Kommentszűrés
’08 jún
4
22:01

Az a kamasz

Írta: Kínai Kálmán és Trágár Tóni

 Tizenkilenc éve, 1989. június 4-én a Mennyei Béke kapujának terén több száz vagy ezer ember meghalt. Többségük fiatal volt, és teljesen ártatlan. Szeretett volna egy jobb, igazságosabb világban élni. Nem hagyták nekik. Még azt sem hagyták, hogy egyáltalán éljenek. Hát ezért utáljuk mi a kommunistákat, és általában minden – tényleg minden – diktatúrát.

 A katonák a kormány szerint a társadalmi rendet és stabilitást védték. Mint ilyen esetben mindig, minden kormány szerint.

 Anyátokat.

 És a kurva anyját az időnek, a feledésnek és az érdeknek is, amely mindig mindent elmos.

 Egy egykori diáktüntető mondta nekünk: bár ő hetekig ott volt a téren, éhségsztrájkolt, skandált, énekelt és szervezkedett, most így másfél évtized után úgy látja, hogy a vezetés helyesen cselekedett. Hiszen az azóta tartó szédületes fejlődés bebizonyította, hogy Kínának elsősorban stabilitásra van szüksége. Ő maga külföldre távozott, de akár haza is térhetne, ott is tudna karriert csinálni, csak a családja már ideköti. Vannak a túlélők közül olyanok is, akik valóban hazatértek, s azóta mindenféle igazgatóságokban görnyednek a stratégiai tervek és eladási mutatók felett. A nép pedig élvezi az évi 10%-os gazdasági növekedést, McDonald’s-ba jár és kocsira gyűjt.

 A demokratikus nyugati világ? Pár évig mosolyszünet volt, aztán a sok felháborodott elítélő nyilatkozatból semmi nem maradt, csak némi korlátozott fegyverembargó, amelyet hamarosan fel fognak oldani. A tőke meg azóta is ömlik Kínába, a nyugati országok egymás sarkát tapossák, hogy gazdaságilag erősíthessék azt a rendszert, amely, mint 1989-ben világossá vált, bármikor kész nem csak az emberi jogokat, hanem az embereket is – szó szerint – földbe tiporni. Tankokkal, ha kell. Clinton és Bush többször találkozott a kínai pártfőtitkárral, mint a saját feleségével. A 2000-es olimpiát még nem kapták meg a kínaiak, a 2008-as viszont az övék, csakúgy, mint a 2010-es világkiállítás.

 Mi meg majd megyünk, és leesett állal álmélkodunk, hogy milyen fasza hely is ez a Kína.

 Arra a kamaszra már senki nem emlékszik.

Címkék: kína kommunista

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr45504020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2008.06.05. 08:37:33

Valóban méltánytalanság, de: amit szankciók, petíciók és embargók soha nem érnek el, azt lassabban, de talán eléri a természetes vágyakozás a jobb lakás, családi kocsi és évente egyszeri nyaralás utáni vágyakozás. Amikor a kínai középosztály már nem csak a láncait veszítheti, akkor a diktatúra maga is megváltozik, ahogy azt részben meg is tette. Ez nem csak szép dolgokkal járó folyamat, de én nem látok jobb lehetőséget.

kispufi 2008.06.05. 09:25:25

1848 vs. 1867, 1956 vs. '70-es évek... ehhh, annyira analóg, hogy nem is mondanám, mert ráadásul úgy fest, mintha arról szólna: ez a világ rendje. lehet, ez is. ettől még cinikus, szemforgató, gusztustalan. egyet tehetünk, pofázunk miatta, ha nem is ér szart se. örülük, hogy tóniék ezt megtették. én néha fáradtan csak odalegyintenék, pedig ugyanúgy viszolyogtat.

nénike · http://mandiner.hu 2008.06.05. 09:29:31

Azt mondja meg már nekem valaki, hogy mi az okosság a kínai kommunista rezsim fenntartásában alapvetően kapitalista viszonyok között? Hogy annak a pármillió pártvezetőnek jó legyen? Ennyi?
Miért nem fordulnak át a lakatospáli értelemben vett vörös milliárdosba (mint nálunk)?

nénike · http://mandiner.hu 2008.06.05. 09:34:05

Milyen kommunizmus má' ez?
Nyomatják itt a nép ópiumát.

stop.hu/articles/article.php?id=332126

kispufi 2008.06.05. 09:42:32

vörösmilliárdossá lenniük megoldható-e parlamenti demokrácia nélkül? s ha nem, megoldható-e, hogy az eddigi elnyomottak ne markolhassanak bele a húsosfazékba? s melléjük kell-e nekik "happyend" meg "ezüsthajó", alternatív háttérország?
de leginkább az lehet, hogy egy adott status quo felrúgása/felszámolása váratlan mellékhatásokkal is járhat, s mi van, ha nem kontrollálható minden? elintézik tienanmen tér/tibet módjára? miközben a fejlett nyugat már a demoktratizálódást ünnepelné? habár minden csoda 3 napig tart, kb. a fenti poszt is erről szól. de én se mernék belevágni. legyünk empatikusak ilyenkor is, nemcsak az el- és megesettekkel...

nénike · http://mandiner.hu 2008.06.05. 09:50:53

Bársonyos forradalom? Ehhez csak a kelet-európai komcsiknak van érzékük?

Ezüsthajózást nem értem.

kispufi 2008.06.05. 09:56:03

Alternatív háttérország, nénike, azaz a bársonyból előbukkanó új emberek új nómenklatúrájára gondoltam. Akikkel nem fűlne, nem is fűlik a foguk osztozkodni. Mifelénk ugye az Ezüsthajó pont egy ilyen "ősbűn", amit a mai napig felhánytorgatnak, a digitális kakaóbiztos széfek korszakában...

nénike · http://mandiner.hu 2008.06.05. 10:05:16

Ha arra utalsz, hogy náluk az ideiglenesen az országukban állomásozó szovjet csapatok is kínaiból vannak és sosem mennek ki, akkor értem. A vezénylőtábornokot kell seggbe rúgni igaz?

kispufi 2008.06.05. 11:06:07

Jaj, ne radikálizálódjunk, én csak megpróbáltam egy tőlem idegen logikát megérteni és az alapján gondolkodni... No persze, a körülmények mások, pl. az általad említett szovjet csapatok, de ennek módozatait nem gondoltam végig...

Zetek 2008.06.05. 11:25:12

Aki megy álmélkodni a nemsokára kezdődő gyógyszergyári vetélkedőre, annak úgy kell. Aki hülye...