Szentjánosbogár Közösség: a remény láthatatlan hálózata
2009. július 08. írta: dobray

Szentjánosbogár Közösség: a remény láthatatlan hálózata

„Az Isten küldött, testvérem, Tinéktek,
Hogy sugarai eleven tüzét,
Amik Arcáról a szívembe égtek,
Sugározzam csendesen szerteszét,
A Testvéreknek, kik az éjben járnak,
Az Isten küldött, szentjánosbogárnak.”
(Sík Sándor)


  Lapozgatok valamit, amit „üzenőfüzetnek” hívnak, de nem az általános iskolából maradt rám, hanem pár nappal korábbról. Olvasgatom, mit írtak nekem a többiek, akikkel együtt táboroztattunk egy héten át százhúsz gyereket. Bátorítás ez egy évre. És most újra gyerek vagyok én is („engedjétek hozzám”, mondta az Úr, hát talán engem is odaenged magához…), ugyanúgy menekülök vissza Kakucsra, egy kis faluba Pest megye déli határára, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt, amikor még nem táboroztattam, hanem engem táboroztattak, vissza az emlékeimbe, amelyek megmaradtak a gyomorgombócos utolsó nap után, amiről hiába tudtam, hogy elérkezik, mégsem tudtam rá felkészülni sose, habár talán nem is kellett, nem is lehetett.

 Nincs itthon senki, nem zavarnak abban, hogy otthon ülő, tanácstalanul ücsörgő testemhez lassan hazarángassam folyton visszaforduló lelkemet is. Előző nap hajnalban még hasonló „üzenőfüzetekbe” írogattam, és csak akkor mentem el aludni, amikor már a pitymallat figyelmeztetett, hogy ideje lefeküdni – habár a mesékben a legkisebb királyfi ilyenkor nem nyugovóra szokott térni, hanem útra kelni. Pár óra múlva mi is útrakeltünk – hazefelé.

 Pedig ez is mesének tűnik, egy hét egy külön univerzumban, ami talán sose létezett. Mesébe illő, hogy százhúsz gyereket táboroztattunk, és ugyan fáradtak vagyunk, mégis felüdültünk és kikapcsolódtunk. „Az én terhem édes, az én terhem könnyű…”

 Engedjétek hozzám a gyerekeket, mondta az Úr, és a Szentjánosbogár Közösséggel épp ezen vagyunk ilyenkor, egyszerre öt-hat táborban az ország különböző pontjain.  Oda akarjuk engedni Hozzá őket; na jó, nem csak odaengedni, hanem odavezetni is. És eközben odamegyünk mi is, és az ő szemében talán mi is gyerekek vagyunk, legalábbis szeretnénk annak látszani...

 Az egész 1991-ben kezdődött, Dunakeszin, ahol a szülők úgy gondolták, kell valami elfoglaltság a keresztény módon nevelt gyerekeknek, valamilyen olyan baráti közösség, ahol erősödhetnek hitben, lélekben. Aztán tábort szerveztek nekik. Aztán egy jezsuitának megtetszett a dolog, és összekötötte A Szív című jezsuita lap életét a lámpását meggyújtó Szentjánosbogárral, aminek a fénye egyre messzebb világított el az országban, szelíden, mint a gyertya, és így egyre többen jelentkeztek a táborokba, annyira, hogy mint említettem, ma már egyszerre öt-hat gyerektábort szervez a közösség. És azok szervezik, akiket régen táboroztattak, és ők vezetik a táborok csoportjait. Nem vonulnak ki világból, hanem bevilágítják. És ezeket a kis lámpásokat a táborokban gyújtjuk be. Gyufánk az Úr, vagy mi vagyunk az Ő gyufái, fene tudja… És a begyújtott lámpások fényéből a saját lámpásunk talán gyengülő, kicsi lángját is erősebbre vehetjük.

 Hogy mi történik a Szentjánosbogár lelki napjain? Elvisszük a gyerekeket egy faluba, ahol már vár minket a helyi közösség, többnyire az egyházközség tagjai, akik befogadják éjszakára a „kisbogarakat” – ingyen és bérmentve, hiszen talán nem csak bennünk, hanem bennük is visszhangzik az a mondat, miszerint „ami eggyel is tesztek a legkisebbek közül, velem teszitek”. Sokszor életre szóló családközi kapcsolatok szövődnek így. A nyitómise után van olyan néni, aki elszomorodik, mert négy gyermeknek szeretett volna szállást adni, de csak kettő jutott neki. Hát itt aztán nem kellene keresnie a szállást a Szentcsaládnak.

 A hét egyik napján megnézzük a helyi nevezetességeket, például a kovácsmester és a kardkészítő műhelyét, de misszióra is küldjük a gyerekeket a faluba. Hiszen a vendéglátó falu templomában tartjuk a miséket, és ezért a gyerekek körbejárják a községet, bekopognak mindenhova, hogy meghívják a falusiakat a keddi szentmisére. Persze a falusiakat talán kicsit meglepi a papunk stílusa, és elkezdik keresni a templom mellett a Harley-Davidsont, amin szerintük érkezhetett a hosszú, összefogott hajat viselő, fiatal, szakállas szerzetes…

 Miközben szerdán a közeli vadászházhoz kirándulunk, a rám és vezetőtársamra bízott pár fős csoportból többekkel tudok beszélgetni. Óvatosan, kertész módjára próbálom gyomlálni a vadhajtásokat, öntözni a virágot. Avagy: petróleumot önteni a pici szentjánosbogár lámpájába. Avagy: formálni a gyurmaalakot. Nincs könnyű dolgom, a 14-15 évesek már keményednek, ez a gyurma már nem a legfrissebb, de azért még lehet alakítani. És nem is kell, hogy én hozzam ki belőle a legjobbat, nem én vagyok a művész, elég, ha itt-ott egyet-egyet simítok rajta. Nem világmegváltó gőgre van itt szükség, ami amúgyis kudarcra van ítélve, és csak megutáltatja velünk az életet, hanem Istenre hagyatkozó, helyben tevékenykedő alázatra.

 És ha sikerül szóra bírni a hallgatokat és visszahúzódókat, ha a tábor végére meghallgatják egymást a másikat ki nem állók, és hajlandóak közösen játszani a fiúk a lányokkal, sikerült valami. Habár talán nem is nekünk, csoportvezetőknek, hanem az időnek, amivel most ülve a kanapén itt küzdök, mert nem lehet az óramutatóját visszatekerni. Az időnek, ami pár nap alatt összekovácsolja a csapatot azzal, hogy van. Meg az Úrnak, aki velem ellentétben parancsol az időnek is, habár biztos nem szokott ráripakodni… Így mi sem ripakodunk rá a gyerekekre, még véletlenül elfújnánk a lámpásuk lángját.

 Hát igen, a játékok. A hétfői sorverseny és a szerdai akadályverseny összehozza annyira a csapatokat, hogy csütörtökön már rábízzák egymásra magukat, és némi bátorítás után a félénkebbek is kipróbálják, milyen, amikor szabadon dülöngélhetnek egy körben, mert mindenki megtartja őket. Játék az élet, így attól kezdve, hogy először találkozik a csoport, a búcsúig játszunk, talán többet, mint egész évben egyáltalán.

 És miközben alakulnak, lepucolódik a lámpásuk és feltöltődik petróleummal, sokszor a mienkből, de közben a mienkből sem fogy ki, sőt, az is csordultig telik. Csoda? Volt egyszer egy kenyérszaporítás is. A huszonvalahány csoportvezető is alakul. Töltődik. Nem alszik sokat, és fáradt, mégsem érzi, mégis pihen. 

 Aztán a pénteki zárómisén persze nekik van a legnagyobb gombóc a torkukban és a gyomrukban. A Miatyánk utáni búcsú alatt nincs külvilág, csak az Isten szentháromságos, belső csöndje és a másik. Egy hosszúra nyúló kézfogás, egy ölelés, aminek végre nem parancsol az idő. Ami megmarad egész évre, ahogy az egész szentjánosbogár, láthatatlan hálóként, megtartó erőként az ember számára, olyan barátok közösségeként, akiknek a lámpásából mindig lehet üzemanyagot lopni. Hogy ne csak a táborban, hanem otthon is, és amerre járunk, mindenhol világítsunk, ne csak a kisbogarak, hanem mi, nagyobbacska bogarak is, és hogy a kisbogaraknak, ha felnőnek is, legyen honnan töltekezniük. És már ezer meg ezer ilyen szentjánosbogár van az országban, és Erdélyben, a Felvidéken, Délvidéken is akad. Nem látszik? Talán megbújt a fűben. Talán csak az nem látszik, mi lenne, ha nem lenne, mert megszoktuk a fényét. A fényt, ami nem egy papnak visszaadta az ifjúságba vetett hitét. „Lámpást sem azért gyújtanak, hogy véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson mindenkinek”.  Amire, ha valaki kihaló, csak idősek által látogatott templomokra hivatkozik, derűsen rámutat az ember: és ez…? Látod, honnan, milyen pici szentjánosbogaraktól jön ez a fény?

 Csöngetnek. Felocsúdok, félreteszem a többiek üzeneteit, de még mindig nem kell teljesen hazaérnem, unokaöcsém az, aki nálunk alszik – ő is bogártáborból jött, habár nem éppen abból, amelyikben én jártam. Látom, az ő csomagjába is csempésztek egy lámpást a „főbogarak”. Persze, még pislákol egy kicsit, de azt mindegyikünk lámpása szokott…

 (A fényképekért köszönet a tábor fotósainak, a Szentjánosbogárnak és a kakucsi iskola fotószakkörének.)

