A magyar történelem Thermopülai csatája
2009. március 14. írta: Szathmáry

A magyar történelem Thermopülai csatája

  Talán nem túlzok, ha azt mondom: kevés olyan ókori esemény van, amelyre iskolai tanulmányainkból szinte mindannyian emlékszünk. Leonidász király és 300 spártai katonájának a Thermopülai-szorosban véghez vitt hősi cselekedete ezen kevesek közé tartozik. Meglehet a többség még az „Itt nyugszunk. Vándor vidd hírül a spártaiaknak: / megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” sírversre is emlékszik. Az azóta eltelt évszázadok során számtalan képzőművészeti, irodalmi alkotás dolgozta fel a Thermopülai ütközetet. Néhány évvel ezelőtt még hollywoodi szuperprodukció is készült a csatáról. Pedig, ha úgy nézzük, nem történt más ott, mint 300 spártai – árulás révén – elvesztett egy csatát a hazájukat fenyegető perzsák ellen. Aztán mégsem a győző lett a győztes. A szorosban csatát vívó spártaiakra ma az egész világ, mint hősökre emlékszik. A perzsa hadsereg meg eltűnt a történelmi emlékezet süllyesztőjében.

  Ha azt mondom, Nyergestető, talán csak nagyon keveseknek jut eszükbe bármi is. Bevallom férfiasan, tavaly nyárig nekem sem mondott semmit ez a földrajzi név. Az anyaországban nem tanulunk róla, a köztudatban pedig nincs benne a Háromszéki- és a Csíki-medencét összekötő átjáró neve. Mi az amiért Sólyom László köztársasági elnök, dacolva a román kormányzat és a hatóságok rosszallásával, mégis elmegy oda? Mi is történt ott 160 évvel ezelőtt?

 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utolsó napjaiban vagyunk. 200 ezres orosz haderő lépi át az ország keleti határát. Bem tábornok, az erdélyi magyar csapatok vezetője döntő vereséget szenved Segesvárnál. Mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, ekkora túlerő ellen nem lehet felvenni a harcot. Konok emberek a székelyek, ha valamit elhatároznak, a világ minden kincséért sem tágítanak tőle. Ilyen volt a magyar szabadság ügye is. Tuzson János őrnagy és 200 székely katonája fejébe vette, hogy a Csíkszereda felé előrenyomuló többezres orosz hadtestet megállítja az utolsó, stratégiailag védhető ponton. A Nyergestetőn.

Nyergestető a Háromszéki-medencét és a Csíki medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A 895 m magasságban lévő nyereg, hágó az utolsó védhető hely az Ojtozi-szoroson áttörő csapatok ellen. Számtalan véres ütközet helyszíne volt tatár és török beütésekkor.

 A sokszoros túlerőben lévő orosz sereg nem bírt a székelyekkel. Tuzson János honvédei 1849. augusztus 1-jén többször is visszaverték az orosz támadást. Mígnem egy román pásztor a védők hátába vezette az ellent. Kányádi Sándor Nyergestető című versében így ír erről: „Végül csellel, árulással / délre körülvették őket, / meg nem adta magát székely, / mint a szálfák, kettétörtek. / Elámult az ellenség is / ekkora bátorság láttán, / zászlót hajtva temette el / a hősöket a hegy hátán.”



Kányádi Sándor: Nyergestető

    A néhai jó öreg Gaál Mózesre,
    gyermekkorom regélőjére is emlékezve

Csíkországban, hol az erdők
zöldebbek talán, mint máshol,
ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar sem tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint egy nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.
Úgy is hívják: Nyergestető;
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.
Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetőn a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.
Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lenn a gyökerekben,
mert temető ez az erdő,
és kopjafa minden szál fa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.
Véres harc volt, a patak is
vértől áradt azon reggel.
Támadt a cár és a császár
hatalmas nagy hadsereggel.
De a védők nem rettentek
- alig voltak, ha kétszázan -,
álltak, mint a fenyők, a harc
rettentő vad viharában.
Végül csellel, árulással
délre körülvették őket,
meg nem adta magát székely,
mint a szálfák, kettétörtek.
Elámult az ellenség is
ekkora bátorság láttán,
zászlót hajtva temette el
a hősöket a hegy hátán.
Úgy haltak meg a székelyek,
mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.
Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben.
(1965)

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr711001895

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zetek 2009.03.14. 16:50:26

Az ég szerelmére legalább ilyenkor magyarul!

hcrules 2009.03.14. 17:30:51

Tisztelet a hősöknek.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.03.14. 17:37:17

Köszönöm a posztot.
Minden tiszteletem a hősöké.

