Itt a 80. Könyvhét, ezért most kaptok az arcotokba kb. 40 könyvet. Az éves hazai 15 ezres könyvtermésből a nyári könyvünnepre időzítettek kb. fél ezret - ebből szűrtük le az alábbiakat: ezt a majd' félszáz, őszinte reménnyel ajánlott (jólesően szamárfülezhető) könyvet.
A legjobb kurrens köteteket reméltük ide kigyűjteni, mely szempont persze szubjektív. Az év legvicesebb címeit mindenesetre megtaláltuk: Juhász Katalin: Látod, duzzad c. verseskötét, valamint Pályi Sándor Márk: Holnap megdugom c. próza-memoár kötetetét mindenkinek ajánljuk, aki szereti megdöbbenteni az apóst/anyóst, ha az egy-egy családi vita után odaáll nézelődni a könyvespolcod elé lecsillapodni, megelőzendő, hogy ki ne ábránduljon vejéből - vesztére.
Lesz itt regény, vers, szoborkalauz, zsidó viccek és India ízei. Meg minden más - és arra is figyeltünk, támadhatók legyünk hibbantjobb, hibbantbal felől egyaránt: lesz Spiró, de Csoóri is. Vigyázat, hosszúságban beelőzzük Oli bácsi legutóbbi posztját. A könyvfetisisztikának pedig üzenem, dedikálásra még van 48 órájuk.
(Ha nem tüntetjük fel külön, a recenziókat a kello.hu oldaláról vettük, abc-sorrendben.)
Irodalom(tudomány)
Ambrus Lajos: Eldorádó
Kortárs
A sok éve hozzáférhetetlen regényt nemzedékének egyik irodalmi csúcspontjaként tartják számon. A szerző annak a nagy írógenerációnak az egyik egyik leggazdagabb tematikájú, legteltebb hangzású tagja, amelyet olyan nevek fémjeleznek, mint Krasznahorkai, Zalán, Temesi, Szőcs Géza, Sziveri, Esterházy, Géczi vagy Baka. A Bach-korszakban játszódó regény egy fiatalember sorsán modellezi a bosszú és a lázadás elkerülhetetlenségét és értelmetlenségét - nem csekély áthallással az 56 után történtekre. Történelmi és anekdotikus, a nyelvben tobzódó és a tájban otthonos. Választott regényideje a mindenkori magyar létidő: a forradalom utáni kor, amely nem felejti a revolúciót Az idő tehát mozdulatlan, mint ahogy azt Mikszáthék és Krúdyék és Kosztolányiék megtapasztalták Hova máshová menekülhet a megállt idő megörökítője, mint a szavak mámorába? Meg a hitbe: Legyen úgy, mint régen volt. - írja Alexa Károly a fülszövegben.
Bán Zoltán András: Meghalt a főítész. Esszék és kritikák
Scolar
A gyűjtemény élén két nagyobb esszé áll: a szerző mindjárt egy csípősebb, ironikusabb eszmefuttatással indít (a kötet címe is innen van), mely a hazai kritika újraéledésével foglalkozik (...) A Napi kritika címmel összegyűjtött írások, miként a cím is jelzi, a kortárs magyar irodalom fontosabb eseményeire reflektálnak, míg az újabb blokk az elsüllyedt szerzőkre, a valaha nagy népszerűségnek örvendő, de mára háttérbe szorult, elfelejtett írókra, költőkre (Illyés Gyula, Cseres Tibor, Kálnoky László, Berda József, Szép Ernő, Zsolt Béla) irányítja a figyelmet [Ezért ajánljom a kötet - murci]. A következő fejezet négy írása a reneszánszát élő, valódi kultikus alkotóvá lett Márai életműve körüli problémás pontokat, kérdőjelek járja körül. A gyűjteményt záró kisebb esszék a regényfelütésekkel, Krúdy Bródy-írásával, Koestler spanyolországi meghurcoltatásának tanulságaival foglalkoznak. A szellemes, olvasmányos írások minden művelt olvasónak jó szívvel ajánlhatók.
Banga Ferenc - Reményi József Tamás - Tarján Tamás: Szénszünet
Palatinus
Irodalmi paródiák – A kitűnő grafikus és a civilben kritikus szerzőpáros újabb közös kötetben kíséri nevetéssel kortárs irodalmunk nagyjainak életútját: iskolai dolgozatokat körmölnek helyettük és sírverseket faragnak a tiszteletükre.