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr131231584

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Vallásos Ábrándozók 2009.07.08. 17:55:09

Hittantábor - a lelkész extrémsportjaMinden nyáron megtörténik. Egy hét valahol kis hazánkon belül, ahová elvisszük a gyülekezethez tartozó csemeték színe-javát. Itt jegyezném meg, hogy kellemesen eklektikus összetételű csapatok alakulnak ki, melyeknek a…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr. Otto Von Schnitzelpusskrankengescheitmeyer 2009.07.08. 10:09:20

Kérges szívű mocsodék vagyok, szóval megkérdezném: mi ez a cukorszirupos fos? Én kérek elnézést.

Rhod 2009.07.08. 10:19:08

jók ezek a táborok. (Mondjuk én cserkész voltam valamikor :))) ) Ha - legalább is nálam - más nem is jön le, mint az egymás megbecsülése, a természet szeretete, pár gyakorlati fogás (sátorverés, stb.) már megérte. Ami ezen "felül" megmarad (Isten és a hit) az pedig a kiváltság :)

fenébe, hirtelen megöregedtem és megkérgesedtem :)))

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.08. 10:21:59

jó volt olvasni. ilyenkor egy ideig hiszek abban, hogy talán van magyar jövő.

nénike · http://mandiner.hu 2009.07.08. 10:29:46

Sosem hittem volna, hogy ilyen mély nyomot hagy bennem, hogy anno fogyatékos gyerekeket táboroztattunk. Rengeteget nevettünk (és nem kinevettünk), kirándultunk, gitároztunk. Szociális, keresztény Woodstock volt az is, szóval nagyon értem a DSZG kollégát.

Széna Tomi 2009.07.08. 10:54:35

Az ilyen fiatal keresztényes/keresztyénes dolgokhoz mindig vegyes érzelmekkel viszonyulok - egyrészt tetszik az elv, ami mögötte van, másrészt viszont az a verbális szirup, amivel le vannak öntve ki tudna kergetni az ismert univerzumból, és ehhez távozó gyomortartalmam adná a lendületet.
Ne értsetek félre, tényleg nem a keresztény értékeket vagy a vallást akarom bántani, hanem azt, ami ráragad - és bizony a legtöbbször ráragad.
Én is ismertem fiatalokból (20+) álló keresztény közösséget, ahol rendszeresen mentek az erőszakoltan "keresztény" játékok, ahol a beszélgetésekben szándékosan elkalapálták az élet éleit (jaj, de szép kép, hehe).
Visszatérve a kisebbekre. Egy átlagos kamaszt (aki egyébként alkalmas normális emberi kapcsolatokra, és nem a hétköznapi közösségeinek számkivetettje) a puszta életösztöne taszítja ezektől a társaságoktól. És szerintem nem véletlen, hogy akik viszont keresztény "burokban" nőnek fel, 25-30 éves korukra valahogy gyerekek maradnak. Nem tudom jobban leírni ezt az érzést, amikor velük beszélek. 30 éves családfőkkel, családanyákkal beszélve úgy érzem, mintha egy gyerek állna velem szemben. Lehet, hogy ők a "szelídek".

Skrabski Fruzsina (lelkylola) · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 10:57:40

A szirup engem is zavar, viszont ezek a táborok jó emlékek.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.08. 11:11:40

@Széna Tomi:

nahát, én meg szegény ateistákkal beszélgetve érzem azt, hogy gyerekek, nem, nem is gyerekek, hanem fogyatékosok... :)

Széna Tomi 2009.07.08. 11:26:41

Nos, igen. De szerencsére a világon nem csak "burokban nőtt" keresztények és kemény ateisták vannak.

kk_kk 2009.07.08. 11:28:13

@Széna Tomi:
Csak kiragadva:
"Egy átlagos kamaszt (aki egyébként alkalmas normális emberi kapcsolatokra, és nem a hétköznapi közösségeinek számkivetettje) a puszta életösztöne taszítja ezektől a társaságoktól."

Én eléggé átlagos kamasz voltam, és remekül éreztem magam a cserkészek között mintegy 10 éven keresztül.
Csak jó emlékeim vannak, sokat tanultam emberségről, segítségről, szeretetről, pedig hidd el, nem csonka családból jövök.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 11:39:56

@Széna Tomi: talán ebből az írásból nem jön le, de ez pont nem szirupos, nem karizmatikus, és mittoménmilyen. Valahogy aki egyszer eljön, utána a többi évben is el akar jönni, 15, 18, 20 és 22 évesen is, akkor már a nagyobbak táborába. A kereszténységnek és a burokban növésnek lehet közös halmaza, de azért tökre nem ugyanaz a kettő.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 11:41:26

Sőt, dszg kartárs emellett, ha jól tudom, sötét halálmetált szeret hallgatni, tehát nem kell félteni a buroktól :))

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 11:44:02

@rajcsányi.gellért (ergé): grrrrrrrrrrhhhmhrrrrrrrrrggggggggg
azt is szeretem, ja :D habár most magamra erőltettem, holgy meghallgassam a Jacko-összest, de kínszenvedés...

reality 2009.07.08. 11:44:03

@Széna Tomi: Én sem növök már fel teljesen - talán gyerek maradtam. Azóta is jókat tudok nevetni, még bohóckodni is, és talán könnyebben veszem az élet nehézségeit.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én sem szeretem, ha túl szirupos, lelkizős egy keresztyén társaság, csoport. Jobban tetszik, ha "életszagú" és mégis friss tud lenni.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 11:51:53

@reality: ok, talán a fenti poszt pillanatnyi meghatódásom miatt talán ragadósabb lett a kelleténél, de nem lehetünk örökké összevont szemű, éber, mindenre lecsapó félelmetes birodalmi lépegetők... NEkem pont az tetszik a bogárban, hogy - szerintem - életszagú. Nem akar kivonulni a világból, nem ájtatoskodik feleslegesen, meg néz könnyes szemmel az égre, hanem vidám, életteli. Hajj, mennyit szoktam szidni talán igaztalanul is a sok karizmatikus közösséget... Egyébként ezekben a táborokban pont az a lényeg, hogy amennyire lehet, nem erőltetünk semmit a gyerekre. Ha játszani akar, játszunk, ha beszélgetni, stb. beszélgetünk. Nna. Apoligetika vége.

Cypriánus 2009.07.08. 11:54:08

Kedves DSZG!
milyen meggondolásból hallgatsz Jacko-t? talán hogy "az Egyház a szenvedésben növekszik ?! " :)

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 11:58:25

@Cypriánus: művelődési... de csak egyszer hallgatom végig... de kösz, hogy megideologizáltad nekem, így könnyebb lesz :D

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.08. 12:00:40

@SzilvayG (dszg):

a mazochizmus bűnös dolog! pláne, ha hamis vallási mázzal fényezgetjük!
:))

etyek · http://www.igen.hu 2009.07.08. 12:04:07

Nem a szentjánosbogár szirupos, hanem a poszt modoros (giccses). Nemár, hogy huszonvalahány évesen valaki komolyan használjon olyan szavakat, hogy 'pitymallat' meg 'ripakodunk'...

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.08. 12:09:01

@etyek:

ezt komolyan írtad? mármint a pitymallat, és ripakodás? döbbenetet kelt a szókincs? beszarok.... :)

Cypriánus 2009.07.08. 12:10:53

kedves Etyek, ne ess az ún. trendik tipikus hibájába, hogy ami szted nem eléggé "fiatalos és kúl" az már jó sem lehet. Miért ne lehessen úgy írni, ahogy szeretne, meg mi ez a kötelezővé tett stílus? Mert mindenkinek más az érzelmi beállítódása és szóhasználata -az egy dolog...

Cypriánus 2009.07.08. 12:16:29

idefigyelj, Grift, aki Francobarát címerrel kommentel, az talán ne szóljon egy szót sem a régimódiságról ...ha meg anyirra naprakész vagy, akkor válts inkább Mussolinire, az legalább pártolta a modern költészetet (pl. Ezra Pound) és a futurizmust. (amúgy a katalán rokonaim meglincselnének, ha nagyon villognál előttük nemzeti kulturájuk elnyomójával, a túllihegő gallego asszimiláns Franco-val, és igazuk lenne, de ez egy másik poszt)

Cypriánus 2009.07.08. 12:18:32

ja, bocs Grift, sietségemben ezt benéztem, vissza az első fele...:)
bocsi, bocsi, bocsi!!!!

teresa 2009.07.08. 12:22:27

Sok-sok szentjánosbogár tábor után az a megfigyelésem, hogy mindenkiben valami egy kicsit megváltozik ez alatt az öt nap alatt, valahogy elvékonyodik a "lelki bőrünk", nyitottabbak vagyunk, idealistábbak, az ártatlanabbik énünket üzemeltetjük (talán azért tűnünk gyerekeseknek), minden öröm kétszer akkorát szól (de minden bántás is kétszer jobban fáj), kicsiben megtapasztaljuk, minden pátosz nélkül, hogy "köztetek van az Isten országa". Persze, ez valahogy utópia. Visszatérünk, újra elmerülünk ebbe a kiábrándító valóságunkba, sokszor elkedvetlenedünk, mi egyéb - de már legalább ismerjük, hogy van egy másik életérzés, és újra szeretnénk azt érezni. Szerintem igazándiból erről szól ez a poszt.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.08. 12:23:16

@Cypriánus:

hát komám, ez kemény volt. micsoda magadbanhordott indulatok... a katalán rokonaidat meg leszarom. a román rokonaid meg egy horthy logó miatt lincselnének, mi? :)

Cypriánus 2009.07.08. 12:30:52

nézd, Grift, nem újdonság, alapvetően nem pendülünk egy húron. de ha már románok, nos legfeljebb maszopos értelmeben vannak "román" (azzaz székely ) rokonaim, és ha már szóba jött a katalánoknak és baszkoknak kb. az Franco (kb, mert nem pontosan) mint nekünk Slota vagy Ceausescu. A katalán nyelvet pl. nemes egyszerűséggel betiltották, pedig az irodalma régebbi mint a castellano ("spanyol") nyelvvé. De ez a poszt a szentjánosbogárról szólt, így nem szeretnéma XX. századi spanyol történelem bugyraiban tölteni az időt.

teresa 2009.07.08. 12:35:38

Grift, Cipriánus, térjünk a témára - feljebb azt írtad, Grift, hogy ilyenkor egy ideig hiszel abban, hogy talán van magyar jövő. Ezt nem fejtenéd ki bővebben?

