Mottó: „Szívem szerint egy hazai gyártású elektromos miniautóval közlekednék”
/Derce Tamás/
Nehéz idők járnak a régi SZDSZ-es polgármesterekre. Mintha valami megrendezett film utolsó jelenete lenne. Őszülő férfiak hang nélkül ráznak egy pofonfát. Mellettük piknikes kosár, pokróc, régi választási plakátok és ételmaradék.
Demszkynek már se inge, se gatyája, se többsége, se macskája. Messzibe révedő tekintetéből ítélve már sokkal inkább Naconxypán főpolgármestere, mint Budapesté. Gegesy alól előbb folyt el a pártja, mint ahogy az hivatalosan is az enyészeté lett volna. Csécsei Béla Józsefváros örökös polgármestere az ősz elején megvilágosodásszerűen lemondott. Ezen a héten pedig ütemes csicskalángos csattogás hangja hallatszik Újpestről. Aki kapja, nem más mint a polgármeseterek Háry Jánosa, a kreatív nagyotmondó ember: Derce Tamás.
A történet egyszerű és ezért zseniális. A Blikk megszellőztette Derce Tamás hivatali autóflottáját. Van egy Toyota Priusa a hivataltól, amit magáncélra is használhat, van egy Skoda SuperB-je, amihez sofőr is jár és most nyáron kért még magának a gazdasági bizottságtól egy Subaru Legacyt, arra az esetre, ha valamelyik kocsit szervizelni kéne. (Gondolom, mindenkivel előfordult már, hogy ha otthon egyszerre kellett szervizelni a két kocsit, milyen nehéz volt az élet a családban.) Ebből lett volna egy minuszos hír, de Újpest nagy kommunikátora nem volt rest és magabiztosan elkezdett körözni a politikai pofonfa körül.
A Blikk kérdésére kijelentette, hogy azért kell neki a terepjáró, mert „Nagymaros és Kismaros között lakom, a Börzsöny lábánál, hetente négy-öt alkalommal onnan járok be a hivatalba. De ha nagy a sár vagy a hó, a Toyotával nem jutok haza. Ezért van szükségem a Subarura.” A sofőrös kocsi nélkülözhetetlenségét pedig abban látja Újpest polgármestere, hogy „én csak a belvárosba szoktam azzal menni, ha arra van dolgom. A parkolás miatt sokkal jobb az a belvárosban, mert sofőr vezeti, így nem kell parkolóhelyet keresnem. A vezető köröz, amíg végzek az ügyintézéssel.” Hoppá, hoppá, itt csap a magabiztos pökhendiség erős önalázásba, a szégyenlősebbek pirulva félrenézhetnek. De a polgármester úr még mindig nyeregben érzi magát. A Blikk cikkén felbuzdulva, elszáguldott Újpestre a TV2 stábja is. A polgármester fogadta őket, nagy dirrel és durral elmagyarázta nekik is, hogy miért járt neki ennyi autó. (Járt, mert hát most hétfőn ő mindent visszaadott az Újpesti Vagyonkezelőnek.) Meg hát, hogy ott van az a vidéki ház, meg hát a megoldatlan parkolás. Közben Subarurájól úgy beszélt, mint amit már 2-3 éve használ. Magáncélra is. Igen ám, de ennek a használatát csak most nyáron engedélyezték neki. És nem magáncélra.
„Elmondta továbbá, hogy az autókat jogszerűen használta, mert a gazdasági bizottság megszavazta. Igaz, ő azt mondta, a kocsit 2-3 éve használta, magáncélokra is. A gazdasági bizottság ezt csak most nyáron engedélyezte, ráadásul az engedélyben nincs benne, hogy magáncélra is használhatja. Mikor megkérdeztük, hogy ez hogy lehetséges, a polgármester letiltotta az interjút.”
De ha már ezt az interjúját letiltotta a polgármester úr, nézzük meg a neten, miket mondott korábban az autókról és az autóvezetésről.
„...politikusként bizonyos magatartási mintaként szolgálok. Amióta polgármester vagyok, autóvezetés közben sose káromkodok, mindig türelmesnek igyekszem látszani, pedig hamar felszalad a pumpám, ha szerencsétlenkedő autóvezetőket látok.”
„A napom egyik részét a hivatalban töltöm, a másikat kint, az emberek között. Nyaranta biciklivel vagy kismotorral közlekedem, gyakran megállok és becsöngetek a házakba, megkérdezem, mi újság; megállítok embereket, tudakolom, milyen problémáik vannak, miben segíthetek. Ötből egy ismerős, de ez nekem természetes, hiszen ugyanazokban az utcákban járok, ahol gyerekkoromban jártam, és az utcák jó részéhez valamilyen emlék fűz. Tehát nem idegenül járkálok itt, szó szerint itthon vagyok. Kinézek az ablakon, látom annak a háznak a gerincét, ahol születtem (mert én szó szerint otthon születtem a testvéreimmel együtt).”
Vasárnapi Hírek, 2008. június 1.
VH- Végignéztem a fővárosi és vidéki nagyvárosi polgármesterek autóhasználat-szokásait. Megdöbbentett, hogy pártállástól függetlenül, szinte kivétel nélkül kifejezetten a magamutogató és környezetpusztító luxuskategóriába tartozó autókban pöffeszkednek egyébként eladósodott települések vezetői. Amikor ön tüntetőleg egy olcsóbb és környezetbarát Priusba ült, azt hittem, elindul egy pozitív folyamat és a polgármesterek egymást tullicitálva fognak majd jó példát mutatni szerénységből és környezettudatosságból. Nem lett így. És ebben egy árnyalatnyival sem jobbak a kormányt a luxusautók miatt szintén luxusautókból ostorozó ellenzéki politikusok...
DT– Ahogy egyszerűen fittyet hányunk egy politikus kötelező szerénységére, ugyanúgy nem vagyunk hajlandók fölfogni – vagy beismerni –, hogy rohadt nagy baj van a környezetünkkel. Ezt bizonyítják a valóban vérlázítóan környezetpusztító és pazarló luxusautók. Én egyébként szívem szerint egy hazai gyártású elektromos miniautóval közlekednék. Ha végre lesz ilyen, arra váltok.
Egy városvezetőnek el kell jutni oda, ami szerencsére nekem az első pillanattól magától értetődő ecvidencia: nem szabad elájulni attól, hogy polgármesterek vagyunk vagy attól, hogy mióta. Nos, aki ezt szem előtt tartja, bizonyosan nem vásároltat közpénzből presztízsautót a hivatalához.
Derce Tamás titka, hogy meggyőzően tud beszélni, olyan dolgokról, ami mögött semmi tartalom nincs, hogy olyan ötletekkel haknizza végig a sajtót, amiket valójában ő sem vesz komolyan. Mert hát hogy áll Újpest elszakadása Budapestől, hogyan szavalnak verset az újpesti kofák, hogyan zárta le az M0-ás hidat, hogyan alakította meg a Polgármesterek a Változásért Szövetséget és hogyan lépett ki belőle egy hét múlva, hogy áll az önkormányzati sztrájk szervezése, hogyan beszél zengve Wass Albertről és közben benyalós interjút csinálnak vele a Vasárnapi Hírekben, hogyan működik együtt az MKDSZ-szel és a Jobbikkal és hogyan kormányoz együtt az MSZP-vel. Kérdés lenne bőven, de úgy tűnik, a nagy kommunikátor már csak csetlik-botlik.