(litera.hu)
Bunker, Edward: A vadálatban is van szánalom
Carthaphilus
Bunker az amerikai irodalom igazi fenegyereke volt. Élete tekintélyes részét töltötte börtönben, köztük a legkeményebb amerikai büntetésvégrehajtási intézetekben. Saját életéből csinált irodalmat, már tizenévesen írni kezdett, és mire utoljára került börtönbe, már híres embernek számított. Éppen e regénye (melyet később megfilmesítettek), valamint a börtönökben tapasztalható faji feszültségekről szóló szenvedélyes cikkei miatt szabadlábra helyezték, és ettől fogva több regényt írt, filmstúdióknak dolgozott, maga is szerepelt a vásznon. A vadállatban is van szánalom szintén önéletrajzi ihletésű munka. Hőse, Max Dembo éppen nyolc éves börtönbüntetéséből szabadul, és elhatározza, sohasem tér vissza, megpróbál beilleszkedni a polgári életbe. Ám a társadalom nem fogadja be, és Max hamarosan ismét az alvilág jól ismert alakjai közt találja magát. A filmszerűen pergős, jó stílusú regény hátborzongatóan hiteles képet fest az amerikai börtönökről és a Los Angeles-i alvilágról.
Csoóri Sándor: Harangok zúgnak bennem
Nap K.
Újabb verseiben mintha egy térből és időből kilépett, az életre tágasabb dimenziókból tekintő lírai én szólalna meg. Gyakran visszatérő motívum a húsvét, mely e sajátos létezés jelképe, más és más alakban visszatérő pokolra szállás és feltámadás, ám a szakralitás csupán az érem egyik oldala, amelyet ellensúlyoz a számvetés, az időskori belenyugvás rezignált kétkedése, fanyar iróniája, mint a Közeleg húsvét című szonettben: Hiába volt, hiába volt / annyi ütközet, annyi lárma, / maradt minden a régiben, / mint a megváltók arcvonása. // Húsvét siet a hegy mögül, / virágzó fák követik sorban. / Utánuk semmi, csak egy fejsze / zuhan a zsenge iharosba. // Úgy látom, Isten leszokott már / a teremtésről s unja is már a mindenséget. / Kezében nikkel kiskanál, / mintha kávéját kavargatná. / Sajnálom, Uram! - mondanám neki, / csak attól félek, észre se veszi.
Darvasi László: Virágzabálók
Magvető
Darvasi újabb regénye minden bizonnyal az Ünnepi Könyvhét egyik igazi szenzációja lesz. Akárcsak a Könnymutatványosok legendája, a Virágzabálók is színes történelmi keretbe illesztve érzékelteti az összefonódó emberi sorsok kavalkádját. A helyszín a 19. századi Szeged, az író a reformkortól a nagyárvízig terjedő fél évszázadot hallatlan teremtő erővel, szorgos kutatómunkáról árulkodó hitelességgel, a város etnikai, néprajzi sokszínűségét egyszerre filmszerű pontossággal és groteszk vásári kavarodásban ábrázolja. A háttérből ezúttal is néhány különös figura emelkedik ki, mindenekelőtt a "nő", Pelsőczy Klára, akinek különös ismertetőjele, hogy tenyere közepén folt piroslik, továbbá három férfiú, akik hol izzó szenvedéllyel, hol bohém udvarlással próbálják megnyerni kegyeit, ám ott van a különös csudabogár, a jótékony-félelmetes orvos, Schütz bácsi és a fűmuzsikus, aki évszázadok óta muzsikál egy fűszálon, társaival, Mama Gyökérrel, Féreg úrral és Levél úrral. De a különös kompániából kiemelkedik az egész történet főhőse, a számtalan alakot öltő, örökké visszatérő központi motívuma, a Tisza, melynek kiszámíthatatlan és megfoghatatlan áradása úgy szabályozza az életet itt, mint a sorsokat összefonó, behálózó, teremtő erővel bíró mesék, történetek, legendák, miközben az emberek egészen furcsa szokásoknak hódolnak, amilyen pl. a szirmoknak "mind nagyobb élvezettel" való rágcsálása. A szociográfiai, néprajzi adalékokban gazdag, misztikus, groteszk elemeket felhasználó, mélylélektani utalásoktól sem mentes, fanyar iróniával, sok-sok líraisággal megírt posztmodern pikareszk megjelenése a kortárs irodalmat követők számára valódi irodalmi esemény.
Fehér Béla: Lecsó
Magvető
Fehér Béla lecsó iránti feltétel nélküli és szűnni nem akaró vonzalma bizonyára nyilvánvalóvá lett minden korábbi olvasója számára. E sajátos írói filozófiával átitatott, a Fehér Béla-életműben lassan allegóriává átlényegült, motívumként visszatérő gasztronómiai elkötelezettség mintegy kicsúcsosodásának tekinthető, hogy ezúttal kötetcím lett a nemesen egyszerű fogásból. A szerző ezúttal rövidprózai gyöngyszemekkel lepte meg a nagyérdeműt, meghozzá hat ciklusban (Vasárnap; Zavar; Szappan; Honvágy; Ribizli; Howard). A kategórián belüli változatosság nagymértékű: karcolatokon, tárcákon és humoreszkeken kívül találhatunk közöttük fiktív naplórészleteket, önéletrajz kikarikírozást, sőt olyan, napjainkban kortünetnek minősíthető műfajok paródiáit is, mint a szappanopera vagy a valóság-show.
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
Nap K.