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.08. 12:59:38

@Cypriánus:

csak egy-két mondat és itt a vége. a katalánok inkább gondolkodjanak a "köztársasági" szerepükön. két éve, hazafele jövet megszálltam az asszony katalán camino-társánál egy éjszakára, hát komám, a gyerekek szobája tele volt minden féle királygyalázós szarral. most sem férnek a bőrükbe... :)
az egységes spanyolországnak bizony ára volt. ez szomorú. egyébként minden nagyrabecsülésem a katalánoké és a baszkoké, mindkettő nagy kultúra. jártam mindkét területen, jó népek. sajnos a kicsik mindig szívnak.
viszont franco megmentette az emberiséget az nkvd vezényelte világkommunizmustól. ennek is ára volt. ugyanezt tette pinochet. a 20 század két legfontosabb embere.

@teresa:

csak arra gondoltam nem túl magasröptűen, hogy ritkán találkozunk értelmes dolgokkal, mindig csak a szart látjuk, és ilyenkor, mikor a jó villan egyet, akkor vissza tér a remény, aztán a sok szar újból elmossa.

betyár (törölt) 2009.07.08. 12:59:50

@etyek:

egyet értek veled. A poszt kissé modorosra lett. És igazad van a pitymallattal is. A szó természetesen nem önmagában modoros. Minden szónak van stílusminősítése. Na én most nem vettem elő a szótárt, de remélem, nem tévedek nagyot, hogy a pitymallat mellé valami olyasmi lehet odaírva, hogy régies, választékos, irodalmi. A reakció blog stílusa a publicisztikai. Témáit, rovatait, szerzőit és kommentelőit leginkább egyfajta szleng jellemzi. Na ezért te érezheted azt, hogy ebben az esetben stílustörés történt (itt modorosság). Persze a stílustörésnek lehet nagyon komoly stílusértéke is. Például Dszg éreztetni akarta a mindennapjai és a leírt élmény közötti, nemcsak tartalmi, de stílusbeli, érzelmi, lelki, stb. különbséget. Ha ez tudatos. Ha nem, akkor símán nem állt még át. Ez viszont egy posztírótól valóban lehet stílustalanság, hiba.

Ezt csak azért, mert úgy ledorongoltak:)

negeev 2009.07.08. 13:19:14

Én csak egyszer voltam hasonlóban. Elsősorban városnézésből állt és néhány közösségi játékból. Szerencse. Ugyanis nekem nagyon nem jönnek be az ilyen "Beszélgessünk Isten bácsiról és tetteiről" típusú elmélkedések. Sokkal inkább gyakorlatias és történelmi témákról beszéltünk.
Persze lehet, hogy sokaknak több kell ennél. Igaz, nálunk még se "bogarak" sem "lámpások" nem voltak.

teresa 2009.07.08. 13:22:02

@Grift: szerintem rengeteg remek dolog van körülöttünk, csak vagy nem eléggé vesszük észre vagy el vagyunk kábítva a média által naponta szállított trutyival. A Szentjánosbogár jellegzetessége például, hogy mindenki teljesen ingyen vállal feladatot, amit annak idején a kényszer szülte helyzet volt, de mellesleg nagyon jó kiválasztási kritérium lett (vagyis csak az jön csoportot vezetni hozzánk, aki ezt a gyerekekért meg a vezetők közösségéért teszi, hihetetlen, de igaz. És ez táboronként 15-30 fiatalt jelent). Vagy: elmegyünk egy faluba, amikor szervezzük a tábort, és összeülünk a helyiekkel, aztán azt lehet tapasztalni, hogy az a néhány ember, akinek egyébként van saját dolga elég, képes néhány órán át tervezgetni, hol lehet a gyerekek és a vezetők szállása, mit lehet helyben megmutatni, ki segít a sportnál, ki a kézműves foglalkozásnál, hová érdemes kirándulni és ki tud olcsó buszt, honnan lehet szerezni fát a tábortűzhöz, és folytathatnám. Ezek az emberek szintén nem kapnak ezért semmi anyagi ellentételezést, és mégis szívesen odateszik magukat, hogy segítsenek. Ezek 19 év tapasztalatai, amit ide írtam. Az emberek jók, csak alkalmat kell nekik adni, hogy ez a jó kijöjjön. Tudom, hogy teljesen naivnak cseng az ilyen kijelentés, de mit csináljak - mindig csak ezzel találkoztam Magyarország csaknem 100 településein.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 13:24:33

@negeev: nem kötelező Istenkéről beszélgetni. Van tábortéma, de azt figyeljük, mire fogékonyak a gyerekek, ha jűtszani akarnak, jűtszunk, ha meg másról akarnak beszélni, akkor másról beszélünk. A lényeg, hogy szeretet- és élménydózist, odafigyelést kapjanak. A kötelező IStenbácsi-beszélgetést én se szeressem.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.08. 13:28:01

@teresa:

nem, nem naiv amit írsz! ez így van rendben. ezért is volt jó olvasni a posztot, meg a kommenteket, /cipriánus kivételével! :)))/ még ha némelyeknek dagályosnak is tűnt a stílus.

Cypriánus 2009.07.08. 13:54:22

és nincs rendjén hogy a kicsik szívjanak. Mi is kicsik vagyunk, szívunk is, még a szlovákok is szívatknak minket, pedig kisebbek mint mi, viszont nincsenek körülzárva.
spanyolországban amúgy nem lett volna kommunizmus, Chile meg nem fenyegette a világot, legfeljeb tönkremegy Pinochet nélkül. Ha az egyébként szörnyű spanyol köztársaság győz, nos-ne feledd, a a kommancsokat 39-ben még a köztársasági kormány zúzta le, mivel túl a fejére nőttek ( a baloldali erők bámulatos lelkesedéssel írtották egymást) valszeg egy mexikói típusú berendezkedés jött volna, egy "intézményes forradalmi párttal" (ha nem is úgy hívták volna mint Mexikóban) és átmeneti egyházüldözéssel, ami fokozatosan enyhül ahogy kialakul a balos politika miatti gazdasági csőd...de lehet hogy a II. Vh-ba belerokkan, bár valszeg ugyanazt játszották volna, mint Franco csak fordítva. Hosszabb távon egy döglődő korrupt államkapitalsita gazdaság lett volna egy szegény periférikus országban, fenenagy balos jelszavak mögött. Franco gazdasági teljesítménye ennél nagyságrendekkel jobb volt, ez kétségtelen.

a Szentjánosbogár pedig tényleg reményt sugároz, szerintem a keresztény megújulás baráti kapcsolataok révén érheti el a "hülyekeresztényező" átlagembert.

Sebastian Knight 2009.07.08. 15:06:26

Dszg helyrehozhatja a stílustörést, ha legközelebb a keresztény metálról ír posztot. :)

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 15:17:03

@rajcsányi.gellért (ergé): ööö télleg? Lehet, hogy említettem, de a Zao harcdore bandán és Liberate Te Ex Inferis című lemezén kívül nem túl sok jó keresztény metál van... Esetleg akad pár szabadkeresztény rockercsávó, akik nem kifejezetten keresztény metált,csak metált csinálnak, pl. a High On Fire énekese. Mondjuk a Venom-lógó a nyakában azért ott van...

Teddypompom 2009.07.08. 15:17:53

Szívemben igen elkeseredék, mert ez tényleg egy szirupos izé.

Nagyon jó hogy keresztény szellemű gyerektáborokat csinálnak a Szentjánosbogarasok, de meg kellene végre tanulmiuk ,hogy a nyilvánosság felé forduló közlésnek vannak bizonyos szabályai.
Például ha azt akarom,hogy elolvassanak, legyek képes meghúzni az irományomat.
Nem kellen beleszertni a saját gügyögésembe.
Meg kell tanulni hogy nem minden tartozik a nagyközönségre.
Az is visszataszító,ha egy házaspár állandóan bársonyos-mókusmalackázza egymást.Ez az ő kettejük belső nyelvezetéhez hozzátartozhat, de a kivülálóknak ez viszataszító lehet.
Ráadásul nem azt írta le,hogy valójában milyen volt a tábot, hanem azt hogy szerinte milyennek kellene lennie egy keresztény gyerekprogramnak.
Aztán megbolondította néhány közhellyel a kis és nagybogarakról, és megtűzdelte annyi szentírási idézettel amennyivel csak lehetett....