TaTa86. · http://archiregnum.blog.hu 2009.03.14. 17:40:32

Hiánypótló poszt.
Tisztelet a hősöknek.!

Hattory Hanzo 2009.03.14. 17:46:39

"csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben."

Ezt valószínüleg nem lehet szebben megfogalmazni. Az ilyen tettek és az ilyen versek miatt jó és büszke érzés magyarnak lenni.

TD223 2009.03.14. 17:54:53

Az ilyeneket(még van bőven) kellene rendszeresen hangoztatni az iskolában, megemlékezni ezekről 1-1 ünnepnapon, így kis önbecsülést, büszkeséget, hazaszeretetet, patriotizmust belenevelni az emberekbe a depresszió és megalázkodás, stb. helyett. Egy-egy film sem ártana.

matkó 2009.03.14. 18:09:50

De mért kellett ebbe egy mai politikust is belekeverni? Hol jön egy sólyom akárcsak egy székely katona patrontáskájának csatjának szögéhez is?

yda 2009.03.14. 18:25:27

@Pásztortáska:
Röviden és velősen:én székely vagyok és te hülye vagy.
Mi értelme volt az ünnepbe beleronditani.Ha nem tudnád nekünk nagy megtiszteltetés volt az"egy sólyom".Te menj bátran ésholnap nyaljál Fletónak és bandájának!

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.03.14. 18:28:26

@Pásztortáska:
Tudod, mert ő a köztárasági elnök. És márc. 15. állami ünnep is. Lehet, hogy neked nem tetszik, de ilyenkor mindenfelé megemlékezéseket tartanak, és ezeken állami vezetők is részt vesznek.
Vagy ki menjen? Gyurcsány? Lehet, hogy a román hatóságok szívesebben fogadnák, de a helyiek azt hiszen nem kedvelik túlzottan...

eldiablomismo 2009.03.14. 18:34:38

@yda: aztán a következő alkalomig megint le lesztek szarva, mind eddig.

Steve the Great 2009.03.14. 18:59:01

Tud valaki esetleg a neten hiteles forrást a csatáról és/vagy Tuzson János életrajzáról? Amit találtam, az pl. nem egészen áll összhangban az itt leírtakkal:
"Augusztus első napján az erre visszavonuló székely nemzetőrök a közel nyolcszáz méteres hágón foglalnak el védőállást. A meredek szerpentinen Tuzson János őrnagy parancsnoksága alatt a 86. székely gyalogoszászlóalj maradék honvédei még egyszer, utoljára megütköznek a nyomukban lihegő császári katonákkal. Az ágyúpárbajjal kísért összecsapás csak azért nem járt nagyobb véráldozattal, mert az üldöző fősereg közben az Olt völgyében átjutott Csíkba, s ezután nem volt értelme a székely állások további ostromának. "
www.freeweb.hu/flag/Rejtozkodo/64.htm

yda 2009.03.14. 19:03:00

@eldiablomismo:
Sajnálom de májpástétom agyú műveletlen,langyosvízben maszturbáló,identitás zavaros,bódúlt egyed vagy!!

JClayton · http://bumm.sk/blog/szemtanu/ 2009.03.14. 19:05:12

Azt hittem, viszonylag sokat tudok a 48-49-es eseményekről. Nem jól hittem, megint tanultam valami újat.

JClayton · http://bumm.sk/blog/szemtanu/ 2009.03.14. 19:20:43

@Steve the Great: hmm, ez nekem most szöget ütött a fejembe.