Az Ünnepi Könyvhét alkalmából lát napvilágot a cikkgyűjtemény, mely Illyés Gyula híres ötvenhatos verse, a magyar Guernica (miként Csicsery-Rónay István nevezte) kapcsán született írásokat közli azzal a céllal, hogy Pomogáts Béla bevezetőjének szavaival bevezetést nyújtson a vers világába. A kötet elején megtalálható minden fennmaradt szövegváltozat (többek közt az egyetlen kézirat-fénymásolat), valamint Illyésnek néhány, a verset időben megelőző írása, továbbá a korszak politikai elitjéről távirati stílusban közelképet nyújtó naplójegyzeteinek néhány részlete. Ezt követik az emigráns írók, valamint az 1986 (a vers első hazai közlése a forradalmat követően) utáni recepciója, melyben nagyon sok személyes, visszaemlékezés jellegű írás található, adalékok a keletkezéstörténetre vonatkozóan, időben előrehaladva természetesen az elemzések kerülnek középpontba, így pl. az Éluard Szabadság című versével való párhuzam.
Kemény István: Kedves ismeretlen
Magvető
A nyolcvanas évek költőnemzedékéhez tartozó, kísérletező kedvű szerző eddigi életművének váratlan fejleményeként ismét prózaírói képességeit csillogtatja meg, ezúttal egy vaskos regényben. A Könyvhétre időzített mű nevelődési regény, Krizsán Tamás története, azaz bukdácsolása a gyerekkorból az ifjúságig. A főhős egy Budapest környéki település (se város-se falu) szülötte, s követve a családi tradíciót, megpróbálja alaposan megismerni a világot és az embereket. De akármilyen naiv, rá kell jönnie, hogy az emberek minden lehetséges alkalmat kihasználnak, hogy félreértsék egymást. Tamás azért írja történetét, hogy értelmet adjon életének, ugyanakkor az is nyilvánvalóvá válik, hogy nem memoárt ír, nem családtörténetet, hanem regényt, méghozzá mindentudó elbeszélővel, aki - ugyancsak családi hagyományként - hajlamos az okoskodásra, az emberiség sorsát érintő, nagy ívű konyhafilozófiára, a hangzatos és elcsépelt szentenciákra. Mindeközben kibontakozik egy generáció teljes lélekrajza, ily módon az önéletrajzi elemekkel átszőtt, fikciós történet történelmi regényként is olvasható, Magyarország elmúlt négy-öt évtizedéről. A rendszerváltást feldolgozó nagyregénnyel adós kortárs próza tapogatózásaként is felfogható a mű.
Krízis és karmevál. Hamvas Béla emlékezte
Nap K.
A kortársak így írásainak csak töredékét ismerhették. Bár mostanra az életmű nagyobb része a világhálón és nyomtatásban is olvasható, általános vélekedés, hogy több generációnak kell felnőni ahhoz, hogy Hamvas munkásságát megérthessük. Az Emlékezet sorozat kötete egy szükségszerűen töredékes, de mégis egységes, kézbe vehető, - korabeli fotókkal illusztrált - konglomerátuma az életműnek. Egyrészt életrajzi adatokat, illetve az író pályáját, életművét elemző írásokat ad köre. Az értékelések, megemlékezések közt Hamvas Bélától olvashatunk: részleteket kiadott és meg nem jelent műveiből, levelezéséből. A jó érzékkel egybeválogatott értelmezések kiemelik a lenyűgöző életmű legfontosabb állomásait. A válogatás egyaránt ajánlható kutatóknak, és azoknak is, akik most kezdenek ismerkedni Hamvas Béla gondolataival és biztos sorvezetőre van szükségük.
Kiss Gy. Csaba: A morva himnusz
Ráció
Morvaország már azért is csodálatra méltó ország, mert van és mert nincs, mondta Jan Skácel cseh költő fogalommá vált egyperces recenziói egyikében a rendszerváltás környékén. Maga a cím rövid magyarázatra szorul, mert ahogyan hiába keressük Morvaországot a térképen, úgy a negyven éve keletkezett vicc is arról szól, hogy a diktatórikus Csehszlovákiát valaha felváltó föderatív államszerkezetben milyen helye lesz Morvaországnak. Erre volt válasz a poén, amelyből kiderül, hogy a morvák himnusza nem más mint a cseh és szlovák himnuszok közti néhány másodperces szünet. E csönd a szerző számára Közép-Európa metaforája.
King, Susan Fraser: Lady Machbeth
Tericum
A történetet Macbeth halála után meséli el az asszony, aki immár másodszor özvegyült meg. Amikor Macbeth átveszi a hatalmat, Lady Gruadh elfogadja a gyűlölt férfi, férje gyilkosa házassági ajánlatát azért, hogy a szíve alatt hordott királyi sarj, a még meg sem született gyermeke jövőjét biztosítsa. Egy idő után azonban a sokat tapasztalt, kemény asszony tisztelni kezdi a nagy küzdőt, és kitart férje tervei mellett: egy korona alatt egyesíteni a szétzilált Skóciát. A szerző nem a shakespeare-i fonalat követi (noha mottóként szívesen idéz a darabból), hanem főként az újabb kutatásokra, a történelmi forrásokra építi fel a művet.