Borzalom.

Teddypompom 2009.07.08. 15:22:27

Mégy annyit , hogy a Szív ujság harmincasévekbeli stílusa a mai napig hat a keresztény ifjúsági kommunikációjára, pedig az már akkor is hemzsegett a túlzásoktól.

Létezett szív-gárda egyenruhácskákkal ,zászlóval, esküvel miegyébbel.
A léegszorgalmasabb szívgárdásokból osztagot hoztak létre.
Úgy hívták őket hogy Szívrohamosztag.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 15:27:37

@Sebastian Knight: egyébiránt nem érzek stílustörést :D Nem csak jópofának és ironikusnak lehet lenni.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 15:29:43

@SzilvayG (dszg): volt már itt zúzós zenés posztod, vagy azt Gabrilo követte el? :)

gyz 2009.07.08. 15:34:56

@rajcsányi.gellért (ergé): önmagában egyetlen szó sem modoros.

a cikk viszont az.

A tábor persze ettől még lehet nagyon klassz, sőt.

Téglagyári Megálló 2009.07.08. 15:35:09

@rajcsányi.gellért (ergé):

Ottónak inkább egy hitlerjugend tábor tetszene?

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.08. 15:37:44

@Cypriánus:
off

chile nem fenyegette a világot? mint kuba után egy újabb komcsi ország? ha nem lép pinochet, akkor most egész délamerika komcsi.

on

Teddypompom 2009.07.08. 15:37:52

@SzilvayG (dszg):
Az a legnagyobb bajom azzal amit írtál, hogy eltakarja azt amit valójában gondolsz,az igazságot.

Ezzel a modorral általánosságban az a baj,hogy a keresztény (emberek) egymás közötti őszinte kapcsolatait, visszajelzéseit is megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi.
Ki kellene jönni ebből az önkéntes nyelvi gettóból.
Nem,hogy még a következő generációt is beletunkolni....


Ráad

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.07.08. 16:07:44

milyen kirekesztő tábor volt ez?! a képek sem polkorrektek. nem látok egy cigánygyereket sem!

gyz 2009.07.08. 16:07:47

@rajcsányi.gellért (ergé):

egy cingárt nevezhetünk hasasnak, csak azért, mert van hasa?

és mindenki ügyes, akinek van ügye?

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 16:15:36

@rajcsányi.gellért (ergé): nem, én voltam, csak nem keresztény volt a cucc.
@vero: francba. EGyébként szoktak lenni.
@Teddypompom: ez egy blog, ami meglehetősen kitágítja az írás szabadságát. Pl. egyáltalán nem gondolom, hogy meg kéne húzni. Amikor a Heti Válaszban írok cikket, azt meghúzom. Ezt nem. Szerintem nincs túlírva. A Szív már régen nem harmincas évekbeli, és nem csak azt ovlasom. LÁttál már IGent? www.igen.hu
És éppenhogy azt írtam, hogy milyen volt a tábor, nem pedig azt, hjogy milyennek kellene lennie egy keresztény gyerekprogramnak. Mer milyennek kellene lennie? Ez nem hittantábor meg ilyenek.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.07.08. 16:25:20

beborulok egyébként, hogy a kommentek fele a stílust kifogásolja vlsz. azok, akik sosem voltak ilyen helyen.(harmada ibéria belső feszültségeiről szól :o))

mikor a gyerekek közt te is újra ártatlan lehetsz, nincs szó, amivel leírhatod. tapasztalja meg aki nem hiszi. persze ehhez bátorság kell. nem a mindennapi, utcai fajta.

Nyári Mikulás 2009.07.08. 16:26:50

off
"lepucolódik a lámpásuk és feltöltődik petróleummal,"

hej, szép is a magyar nyelv...:-)
a nagy magyari gondolatok között ne felejtsünk el mívesen szólni nyelvünkön.
on

szívesen olvasnám a gyerekek beszámolóit, vajon ők is így élték meg az egész hetet...

Sebastian Knight 2009.07.08. 16:29:57

@SzilvayG (dszg):
Értem, és szerintem sem kell mindig jópofának és ironikusnak lenni. Ízlés dolgában tényleg nincs helye vitának.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 16:33:31

@Nyári Mikulás: így. Nem akarnak hazamenni. Pl. És a következő évben is jönnek.

gyz 2009.07.08. 16:34:20

@vero: az első hozzászólásod alapján te sem nagyon lehettél még ilyen helyen.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.07.08. 16:37:06

Szerintem jó, hogy másféle posztok is vannak itt, nem csak komoly témákról szóló kissé cinikus (amúgy jó) írások. Főleg így nyáridőben.
@Nyári Mikulás: biztos szenvedtek és folyamatosan szökdösni próbáltak. Ezek "nyilván" csak propagandafotók. Miért kell az gondolni, hogy egy vallásos tábor eleve "gáz"? Miután köze van a jezsuitákhoz-nem tudom, ki hogy van vele-szerintem biztos nagyon jó lehetett.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.07.08. 16:41:41

@gyz: :o)) az pont én vagyok. provokatív, kétértelmű, bicskanyitogató, egyébként jószándékú.
voltam. igaz régen, de értem, miért ilyen lett a cikk. sőt odavágyom.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.08. 16:54:25

@Nyári Mikulás:

valami csiklandós kis pszeudo pedofília, az lenne az izgi, mi? :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.07.08. 17:12:35

@SzilvayG (dszg):

Hát, szó mi szó, kicsit olyan ez a bejegyzés, mintha egy önmagától nagyon meghatott tanítónéni barkácsolta volna össze egy fénymásolva terjesztett plébániai hírlevélbe:-) De nem baj az! Nehéz ezekről a dolgokról beszélni; hitelesen, mindenki számára érthetően pláne nehéz.

És: ezeknek a kezdeményezéseknek, táboroknak, találkozóknak ezerszer nagyobb a jelentőségük, mint mi azt fel tudnánk fogni. Fordítsuk meg a dolgot: mi lenne nélkülük? Így tegyék fel a kérdést, akik fanyalognak! Mit tudnának válaszolni?

Aki pedig részt vesz ezekben a kezdeményezésekben, közösségi eseményekben az nagyon jól tudja, hogy mi ez és hogyan él, működik és hat:-)

Adjunk hálát!

ü
bbjnick

teresa 2009.07.08. 17:26:23

Teddypompom: én ugyan barátságosabb formát szeretek, de van valami abban, amit írsz - hogy t.i. nemigen van használható, modern nyelvünk lelki, érzelmi megrendültségeink kifejezésére. Szakasztott úgy vagyunk ezzel, mint a szexxel
Mert Gergő posztja valójában a táborról szól, arról, hogy ez a tábor mit tett/tesz érzelmileg vele, és egyébként mindnyájunkkal, hidd el. Tehát a belső történésekről, nem a külsőkről. Ezek miatt jövünk mindig a Bogártáborokba, nem azért, mert most a díszkovács műhelyt lehet meglátogatni kedd délután. Nálunk is van vezetők listája természetesen és arra most folyamatosan befutnak tábori beszámolók (6 tábor volt különböző településeken). Különböző módon írják ezeket az emberek, de az érzés mindenhol ugyanaz: hogy ez egy szuper dolog. "Ti vagytok a legjobb dolog az életemben", írta egy bizonyos Bogi. Csak rettentő nehéz józan, szlenges formában kifejezni azt a szuper felfokozott állapotot, ezt a felebarátiságot, amelyben van ilyenkor részünk. De szerintem a jó regnumi táborok is ilyenek lehettek, és azokról több embernek van emléke.
Ami pedig a Szívgárdát illeti - ne legyünk történelmietlenek. Akkoriban mindenhol járta ez a kissé katonás stílus, és Magyarországra visszatérő jezsuiták teljesen tudatosan nem folytatták ezt a hagyományt. A Szív is nagy változásokon megy keresztül - talán régen nem volt a kezedben? - de nézz bele egy-egy számba az utolsó félévből: nagyon látni a stílusváltást

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.08. 17:29:15

@Nyári Mikulás:

ez gonosz volt! tele van a pokol tehetséges emberekkel az biztos. hát szegény süsüt sem irigylem a túlvilági útjáért... :)

Nyári Mikulás 2009.07.08. 17:40:24

@vero: húúúú, most akkor mehetek bujdokolni...mondjuk egy kolostorba...
velvet.hu/szex/pedo071114/

:-)

Teddypompom 2009.07.08. 20:21:33

@SzilvayG (dszg): Nem vonulnak ki világból, hanem bevilágítják. És ezeket a kis lámpásokat a táborokban gyújtjuk be. Gyufánk az Úr, vagy mi vagyunk az Ő gyufái, fene tudja… És a begyújtott lámpások fényéből a saját lámpásunk talán gyengülő, kicsi lángját is erősebbre vehetjük"

Hát pedig én a felére meghúztam volna annyi benne a felesleges prünytyögés.
És igen,úgy gondolom itten ízlésbeli gondok is vannak.
Ha fontos és emelkedett dolgokról édeskés stílusban beszélünk akkor egyrészt elvesszítjük az értelmes emberek érdeklődését, másrészt átcsapunk egyfajta végtelenített kegyes brekegésbe,amellyel órákig lehet mondani a nagy semmit.

Az Igen-t olvasom és szeretem,sőt dolgoztam benne még az ősidőkben amikor újraindult, grafikusként.

