Az Országgyűlés május 26-án fogadta el, augusztus 20-án lép hatályba, s 2011. január elsejétől kell alkalmazni: ez az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló, általában csak kettős állampolgárságként emlegetett törvény. Mindeddig a részletekről nem sokat lehetett tudni, de Wetzel Tamás miniszteri biztos elhozta magával Tusnádfürdőre a Nagy Kettős Állampolgárság Guide-ot, hogy aztán a TusványosPress boldogan adja közzé, tempetőfi kolléga Magyar 21 c. vezércikkével kísérve.

  Íme:

Az egyszerűsített honosítási eljárásról

A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án szinte teljes egységben fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást, közkeletű nevén a kettős állampolgárságot.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, és nem kell a magyarországi lakhatás és megélhetést igazolni. 
A jogszabályok 2010. augusztus 20-án fognak hatályba lépni, de a 2011. január 1. után benyújtott kérelmekre vonatkozik a kedvezményes eljárás, azaz január 1-től kezdődik meg a törvény alkalmazása. 

 

A kérelem benyújtása 

Az a nem magyar állampolgár honosítható (egyéni kérelemre) kedvezményesen, aki az alábbi követelményeknek megfelel: 
- maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, 
- magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi), 
- a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, 
- honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (praktikusan felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például katonakönyv). A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a családi ág végig követhető legyen. Mellékelni kell még a magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab arcfényképet (külföldön élőnek egyet). 

Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő. 

A kérelmező köteles még nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását. 

Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában 
- hiteles magyar nyelvű fordítással, és 
- ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni. 

 

Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani 
- anyakönyvvezetőnél, 
- a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve 
- a magyar konzuli tisztviselőknél. 

Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítja, mert addig nem lehet az ügyben dönteni. 

 

A kérelem elbírálása 

A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele: 
- a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, 
- az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik), 
- a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, 
- az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő. 

Tehát igazából a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni. 

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

 

Névmódosítás 

A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik,
- hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék, 
- többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását, 
- utónevüknek magyar megfelelőjét. 
A névmódosítási kérelmet természetesen okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.  

  Ennyit lehet egyelőre tudni a honosítási eljárásról. Hogy rugalmas lesz-e? Gyors lesz-e? Egy év múlva talán már látszanak az első eredmények. A 4-5 hónap nem tűnik ugyan villámgyorsnak, de ha az eddigi hosszadalmas procedúrával vetjük egybe, máris jobban mutat. Az adminisztráció egyszerűsödik, de egyes feltételek, például a hiteles fordítások szükségessége azért nem hagyja majd munka nélkül a hivatalokat sem.