Mit gondolunk magunkról közel húsz évvel a rendszerváltozás, több mint 60 évvel a második világháború és 90 évvel a Trianoni döntés után? Mi tart össze és mi választ el minket egymástól? Jelképekben éljük meg az összekötő kapcsokat, vagy a kézzelfogható napi valóságban is?  Hogyan tekintünk ma a határon túli magyarságra? Hol fekszik ma Magyarország Európa térképén, annak keleti végének nyugati peremén, vagy éppen fordítva? Hogyan hatott a Kádár rendszer nemzeti identitásunkra, hogyan torzította, torzítja el napjainkban is?

 A Jobbklikk-Konzervatórium-Reakció első blogcsúcsának beharangozójában azt írtuk: csak hagyományaink tiszteletben tartása teszi biztonságossá fejlődésünket. Ehhez most azt tesszük hozzá: csak az egészséges nemzeti identitás segíthet hozzá hagyományaink ápolásához. Nemzettudat, nemzeti és állami határok, sérelmek és nosztalgiák mind elválaszthatatlanok attól, hogyan látjuk magunkat, múltunkat és jövőnket, valamint a minket körülvevő országokat. A velünk élő Kádár-rendszer által indoktrinált sablonok és a globalizáció egyszerre teszik elodázhatatlanná, hogy – Babits éppen idén kilencven éves szavaival – megpróbáljuk tisztázni: mi a magyar?

 Ezekre és a közönség kérdéseire is igyekszik válaszolni Ablonczy Balázs történész, Kopp Mária orvos-pszichológus és Romsics Gergely történész, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa 2009. január 28-án, szerdán este 6-tól a fővárosi IX. kerületi Imre utca 2. alatt található Trapéz padlásán, ahova minden kedves érdeklődőt várunk szeretettel. A vitát Doncsev András (Jobbklikk) moderálja.