Kondor Vilmos: Bűnös Budapest
Agave
Bő egy éve jelent meg Kondor Vilmos nagy feltűnést keltő krimije, a Budapest Noir, amely magyar társadalmi viszonyok között, magyar szereplőket felvonultató, amerikai típusú hard-boiled detektívregényt kínált az olvasók számára. A Budapest Noir folytatásában a Gordon-ciklus első regényéhez képest 3 évvel később járunk, a Bűnös Budapestben, 1939 szeptemberében, Lengyelország lerohanása idején kapcsolódunk be a nemzetközi – Budapest központú – eseménytörténetbe.
(litera.hu , prae.hu)
Lepipálva. Tanulmányok a krimiről
H. Nagy Péter és Benyovszky Krisztián Lepipálva c. gyűjteménye irodalomtudományi tanulmányokat tartalmaz a költészettanról és a krimi műfajának fejlődéséről a magyar és a világirodalomban. A kötet kiválasztott művek (regények és novellák) interpretálásáról, szövegek teoretikus irányzatáról szól, de olyan munkákat is tartalmaz, melyek történelmi áttekintést nyújtanak egyes krimi életképekről a magyar irodalomban.
(liliumaurum.sk)
Kukorelly Endre: Ezer és 3 Avagy a nőkben rejlő szív
Kalligram
Sejtelmes női test-tájak a borítón - Az emberi szív rejtelmei után A nőkben rejlő szív Kukorelly Endre új regényének támadási felülete. A nagy sikerű TündérVölgy folytatásaként, nemkülönben botránykönyvként beharangozott mű sajátosan posztmodern eposz a szerelemről. Botrány abban az értelemben, hogy a magyar irodalomban csak kevésszer írtak ilyen nyílt őszinteséggel a nőkről, a testiségről és a házasság hiábavalóságáról.
Lewis, Ted: Öld meg Cartert!
Cartaphilus
Jack Carter Londonban él, ahol illegális bandák végrehajtójaként, piszkos ügyek elsimítójaként dolgozik. Jack egy napon visszatér szülővárosába, hogy eltemesse testvérét, aki a jelek szerint részegen egy szakadékba hajtott. A két fiú már évek óta nem beszélt egymással, Jack mégis elhatározza, hogy kideríti miért így halt meg világ életében absztinens fivére. A szenvtelen hangvételű elbeszélésben a hatvanas évek Angliájának sötét oldala, brutális és kegyetlen világa elevenedik meg. A műfajteremtő krimit a belőle - Michael Caine főszereplésével - 1971-ben forgatott film tette igazán híressé. A filmből 2000-ben egy új amerikai verzió is készült Stallone-val, az eredeti film és a regény pedig igazi kultikus alkotássá vált.
Ottlik Géza: Rádió
Magvető
A könyvben szereplő eddig kiadatlan írások mindegyike a Magyar Rádió számára készült, még a háború utáni első évek kezdeti, bizakodó légkörében.
Palahniuk, Chuck: Láthatatlan szörnyek
Palahniuk sorrendben harmadik regényét egyik kritikusa találóan a Harcosok klubja női változatának nevezte. És valóban, a szerző mintha a Szex és New York csillogó világát vegyítené Bret Easton Ellis véres horrormeséivel. Egy eszelős történetet olvashatunk a divat és a modellek csillogó, de üres világáról, szerelmes betegekről és a beteges szerelemről, valamint a mindent elsöprő gyűlöletről.
(bookline, polc.hu)
Sajó László: Írottkő
L'Harmattan
A mancs hírhedt öt és feles rovatának szerzője Ottlik nyomába lép: 1966, egy tízéves gyerek fejlődési-nevelődési kisregénye a tízéves Kádár-korban – érdekesség, hogy a szerző ezt a tanévet Ottlik katonaiskolájában töltötte, mint logopédiai „növendék”…
Selyem Zsuzsa: 9 kiló Történet a 119. zsoltárra
Koinónia
Az erdélyi származású irodalomtörténész-író első regényében egy 90-es években játszódó szerelmi történet bontakozik ki. Az alcím jelezte szakrális szöveg az Ószövetség egyik leghosszabb zsoltára, a 119. Arany ábécének is nevezik, mert kezdőbetűi nyolc soronként megegyeznek és a héber ábécét követik. Selyem Zsuzsa írása a pontos szerkesztési rendet követő szakrális szöveg provokációja: milyen lehetséges módokon viszonyulhatunk olyan elvont dolgokhoz, mint törvény, szerelem, világ, Isten. Megszámlálhatatlan, gyakran beazonosíthatatlan elbeszélővel közvetítve Dani és Anja kapcsolata egyszerre történik az Erdély-Budapest tengelyen, Kelet- és Nyugat-Európában, a Földön, az univerzumban (...) Ebben a tág kontextusba tömörül Kelet és Nyugat, a román ortodoxia és a világvallások, logika és asztronómia, fizika és teológia.