De itt most kifejezetten arról van szó amit írtál.
A témája nagy fontos, amihez meg kellene találni a megfelelő formát.
Figyelmedbe szeretném ajánlani egy közös ismerősünket aki azt mondta
"Ha nem lesztek olyanok mint a gyermekek....",
és nem azt hogy maradjatok gyerekek.
A kettő között ég és föld a különbség.

Teddypompom 2009.07.08. 20:34:27

@SzilvayG (dszg):

Te előre elhatároztad,hogy tetszeni akarsz és aranyos leszel, és egy aranyos beszámolót írsz a táborról.
Ha csak szárazon leírtad volna azt ami történt, a programokat a fotókkal együtt, megállt volna cikk a saját lábán.
A kevesebb több lett volna.
De valamiért mégsem hittél abban, hogy egy katolikus nyári gyerekprogram
önmagában bárki számára vonzó lehet, ezért kezdtél aranyoskodni, minden második bekezdésben előcitáltál egy idézetet, lehetőleg olyat amit nem gondoltál végig, belsuvasztottad a posztba a mondókádat és a személyedet hitelesítendő,a jártasságodat és kompetenciádat fitogtatandó.

Csak a későbbiekre nézvést adok egy kéretlen tanácsot: amiről az ember nem tud megfelelő formában beszélni arról jobb ha hallgat, különben csak elriasztja a jószándékú embereket.

Teddypompom 2009.07.08. 20:43:34

@teresa:

Igen,igen.Látni a stílusváltást az igenben.
Azt is tudom hogy ez tudatos.

De én is szeretném tudatosítani bennetek hogy milyen végtelenül hamisnak és visszataszítónak tűnik az a tüncörgés amellyel a lelki dolgokról értekeztek(-zünk).

Mindezt csak azért írom mert nagy szükség lenne egy olyan olvasható ,friss, tehetséges (nem frivol) hangra amellyel a keresztény kultúrkör is megjelenhetne a közbeszédben.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.07.08. 20:48:36

@Nyári Mikulás: ha ilyen apácára vágysz ...
az ilyen hozzállással szemben csupán annyi a fenntartásom, hogy ugyanezeket egy zsidó cikkhez, egy pedofil rabbiról nem kommentelnéd, sem te, sem más. ott nem mutatnád magad ilyen keménypöcsűnek.

másrészt - és a lényeg - támadják hogy az emberi gyarlóságon keresztül az eszmét. a sérült anyagból következtetni az idea hibájára ...? ez nem összefüggés, mikulás! ez fókusz szocializáció.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.07.08. 20:50:11

* - hogy az emberi gyarlóságon keresztül támadják az eszmét.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.08. 23:45:04

@Teddypompom: nem, én csupán kiírtam magamból, amit a tábor után hazaérve éreztem. Ennyit akartam.

Teddypompom 2009.07.09. 08:22:08

@SzilvayG (dszg):
Én meg kiírtam magamból az indulataimat ami felbosszantott az írásodat olvasván.
Mivel a cikk nem csak rólad szól hanem egy közösség-kultúra képviselőjeként mutattad magadat, engedd meg,hogy ennek a közösségnek a tagjaként figyelmeztesselek.
Nem mindenki felhőtlenül boldog tőle, és nincs túl sok vonzerő abban művi katolikus (református)világban ami értelemszerűen konzerválódott, mivel az elmúlt fél évszázadban nem igen volt lehetősége, hogy a saját belterjességén kívül más fórumokon is megmutassa magát.
Éppen a ti dolgotok lenne, új utakat , új hangot találnai.Már ha komolyan gondolod hogy írni akarsz, katolikusként(keresztényként).

Téglagyári Megálló 2009.07.09. 10:11:15

@Téglagyári Megálló:

pardon, én csak írom a blogot, nem olvasom...

Teddypompom 2009.07.09. 10:41:22

@Téglagyári Megálló:

Te meg olvass vissza kicsinyég....

etyek · http://www.igen.hu 2009.07.09. 10:47:08

Nem is kell ennél szebb végszó: olvassátok az igen.hu-t!

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2009.07.09. 11:35:11

Jó post, csak "sok benne a lőn meg a vala..."

betyár (törölt) 2009.07.09. 11:43:47

Adams family! Látta valaki? Na ott van egy tábor. Nem tudtam, mire hasonlít a poszt stílusa, de most beugrott.

Bocsánat Dszg, nem akarlak megbántani.

jk85 2009.07.09. 11:44:04

Lehet, hogy modorosra sikeredett ez a bejegyzés, de úgy gondolom, aki egyszer átéli ezt a tábori élményt,az csak így tud róla beszélni s mindig visszavágyik a közösségbe. Én kb 11éve vagyok tagja, s miden évben azt várom, hogy mikor lesz nyár s léphessek ki a nyűzsgű világból egy hétre, hogy utánna lelkileg feltöltődve újra neki álljak a dolgaimnak. Elsőre mindenki azt hiszi, ha a táborról hall, hogy "uhh mert ilyen hittan meg olyan hittan tábor"" hogy bíród ki hogy állandóan imádkoztok". Nem feltétlenül gondolom, hogy egy keresztény tábor témája mindig arról szól, hogy Isten így, úgy.Persze hozzá tartozik. S ha megkérdeznél 120 gyerket, hogy érezte magát biztos, hogy 99%-a azt válaszolná hogy nagyon jól.Keresztény játékok...ezen meglepődök...Művelődésszerevzőként tanultam közösségfejlesztést...hát pont ezeket a "keresztény játékokat" játszák mindenhol.S megjegyzem, még 25 évesen is megéri egy hétre gyereknek lenni...Ha már a való világban nem teheted meg minden nap....

Teddypompom 2009.07.09. 13:13:21

@etyek:

Azért érdemes körülnézni a nagyvilágban is.
Szerintem a francia katolikus tévé,a KTO a legkultúráltabb, elegánsabb legfrissebb,legérdekesebb ebben a műfajban.
Inerneten nézhető,aki nem tud franciául annak is ajánlom.
www.ktotv.com
,

valójábannemberci 2009.07.09. 13:37:12

@SzilvayG (dszg): Szeretettel látunk a KrossKult olvasói között, ha netán zenei frissítésre volna szükséged. Ha esetleg nem ismernéd. :)
krosskult.wordpress.com
August Burns Red koncerten voltál-e? :]
www.youtube.com/watch?v=pBXxgF1aVO4&fmt=18

Ez a Szentjánosbogárkodás meg jó. Kellenek ilyenek, mindenképp. :)

teresa 2009.07.09. 16:35:15

Teddypompom: látom, kitartóan nyüstölöd a poszt szerzőjét, lelked rajta, én mégis több szpirituszt abban látnék, hogy e téma kapcsán valami konkrét javaslat jelenne meg a kommentekben azzal kapcsolatosan, milyennek kellene lennie a mai, nem ciki, nem szirupos, nem elszállt, számodra is elfogadható nyelvnek, amelyet az ilyen lelki élményekről beszámolunk, hogy elkerüljük azt a helyzetet, amelyben, hogy írod (szerintem azért túl erős kifejezésekkel) "végtelenül hamisnak és visszataszítónak tűnik az a tüncörgés amellyel a lelki dolgokról értekeztek(-zünk)". Mert bár kontraproduktivnak érzem az ilyen kifakadásokat, de ugyanakkor elismerem, hogy van valami ebben, amit kifogásolsz.
Annak idején nekünk is rendkívül idegennek és idejétmúltnak tűnt csomó minden, pl az népénekek nyelve, stílusa, és ezért a Szentjánosbogárban inkább gitáros énekeket tanítottuk, noha abban is van gagyis, fals prozódiás, mindenféle; csak legalább mainak tűnnek. Na de nem szóltunk rá senkire, aki dudorászta a "Kegyességgel hívsz, ó, Jézus"-t, hogy más ne mondjak. Valahogy úgy vagyunk vele, hogy virágozzék száz virág, az Egyház nagy tér, rengetegféle ember belefér.
Mivel nem tudok franciául, nagyon érdekelne például - az általános jellemzésen túl - konkrétumok szintjén mi tetszik neked az említett francia rádióban.
Ja - én én a Szív újságról írtam, nem az Igenről, hogy megújult, más kezd lenni, valami ott is megindult.

Teddypompom 2009.07.09. 21:27:43

A KTO tévét említettem, nem véletlenül.
Elképesztő az a széles látókör amivel ránéz a világegyházra.
Ma például a kínai vértanúkról volt egy dokumentumfilm, a Notre Dame-ból közvetítik a vesperást,van szentségimádás, politikai teológiai-bioetikai témájú beszélgetés,és beszámolnak a pápa programjairól.
Bemutatják a nagy európai kegyhelyeket,zarándokutakat, műkincseket. VAn külön műsor a resaturálás alatt álló vallásos műtárgyakról.Bemutatják azt,hogy különböző népek és kultúrák hogyan élik meg a saját katolicizmusukat, Délamerikától,Oroszországig.
Művészettörténet,

Amiben a szemléletük különbözik az az ,hogy nem hatódnak meg a saját vallásosságuktól.Nekik ez természetes,
ezzel élnek,ebben élnek belélegzik mint a levegőt,és nem tüncörögnek.
Nincsen rá szükségük.
A valóság és a világ sokkal meghatóbb az ő szemükben, érdekesebb és inspirálóbb mint,hogy szükségük lenne mesterséges érzelmekre.

