Kedves elvtársak, tisztelt nép! Kedves polgártársak, drága barátaim! Nincs ma fontosabb kérdés, mint a nyugdíj. A nyugdíj kiemelt terület. A nyugdíj fontosságát senki sem vitathatja.
A nyugdíj örök. A nyugdíj örökkön-örökké emelkedik. A nyugdíj természete ilyen. Emelkedik. Nő. Növekszik és nőttön-nő. Értéke gyarapodik, reálértéken számítva egyre csak nő. Nőttön-nő, feszt. Megállíthatatlanul.
Említettem már, hogy a nyugdíjakat 1500%-kal kell emelni? Említettem már e szavakat, hogy megbecsülés és elismerés? Említettem már, hogy nyugdíjak? Említettem már, hogy emelni kell a nyugdíjakat?
Nem?
Nos, akkor elmondom, hogy a nyugdíjakat emelni kell. Mindegy milyen áron, de a nyugdíjakat akkor is emelni kell, ha mindenki szopóágon van. Emelni kell akkor is, ha a közösből semmire nem futja vagy a gazdaság nem biztosítja az emelés forrásait. A nyugdíjnak ugyanis az a természete, hogy emelkedik. Ha nem, akkor megemeljük, akár az égig is, mese nincs. A nyugdíj az már csak ilyen.
Mit nekünk munkanélküliség, eladósodottság, zabolázatlan korrupció! Mit nekünk az észak-borsodi zsákfalvak, ahol mezítláb szaladgálnak a koszos cigánygyerekek novemberben. Piha! Nyugdíjemelést!
Mit nekünk középosztály, amelyik belegebed az adóba vagy a gyomorrákba az adókerülés miatt. Nyugdíjemeleést!
Mit nekünk fiatal pályakezdők, akik - már a szerencsésebbje -, 80 ezret is megkeresnek csicskamelóban, ebből az albérlet és a rezsi épp nyolcvanezer. Nyugdíjemelést!
Mit nekünk hátrányos kistérségek, ahol gyerekek nőnek fel meleg étel nélkül. Nyugdíjemelést!
Mit nekünk szakmunkások, akik a munkaügyi-központoknak hazudott munkanélküli-központokban kezdik a reggelt. Nyugdíjemelést!
Mit nekünk bűnözők és uzsorások, akik egy teljes népcsoportot szorítanak a társadalmon kívülre. Mit nekünk cigány generációk, akiknek se kilátása a munkára, se sansza, se kedve? Nyugdíjelemést!
Mit nekünk ezermilliárdos korrupció évente. Nyugdíjemelést!
Kell még valamit mondanom, Ildikó?
Ja igen, majdnem elfelejtettem.
Ra-di-ká-lis nyug-díj-e-me-lést! Most! És mindörökké!