Spiró György: Feleségverseny
Magvető
Az író új regénye keserű szatíra a közeljövő Magyarországából. Az elképesztően balkáni állapotok közepette (pl. a metrókat elöntötte a víz, a bérbe adott tömegközlekedés nem működik, a Móricz Zsigmond körtéri aluljárókból kutyák járnak föl, az őrök néha - egy-két járókelővel együtt - lelődözik őket; az iskolában szavazással döntik el, mit tanuljanak, de többnyire - szerencsére - a gyerekek nem járnak iskolába, így bevezetik a képírást...) Magyarországon kitör a magyar-cigány polgárháború, miután a roma lakosságot az ún. "fekete vonatokon" már évek óta az ország keleti határára szállítják. Az elmérgesedő konfliktus végén az ENSZ elismeri a független Romanisztánt, ahová az összes kelet-európai romát áttelepítik. Az egyre-másra kipróbált államformák után a magyarok ismét királyt választanak, a mű címe pedig arra utal, hogy az új uralkodó feleségét egy országos valóságshow keretében választják ki. De ez csak a "történelmi" háttér, a középpontban Rea, a XI. kerület külső övezeti lerobbant panellakásából származó lány karrierje áll. A közel háromszáznegyven oldalon ömlő (Jókai A jövő század regénye című utópiája negatív parafrázisának is tekinthető) történet minden egyes mozzanata egyszerre fergeteges (nyelvi) humorral előadott karikatúra és megdöbbentő jóslat, a kommunista valóság elemeivel átszőtt jelenkorunk minden elképzelhető sötét víziója benne sűrűsödik. Minden józan önkritikával rendelkező magyar olvasónak ajánlható mű. [Itt murci direkt hagyta benne a kello állandó, ajánló jellegű mondatát!]
Szávai Géza: Múlt évezred Marienbadban
Pont
A Baja környéki nem létező máriarévi kastélyban működő árvaház elárvult, feleségétől elhagyott matematikatanára veszi gondjaiba a halk szavú, írni-olvasni alig tudó fiúcskát. A kétezres években játszódó történet fanyar nyelvi humorba ágyazva eleveníti meg korunknak azt az oldalát, mely a legtöbb olvasó előtt ismeretlen. Ugyanakkor a tehetséges Vincze Flórián körül kavargó tragédiák, bűnök és vezeklések, politikai játszmák - kezdve attól, hogy pártfogója kijárja, hogy a kisfiút májusban felvegyék az elsőbe egészen az intézetben történt gyerekgyilkosságig, a választási plakátok abszurd kijelentéseitől Holló Bence tanár úr és Semjén Rózsa tanárnő liezonjáig képében ott lüktet egész mai valónk a maga abszurditásával.
Teslár Ákos: Nehéz kutya
Ulpius
Az ország, ahol senki sincs a helyén; ahol senki sem ért semmihez, így mindenki mindenhez ért. Ahol egy fiatalember kamaszkora utolsó napjaiban barátságról, szerelemről és pályáról álmodozik, majd erőltetett menetben felnő, mert fel kell nőni, mondják, nagypályás lesz, és az államgépezet csikorogva akadozó fogaskerekei őt is megőrlik. Ha hagyja. Nem lehet más az az ország, ahol az igazságot nem mondják ki, vagy csak részben, olyan kis részben, hogy az már hazugságnak minősül.
Vian, Boris: A kék liba
Cartaphilus
A Boris Vian-életműsorozat e hatodik – a szerző halálának ötvenedik évfordulója alkalmából összeállított – kötetében olvasható novellák többsége most először jelenik meg magyar nyelven.
(Művelődés)történelem
Cartledge, Bryan, Sir: Trianon egy angol szemével
Officina
"Lényegét összefoglalva: sajnálatosan döntő fontosságú volt nem csupán a magyarellenes propagandák sikere és a magyar nemzetmentő politika erőtlensége, hanem az is, hogy az immár majd másfél éve tartó párizsi békekonferenciák résztvevői fáradtak és fásultak voltak. Ergo: a Magyarországgal foglalkozó döntéseik igen gyakran gyors és felületes nemtörődömségük következményei lettek.