Teddypompom 2009.07.09. 21:48:45

Jól látod kicsit nagyobb vehemenciával vetettem rá magam a poszt szerzőjére, mint az indokolt vagy ildomos lenne.
Ez az indulat már régóta gyűlik bennem és ő szerencsétlenségére felkínálta a lehetőséget az ezzel kapcsolatos gondolataim összegzésére.

A komoly baj evvel az általános katolikus attitüddel az,hogy érzelmeket akar kelteni,oly módon hogy önmaga előérez, mintegy bemutatja a világnak,hogyan kell viszonyulni egy vallásos közösséghez vagy eseményhez.
Odatolakodik a maga kiforratlan érzelmi világával(giccs)az üzenet és a befogadó közé.Holott pedig erre semmi szükség.
Az érzelem minden kényszer nélkül megszületik az arra fogékony lelkekben,nem kell azt kierőszakolni.

E mellett hatalmas károkat okoz.
Elriasztja a jóakaratú és jóízlésű embereket, megmérgezi a katolikus csoportok belső kommunikációját, begörcsölteti a következő generációt.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.09. 22:24:56

@betyár: :D:D Befizetek oda :D nem vagyok túlérzékeny, és nem egész évben ilyen a hangulatom, mint amikor írtam a posztot :D:D
@Teddypompom: te engem ne figyelmeztetgess. Részemről a magam nevében írtam, a magam élményéről, ami MOST így csapódott le bennem. Ez nem egy "művi világ" nyelvezete, ez ennek a posztnak, ennek a bennem megfogalmazódó érzésnek a nyelvezete. A tábor tökre vidám volt, és minden este ment a feketehumor :D Nem kell egy posztból általánosítani, nem a saját vallásosságomtól hatódtam meg, hanem a tábortól, az élménytől, amit kaptam. Egyébként az Igennek én is írok, és nagy terjesztője vagyok a blogjai hírének. Egyébként értem, ha azt gondolod, ez a poszt gicces, de szerintem nem az, és erről többekkel konzultáltam is a megjelenés előtt. Szerintem a belsőszlenges fordulatok meg vannak magyarázva és érthetőek, és giccses jelzőket sem használtam. Például nem vallásos, marcona ismerősökkel is. Ez az "előérzés" meg "bemutatom, hogy kell viszonyulni hozzá" ez meg baromság. Senkire semmit nem tukmáltam rá, mint ezerszer írtam, a saját tábor utáni érzéseimet foglaltam írásba, megspékelve némi ismeretterjesztő jelleggel. A beszűkülés meg ilyenek meg pont a bogárra nem áll, és pont benne látszik, hogy mennyire fals szemlélet az, hogy valaki szektás világból kivonultaknak látja a keresztényeket. És az én célom meg pont nem a puszta ismertetés volt, hogy mi ez, meg ilyenek, hanem a saját érzéseim leírása, magyarázattal. Érdekes, hogy neked én vagyok a beszűkült köcsög, másnak meg én vagyok a liberális köcsög. De talán csak annyi a baj, hogy túlságosan általánosítasz, és teljesen félreértetted a cikk születésének a szándékát.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.09. 22:27:15

@Teddypompom: "mi értelemszerűen konzerválódott, mivel az elmúlt fél évszázadban nem igen volt lehetősége, hogy a saját belterjességén kívül más fórumokon is megmutassa magát."
Ez meg egyszerűen nem igaz.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2009.07.10. 00:55:14

off (nem a poszthoz)
@Cypriánus: Grift et.-nál inkább az a baj, hogy komolyan fogyatékosoknak nevezi az ateisátkat... Ennál még a mcskosszájú (ezt most + értelmeben mondom, mert sokat hozzátett az idalomhpz cserébe) Pázmány is szabadelvűbb volt.
Grift egy lejárt szavatosságú konzervjezsuita :P
( Grift 2009.07.08. 11:11:40 )

teresa 2009.07.10. 08:40:19

@Teddypompom: köszi a francia tv programleírását, ez ok, ismerek egy ilyet Lengyelországban (ott 2 vallásos tv van, az egyik nagyon hagyományos, a másik meg ehhez hasonló (na, erre még várhatunk Magyarországon, az itt nem felsorolható okoknál fogva).
Továbbá még a kifakadással kapcs.: nagyon értem az elkeseredésedet az egyházban megtapasztalt, hitben éretlen vagy formális, giccses megnyilvánulások miatt. Régebben osztozkodtam volna ezekben. De most már nem. Most azt gondolom, hogy mindenki úgy hisz és úgy beszél róla, ahogy tud és ahogy a maga közegében megtanulja, megszokja. Nekem meg ezt nyugodtan el kell fogadnom. Itt van például az úgynevezett népegyházi attitűd - gondolom, az is irritálhat. Pedig, amikor az ember eltölt egy hetet közös konyhában egy falusi nénivel, aki számára a rózsafűzér különböző változatai (rengeteg van) jelentik a vallási megnyilvánulásai alapját, és ugyanakkor megtapasztalja, hogy ezen a "gügyögő" nyelven kifejeződő hite mennyire konkrét, teli jósággal, nyitottsággal, megbocsátással és életörömmel, rettentő nehéz sorsa ellenére, seperc alatt megváltozik az ember optikája. Számomra felemelő, hogy ebben a nagy térben, amelyet az Egyház képez, annyiféle ember megfér, ha egy közös hit van, a Krisztusban vetett hit.
És még egy - valamikor nem nagyon szerettem némely zsoltár nyelvét (most sem vagyok úgy a rajongója, de már másként állok hozzá), az átokzsoltárokra gondolok. Alapvetően nyugis ember vagyok és idegenek tőlem ezek az bosszús érzések. Míg el nem jött egy korszak, amelyben nagyon bántottak valakit, aki hozzám igen közel áll. Elkeseredett, kiszolgáltatott, tehetetlen állapotban voltunk. Akkor minden este olvastuk ezeket az átokzsoltárokat és annyira kifejezték a mi érzéseinket, reményeinket, hogy magam is megdöbbentem. És még ráadásul a végén minden úgy, zsoltárosan elrendeződött ("az Úr igazságot szolgáltatott nekem").
Ezt azért írom, mert még veled is előfordulhat, hogy egyszer csak ott állsz egy emberrel vagy egy közösséggel valahol, érzelmileg felfokozott állapotban, tapasztalod, hogy ilyen egyébként nincs, az ilyen közelség, nyitottság, szeretet és öröm, egy csomó ember megölel, megköszöni a közös időt, sokan könnyeznek örömükben (micsoda borzalmas érzelgősség!), és megdöbbenten realizálod, hogy te is ugyanúgy érzel, te is meghatódsz ettől a sehol máskor nem tapasztalt közelségtől, és hogy ez az, amit máskor egyébként oltári giccsnek nézel. Még a legnagyobb cinikusok - te pedig, ugye, nem vagy a legnagyobb cinikus? - ilyenkor megérintődnek. Amit őszintén kívánok neked, mert ez egy kicsit olyan, mintha egy pillanatra eltűnne az a függöny, amely miatt most csak homályosan látunk, és bekukucskálnánk egy olyan világba, ahol sem a nem, sem a kor, sem a származás, sem a tanultság, mindazok a dolgok, amely most folyton elválasztanak bennünket egymástól, semmit sem számítanak, olyan természetes, magától értetődő szeretettel tudsz odafordulni bárkihez.

Teddypompom 2009.07.10. 10:36:47

@teresa:
Mint fentebb mondám,szegény Gergő posztja csak ürügy volt a számomra a jelenség megfogalmazásához.
A paraszti vagy az egyszerű emberek vallásosságával semmi baj, mert általában megélt tragédiák és tapasztalat van mögötte.
A rózsafűzért néha magam is mondom, nagy segítség szorongattatások idején.

Néhány évet lehúztam a katolikus felnőttoktatásban ezért én teljesen másképp látom a helyzetet.
Dolgoztam vallásokkal, és nem vallásosokkal, katolikusokkal és nem katolikusokkal, külföldiekkel , határontúliakkal és magyarokkal egyaránt.
Általában én egyenként kínlódom az emberekkel, főként pedagógushallgatókkal, megpróbálom őket olyan helyzetbe hozni ,hogy megértsék önmagukat, aztán képesek legyenek megérteni a körülöttük lévő embereket, a közösségét, és így tovább...
Az a tapasztalatom,hogy ezt elérni a magyar katolikus fiatalakkal a legnehezebb.
Én elöször mindíg a szorongásaikkal és a gátlásoságukkal találkozom, ami megakadályozza az őszinte kapcsolatokat, kommunikációt kifelé és befelé is.
A gátlások abból fakadnak,hogy előbb van bennük kép arról, miszerint milyennek kéne lenniük,mit kellene érezniük mielött kiderülne, milyenek is ők valójában vagy mit is éreznek ők valójában.
Van egy kimondatlan elvárás aminek meg akarnak felelni, ami félreértett hagyománytiszteletből és rossz beidegződésekből táplálkozik.

Ez nem látszik annyira, amikor közösségben vannak, mert a korosztályuk energikus pezsgése rájuk is jellemző.
De sajnos, akár élethosszan is rögzült állapot lehet,amely megakadályozza a problémáik felismerést, kreatív megoldását, bajt okoz az érzelmi kapcsolatokban, és némely esetben komoly személyiségtorzulásokat okoz.(Hatalmi pozícióban, döntési helyzetben).