Ami egészen biztos, hogy Szathmáry leírása szinte egy az egyben idézi Orbán Balázst, aki autentikusan, de nem minden pátosz nélkül volt hajlamos leírni a szabadságharc történéseit, tizenöt-húsz évvel az események után, mikor tombolt a romantika. Szóval lehet, hogy ha a történelmi tényszerűséget nézzük, akkor ...khm... nem osztogattak, hanem fosztogattak.

bazalttufa · http://konzervatorium.blog.hu 2009.03.14. 19:39:28

@Steve the Great:

Körbenézek a családi archívumban, valami biztos van :)
(érdekesség: a Tuzson család Gábor Áronnal rokonságban állt, hiába nem olyan nagy Székelyföld)

yda 2009.03.14. 19:44:32

@Steve the Great:
A GOOGLE-ba beírod : 1848 a szekelyföldön
a Web -t bejelölöd és kat a keresőre,millió dolgot találsz 48-ról

Steve the Great 2009.03.14. 20:02:37

@yda: Szép, kidolgozott poén volt, köszönöm... :S

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2009.03.14. 21:16:41

Ezentúl minden évben erre fogok emlékezni a szabadságharc kapcsán.
Eddig nem tudtam, hogy volt ez a csata. Valamiért eltitkolták előlünk a rajtunk uralkodók. Farkasházy Tivadar, a mocsodék hazaáruló, nemrég éppen azon poénkodott, hogy Petőfi nem is szavalta el a nemzeti dalt, az csak egy monda. Ezen jókat vihorásztak a Heti Hetesben. Egy bizonyos körben így vélekednek a magyar nemzetről.

Grrr 2009.03.14. 21:43:15

@Steve the Great:
Nincs feltétlenül ellentmondás a két írás között.

Orbán is azt írja, hogy "Végre találkozott egy kászoni oláh, ki a kozákokat mellékösvényeken bevezeté Sz.-Márton felé Csíkba, s igy a nyergesi hadállás megkerülve, hátulról levén fenyegetve, Tuzson kénytelen volt az eltiprott szabadság ezen utolsó győzelme után feladni hadállását, s a tusnádi szorosból elvonuló Gál Sándorral csatlakozva, a Mitácson átcsapni."

Tehát a csapatok (az a kérdés, hogy mennyiben orosz és mennyiben osztrák császáriak voltak ezek) megtaláltak egy másik utat Csíkba. Tuzson, aki addig sok bátor székelyt vesztett, pedig ezután feladta az amúgy is értelmét vesztett állását, és így csapata maradéka megmenekült, visszavonulva török területre.

A lényeg, hogy ez egy nagyon hősies helytállás volt, egy teljesen reménytelen helyzetben.

eldiablomismo 2009.03.14. 22:01:39

@yda: ez nem változtat semmit azon a tényen, hogy ezeknek te bugris, szőröstalpú román vagy, csak most dörgölőznek kicsit a piár kedvéért. Nyugodtam elhiheted, gyakran hallom hogy beszélnek a "határon túli magyar testvéreikről". Szóval annyira azért ne essél seggre attól, hogy valaki leereszkedett hozzátok.

Oli bácsi · http://reakcio.blog.hu 2009.03.14. 22:29:20

Kányádi-vers (nagyon) OK, Orbán Balázst szeressük, de szerintem kissé konfabulált az öreg. A helyzet az, hogy Tuzson őrnagy és csapata Moldvából húzódott vissza (őt hagyta Bem utóvédnek), mellékutakon, mert addigra a Háromszék fontosabb útjait már az osztrákok meg a muszkák uralták. Gál Sándorral (Tusnádi-szoros) összehangolva a Nyergesen akarták megakadályozni, hogy az ellen Háromszékből Csíkba jusson. Kászonújfaluban csatáztak egy kicsinyt Clam-Gallas csapataival július 31-én, és aztán másfél-két napig valóban tartották magukat hősiesen.

Tényleg nagyon sokan elestek, Tuzson János és a katonái mégis rendezetten vissza tudtak vonulni, Gál Sándorral egyesülve Udvarhely felé elhagyták a Székelyföldet, de eljutottak még messzebbre is: Tuszon őrnagy Zsibón tette le a fegyvert, Kazinczy Lajos csapataival. És még élt sokat, hál'Istennek: 1868-ban reaktiválták (akkor még mindig csak 43 éves volt), 1876-ban alezredesként ment nyugdíjba és 1904-ben hunyt el Sepsiszentgyörgyön.

A történetnek van egy tanulsága asszem: van egy pillanat, amikor nem lehet tovább menekülni, szembe kell fordulni.

Tisztelet a hősöknek.

Bell & Sebastian 2009.03.14. 23:46:08

@eldiablomismo:

Minek jársz annyit muszkák és labancok közé?
Lennél-e kisdobos a Hazáért?