Mindehhez jelentősen hozzájárult az elveszett magyar presztízs és a háborút követő siralmas magyar események sora - ezt én fűzöm hozzá Sir Bryan Cartledge országunk történelmét mélyen megértő könyvéhez." (John Lukacs)
(fo.hu )
Demmel József: "Egész Szlovákia elfért egy tutajon..." Tanulmányok a 19. századi Magyarország szlovák történelméről
Kalligram
[...és Slotáék még OV-n akadtak ki. Pedig elég volna nekik a hőbörgésre ez a kötetcím is! :P - murci]
Az ifjú történész izgalmas tanulmánykötete a mindkét oldali elfogultságokon és előítéleteken túllépve kívánja értelmezni a magyarországi szlovákok 19. századi történelmét. A szerző nem a "nagybetűs történelemmel" foglalkozik, hanem mikrotörténeti megközelítést választva a korabeli közélet másod-harmad vonalát képviselő alakok életútját elemzi és egyes, később szimbolikussá vált események "földközeli", a konkrét helyi szituációból kiinduló rekonstruálására vállalkozik. Így ismerkedhetünk meg többek között az olasz származású de szlovák identitású, az 1848-as parlamenti választásokon induló segédlelkész, Eugen Gerometta életútjával; a szlovák nemzeti mozgalomban nagy jelentőségű evangélikus elit rokoni-családi hálózatával; vagy Komjáthy Jenő alig ismert soviniszta Petőfi-parafrázisának (Akasszátok fel a pánszlávokat) keletkezéstörténetével.
Dent, Bob: Mesélő szobrok. Budapest köztéri emlékművei / Every statue tells a story. public monuments in Budapest
Európa
A Magyarországot, és különösen Budapestet jól ismerő angol szerző legújabb - egyszerre angol és magyar kiadásban megjelenő - könyvében köztéri szobrain keresztül mutatja be a várost. Az első fejezetben a hatalom képviselői (uralkodók, politikusok, államférfiak) kaptak helyet, őket követik a művészeket és tudósokat ábrázoló köztéri alkotások. Külön fejezet foglalkozik a háborúk (a Dózsa-felkeléstől a második világháborúig), a holokauszt, valamint az ötvenhatos forradalom emlékét megörökítő művekkel. Egy fejezet a szocialista realizmusnak a városban maradt, és nem a Szoborparkba száműzött darabjait mutatja be. A zárófejezet pedig a különlegességekkel, különcségekkel foglalkozik, mint például a Gellért hegy tetején álló Filozófusok kertjével, a Nulla kilométerkővel, vagy a Batthyány téri metrómegállóban üldögélő titokzatos (vak?) férfival. A műalkotások fekete-fehér képeivel illusztrált kötet irodalomjegyzék zárja, mutató sajnos nem készült hozzá. A számos anekdotát, történeti és művészettörténeti eszmefuttatást tartalmazó könyv útikalauzként, valamint történeti és művészettörténeti ismeretterjesztőként egyaránt olvasható.
Horváth Sándor: Kádár gyermekei. Ifjúsági lázadás a hatvanas években
Nyitott Kvh
A budai Ifjúsági Park felett, a Várhegy oldalában található "Nagyfa" tövében rendszeresen találkozó fiatalok egy csoportja 1969. július 8-án a Szabadság téri Amerikai Nagykövetséghez kívánt vonulni, hogy megemlékezzen a Rolling Stones gitárosának, a néhány nappal korábban elhunyt Brian Jonesnak a haláláról. A felvonulást a rendőrség zavarta szét és az utána kibontakozó bűntetőeljárás során több fiatalt is börtönbüntetésre ítéltek. Az annak idején nagy nyilvánosságot "Nagyfa galeri" történetének mikrotörténeti alaposságú feltárása azt a folyamatot mutatja be, ahogy a korabeli hatalom (rendőrség és ifjúságvédelem), a közbeszéd (bulvársajtó, televízió) képviselői, valamint maguk a fiatalok részt vesznek egy normaszegő identitás, a lázadó hippi és huligán megalkotásában. A modern társadalomtudományos és történetírói eljárásokat alkalmazó, levéltári forrásokat feldolgozó tanulmány a Kádár-korszak mindennapjait mutatja be.
Kun Miklós: A "prágai tavasz" titkos története
Akad.
A közismert történész évtizedek óta foglalkozik a prágai tavasz hiteles történetével. Jó néhány interjújában az események cseh, szlovák és szovjet kulcsszereplőit is megszólaltatta. Ezek a beszélgetések először a szerző Prágai tavasz - prágai ősz. 1968 fehér foltjai című interjúkötetében jelentek meg. Jelen kötetben nemcsak a korábbi és újabb interjúk (összesen tíz darab) kaptak helyet, hanem egy hosszabb tanulmány is olvasható, mely 1967 végétől, az Antonín Novotný bukásához vezető eseményektől 1968 augusztus végéig követi nyomon a csehszlovákiai történéseket. A visszaemlékezések mellett (...) a prágai tavasz számos titokzatos és érthetetlen részletét tisztázza. Többek között a Brezsnyev és a csehszlovákiai kommunisták között aktívan közvetítő Kádár János szerepét is világosabbá teszi.
