A budapesti Dohány utcában egy rabbi és mintegy ötven vendége ünnepelte kedden este a pészahot. Az első emeleti lakást, ahol nyitott ablaknál folyt a mulatság, este tizenegy körül az utcáról kövekkel kezdték dobálni. Az egyik vendég szerint mindez kétségkívül antiszemita indíttatásból történt, mivel senki nem szólt, hogy zavarja a zaj. Kihívták a rendőröket, de a dobálás nem maradt teljesen abba, de a vendégek végül biztonságban távoztak. Egy másik szemtanú elmondása szerint huszan vettek részt a vacsorán, az első kő után csak a redőnyt engedték le, s csak a második után hívták ki a rendőrséget. (Abban mindkét forrás egyetért, hogy a szélsőjobb magyarországi erősödése lehet az atrocitás oka.)

  A rendőrség rongálás miatt indított nyomozást, ahogy pl. a pártirodákra dobott Molotov-koktélok esetében is szokott. Azonban a Társaság a Szabadságjogokért szerint nem rongálás, hanem közösség elleni erőszak miatt kéne nyomozni. Hogy miért? A TASZ szerint az ünneplők megtámadása jóval súlyosabb bűncselekmény, mint rongálás, hiszen az elkövetők feltehetőleg azért támadtak a lakásban ülőkre, mert zsidó vallásúak, ezzel pedig megvalósították a közösség tagja elleni erőszak törvényi tényállást.

  A TASZ indoklása inkább tűnik paranoidnak, mint megalapozottnak. Horogkeresztes cetli volt a kövekre kötözve? Vagy elhangzott bármilyen, a mulatozók származására utaló megjegyzés? A közösség elleni erőszak súlyos vád, nem szerencsés túl könnyen dobálózni vele.

  Ha valakinél este 11-kor nagy vendégség, s ezzel járó hangzavar van, azt nem fogják szeretni a környéken lakók. Akik lehet, hogy nem veszik a fáradságot arra, hogy megkérjék az ünneplőket, csendesebben vígadjanak, hanem inkább dobálózni kezdenek. Ettől még esélyes, hogy egyszerűen bunkók, nem pedig antiszemiták. (Nekem is volt egyetemi csoportbulim, amikor valamelyik kedves lakótárs a házból üveggel és cseréppel dobálta meg az elvárhatónál kevésbé csendes vendégeimet.)