@SZATHMÁRY

Méltó poszt, Kossuth katonája!

reality 2009.03.15. 00:10:02

@eldiablomismo: Természetesen vannak olyanok is, akiknek mi csak románok maradunk, de vannak sokan, akikkel testvérek vagyunk! Ezt az érzést, együvé tartozást még te sem vehete el. Főleg nem egy ilyen ünnepen!

@SZATHMÁRY
Köszönet a posztért!

vizipipa 2009.03.15. 01:06:59

A posztért köszönet.

Egy kis pontosítás.
- Tudtommal csak 1 állami ünnepünk van, aug. 20. A többi nemzeti ünnep.
- Az oroszok 3 oszlopban jöttek. A legnagyobb a Felvidékről, a másik kettő Erdélyen át.

Nyergestetőhöz:
www.kmcssz.org/contents/mindenmas/testverszovetsegek/hosok_nyughelye_marcius_15.doc

states 2009.03.15. 06:18:12

Látom, megjelentek már a szokásos okoskodók, a hogyaznemisúgyvoltok. Várom már a végső érvet, amivel ilyenkor még elő szoktak állni, nevezetesen, hogy az aradi 13 között egy sem volt magyar, Gábor Áron cigány volt, Hunyadi meg román. Elvégre Gyurcsány-országban élünk, a 23 millió román hazájában, akik éppen most eszik fel előlünk a 13. havi nyugdíjat meg az injekciós tűket...

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.03.15. 07:54:41

Köszönöm a posztot, és köszönöm Oli bácsi végszavát, miszerint:

"A történetnek van egy tanulsága asszem: van egy pillanat, amikor nem lehet tovább menekülni, szembe kell fordulni..."

Akik nem mernek soha szembefordulni, akik maguktól, alázatosan törnek szilánkosan ketté, azok csak nyugodtan fröcsögjenek.
Szerencsére a gyáva behódolás nem vált azóta sem széleskörűvé, amikor kellett nem csak vinnyogó bujkálók lapítottak ebben az országban.
Sólyom, vagy akárki más - Magyarország államelnöke látogatott e helyszínre, egy kegyhelyre emlékezni, és emlékeztetni.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.03.15. 07:56:51

@reality:

Ez így van, testvér.

Sokan voltunk, akik a népszavazáson is igent mondtunk erre az összetartozásra.

A gesztusokat sem kell más cselekedetekkel szemben lebecsülni, mert a sokat segítenek: erősítik az összetartozás tudatát és belső megerősítést adnak. A gesztusokat általában azok becsmérlik, akik sem jelképes, sem más módon nem kívánnak tenni.

@states: Vannak emberek, akiknek cinikus közönyét felzaklatja annak tudata, hogy létezik hősies önfeláldozás. Szánalmas világban élnek ők.

De ne hagyjuk az ünnepet általuk elrontani. Legyünk boldogok, hogy vannak hőseink! Adjon erőt nekünk az ő példájuk! Szükségünk van rá.

JClayton · http://bumm.sk/blog/szemtanu/ 2009.03.15. 08:05:57

@states: nagyon nem értelek, ennek semmi köze sincs a hősök emlékének tiszteletéhez.

A szabadságharc csatáit először a korabeli nagy írók, tudósok (közük Jókai és igen, Orbán) dokumentálták, de sokszor költői túlzásokkal - ettől függetlenül ezek maradtak meg a köztudatban és ez nem is okvetlenül baj.

A modern történészek pedig azt próbálják meg kideríteni, hogy a valóságban milyen körülmények között zajlott le egy csata, ami igényes munka és -szerintem- egyáltalán nem számít kegyeletsértésnek.

A múltkor dícsért 48-as számítógépes játék egyik alkotója itt kommentelt, Limpár Péter. Neked is ajánlom az ő könyveit a felvidéki eseményekről, ahol érdekesen és -ha valaki tanult az időszakról- teljesen új fényben vannak leírva a szabadságharc felvidéki történései. Guyon Richárdra például egy rozzant IFÁt nem bíztam volna, nemhogy egy hadsereget.

A paranoiával kéretik leszámolni, tisztelet a hősöknek.

petibatya 2009.03.15. 08:16:03

Köszönöm az írást.
Békés ünnepet mindenkinek!

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.03.15. 08:17:03

@JClayton:

Minden tiszteletem a tudományos alapossággal dolgozó történészeké, ám egy ünnepi megemlékezés során nem biztos, hogy a korabeli beszámolók kritikai elemzésére vagyunk leginkább kíváncsiak.

