Nekem viszont tetszik. Örülök, hogy a szívemnek kedves Szervita téren épül meg, és remélem, hogy a felszínen parkoló autókat is kiebrudalják a térről. Egyébként is szeretem a régi és új elemek ötvözésével megvalósuló konstrukciókat, ha szépen, ízlésesen vannak megcsinálva: például a régi, téglából épített gyárépületekből kialakított irodaházakat, kulturális központokat. Úgy érzem, a történelmi környezet és az ultramodernitás találkozása sokszor izgalmas feszültséget teremt, ami egyáltalán nem megy a hangulat rovására, sőt. Ráadásul ezeknek az épületeknek van karaktere, ami sajnos az új építésű ingatlanok nagy részéről nem mondható el: az álmediterrán társasházak és az egyenüvegacél irodaépületek dominálják a magyar ingatlanfejlesztéseket. Olcsóság és hatékonyság, persze.
Szerintem Magyarországnak sok merész, szokatlan építészeti megoldásra van szüksége. Ezek egy része persze nem állja majd ki az idő próbáját, de néhány majd sokat tesz egy-egy város jövőbeli karakteréért. Ugyanezért tetszik a Vörösmarty térre épült, üvegcsomagolásra emlékeztető iroda- és lakóház is: az áttetszőség-átlátszóság nem nyomasztó, a legalább száz évvel idősebb szomszédok tükröződő képe pedig kifejezetten látványos.
