Az elmúlt időszakban megdőlt a hidegrekord, esett az eső, mint a veszett fene, s ez igencsak jót tett a gombatermésnek. A közszereplők jelentős része ugyan nyaral, de az itthon maradottak a hiányzókat is pótolják az Arany Szömörcsögért folytatott harcban. Volt melegtüntetésünk, volt turultüntetésünk - az ezen ügyekben megszólalók nagy részének nyugodt szívvel odaadnánk a díjat -, a hírek szerint hamarosan lesz melegturul-tüntetésünk is, na meg persze továbbra is úgy dübörgött a kormányzati költekezési és kommunkációs gépezet, mind Dave Lombardo dupla lábdobja.
A szömörcsögöt azonban ezúttal sem holmi kormányszóvivők vagy MEH-államtitkárok kapják, hanem egy jóval fajsúlyosabb jelentkező, méghozzá
a kuruc.info szerkesztősége.
Persze nem a portál tartalma miatt jár a díj, azért legföljebb egy-két spóra járna Molnár Balázséknak. Hanem az a vad töketlenkedés, amelyet a szerverük lekapcsolását követően műveltek és művelnek, na az mindenképp elismerésre méltó.
Az internet - magyarítva: számítógépes világháló - nagyjából 1998-ra jutott el arra a szintre, hogy bárki bármit anonim módon feltehet rá. Akkortól olvashatjuk rajta tömegpusztító fegyverek receptjeit, terrorista sejtek felhívásait vagy Stahl Judit életvezetési tanácsait. Azóta eltelt tíz év, s a hálózat ténylegesen korlátlanná és végtelenné vált. A nevében is benne van: világháló - vagyis az egész világra kiterjed. Ilyen-olyan szerverek milliói várják áhítozva a bérlőket Zambiától Chiléig, Svédországtól Dél-Koreáig. Lehet az ember sátánista, gerontomán vagy liberális, biztos, hogy a neten fog találni magának egy csöndes zugot.
Mármost, ha valakik ma, 2008-ban hosszú heteket szerencsétlenkednek azzal, hogy egy kiszolgálót találjanak a honlapjuknak valahol a világon, azok egy egész csokorra való szömörcsögöt érdemelnek.
De hát hogy is lehetnek valakik ennyire impotensek?
Hát úgy, hogy alapvetően buták. Nem tudnak nyelveket, nem tudják, hogy melyik színes paca melyik országot jelenti a térképen, és hogy miként működik egy számítógépes hálózat. Nos, Tóni anyósa is pont ilyen, ám ő nem kíván világmagyarázó hírportált működtetni. A kurucok viszont igen, de úgy tűnik, nincs meg hozzá a megfelelő műveltségük és hozzáértésük. Néhányan közülük tudnak ugyan angolul, nagyjából annyira, amennyi egy négyes érettségihez szükséges, s hallottak róla, hogy Amerikában állítólag szólásszabadság van, de ezzel nagyjából véget is ért a világlátásuk. Nem csoda, hogy elég pár feljelentő levél, s máris ombrézolnak, mint a kisangyal.
Nem akarunk tippeket adni kurucéknak, de azért egy jótanáccsal hadd szolgáljunk nekik: tanuljanak nyelveket. Például perzsául, ha már úgyis Iránnak drukkolnak a fociban meg az atomversenyben. Vagy kazahul, vagy zuluul, malájul, kínaiul, akármiül, ezek jól tudnak jönni (ha például Kálmánt szépen megkérnék, egy üveg cirokpálinkáért kb. 25 perc alatt tudna nekik szerezni egy kiszolgálót Tajvanon vagy Csungkingban vagy akárhol). És akkor nem kéne ország-világ előtt bohócot csinálniuk magukból, meg saját honlapjuk romjain rinyálni, mint a fürdőskurva. Aztán persze tanulmányozhatnának egy politikai világatlaszt, és ha már úgyis benne vannak a tanulásban, megtanulhatnának magyarul is helyesen írni.
Addig is viszont szerezzenek maguknak örömöt egy efféle gombával:
