Az utóbbi napokban többször is azon vettem észre magam, hogy a freemailes címmel rendelkező ismerőseimtől kapott levelek végén már a reklámot olvasom. A módszer meglehetősen egyszerű. A hirdetés elé odabiggyesztenek annyit, hogy Ui., s az ember úgy kezdi olvasni, mintha utóirat lenne, pl.:
Üdv: X.Y.
Ui.: Tudja, hogyan gyorsíthatja Windows XP-jét 5 perc alatt?
Mi megmutatjuk!
Mivel a levél egy Linux-fantől érkezett, ezért körülbelül annyira tűnt életszerűnek, mint egy
frankofón nyílt levél alján a saját aláírásom. Aztán megnéztem html-formátumban is az emailt, ott is vonzza a szemet az „Ui.” rövidítés, de ott legalább van hirdetést elválasztó vonal:
Üdv: X.Y.
________________________________________________________
Ui.: Tudja, hogyan gyorsíthatja Windows XP-jét 5 perc alatt?
Mi megmutatjuk!
Azonban jó eséllyel nem csak én nem szeretem a html-formátumú e-maileket, ezért sokan olvasnak sima szöveges formában - ebben az esetben a Freemail semmilyen elválasztást nem használ, a hirdetés gyakorlatilag teljesen egybefügg a levél tartalmával (igaz, ez az „Ui.” megjelenése előtt nem volt ennyire zavaró). Máshonnan, például a yahoo.com alól érkező e-maileknél a szöveges változatban ugyanúgy elválasztják a hirdetést a levéltől, mint html-ben:
____________________________________________________________________
You rock. That's why Blockbuster's offering you one month of Blockbuster Total
Access, No Cost.
Így a Freemail lehet, hogy növeli az átkattintási arányt és a hirdetési bevételeit (az e-mailek végén elhelyezett szöveges hirdetések listaára nettó 1,1 millió Ft egy napra), de a módszere etikai kérdéseket vet fel, esetleg a
burkolt reklámról szóló szabályozást is sértheti.