs bajom, sőt!, amíg Muzsikásról vagy Bartókról van szó, de a népi írókról túl sok jót és szépet nem gondolok.

tewton 2010.10.05. 16:15:26

@Elpet:
ecetet nem feledtem! esetleg nevezzen meg helyet. Ferencesek? egyetem?

@bbjnick:
"Maga szerint hány katollikus van egy magyar filozófiai intézetben?"
... ... aki van, az is inkább csak ... ...

@tölgy:
ne gondoljon a népi írókról, inkább olvassa őket :)
az ő korabeli problémáik és egyáltalán, a korabeli problémák rengeteg szempontból megint időszerűek lettek.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.10.05. 16:30:29

@tewton: olvastam őket, untam és bosszantottak. terrible simplificateurs

A FilInt-ben eddig volt kb. 3 hivatásos katolikus, ma már gondolom több is akad.

betyár (törölt) 2010.10.05. 20:52:20

@kackia:
"alkotás olyan mint a jó kúrás nincs mit megérteni rajta. Túl van a fogalmiságon az élvezi igazán aki csinálja, aki nézi az csak kukkol és vagy ráizgul vagy elfordul. Viszont a cél az, hogy mindenki kipróbálja előbb vagy utóbb. Most ennek nem kedvez az oktatás politika.
Kúrás közben az ember nem arra gondol, hogy mások elvárásának megfeleljen. Az ember csinálja és mindig tudja mikor kell abbahagyni."

tegyük fel, hogy az alkotás csak a művészi alkotás, ahogy maga használja. nem hiszem, hogy az oktatás feladata lenne mindenkit rávenni arra, hogy maga is önjelölt művész legyen.

maga metaforaként a "kúrás"-t használja a művészi alkotásra. nézze, akkor két eset van: ha azt akarja, hogy én fizessem a kurvát (vagyis én mint adófizető/mecénás/befogadó), akkor úgy dugjon, hogy az nekem, a kukkolónak is tessék. vagy dugjon, ahogy jólesik (ne akarjon megfelelni az én/befogadó/adófizető/mecénás elvárásainak), de akkor ne várja el, hogy én fizessem a kurvát.

egyébként tényleg teszek a művész lelkére, már megbocsásson. az eredmény érdekel: ha ahhoz hasonló intenzitású élményt vált ki, mint mondjuk a Madarastetőn ülve azt érezni, hogy a világ tetején vagyok, akkor beszélek művészetről. A többi csak illusztráció, ami kellemessé teheti a környezetemet. és ebből a szempontból tényleg indifferens az alkotó lelke.

Alfőmérnök 2010.10.05. 20:56:47

@betyár: Amiről Ön beszél az a fenséges, nem a "szép".

betyár (törölt) 2010.10.05. 21:02:17

@Alfőmérnök:

ezt jól látja. csak nem akartam, hogy nagyképűnek tartson:)

betyár (törölt) 2010.10.05. 21:07:02

@Alfőmérnök:

a szép pedig a kellemes illusztráció. pl. szép egy Dali-kép. na de hogy fennséges lenne... nagy blöffmeister volt a mester:)

Alfőmérnök 2010.10.05. 21:51:46

@tölgy: De ez csak annak az ábrázolása. A kép nem azt a hatást kelti, mintha a csúcson állnánk.

@betyár: A posztmodern értelmezés szerint az egész avantgarde a fenséges esztétikáján alapul.

Btw. amit a mecenatúráról mind, az egy abszolúte szélsőségesen liberális, piacközpontú elképzelés. (Ez hogy nem zavarja Önt?:) Ez a gazdaságban még csak-csak működhet (mondjuk, mint a mellékelt ábra mutatja nem), de a kultúrában semmiképpen sem. De szerintem ezt Ön is tudja. :)

betyár (törölt) 2010.10.05. 22:20:14

@Alfőmérnök:

a posztmodernre konkrétan magasan teszek. hol van az már:)

ó igen, nyilván sarkítva fogalmazok: természetesen létezhet állami támogatása a művészetnek, bár ennek mértéke erősen kérdéses. ilyen létezett acél et. irányításával a kádár-korban is: ezek szerint a probléma csak azzal lett volna, hogy kiket támogatott? vagy talán még azzal sem? de legyen: akkor azonban az államnak ezzel nyilvánvalóan politikai vagy kultúrpolitikai céljai vannak, és maga dönti el, kiknek, ill. milyen alkotásokért oszt, mit támogat. gondoljon csak a gasper által emlegetett szocreálra, vagy akárcsak a klébi-féle kult.pol-ra. nadehogy a művészek magukat minősítsék...

Alfőmérnök 2010.10.05. 22:31:51

@betyár: Ha nem érdekli a művészet, meg az esztétika, akkor tegyen csak nyugodtan a posztmodernre. (Ha esetleg mégse így van, ajánlom:
en.wikipedia.org/wiki/Jean-Fran%C3%A7ois_Lyotard#The_sublime )

Egyébként, vállalva, hogy emiatt meg fognak szólni, szerintem Aczél et. alatt virágzóbb kultúrája volt Magyarországnak, mint a rendszerváltás után.
Abban azonban egyetértünk, hogy a „művészek” magukat nyilván nem tudják megfelelően minősíteni, mivel nincsenek kellő távolságban az alkotásuktól. De most szigorúan a saját műveik megítéléséről van szó. Egy kuratóriumban azonban a „művészeknek” is helyet kell adni.

betyár (törölt) 2010.10.05. 22:47:42

@Alfőmérnök:

azt írtam, hogy a művész lelke, vagyis az önkifejezése csak akkor érdekes, ha az számomra is releváns. nem azt, hogy a művészet nem érdekel. azt nehezen is tehetném meg:)

Alfőmérnök 2010.10.05. 23:06:46

@betyár: "a művész lelke, vagyis az önkifejezése csak akkor érdekes, ha az számomra is releváns"
Ezzel mindenki így van, Magától kezdve, az Operett-rajongókon és a Jóban rosszban nézőin keresztül egészen a kékharisnya sznob bölcsészlányokig.
Ezért üres az állítása.

betyár (törölt) 2010.10.06. 07:10:26

@Alfőmérnök:

ezzel azért vitatkoznék. az alanyi művészek egy része úgy gondolja, hogy az ő lelke, amelyet "önkifejeznie" kell, és az mások számára ugyanolyan lázas/levert/euforikus stb. hangulatot okoz, mint neki magának:) és még azt a bátorságot is veszik, hogy azt gondolják, a művészetükön kívül eső világról is bölcsebbeket tudnak a többieknél.

Alfőmérnök 2010.10.06. 07:49:12

@betyár: Ez ugyanolyan közhelyes állítás, mint az ellenkezője, amit egyébként én nem is állítottam.
De talán nem véletlenül gondolják így: ideális esetben tényleg bölcsebbeket kell tudniuk a "művészeten kívüli világról", mivel fel kell tuniuk valamit muatatni a hétköznapi tapasztalaton túl. Ha erre nem képesek, rossz művészek.
Ön a cipészekről (orvosokról, tanárokról, zöldségesekről,stb) is azok alapján alkot véleményt, akik rosszul végzik a munkájukat?