Igen, én mindezt a hiányos elégtelen, hamis vallásoi nevelési tradícióknak is tulajdonítom.
Lengyelország más tészta.
Valahogy ott nem sérült meg a nemzeti és a vallási önérzet, egészében jobb állapotban van az ország mentálisan minden problémájuk(drog,alkohol)ellenére.(Egyébiránt én kifejezetten nagyon szeretem Lengyelországot és a lengyelséget, sokat lehet tölük tanulni)
Ezért nem is képes megtalálni a saját valódi hangját a magyar katolikus ifjúság évtizedek óta.
Ne mondd nekem,hogy csak két választás van ,a népénekek és a kat.polbit?
Talán meg kéne keresni a saját hangot!
Énekekben,versekben,programokban, színdarabokban, filmekben,és újságcikkekben, posztokban egyaránt.....

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.10. 12:04:40

@murci/szamárfül:

lol
jaj, dehogy, de minek gondolhatnánk azt akiből hiányzik a lényeg? az ateista majdnem halott. :)

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2009.07.10. 12:13:58

@Grift: hoppá, csak majdnem? nagylelkű vagy!
akkor a számodra valóságak a zombifilmek? szar lehet neked az utcán sétálni a kb 80% zombi között :)

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.10. 12:47:56

egyrészt fájdalmas látni szegényeket ahogy élet után tátognak, mint a halak, másrészt meg könnyű, hiszen gyakorolhatom az együttérzést és ezáltal jónak hiszem magam... :)

Francesca_ 2009.07.10. 14:07:02

@Teddypompom:
Pontosan milyen kimondatlan elvárásra gondolsz...?
A problémák felismeréséről és a kreatív megoldásokról azt gondolom, hogy a bogár épp ezekre készít fel/próbál felkészíteni. A táborok témájában is szerepel ez (idén pl. az internet veszélyei is megjelentek témaként). Szerintem a bogár nem kerüli ki a problámákat, hanem "életszagú". (A többi katolikus közösségről nem tudok nyilatkozni.)
És a tábor nagyon is őszinte volt, egy percig se éreztem mesterkéltnek.

Teddypompom 2009.07.10. 14:46:21

@Francesca_:
"Én elöször mindíg a szorongásaikkal és a gátlásoságukkal találkozom, ami megakadályozza az őszinte kapcsolatokat, kommunikációt kifelé és befelé is.
A gátlások abból fakadnak,hogy előbb van bennük kép arról, miszerint milyennek kéne lenniük,mit kellene érezniük mielött kiderülne, milyenek is ők valójában vagy mit is éreznek ők valójában.
Van egy kimondatlan elvárás aminek meg akarnak felelni, ami félreértett hagyománytiszteletből és rossz beidegződésekből táplálkozik."

Erről beszélek már jóideje.
Vannak olyan képességek, hajlamok tehetségek, hibák, amit hoztál és örököltél.
Aztán vannak tanult viselkedési minták vélemények, ízlés stb amit megtanulsz a környezetedtől.
A kettő együtt mutatja meg az utadat amelyen járnod kellene,hogy megtaláld a helyedet és a dolgodat a világban.
Ha viszont a tanult külső minták erősebbek akkor csak másolata leszel az előző generációnak amelyik rádhagyományozta azt.
Körbe-körbe járnak nemzedékek egymás lábanyomában, ugyanazokat a dalocskákat énekelve, ugyanúgy tüncörögve,miközben közben az idő és a világ átlép a fejük felett.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.10. 15:29:03

@Teddypompom: értem én, mit mondasz, sok midnenben igazad van, de azt azért tartsd észben, hogy a nemzedékek közt nincs haladás. Igen, körbe-körbe járnak a nemzedékek egymás nyomában, ha nem is ugyanazokat a dalokat tüncörögve (amúgy az miért baj? aMúgy a gitáros misék csak talán két nemzedék óta vannak szokásban, bár én nem rajongok értük - ha egy dal jó, miért kéne törölni?), ez mindig így volt, mindig ígyx lesz, ha nem így lenne, már rég ksézen állna a szuperember. Minden nemzuetdék, minden ember egy új kezdet, midnenki újratanulja az életet. A világban is. Amúgy elegem van az egyház szidásából atéren, hogy le van maradva. Szerintem túlságosan is kitárta az ablakokat. Amúgy ne hidd, hogy a "világ" embereinek, a nem keresztényeknek jobb a hozzáállása például giccs és ízlés területén nagyátlagban. Nem jobb. Valahogy a gitáros énekek közt például több a nyálas és giccses, mint a régi népénekek közt, pedig azok közt is akad bőven. Egyébként meg milyen dalokat tanuljon meg, ha nem azokat, amelyek meg vannak írva, amelyek vannak? dalocska, tüncörgés mindig lesz. Aki ezt szereti, annak legyen ez, és nehogymá mindig azt lessük, mit akar a "világ". Tojok a világra ebből a szempontból.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.10. 15:33:26

@Teddypompom: egyébiránt: elnézést, hogy az egyház és a közösségek megfogalmaznak elvárásokat. Mit kéne tenniük, ha nem ezt? :D Megintcsak értem, mire gondolsz, sok iylen van, de ugyanannyi van "a világban" is. Ez nem egyházfüggő probléma. Az általad említett szorongást koönnyen belédnevelhetik egy patronában vagy a piaristáknál is, de asszem ez más probléma, nem a giccs, tüncörgés és ilyenek témaköre, és inkább egy nevelési stílus kérdése.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.10. 15:39:52

@SzilvayG (dszg):

hú, ezt a gitáros dolgot nem kellett volna idetüncörögni! ott kúrja el az egyház, mikor nyitás címén a szemétnek enged teret. kevés borzalmasabb dolog van, mikor a pattanásos képű, ámbár hurráoptimista tekintetű kis- és nagykamaszok bobdilent, meg polbítet vetemülnek.
az egyháznak nem az a dolga, hogy a világ tahóságához igazodjon. ez zsákutca. ha murci örömére most csak 20% is a hívők aránya, hát lesz az kevesebb is. ilyen a kor. azzal, hogy letahósítják az egyházat, lehet, hogy híveket nyernek, de az egyházat elveszítik.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.10. 15:54:41

@Grift: lehet,hogy rosszul fdogalmaztam, de épp ezt mondom én is, habár egy fokkal megengedőbb vagyok a gitáros izék iránt, van párolyan ilyen nőta, amit kedvelek. De a gitáros dalok pont nem feltétlenül hurráoptimisták amúgy.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.10. 15:59:46

@SzilvayG (dszg):
én fogalmaztam rosszul a gitárost csak azért volt kár, mert én agyvérzést kapok tőle. azt vettem, hogy neked sem a kedvenced. :))

teresa 2009.07.10. 18:22:46

@Grift: Hála Istennek, szabadság van és mindenki attól kap agyvérzést, amitől kedve tartja.
Én kicsit másként látom az énekek kérdését - számomra a gyerekek, fiatalok azonosulása a döntő. Tény, hogy a gitáros énekekkel azonnal azonosul a többség, szívesen éneklik, gitároznak, ez is ima. Viszont mi a jó, minőségi, és mi nem az - ó, az egész más kérdés. Valószínűleg a gregoriánok között is lehetett unalmas, kevésbé kidolgozott, csak az nyilván már nem maradt ránk. A népénekek között is némely borzalmas, ósdi istenképpel, ma már nem használt nyelvezettel, szóval a fiatalok nyilván nem érzik a magukénak. És van közte nagyon szép is. A gitárosok közül pl. az Apokrif ima szerintem igen eltalált, és még mondhatnék néhányat; amellett sok lapos, zeneileg ötlettelen is van,, de, Isten bocsássa meg vétkem, ha a gyerekek ezeket akarják énekelni, én bizony zokszó nélkül elgitározom nekik. Mert abban több energia van, hogy énekelnek, mintha ülnének savanyú jóska módjára és mindent sorra lekritizálnának.

@Teddypompom: Nagyon érdekes, amit írsz a magyar katolikus fiatalokról. Nekem nincs ilyen összehasonlításom. Kicsit meg is lep. A Bogárra rávetítve a jellemzésedet, nem nagyon tudok konkrét arcokra gondolni. Ezt csak első reflexióként írok, mert az egész gondról többet kellene tudnom, hogy ennél megalapozottabb legyen a véleményem. De az elvárás kérdése számomra másként áll - azt hiszem, mindenképpen kell az elvárás a fiataloknak (JPII is azt mondta: Még ha nem vár el tőletek senki semmit, nektek azért legyenek elvárásaitok önmagatokkal szemben). Mindenki több lehet annál, ami, ehhez vagyunk meghívva. Ha nincs elvárás, a nevelés nem megy át önnevelésre - pedig az a célja. Csak nyilván nem kell utánozni más érzéseit, vágyait, viselkedését, hanem fel kell fedezni és megvalósítani a sajátunkat. Szerintem a Bogárban éppen olyan a légkör; amikor a fiatalok jellemzik ezt a közösséget, azt mondják a legtöbben, hogy itt az ember el van fogadva olyannak, amilyen, és senkinek nem kell megjátszania magát.
Ami pedig a zenei választást illeti, nos, igaz, akkoriban nem nagyon ismertem mást, tulajdonképpen csak ezt a kettőt. Én külföldi vagyok, akkor azt tudtam megismerni, és ebből választani. De időnként javítva újra kiadjuk a Szentjánosbogár Énekeskönyvet, és talán egyre több benne az igényes, többszólamos dolog, mert vannak ám itt remek, értő zenészek. Most talán kicsivel tájékozottabb vagyok, de annyira sokfélét még most sem látok. Elvétve valami más hang.