JClayton · http://bumm.sk/blog/szemtanu/ 2009.03.15. 08:23:05

@Elpet: Nyilván nem, igazad van. Csakhogy ha előkerül egy, a széles nyilvánosság előtt nem túlzottan ismert ütközet, akkor akad olyan is, aki arra kíváncsi, mi történt valójában. És nem hinném, hogy ezért a románozókkal egy szintre kéne hozni.

Békés ünnepet!

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.03.15. 08:51:02

@JClayton:

Semmiképpen ne tegyük. Gyorsan pörög a mai világ, könnyen kerül azonos felületre a mítosz és az elemzés. De az ünnep arról szól, hogy ma azzal törődjünk: a hősök életüket adták a Hazáért és a Szabadságért.

Hasonló jókat kívánok!

Steve the Great 2009.03.15. 09:55:33

@Grrr: "A lényeg, hogy ez egy nagyon hősies helytállás volt, egy teljesen reménytelen helyzetben. "
Ez természetesen így van, én sem gondoltam másként...

kholiq 2009.03.15. 10:17:48

Igen, jo lenne egy film belole. Koltai rendezne es Franco Nero muszalas puloverben 10 kokardas szinesszel feltartana vagy 10 orosznak oltozott statisztat. Mindezt videora forgatva. Kozben ezt orditana: "Tonight we dine in Bucharest"

Trig 2009.03.15. 10:29:25

Köszönöm!
Tisztelet a hősöknek!

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2009.03.15. 10:55:56

@JClayton:
"Pacsirtaszót hallok megint" : csaták a Felföldön, emlékhelyek és honvédsírok a nyelvhatáron túl c. (2000) ?
mehéz lehet hozzájutni, megnéztem, sajna egy darab van a fszekben belőle... kösz h említetted

JClayton · http://bumm.sk/blog/szemtanu/ 2009.03.15. 11:57:06

Igen, az a könyv. Illetve van egy rövidített változata is, sajnos nem tudom, milyen címmel. az egyedül Limpár munkája, én még boldog középiskolás koromban kaptam meg, mikor ebből a témakörből versenyeztünk. Csak ajánlani tudom mindenkinek, olvasmányos és szórakoztató.

szemfules 2009.03.15. 12:19:25

Solyom Laszlo Erdelybe valo utazasa felemelo erzes a hataron tuli magyarok, jelen esetben, erdelyiek szamara, akik tovabbra se szunnek meg egy virtualis Magyarorszagon elni. Habar az utobbi evek magyarorszagi esemenyei egyre inkabb elszigetelik a hataron tuli magyarokat, en ertekelem Solyom Laszlo Nyergesteto-i megemlekezeset. Az ilyen esemenyek ismet osszekapcsoljak a hataron tuli magyart az anyaorszagival. A magyar allamelnok jelenlete sokkal tobbet jelent mint Basescu suru szekelyfoldi kiutazgatasai.

tevevanegypupu 2009.03.15. 14:45:28

Nagyon jo volt a harom ember egymas mellett, ilyet eddig ritkan lattunk es a romanok packazasa kellett ahhoz, vegre sikeruljon: Solyom, Tokes es Marko egymas mellett es egy unnepen, ugyanazzal a hangulattal..Szep volt.

states 2009.03.15. 15:34:47

Nincs szánalmasabb annál a hatalomnál, amelyik fél a saját polgáraitól. Aki ma a pesti utcát járja, határozott deja vu érzése van, nem változott itt semmi az elmúlt 30 évben. Rácsok, kordonok, rohamkocsik, a rendőrök, kommandósok egymás sarkát tapossák. A hatalom ünnepel, pont úgy, ahogy 1979-ben. És nem csak ugyanúgy, hanem ugyanazok is...

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.03.15. 15:48:22

Jó poszt, köszönjük. Sólyomnak is, hogy tűrte a megaláztatást, és mégis kiment.

denever · http://graveyard.blog.hu/ 2009.03.15. 19:04:08

le a kalappal, köszönöm.

nem is kell ebből filmet csinálni, elég ez a vers.
kár, hogy ezt nem hozzák fel a történelemórán.

ad5lib 2009.03.15. 21:45:11

Marcius 15-hez ugyan szervesen nem kapcsolodik de megjelent egy erdekes cikk az Economistban Karpataljarol: Ruthenia
A glimpse of daylight cimen

www.economist.com/world/europe/displaystory.cfm?story_id=13278829

Erdekes a cikk nagyon foleg mivel semmirol sem szol. Minek a Nyugatnak egy ujabb kis etnikumrol olvasgatni akiknek elmeletileg 0 tamogatasuk van?

