Kommentszűrés
’10 már
22
11:01

Irán 75-ik névnapjára

Írta: Passato Prossimo

  Eseménydús nap március 21. Kun Béláék a hatalmat gleichschaltolták. Az apartheid rendfenntartói halomra lőtték a menekülő fekete nincsteleneket Sharpeville-ben. (Gondolom, ha gondolták volna, hogy ebből antirasszista világnap lehet, nem teszik.)

  Akad azért, ahol ünnepelhetnének. Irán például névnapot. De a névnap ünneplése rómkat. szokás. Innen terjedt el például a létező szocializmus alkohollal felpancsolt brigádmindennapjaiban is. Az adaptáció nagyban segített felállítani a tételt, hogy az alkoholbeteg gyáron belüli munkanélküli, a legvidámabb gyáron belüli munkanélküli.

  1935. március 21-én a muszlim naptár szerint 1314. év első napján Perzsia új neve hivatalosan is Irán lett. A teheráni kormány felszólította a vele diplomáciai kapcsolatban álló államokat, hogy a továbbiakban így nevezzék az országot. A Perzsia elnevezés az ország déli részén fekvő régió elnevezésből ered, amit Pars vagy Fars néven illettek. Az országnév görög és római közvetítéssel terjedt el Európában és a kolonizált világon.

  A közjogi aktusnak az irániak mindennapi életében kevés szerepe volt, mert a derék helyiek már régóta Iránnak nevezték a területet, ahol éltek. A hivatalos névváltoztatásnak főleg külpolitikai oka és jelentősége volt.

  Reza Pahlavi sah az 1920-as évek közepén lovagolt be Perzsiába. 1925-től teljhatalmú uralkodóként vezette az elmaradott államot, ami a brit és a szovjet érdekszféra határán feküdt. Politikája középpontjában a modernizáció állt, no meg az iszlámellenesség és az ellenzékiek egész pályás letámadása. Nem hiába volt példaképe Kemal Atatürk.

  A nagyhatalmak árnyékában a sah új szövetségest keresett. A megszülető Harmadik Birodalom megfelelő partnernek látszott, mert a térségben nem rendelkezett gyarmatosító múlttal.

  És mit jelent az, hogy Irán farsi nyelven? Árják földje. Uccu neki! A sah gyorsan átkeresztelte országát, hivatalosan is. Erre mondhatnánk, hogy ez igazi potyemkin-keresztelő. Egy egész muszlim országot, érdekből, de nem eredménytelenül. 1936-ban Hjalmar Schacht birodalmi gazdasági miniszter személyesen látogatott Teheránba, ahol kétoldalú gazdasági megállapodást kötöttek a felek. Kőolajért cserébe a németek vasutat, fegyvergyárat építettek.

  1941-ben a britek és a szovjetek megszállták Iránt. A sah saját fia javára lemondott a trónról és elhagyta az országot. Száműzetésben hunyt el 1944-ben Johannesburgban. A háború után az ifjú sah mindkét elnevezést – Irán és Perzsia – hivatalosnak nyilvánította. Hatalmát az iszlám forradalom döntötte meg 1979-ben. Azóta az ország hivatalos neve: Iráni Iszlám Köztársaság. A Perzsia elnevezés főleg történelmi, irodalmi és tudományos kontextusokban él tovább.

  Kedves Irán, alias Perzsia! Boldogabb névnapot!

Címkék: irán névnap perzsia sah

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr991858167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.03.22. 11:13:50

szépirodalmi - memoráos cuccok Iránról/-ból:
moly.hu/polcok/iran

(nem olyan szép ott az élet)

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.03.22. 11:18:07

(a szerkiknek: összeragadtak a címkék!)

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2010.03.22. 11:44:46

„Reza Pahlavi sah az 1920-as évek közepén lovagolt be Perzsiába.”

Heh, ezt a mondatot.

Tilikov (törölt) 2010.03.22. 12:20:16

Nagyjából helytálló, de vannak benne elég nagy marhaságok. Pl. ez a Potyemkin-keresztelő dolog, hülyeség, hogy azért keresztelte át a sah ismét Iránra az országot, hogy a náciknak benyaljon. A Perzsia elnevezés csak nyugaton volt használatban, az Irán név pedig náluk 2500 éves hagyomány, most ebbe mégis belekeverni a nácikat? Ők már akkor árják (nemesek) voltak, amikor még sehol nem voltak nácik.

Az pedig, hogy Reza sah a huszas évek közepén lovagolt be Perzsiába, szintén fals. Már az első világháborúban is katonatiszt volt, és kapaszkodj meg, tőzsgyökeres iráni születésű volt. A huszas évek közepén lett sah, de nem kellett belovagolnia, mert már ott volt.

vomit 2010.03.22. 12:37:52

ez az arja raadasul nem az az arja.
ahogy pl. The word hebrew derives from Ibaru, an ancient Egyptian term for the "wise ones."
www.scribd.com/doc/12736374/

Tilikov (törölt) 2010.03.22. 12:43:55

Hát ha már kukacoskodunk, akkor az sem igaz, hogy az Irán jelentése árják földje fárszi nyelven. A fárszi az a mai perzsa, amely a pahlavinak, a közép-perzsának az utódnyelve, amelyet az óperzsa nyelv az előzménye. Ezen a nyelven jelenti az árják országát az 'aryanam', ami rövidülve Iran.

teemur · http://teemur.blog.hu 2010.03.22. 13:11:03

"1935. március 21-én a muszlim naptár szerint 1314. év első napján"

Szerintem kevered a szezont a fazonnal.

Ugyanis március 21-e a fárszí naptár első napja, nem a muszlim hidzsrí naptár.

Az iráni naptár egy nap-alapú naptár, minden évben a tavaszi napéjegyenlőség napján ünneplik az újévet. A muszlim naptár egy holdnaptár, az év első napja évről évre eltolódik.

Legközelebb picit több utánajáráast!

WysiWyg 2010.03.22. 13:57:31

@Tilikov: Ne haragudj, lécci nézd át a mondatodat, mert nem értem, pedig szeretném. :-)

Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) 2010.03.22. 15:58:53

"A megszülető Harmadik Birodalom megfelelő partnernek látszott, mert a térségben nem rendelkezett gyarmatosító múlttal."

Németország előtte is kacérkodott a Berlin–Bagdad-vasútvonallal, a Perzsa-öbölhöz és Indiába vezető szárazföldi útvonallal.

Baltasar Espinosa 2010.03.22. 18:09:56

@Jobb híján MDF-es: egy kis kacérkodás azért még nem múlt.

Passato Prossimo 2010.03.22. 21:33:58

@Tilikov:
A belovagolt Perzsiába mondat egy Hajnóczy alliteráció

a többi info nagyjából szerepel a cikkben is
a kevésbé érdeklődök kedvéért szerkesztettem a tényeket
deköszi a kiegészítést

Passato Prossimo 2010.03.22. 21:38:10

@Jobb híján MDF-es:

az igény megvolt a németekben is...

érdekes adalék volt a német helyezkedésben II. Vilmos 1898-as szentföldi zarándoklata