Nem csak minket foglalkoztat a probléma, hogy vajon mi számít munkahelynek az ajánlószelvény-gyűjtés szemponjából, hétfői ülésén az Országos Választási Bizottság is foglalkozott a kérdéssel, sőt, állásfoglalást is hozott róla. Az állásfoglalás vonatkozó része így szól:

 

3. Az ajánlószelvények gyűjtésének a Ve. 48.§ (2) bekezdése a) pontjában foglalt tilalmának célja a választási cselekmények kizárása a munkahelyekről. Ebből következően a tilalom nemcsak a munkahelyeken munkát végzők egymás közötti kapcsolatában zárja ki az ajánlószelvények gyűjtését, hanem tilalmazza azt is, hogy munkahelyeken munkaidőben bárki ajánlószelvényt gyűjtsön.

E tekintetben az Országos Választási Bizottság a munkahely fogalmának meghatározásánál a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában foglaltakat tekintette irányadónak, mely szerint munkahely „minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét […]”.

Értelemszerűen nem vonatkozik a tilalom a jelölő szervezetek által fenntartott, működtetett munkahelyekre.

A tilalom megsértését jelenti azonban, ha a jelölő szervezet – a saját maga által fenntartott munkahelyeken kívül – más munkahelyet jelöl meg, hirdet meg, népszerűsít az ajánló szelvények gyűjtésére vagy leadására.

 

  Az OVB tehát gyakorlatilag a fővárosi 7. számú választókerület Választási Bizottságának álláspontját osztja, akik szerint minden hely munkahely, ezért eltiltották Debreczeni Józsefet attól, hogy kávézókban szelvényleadó pontokat működtessen. Míg Magyarország Választási Szakértője, Tóth Zoltán sietve üdvözölte az OVB döntétését, addig az LMP törvénytelennek nevezte azt. Még érdekesebb, hogy a Fővárosi Választási Bizottság is Debreczeni Józsefnek adott igazat, szemben az OVB-vel vagy a helyi választási bizottsággal.

  Érdekes, hogy az 1997-es jogszabály alapján lebonyolítottak már három országgyűlési és számos egyéb választást, s csak most került elő a kérdés, hogy hogyan is kell pontosan értelmezni a munkahelyi ajánlószelvény-gyűjtés tilalmát. Az OVB álláspontja nagyon rigorózus, érzésünk szerint ellentétes az eredeti jogalkotói szándékkal, ráadásul még következetlen is. Azt írják, „értelemszerűen nem vonatkozik a tilalom a jelölő szervezetek által fenntartott, működtetett munkahelyekre”, viszont ez egyáltalán nem következik a jogszabályból, ott nem esik szó arról, hogy más megítélés alá esne egy kávézó mint munkahely vagy egy pártiroda mint munkahely. Sőt: akár egy magánlakás is lehet munkahely, ha oda be van jegyezve egy kisvállalkozás, aminek az ott lakó választópolgár az ügyvezetője/alkalmazottja, így akár az otthonára is vonatkozhat a tilalom.

  Nem egészen világos az sem, hogy mi számít gyűjtési aktusnak: ha egy könyvesboltban vagy egy kávézóban található egy doboz, amibe a betérők bedobhatják az ajánlószelvényüket, akkor folytat-e bárki gyűjtést az adott munkahelyen? Ha nem szükséges az ott dolgozó alkalmazottak aktív közreműködése, akkor az gyűjtés-e?