Rakjuk el Magyar Bálint ütős mondatait az utókornak, a mai, "Ennek az SZDSZ-nek vége" című interjújából.
"Az SZDSZ volt az a párt, amely mindvégig követelte a titkosszolgálati iratok nyilvánosságra kerülését, miközben a bal- és jobboldal ezt együtt akadályozta meg. Az SZDSZ-szel szembeni általános ellenszenv paradox módon abból is adódik, hogy a párt vezetői alapvetően a demokratikus ellenzék kemény magjához, illetve külső köreihez tartoztak. Ez egyfajta folyamatos lelkiismeret-furdalást okozott a társadalom és még az új politikai elit számára is, egy olyan típusú szembesítést, hogy a puha diktatúrába sem kellett feltétlenül belesimulni, más erkölcsi normák szerint is lehetett élni. A demokratikus ellenzék tagjai ugyanakkor nem "hősökként" vonulnak be a magyar történelembe, hanem a társadalom vagy az értelmiségi elit frusztrációjának céltáblájává váltak, hiszen élő felkiáltójelként mozogtak egy olyan világban, ahol az értelmiség jelentős része alkut kötött a rendszerrel."
