Sajóbábony polgármestere és jegyzője nyolc pontból álló javaslattal kereste meg Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét. Ezek között szerepel a halálbüntetés visszaállítása is. Talán a polgármester és több képviselőtestületi tag MSZP-s mivolta az oka, hogy nem a Jobbik által lestoppolt cigánybűnözés terminust használják, hanem így fogalmaznak: „a bejelentés egy bizonyos népréteghez kapcsolódik, de leírni, kimondani senki nem meri, hiszen aki ezt megteszi, megbélyegzik”.


  A probléma sajnos nagyon sok településen nem ismeretlen: a mi értékrendünk szerint teljes reménytelenségben élő cigányok életmódja egész falvak és városrészek mindennapjait keseríti meg. Az önkormányzati rendőrség talán segíthetne a helyzeten és szerintem a kisebbségi önkormányzatoknak is legalább annyi energiát kéne fordítani az általuk képviselt közösség meggyőzésére, mint a jaj-kéne-lakás-meg-segély kommunikációra. A halálbüntetés viszont semmiképpen sem jó megoldás.

 Egy tavalyi felmérés szerint itthon a halálbüntetés támogatottsága 60% körüli, s visszaállítása időről időre felmerül a közbeszédben is egy-egy sokkoló bűneset után (2002 májusában például Orbán Viktor vetette fel a móri vérengzés kapcsán e büntetési mód megfontolandóságát). Azonban a jelentős társadalmi támogatottsága ellenére nagyon sok érv szól a halálbüntetés ellen. Nemzetközi szerződések és az alkotmányunk épp úgy tiltják az emberélet elvételét, mint a jézusi tanítás. Épp ezért csak kevés olyan országot találunk, ahol még él ez a büntetési mód (ezek többsége a muzulmán kultúrkörhöz tartozó állam). 2004-ben Kuvaitban, Kínában és Iránban hajtották végre a népességükhöz viszonyítva a legtöbb kivégzést. Érdekes ellentmondás, hogy az erősen keresztény Egyesült Államok államainak többségében hozhat halálos ítéletet a bíróság. Szerintem a keresztény hitelvekkel teljesen összeegyeztethetetlen az élet elvétele - akár bírósági tárgyalás eredményeképpen is.