John Lukács: Isten velem [memoár]
Európa
Az amerikai történész húsz év elteltével folytatja ebben a kötetben az Egy eredendő bűnös vallomásaiban megkezdett életrajzát. (...) fogadott hazája (az Egyesült Államok) jelenkori társadalmáról ad kritikus, sokszor szarkasztikus beszámolót; majd felidézi, hogy 1989 után hogyan került újra szorosabb viszonyba szülőhazájával (Magyarországgal). Külön fejezetben olvasható három feleségéről festett személyes portréja. A szerző naplóbejegyzéseiből vett széljegyzetekkel kísért karcsú kötetből egy hívő katolikus polgár gondolatai ismerhetőek meg, aki tudja, hogy az emberi történelem egy nagy korszakának, a nyugati civilizáció ötszáz évig tartó polgári korszakának a végén, sőt lehet, hogy már azon is túl él.
Nagy József: A paraszti társadalom felbomlásának kezdetei, 1945-1956
Napvilág
A kommunista párt által delegált földművelésügyi miniszter (Nagy Imre) irányítása alatt már 1945-ben elkezdődött a mezőgazdaság állami irányításának megszervezése. Az 1948-ban létrehozott Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének (DÉFOSZ) felállításával a kommunista hatalom a falvakban is megjelent és nyílt osztályharcot hirdetett. A párt által "kulákkérdésnek" nevezet politika legfőbb célja az önállóan gazdálkodó birtokos parasztság felszámolása volt. (...) A Kádár-korszak sikerét a Rákosi-féle politika alapozta meg, amely százezreket űzött el a falvakból és a mezőgazdaságból, és ezzel megtette az első lépést a hagyományos paraszti társadalom megszűnéséhez és felszámolásához.
Ortutay Gyula: Napló 1. : 1938-1954
Alexandra
[Egy kriptokomancs tudós naplója, hoppá! - murci]
A híres néprajztudós és közéleti személyiség, Ortutay Gyula jövőre lenne 100 éves. Az Alexandra Kiadó ez alkalomból három kötetben jelenteti meg naplóját, az első kötet az 1938 és 1954 közötti bejegyzéseket tartalmazza. Ortutay felbecsülhetetlen értékű dokumentumot hagyott e korszak kutatóira, de az érdeklődő olvasó is sokat kap: a korrajz, a kor hírességeinek portréi kiváló olvasmánnyá teszik ezt a tekintélyes terjedelmű könyvsorozatot.
(polc.hu)
Sárközi Mátyás: A bizarr évei
Kortárs
A második világháború végnapjaiban, gyakorlatilag az orosz tankokkal együtt érkeztek meg Magyarországra a kulturális politika későbbi irányítói és végrehajtói (Révai József, Illés Béla, Gergely Sándor), akik azonnal hozzáláttak az irodalmi közélet megszervezéséhez és átalakításához. A már 1945. áprilisában megalakult Írószövetségben vezetésében gondoskodtak a kommunista dominanciáról, és az írók, alkotók egyike sem kerülhette el az igazodást a hivatalos irányvonalhoz. Az újonnan szervezett lapok ifjú és elvakult szerzői a dehonesztáló revolver-újságírás retorikáját használó ideologikus "kritikákkal" fenyegettek vagy figyelmeztették a pártvezetés által kiszemelt szerzőket. Különösen kitartóan támadták az Illyés Gyula és Sárközi Márta - a szerző édesanyja - által szerkesztett Válasz folyóirat köré tömörült a népi írók csoportját. A korabeli kritikákból és a későbbi visszaemlékezésekből gazdagon idéző szövegben gyakorlatilag az egész korabeli irodalmi közélet felvonul.
Simándi Irén: Küzdelem a nők parlamenti választójogáért Magyarországon, 1848-1938
Gondolat
A nők emancipációja, különösen a politikai jogok egyenlősége hosszú fejlődés eredménye. A történész szerző számba veszi az előzményeket (18481917): a polgári parlamentarizmus kezdeteit, bemutatja a kibontakozó feminista mozgalom tevékenységét. Ezt követően külföldi példákkal párhuzamba állítva vizsgálja a választójogi törvényhez vezető utat (19171919). A két világháború között beterjesztett választójogi törvénytervezeteket (1922-es, 1925-ös, 1938-as) Simándi a parlamenti vitákkal együtt elemzi, így nemcsak a végeredményt, de a támogatók és ellenzők érvrendszerét is megismerhetjük.
Simon Róbert: Iszlám kulturális lexikon
Corvina
Az iszlámról való közkeletű tudás Magyarországon alig mérhető. Talán még a keresztes háborúk korában sem terjengett annyi téveszme és hamis hiedelem az iszlámmal kapcsolatban, mint ma. A köztudatot jelentősen befolyásoló kommunikációs eszközökben különösen elborzasztó a helyzet: ezekben már a nevek és a fogalmak is gyakran felismerhetetlenül torz módon szerepelnek (néha pl. egy mondaton belül megtalálható az istenkáromló „mohamedán”, továbbá a helytelen „muzulmán” és az egyedül helyes „muszlim”), s az elemi ismeretek sem tudtak meggyökeresedni. Ehhez kétségkívül hozzájárult az a körülmény is, hogy nem létezik magyar nyelven olyan kézikönyv, amely megbízhatóan és szakszerűen igazítana el a másfélezer éves iszlám kultúrájában.