Hogy megpenditsek nehany vonalat: az Economist terkepen szep vastagon ki vannak jelolve a gazvezetekek amiknek nem tom mi koze a fuggetlenseghez.....

Szerintem az egesz leginkabb Oroszorszag felol fuj es a cikk is egy orosz riportra hivatkozik. Lennenek tippeim az oroszokat miert erdekli Karpatalja.

Kedves reakcio. erdemes lenne utananezni.:)

Dr. Morcz · http://drmorcz.blog.hu 2009.03.16. 00:21:06

Többeknek: Szerintem csak tanulni lehet abból, ahogy Sólyom László azokat a sebeket próbálja a határon túliakban gyógyítgatni, amit a 23 millió románnal hitegetők, az önérdeküket minden más elé helyezők, a közös nyelv és kultúra értékét fel nem ismerők és a saját maguk (inkább vélt, mint valós) szellemi fölényének magasából mindenkit lefitymálók ütöttek és ütnek még a mai napon is.

kendeffybotond 2009.03.16. 11:03:25

Szememben ezzel a nyergestetői beszéddel találta meg karizmáját Sólyom László. Eddig is tetszett értékrendszere, morális tartása, de a karizma hiányzott.

Gyönyörű volt, ahogy Markó Béla és Tőkés között elmondta a különben klasszikus beszédét a magyar thermopüléről. Az sem volt gyenge, hogy miképpen beszélt az autonómiáról a sorok között.

Barese 2009.03.16. 12:11:00

Voltak még más hősök is:

"1944. szeptember 23-án a szovjet hadsereg, az átállt román haderővel két helyen is átlépte a trianoni magyar határt. A magyar 2. hadsereg rövid, elkeseredett csatákban vereséget szenvedett. Ugyanakkor azonban a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és környékén még tartotta magát és védte az ősi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport, Sebő Ödön főhadnagy parancsnoksága alatt. Hősiesen és olyan sikeresen harcolt, hogy a szovjet parancsnokság nagy erőket sejtett Gyimesbükk környékén.

Az ezeréves határnak ezt a szakaszát Sebő Ödön mihályszállási és gyimesbükki őrse próbálta megvédeni a rázúduló, aránytalanul nagyméretű szovjet túlerővel szemben. A gyimesi harcok három hétig tartottak. A Keleti-Kárpátok átjáróiban már mindenhol betörtek a szovjet csapatok, de Gyimes még mindig tartotta magát.

A Gyimesi-szorosból való kitörés után Sebő Ödön a 22. gyalog tábori pótezred zászlóaljának parancsnokaként a rábízott katonákat továbbvezette a Székelyföldön, Felvidéken, Csehország át Németországig, állandó harcban, „halálra ítélt zászlóaljként".

Sebő főhadnagy és harccsoportja két szovjet ezredet és egy gárdahadosztályt taróztatott fel 3 hétig.

Könyvben: Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj

Sajnos ezt sem tanították az iskolában.

rolika 2009.03.16. 12:44:01

hiányt pótoltatok, köszönöm. még csak említés szintjén sem hallottam erről.

panki83 2009.03.18. 15:54:48

Nem kifejezetten ehhez a poszthoz kapcsolódik, de érdemes elolvasni még Görgei ÉLETEM ÉS MŰKÖDÉSEM MAGYARORSZÁGON 1848-BAN ÉS 1849-BEN című visszaemlékezését is. Néhol szórakoztató, és roppant tanulságos mű, valamint árnyalja a róla az átkosban kialakított képet.

Vagy Somogyváry Gyula 48-s regényciklusa is nagyon jóra, és tényszerűre sikeredett, őt is bátran lehet forgatni.

gólhaj · http://kroki.blog.hu/ 2009.03.28. 11:45:48

ilyenkor megtiszteltetés, hogy a székelyeket magyarnak tudhatom. Kiváló post, kösz.

Akácsos Arthur Imre 2014.12.01. 14:07:02

Gyopárt a Hargitáról hozzatok,
A székely hősök halhatatlanok!
süti beállítások módosítása