Teddypompom 2009.07.11. 11:55:51

@SzilvayG (dszg):
Félreérettél.
Az Egyház nincs lemaradva sőt nekünk kellene felevenni a lépést vele.
Például úgy,hogy először merjünk önmagunk lenni.
Ez nem jelenti a hagyományok feladását, sőt.
Másként énekel a viaszhengeren az öreg Gulyás Jánosné és másként énekli ugyanazt a dalt mondjuk Lovász Irén.
Valami ilyesmire gondolok.
Lehet hogy a másféle hangszerelésben van a titok nyitja,lehet hogy abban hogy egyedül kell gyakorolni, éjjel nappal életformaként, és nem csak eseményekre összeállni egy bevált repertoárral.
Ezt senki más nem tudhatja csak ti, nektek kell eldönteni melyik utat választjátok.....
Mi az hogy azokból a dalokból kell választani amik meg vannak írva.
Ti miért nem írtok dalokat?
(Énekeljetek az Úrnak új éneket...:)
Ja,hogy az rizikós, meg ciki, meg nincs rá idő.... és senki sem mutatta meg hogyan kell csinálni?
El kell kezdeni valahol, az elején szörnyű lesz de később nem tudjátok majd abbahagyani....

Teddypompom 2009.07.11. 12:08:43

@teresa:
Nem kritizáltam a Bogárban folyó munkát mert nincs miért.
Én egy cikkre reagáltam.
Általánosságban beszéltem.
Egyébként az Egyháznak az a dolga hogy mércét adjon az embereknek.
Az elvárás szót én nem ilyen értelemben használtam.
Kimondatlan elvárásokról beszéltem, olyan magatartásmintáról amely kész megoldási sémákat kínál élethelyzetekre. Valódi, a karakterre és a szituációra szabott(kockázatosabb) megoldások keresése helyett.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.11. 13:12:56

@Teddypompom: nézd, ez így lózung, hogy
"Kimondatlan elvárásokról beszéltem, olyan magatartásmintáról amely kész megoldási sémákat kínál élethelyzetekre. Valódi, a karakterre és a szituációra szabott(kockázatosabb) megoldások keresése helyett." Vannak helyzetek, amikor jók a kész megoldási sémák. EGyébként csak általános, mihez tartsuk magunkat jellegű útmutatás van.

Dalokat meg azért nem írunk, mert részemről pl. zenetagozatos voltam anno, az öcsém meg ért az egyházzenéhez, és így világos, hogy ez a hozzáértők dolga. Belepancserkodni felesleges.

Egyébiránt, vissza a gyökerekhez: neked a cikk hangvétele nem tetszett, IStenem, van ilyen, csak ezt a hangvételt általánosítottad, amit viszont nem kellett volna.

Teddypompom 2009.07.11. 15:10:15

@SzilvayG (dszg):

Természetesen nem azt ajánlottam hogy írj egy komplett misét.
De lehetne a Bogárnak egy saját zenei arculata... Persze nem kötelező.

Egyébiránt árulkodó hogy milyen fennsőbbséggel utasítod vissza az a gondolatot hogy a saját kreatívitásodból-sotokból megszülessen valami amivel kifejezhető a ti korosztályotok vallásos lekülete.....
Hiszen mint mondod, a hozzáértők sokkal jobban csinálják!
El kell keserítselek, diplomás hozzáértők írták a legpocsékabb keresztény-tünci-münci gitáros-ócskaságokat is.
Akkor már jobb lenne valami sajáttal próbálkozni nem?.Rosszabb úgy sem lenne, és legalább rólatok szólna.

Na de rizikós ilyesmibe belevágni!
Senki nem ad rá engedélyt és hogy néz az ki hogy valaki csak úgy a saját feje után muzsikál,ír,rajzol, főz stb....
Ilyet nem lehet csinálni! Mit fognak szólni a hozzáértők!
Jézusmária!

Teddypompom 2009.07.11. 15:22:59

@SzilvayG (dszg):
A lózungról meg annyit,hogy eljön az idő amikor a saját bőrödön fogod megtapasztalni,hogy milyen kemény következményei vannak annak, hogyha sémák írányitják az életet, és nem az őszinte és a helyzetnek megfelelő válaszok keresése.
Egy darabig biztos kényelmesebb lesz, de a hatásai hosszútávon pusztítóak lehetnek.

teresa 2009.07.11. 18:17:52

@Teddypompom: Azért kicsit nehéz ezekről így szót váltani - és ilyen feleslegesen megterhelő emociókkal - mert mi olyasmiről írunk, amit ismerünk, úgy látom, veled ellentétben. A Szentjánosbogár Közösség 21 éve kicsiben kezdődött egy kis településen, minden nagyravágyó terv nélkül, pusztán csak az égető szükség következtében, aztán a legnagyobb meglepetésünkre naggyá, országossá lett, de nincs véglegesen kialakult arculata, minden állapotában tulajdonképpen in statu nascendi, mivé lesz idővel és milyenné fogják alakítani a következő generációk - fogalmunk sincs. (Még az is lehet, hogy misét is írnak valamikor, mert, mint említettem, értő zenészek vannak köztünk.) Most azt látjuk, hogy egy csomó gyerek és fiatal számára nagyon fontos, sok rút kiskacsát láttam már ez alatt az idő gyönyörű hattyúvá válni a jótékony közegében, az emberek kiteljesednek, élményekkel gazdagodnak, többen párt találtak, Bogárbabák is vannak már, szóval szokványos közösségi történet tulajdonképpen. Mi elbeszélünk itt egymás mellett, mert egészen máshonnan merítünk tapasztalatokat arról, milyen a mai magyar katolikus fiatalság. Mi remek embereket ismerünk, neked összességében negatív a véleményed, ha jól értettelek. Neked a gitáros dalok tüncimünci, nekik nem - mit lehet itt tenni! Hadd éljen mindenki úgy, ahogyan akar.

Én nem nagyon szoktam írni kommenteket posztokhoz, mert mindig azt látom, hogy az emberek egymást gyepálják verbálisan, ahelyett, hogy a dologról magáról cseréljenek eszmét nyugodt, józan stílusban. Még az úgynevezett "jobb helyeken" is egy csomó színvonaltalan, rossz érzést keltő beírás van. Csak azért léptem be, mert Gergőt ismerem. A magam részéről megpróbáltam, hogy kievezzünk a tárgyilagosság vizeire, de ezt a próbálkozásomat végül is sikertelennek ítélem. Búcsúzóul szeretettel invitállak, hogy személyesen ismerd meg a közösségünket, biztos új tapasztalatot hoz, van egy honlapunk, www.szentjanosbogar.hu, nézd meg - főleg a képeket ajánlom, sokat mondanak a hangulatról. A legjobbakat neked, Isten veled.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.07.11. 23:45:54

@Teddypompom: :D:D a kis értetlenkedő :D egyházzenét írni, ahhoz legyen képzett zenész az ember. Hogy egy közösségnek legyenek saját dalai, az már kérdés, de nem hiszem, hogy sarkalatoa. Amúgy épp most mondod, hogy a tüncimünci dalokat is diplomások írják. Én nem tudom, de akkor úgy tűnik, ilyenek mindig lesznek :D

Honnan a frászból veszed, hogy az én életemet sémák irányítják?:D:D És mik azok a sémák, amikre gondolsz amúgy, mit értesz a fogalom alatt? LÁtom magam előtt, ahogy pakolom egymás utána sémákat, és anyázok, hogy nem stimmelnek. :D:D

Kibaszottul fogalmad sincs, hogy miről szövegelsz, míg nekem van. És továbbra is úgy teszel, mintha ez a poszt többről szólna, mint egy tábor utáni érzésről.

Alfőmérnök 2009.07.12. 00:00:17

@SzilvayG (dszg):
Teddypompon biztos téved. Én elhiszem, hogy a Tibornyában meg a Jenőben nem tüncimünci dalokat tettél be a zenegépbe. :)

Cypriánus 2009.07.13. 10:40:32

Grift!
nem túl sok közös vonásunk egyike, hogy én is utálom a gitáros misét!...

de vagyok annyira realista, hogy aki szereti, az járhasson olyanra, de ne az összes misét lengje át a gitár...
de mivel a gitártól még érvényesa mise, nem kívánnám tiltani. így is kb. 10 féle liturgia van a katolikus egyházban ( latin két változatban, bizánci (annak is több változata van!) , örmény, kopt, káld, asszír, malabár, maronita stb.) ebbe belefér.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.13. 10:47:42

@Cypriánus:
én sem mondtam mást. nem tetszik, de belefér. és nem az én dolgom, csak kísérőként megyek misére, ha. :)

Cypriánus 2009.07.13. 11:08:00

Ok, megértem.
amúgy protestáns vagy?

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.13. 11:14:57

@Cypriánus:
most megölsz, hogy akkor mit pofázok bele, de nem, nem is vagyok keresztény. :)
csak szimpatizáns, ha lehet ilyet mondani. szóval én nem hülye feltámadásoznék az inkarnáció kapcsán. ha érted mire gondolok?! ;)

Cypriánus 2009.07.13. 11:23:26

bevallom: nem értem...de érdekel.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.07.13. 11:54:52

@Cypriánus:
sajnos kevés az időm, állnak felettem...valahol írtad, hogy jobban zavar az inkarnációban való hit, szemben a feltámadással, mint az ateizmus.

Cypriánus 2009.07.13. 13:10:53

a reinkarnációban való hit zavar . az nem azonos az inkarnációval.
süti beállítások módosítása