Megboldogult gyerekkoromban mindig is kíváncsi voltam arra, mi lesz azokkal, akik Azokon a napokon születtek. Hogyan tudnak szülinapi bulit szervezni? Vagy csak négyévente kapnak ajándékot? Azóta persze kissé megváltozott az érdeklődési köröm, de azért érdemes körüljárni, mik is azok a szökőnapok.

A sztori

  A történet a véres XVI. századba nyúlik vissza: Ugo Buoncampogni, alias XIII. Gergely pápa, az Egyház hős védelmezője, az eretnek protestánsok nagy ellensége és a nők nagy barátja (gyermeke is született) volt. De mint egy korai felvilágosult abszolutista, a korabeli modern tudományokra is odafigyelt, és ő határozta el a máig használt Gergely-naptár bevezetését is.

 Történt ugyanis, hogy a Krisztus előtt 45 óta használt Julianus-naptár Gergely korára már rendkívül nagy mértékben eltért a valódi időtől: abban ugyanis egy év 365,25 napot tett ki, és az 1500-as években már több hetes csúszásban volt a valós időhöz képest. Egy erélyes központi döntéssel 1582 október 4-ére október 15-e következett.

 Az elő nem készített és társadalmi vitára nem bocsátott reformok ellen zúgolódott a nép.  Az ugyanis csak annyit érzett a reformokból, hogy a földesurak tíz nappal korábban hajtják be rajtuk az adókat és egyéb járandóságukat. Mivel népszavazni nem lehetett, így kénytelenek voltak lenyelni a békát.

 Az európai politika viszont megosztott maradt a kérdésben. Bár Brüsszel Róma nyilván az egységes európai álláspontot sürgette, első körben csak Itáliában, Spanyolországban, Portugáliában és Lengyelországban fogadták el az új naptárt. Magyarország, mint mindig, várakozó álláspontra helyezkedett. Nálunk 1587-ben vezették be az új időszámítást. Az oroszok speciel évszázadokig nem fogadták el az új naptárt, amit csak a nagy Vlagyimir Iljics vert keresztül rajtuk.

A számítás

 Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a százasra végződő évek közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók. Ez alapján tehát szökőév volt 1988, 1992, 1996. Nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, és 2200. Viszont szökőévek az alábbi esztendők: 1600, 2000 és 2400. A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut.

 A Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap. A csillagászati év hossza kb. 365,2424 nap. A kettő különbségéből fakadó eltérés alig több mint 0,0001 nap. Ez azt jelenti, hogy a Gergely-naptár kb. 8000 évente marad el 1 nappal a csillagászati naptár mögött. Johannes Herschel (1792–1871) javasolta – másokkal egyetemben – hogy a pontosság kedvéért minden 4000. év legyen kivételesen nem szökőév, azonban ez a javaslat nem élvez támogatást, főként annak ritka alkalmazása miatt.

A lúzerek

 Amióta internet van, azóta a legelborultabb kérdések iránti kíváncsiságunkat is ki tudjuk elégíteni. Így már kész listát találunk arról is, ki született február 29-én. Inkább B,C, és Z kategóriás hírességek a jellemzőek. Az ismertebbek közül: ezen a napon született 1792-ben Rossini, a zeneszerző; 1908-ban Balthus, a lengyel-francia festő és 1960-ban Richard Ramirez amerikai sorozatgyilkos.

 Az "ezen a napon történt" rovatba is kevés érdemleges adatot jegyzett fel a történetírás. A mindenben rendszert és trendet látni akaróknak esetleg feltűnhet, hogy több, a fekete polgárjogi harcokhoz és politizáláshoz kapcsolható esemény, személy kapcsolódik ehhez a naphoz: 1940-ben ezen a napon kapta meg az első fekete színésznő, Hattie McDaniel a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat, az Elfújta a szélben nyújtott alakításáért. 1988-ban ezen a napon tartóztatták le Desmond Tutu dél-afrikai érseket egy több napos apartheid-ellenes tüntetésen való részvételért.

És 1972-ben ezen a napon született Saul Williams, amerikai underground rapper, költő, filozófus és színész, a spoken word egyik csillaga.

 Aki, mint majd az áprilisi Reakcióban megjelenő interjúban olvashatjátok, Ákos (igen, az az Ákos) egyik új kedvence a mai előadók közül.