(A poszt előzményei itt olvashatók.)

Kisebbség és bűnözés

  Beszélhetünk-e Magyarországon a cigányság és bűnözés kapcsolatáról? Láthatjuk, hogy sokkal inkább a cigányság társadalmi helyzete és a bűnözés között van kapcsolat. Hasonló jelenségek a világ minden táján, szinte minden korban előfordulnak függetlenül attól épp melyik etnikum kerül hasonló helyzetbe, így a lesarkítás, hogy a cigányok bűnözők kétségtelenül rasszista általánosítás.

  A mai Magyarországon azonban a hosszú ideje elhúzódó válságban szociális kilátástalanságba szorult emberek nagyrészt a roma kisebbséghez tartoznak. Számos roma polgárjogi szervezet évek óta élesen bírálja a mindekori politikai vezetést, sürgetve a cigányság égető problémáival való szembenézést. Eközben a cigánytelepekről egyre több olyan „húsz-harminc fős banda” kerül ki, akik először saját közösségüket, majd a többségi társadalomhoz tartozókat is terrorizálják. Olaszliszka, Kiskunlacháza, Veszprém, Enying, Ercsi, és sorolhatnánk a mára már enigmatikussá vált bűntények helyszíneit, melyek naponta gyarapodnak újabb helyszínekkel, mint például Sarkad, vagy Tatárszentgyörgy, ahol késelés, nemi erőszak, rablás szerepel a beszámolókban. Ha elhangzik a hír, hogy „orvvadászok Ladájában élő szarvasokat találtak”, vagy „fémtolvajok rongálták meg a vasúti síneket”, vagy „fatolvajokat értek tetten”, az ember nem is gondol másra, mint hogy cigány elkövetőkről szólnak a híradások.

Kisebbségi bűnözés helyett kisebbségek ÉS bűnözés

  A mai közbeszéd nem kedvez a tisztánlátásnak, hisz a kisebbségek és a bűnözés kapcsolatának puszta említése rögvest parázs vitát gerjeszt, és számos érzékenységet sért. Az amerikai szociológus és elismert kriminológus szerző, Ronald Barri Flowers, e témában úttörőnek számító könyve, a Minorities and Criminality (Kisebbségek és a bűnözés) érdemi információt nyújt a jelenség megértésére, s segíthet a tisztánlátásban.

  A kutatás Amerika fekete, hispán, indián és ázsiai kisebbségeire koncentrált, akik az amerikai statisztikák szerint a legszélesebb körben érintettek a bűnözésben. A mű bevezetőjében taglalja azt a társadalmi traumát, melyet elsőként ezek a kisebbségek a többség részéről, mint kollektív élményt megéltek. Korábbi társadalmi státuszuk elvesztése, életmódjuk radikális megváltozása, és a társadalmi kitaszítottság, melyben a világ minden táján osztoznak ezek a csoportok.

  A probléma jóval összetetteb, semhogy lesarkítható lenne a szegénybűnözésre vagy a bűn napszámosaira. Amerikában például a drog nagykereskedelmével főleg befolyásos üzletemberek, a Wall Streere is behálózott és politikai kapcsolatokkal is rendelkező fehérgalléros bűnözők foglalkoztak, míg az egyszerű díler, vagy terjesztő már a harlemi utcák gyermeke volt. Ő volt az aki arcot adott a háttérben folyó üzelmeknek, míg a vezetőknek nem kell bepiszkolni a kezüket. Ez azonban a hatvanas-hetvenes években radikálisan megváltozott, amikoris a feketék átvették a teljes üzletet, és olasz mintára kiépítették a maguk szindikátusát, mely a teljes folyamatot kézben tartva hamar háttérbe szorította az olasz maffiát is.

Etnikai profil

  Az amerikai rendőrség körében bevett gyakorlat az etnikai profilozás módszere. Adott bűntények esetében, melyeknél a bűnelkövető nemzetisége meghatározó, az etnikai profilozás módszerét széles körben alkalmazzák. Az eljárás kétségtelenül éles viták kereszttüzében áll, számos jogvédő szervezet kifogásolja az eljárás létjogosultságát, de a hivatalos szervek azzal hárítanak, hogy a profilozásnál minden, a bűntény felderítéséhez szükséges részlet ismerete szükséges, és illogikus kihagyni a lehetséges elkövető nemzetiségét mint ilyen faktort. A szakzsargonban BOLO (Be ON The Lookout - azaz Légy Résen!) betűszóval jelölt esetekben még az ellenzők sem vitatják az etnikai profilozás létjogosultságát. Ezalatt a specifikus bűntényeket, vagy bűntény-csoportokat értik. Ilyenek például az arab terroristák lehetséges támadásai amerikai célpontok ellen, mely az alvóügynökök miatt fokozott óvatosságra készteti a hatóságokat minden arab nemzetiségű polgárral szemben.