Eddig.
(tuja.hu)
Sztárayné Kézdi Éva: Egy eltűn réteg nyomában. Egykori arisztokrata családok leszármazottai a mai Magyarországon
Gondolat
A szerző az 1945 előtti korszak származási elitjének leszármazottait vizsgálva arra keresi a választ, hogy több mint fél évszázaddal a rendi státus jogi értelemben vett megszűnését követően a leszármazottak rendelkeznek-e az arisztokrata származáshoz köthető csoportjellemzőkkel. A többek közt hálózatelemzési és értékszociológiai megközelítésen alapuló empirikus adatfelvétel 92 arisztokrata származású, 1960 és 1980 között született, Magyarországon élő fiatal megkérdezésén alapult.
Egyéb
Banerji, Chitrita: Végigettem Indiát. Gasztrokulturális utazás az ízek és a fűszerek országában
Tericum
Az indiai konyhát legtöbbször a tikka maszálával és curry nevű, homályos jelentésű fűszerrel ízesített ételekkel azonosítjuk, pedig ezek csupán apró foltok az autentikus indiai konyha ezerszínű palettáján. A most megjelenő vaskos kötet szerzőjének célja, hogy megismertesse az olvasóval India autentikus konyháját. Az indiai származású, amerikai szerző vállalkozásának apropóját egy Bengálban tartott esküvő jelentette, amely végül egy több évig tartó gasztronómiai utazás kiindulópontjává vált, melynek keretében a szerző bejárta és végigkóstolta egész Bengált, Bombayt, Goát, Benáreszt, Gudzsarátot, Rádzsaszthánt, valamint számtalan kisvárost és falut. Az utazás közben íródott napló egy terjedelmes gasztronómiai útikalauzzá bővült, melyben művelődéstörténeti, kulturális, vallási, antropológiai ismereteivel is megajándékozzák az olvasót. Az kötetben leírt ételeket sajnos nem szemléltetik fényképek.
Hagymásy András: Prágai kocsmakaluz
Alinea
A magát kocsmológusként számon tartó szerző pihenései során szerzett tapasztalatait korábban a világhálón tette közzé, élvezetes, könnyed írásait most kötetbe szerkesztve olvashatjuk. A könyv ugyan elsősorban a kocsmákat mutatja be, - majd kétszázötven söröző világába kalauzolja el az olvasót - , de beavat néhány legenda, érdekesség hátterébe is, ugyanakkor praktikus tanácsokat tartalmaz, többek között szállásfoglalással, gyermekeknek való programokkal, valamint a turistákat fenyegető lenyúlásokkal kapcsolatosan, sőt, megismerteti az érdeklődőket a legszükségesebb cseh kifejezésekkel is. A kiadvány remek kézikönyv a Prágába készülőknek, azoknak, akik az útikönyvekből megszerezhető információknál kicsit többre, amolyan bennfentes hangulatra vágynak. A szórakoztató olvasmányt Takács Ildikó illusztrációi teszik teljessé.
Karácsony Sándor: A magyar észjárás
Széphalom
Karácsony Sándor legnépszerűbb írása első kiadása óta épp hetven esztendő telt el, de azután sokáig hevert a süllyesztőben, míg 1985-ben, az akkori művelődéspolitika enyhülésének jeleként a Magvető Kiadónál ismét megjelent. A három különálló írás központi gondolata az, hogy a magyar gondolkodásmód mellérendelő, míg a nyugat-európai alárendelő. Ezt az egyszerű, grammatikai analógia nyomán megfogalmazott állítást fejti ki Karácsony több tételben, a hazai középosztály és szofokrácia lelkialkatának elemzésével, a közoktatási reform és a történelmileg kialakult hazai iskolarendszer vonatkozásában bontva ki a magyar társadalom mint elfogadó, mellérendelő jellegű, kis autonómiákba szerveződött, akarati viszonyulás rendszerét. Karácsony foglalkozik a sokat bírált magyar tulajdonságokkal is, a szalmaláng-lelkesedéssel, a csömörig menő passzív rezisztenciával (...)
Papp Richárd: Miért kell Kohn bácsinak négy hűtőszekrény?
Élő humor egy budapesti zsidó közösségben
Nyitott Kvh
Papp Richárd kulturális antropológus három éves kutatása során temérdek viccet, tréfás történetet, helyzetkomikumot, megjegyzést gyűjtött, illetve jegyzett le a Bethlen téri zsinagógában. Az idézett példák néprajzi, nyelvészeti forrásértéke önmagában is izgalmassá teszi a könyvet, a szerző azonban nem éri be az anyagok közlésével. A kis közösség tagjai folyamatosan reflektálnak önmaguk életvitelére, a zsidó tradícióval való kommunikációjukra, a közösségi élet eseményeire, a magyarországi zsidó és a nem zsidó társadalom aktuális történéseire, csakúgy mint a világ zsidóságának helyzetére.
