Ez a poszt nem született volna meg, ha a kétezres évek elején nem a Lágymányosi híd budai hídfőjénél működött volna Budapest, s egyben az egész tejútrendszer legkúlabb szórakozóhelye. De ott működött. Az első West Balkánba kivilágítatlan, a somogybabodi offroad fesztivált szégyenbe hozó göcsörtös földúton, elhagyott markológépek között vezettek a péntek esti utak. Meg a szombatiak. Meg a szerdaiak. Az apró öböl partján lampionos bárpult meg lugasra emlékeztető táncparkett lapult; populáris hiphop szólt, és a lenti focipályán berendezett asztalkert körül, vízi állatok éjszakai hangversenye töltötte csordultig a teret. Aztán valamikor 2003 tavaszán, a jó idő megérkeztével egy palatábla fogadta a népet a Kopaszi-gát bejáratánál:
„WB nincs. Valami lesz.”
Azóta utálom kedvelem kevésbé Leisztinger Tamást. Meg az ingatlanspekulánsokat. Meg a fővárosi önkormányzatokban folyó hadd ne mondjam, úgy is tudjuk mind, micsodát. Miután a Kopaszi-gátat eladták, továbbadták, beruházták, füvesítették, újabban egészen takaros vendéglátó-övezet létesült rajta. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy a gát egyben gate is, Budapest korrupciós látványtárának koronaékszere. És az elmúlt napokban újabb stációjához érkezett.
A Kopaszi-gát hanyatlása: az egykori West Balkán 2004 körül
Schneller Domonkos, a kerület fideszes önkormányzati képviselője múlt csütörtökön újabb feljelentést tett Kopaszi-gate ügyben: most csalás és közokirat-hamisítás gyanújával. Schneller állítja: legújabban megszerzett dokumentumai szerint 2004-ben a képviselőtestület úgy szavazott a terület eladásáról, hogy Molnár Gyula három héttel azelőtt, tudtuk nélkül már eladta azt. Az írások szerint Molnár 2004. január 26-án úgy jegyeztette be Leisztinger tulajdonjogát a 36 hektár területet birtokló cégbe, hogy erről a képviselő-testület még nem döntött, sőt nem is tudott. A polgármester csak 3 héttel később, február 19-én terjesztette a képviselők elé, hogy döntsenek: el kívánják-e adni a földterületek tulajdonjogát? Ők azonban ekkor már aligha voltak döntési helyzetben.
Molnár Gyula 2009-ben is Újbuda polgármestere. Ez vicc. A Kopaszi-gate egy újabb fejezete megint az ügyészségen pihen. Ez viszont bosszantó, mert a gát mostanra tényleg egészen szép lett. Míg azonban ezzel a nyomorúságos történettel újra meg újra találkozom, minden alkalommal eszembe jut az a felirat a palatáblán 2003 kora nyarán, és képtelen vagyok kigyomlálni a szívemből a megvetést, amit akkor éreztem, Stephen King szavaival, azt az elvakultan együgyű, véghetetlen haragot.
Lelkiismeret-furdalás gyötör.