A londoni bombatámadás elkövetői - etnikai profil

A szegénység gettósodása

  Azok az etnikai csoportok, akik hagyományaiktól, nyelvüktől és természetes közegüktől elszakítva, a többség tőlük idegen játékszabályaiba kényszerítve élnek, erre a helyzetre vagy önpusztító, vagy agresszív választ adnak. A kisebbségi bűnöző csoportok létrejöttében szerepet játszik a közös, kollektív élmény, adott esetben a szegénység. Míg egy, a többségi társadalomhoz tartozó család lecsúszása esetén a szegénység sokáig rejtve marad, addig a cigánytelepek demográfiai és földrajzi értelemben is közösségformálóak a mélyszegénység kollektív élménye miatt.

  „Az elmúlt húsz évben megváltozott a szegénység természete, és olyan folyamatok mennek végbe, melyeket korábban elkerülhetőnek hittünk. Az egész országban is és szinte minden városban kezdenek kialakulni a gettók” - nyilatkozta Ferge Zsuzsa még 2005-ben. Olyan fogalmakat használ, mint etnikai gettósodás és a szegénység gettósodása.
 

Cigánytelep valahol...

  Amerikában az olyan statisztikák, melyek a „néger- és hispánbűnözésről” szólnak, kiegészülnek azokkal is, amik az alkoholfogyasztást, drogfogyasztást, tehát az adott etnikai csoport önpusztító tendenciáit mutatják. Ronald Barri Flowers felhívja a figyelmet arra a tényre is, hogy az olyan bűnök, mint családon belüli erőszak, droghasználat, prostitúció esetében nem csak az elkövetők, de az áldozatok többsége is etnikai kisebbség tagja.

  Magyarországon a cigányság társadalmi traumáját sokan az utóbbi évtizedekhez kötik, amikor a szándékos letelepítések, a téeszesítés révén, a vajdarendszer felszámolása után elvesztették a cigányok hagyományos belső társadalmi rendjüket. Az a tény sem elhanyagolható, hogy a rendszerváltás után elsőként a cigány foglalkoztatottak kerültek utcára, s maradtak is ott immár 16 éve. A most felnövő huszonéves cigány fiatalok közt van olyan, aki úgy érte el a felnőttkort, hogy a környezetében senkit nem látott még dolgozni. Ehhez hasonló tényeket is olvashatunk Rátkai Árpád a cigányságra vonatkozó tanulmányában.

Mi a megoldás?

  A megoldást természetesen az amerikai Ronald Barri Flowers sem a rövidtávú rendelkezésekben, hanem a hosszú távú, a kisebbségek társadalmi integrációját segítő folyamatos intézkedésekben látja. Ha a tanulás, a munka révén a tisztességes beilleszkedés lehetősége megnyílik a kisebbségi csoportok előtt, azok hamar megtalálják az utat a középosztályi státusz felé. Természetesen minél nagyobb ez a társadalmi csoport, és minél erősebbek az irányukban tapasztalható előítéletek, ez a folyamat annál lassabb.
 

New York ír rendőrei felvonulnak Szent Patrik napján.
Az elsőket közülük a Hell's Kitchen utcagyerekei közül toborozták.

  Fontos a kisebbségi és többségi társadalom értékrendje és kultúrája közötti kapcsolat. Az írek gyors beilleszkedését elősegítette, hogy számukra nem voltak nyelvi akadályok, valamint az a program, mely azt célozta, hogy minél több ír legyen rendőr. A rendőri pálya oly csábító volt számukra, hogy ma az NYPD (New Yorki Rendőrség) köreiben az írek számaránya 60% feletti. Az olasz és zsidó etnikai csoportok számára az éttermek, a szórakoztatóipar és a kiskereskedelem nyújtotta nagyrészt a beilleszkedés lehetőségét. Amerika két problémás kisebbsége közül a hispánok beilleszkedését manapság főleg a nyelvi, míg a feketékét a több évszázados faji berögződések gátolják Amerikában.

Roma integráció

  Hogy mikor és hogyan fog megvalósulni a magyarországi cigányság oly régóta politikai szlogenként használt, és a távoli jövőben áhított integrációja, csak az dönti el, mennyire lesz képes a társadalom hosszú távú célokat megfogalmazni, és megteremteni a választható alternatívát, amit a munka és a tanulás révén elérhet bárki. Ösztöndíjak, a kisebbségek bevonása a rendvédelembe, mind szerepelnek a nyugat európai példákban, melyekből ideje lenne egy saját megoldást összegyúrni a kapkodó, ötletszerű programok helyett.

  Nem kell azonban átkelni az óceánon, hogy lássuk, a cigányság számára évszázadokig megvoltak azok a csatornák, melyeken sikerrel találták meg a magyar társadalomba illeszkedés lehetőségeit: cigány zenészek az egyik oldalon, Lakatosék a másikon.

Dankó Pista szobra Szegeden

  A kupeckedés, piacozás, vásározás, kosárfonás mind a cigányság hagyományos tevékenységei közé tartoztak, és bár cigányok már több száz éve élnek közöttünk, a cigánybűnözés mégis nagyon új kifejezés. Ha kitisztulnak a beilleszkedés évszázados csatornái, és mellé újak is nyílnak, ez az új szó reméljük úgy fog eltűnni a szótárból, ahogy az angol nyelvből a digó és a paddy.